Somogyi Néplap, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-23 / 119. szám
1984. május 23., szerda Somogyi Néplap 3 Tartósan az élvonalban Tisxtäxzäk a téireértésoket Lehet bírálni \ Kitüntették a nagybajomi Lenin Tsz-t Nézem a miniszteri, a TOT-, a munkahelyi kitüntetések új birtokosait, s néhány ismerőst fedezek föl köztük. Tizenöt éve találkoztunk? Talán húsz éve? Akkortájt, amikor a bajomi két szövetkezet egyikének főagronómusa amiatt kesergett, hogy a munkákhoz kevés a kézi erő; a „brigadé- rosok” sorra látogatták a családokat, hogy embereket toborozzanak az esedékes tennivalók elvégzéséhez ... De régen is történt mindez! A nagybajomi Lenin Tsz elnöke, Horváth László — az egykori főagronómus — átveszi a Kiváló termelő- szövetkezet cím elnyerését tanúsító oklevelet; a résztvevők gratulálnak, tapsolnak ... Ünnepi küldöttgyűlést tartották tegnap a nagybajomi Lenin Termelőszövetkezetben abból az általiamból, hogy a közös gazdaság a múlt évii eredményei alapján ötödször is kiérdemelte a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter és a TOT elnöksége által adományozott Kiváló termelőszövetkezet címet. A bajamiiak 1981-től minden évben rászolgáltak erre a megtisztelő címre. Ritka — és megkülönböztetett figyelmet érdemlő — sorozat ezt Horváth László elnök így összegezte sikerüket: — A cím elnyerése elismerése mindannak a hétköznapi, szorgalmas mimikának, amelyet szövetkezetünk tagjai, alkalmazottai, a fizikai dolgozók és az irányító szakemberek együttesen végeztek az elmúlt évtizedeikben, de különösen a múlt évben. Az elért gazdasági eredmények, a termelési és értékesítési feladatok sikeres megvalósítása szövetkezetünkben az összefogás, a közös munka gyümölcse, és köszönet jár ezért mindazoknak, akik ezeket létrehozták... Olyan esztendőben értek el az 1982. évit 4,6 millióval meghaladó nyereséget — 24,6 millió forintot —, 126 milliós termelési értéket, amikor a mezőgazdaságban közismerten nehezebbé váltak a gazdaságos termelés körülményei. Az elnök szarvaiból kitűnt, hogy természeti adottságaikat, lehetőségeiket megfontoltan .igazították a népgazdasági igényeket közvetítő közgazdasági szabályozókhoz, az ésszerű taTájékoztató a vetőmagellátásról Egységcsorr kistermelőknek A vetőmagellátás időszerű kérdéseiről tartottak tegnap tanácskozást Kaposváron, amelyre három megye — Somogy, Baranya és Tolna — vetőmag-árusítással foglalkozó boltjainak vezetőit és a kistermelők munkáját segítő szervezetek képviselőit hívta meg a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat dombóvári területi központja és a Vetőmag Vállalat belföldi ellátó központja. Elsősorban az árusítás körülményeivel kapcsolatos gondokról és feladatokról, a boltvezetők tapasztalatai alapján felvetődő kérdésekről kívántak tanácskozni, de a széles körű vita helyett csupán szűk körben rendezett tájékoztatóra kerülhetett sor, mivel a hatvan meghívott boltvezető közül mindössze négy jött el, hogy hozzászólásával segítse a következő évi felkészülést. A tanácskozás vitaindítójában — amelynek témája a lakosság ellátásának további javítása — Varga György, a Vetőmagellátó Vállalat belföldi ellátó központjának főmérnöke elmondta, hogy a kiskertmozgalom kiszélesedésével megnőtt a feladata mind a for galmazó vállalatnak, mind pedig vetőmagvakat árusító boltok vezetőinek, hiszen nagyon sok, a mezőgazda- sági munkákban eddig tájékozatlan ember kezdett kertészkedni, ezért a vetőmagok vásárlásánál igényli a választási lehetőséget es a szaktanácsadást az eladóktól. Az idei tavaszi munkákhoz összesen 3,2 millió előrecsomagolt tasak vetőmagot szállítottak Somogy megye 287 boltjába. Ez a mennyiség elegendő is lett volna, ennek ellenére bizonyos fajtákból hiány volt, mivel a vásárlók még nem ismerik az újabb fajtákat, és inkább a már bevált szaporítóanyagból szerettek volna az idein is vetni. Bizonyára hasznos segítség lesz a kistermelők számára az is, hogy a következő évben 10-15 féle magot tartalmazó — zöldség- és virágmagokból összeállított — egységcsomagot hoznak forgalomba. karékosságot végigvitték a termelés egész folyamatán, s ez az út vezetteti a sikerhez. A legnagyobb termelés- és eredménynövekedés az állattenyésztésben valósult meg: a szarvasmarha-, a sertés- és a juhágazait együttvéve 8,2 millióval több bevétett — és 6,4 mániáival több nyereséget — hozott a szövetkezeknek 1983-ban, mint az előző éviben. — Növeltük az istállótrá- gyával megmunkált területet, így kevesebb műtrágyára volt szükség — mondta az elnök. — Takarékoskodtunk az energiaköltséggel, az allkatrészfellhasznáJLássaL Minderre annál Lnkóiblb szükség volt, mert évtizedek legszárazabb esztendejét éltük át tavaly, s a költségek csökkentésével részben sikerült ellensúlyozni a növénytermesztésiben az aszály okozta kieséseket. Klenovics Imre, a megyei pártbizottság első titkára adta át a nagyfbadomiialknak a Ki/váló termelőszövetkezet cím elnyerését tanúsító oklevelet, s elsőként gratulált a küldöttgyűlés résztvevőinek és általuk a Lenin Tsz tagijainak, alkalmazottainak a sikerhez. Hangsúlyozta: ebben az elismerésben a jók között is a legjobbak részesülnek, s a bajomiak fokozottan büszkék lehetnék a kitüntetésre, mert három egymást követő évben érdemelték ki. — összefogás, előrelátás, egyet akarás tükröződik az eredményekben — mondta a megyei pártbizottság első titkára. — Számításiba vették lehetőségeiket, és ezekkel okosan élték; következetesen törekedtek a helyes költségA szövetkezet tavaly elkészült gépműhelyében már a nyárra készülnek: a kombájnok rendbe hozása előfeltétele a zavartalan aratásnak. gazdálkodásra, a gépek kihasználására. Mintaszerű a közös és a háztáji kapcsolata; a tagság foglalkoztatására gazdaságosan működő melléküzemágaikat hoztak létre. A kedvező körülmények megtartják a fiatalokat a községben, s nem véletlen, hogy a tagok mintegy 40 százaléka 30 éven aluli. Aiklk itt élnék, ebben a té- eszben keresik a boldogulásukat — ez is egyik forrása a sikernek. Klenovics. Imre ezután Kiváló munkáért miniszteri kitüntetést adott ót id. Gergely Ferenc tehenésznek, Gyurka János traktorvezetőnek, Horváth János bognárnak, Huber János keverőüzem-vezetőnek és Kiss József főágazatvezetőnek. Pfeiffer Elemér, a Teszöv titkárhelyettese a TOT Kiváló termelőszövetkezeti munkáért kitüntetést adta át Szabó Tamás ágazatvezetőnek. Tízen a Kiváló termelőszövetkezeti dolgozó munkahelyi kitüntetést vették át Horváth László elnöktől. A kitüntetették nevében Kiss József köszönte meg az elismerést. A kitünteíetteknák elsőként a vendégek — köztük Kálmán Sándor, a Kaposvári Váróéi Pártbizottság titkára, dr. Győri József, a megyei tanács vb mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályvezetője — gratuláltak, majd a küldöttek köszöntötték elismerésiben részesült ■társaikat. H. F. ha van alapja Naponta előfordulnak ki- sebb-nagyobb összeütközések a munkáhelyeken. Van, amelyik gyorsan megoldódik, olyan is akad, amelyik tartós konfliktust okoz. A pártszervezeteknek különösen nagy a szerepük abban, hogy feloldják ezeket az összeütközéseket, feszültségeket. Hegedűs János, a SÁÉV pártbizottságának titkára sokat tud arról, milyen módszerekkel lehet javítani a munkahelyi légkörön. — Sok függ a pártszervezetek kritikai szellemétől. A bírálat és az önbírálat védi a pártot az elhajlástól es az elbizakodottságtól. A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat párttagsága elismeri ennek szükségességét, a gyakorlatban azonban nem él vele. Ennek egyik oka, hogy a bírálatot nem követi érdemi intézkedés, minden marad a régiben Szerintem a pártbizottságnak és az alapszervezeteknek is nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a kritikai szellem erősítésére, a kommunista bátorság kifejlesztésére. Véleményem szerint a párttagság kritikai érzékenysége lényegesen javult az utóbbi időben, kiváltképp érezhető ez, ha gazdasági kérdésekről esik szó a taggyűlésen. Bátran beszélnek a hiányosságokról, javaslatot tesznek megszüntetésükre. Az a fontos, hogy a bírálat pártszerű legyen, ne az utcán, hanem párt- rendezvényeiken tisztázzák a félreértéseket. — Előfordul-e önbírálat? — Ez nagyon ritka, van benne valami rossz íz az ötvenes évek helytelen gyakorlata miatt. Éppen ezért most új keretek között kell kialakítanunk az önbírálatot, hiszen nagy szükség van rá. A párttagság — úgymond — „lojalitása is befolyásolja, elsősorban a pártfegyelmik idején érezzük ezt. Már azon is vita van, vonjuk-e felelősségre, aki például ittasan vezette a gépkocsiját. Az pedig nem fordul elő, hogy az illető feláll, s elmondja: „Elvtársak, nem viselkedtem párttaghoz méltóan!” Pedig ezt elvárhatnánk tőle. — Személyre szálóaík-e a bírálatok? — Egy .részük igen, másik részük nem. A beszámoló taggyűléseken jobban van személyre szóló bírálat. Még élesebbek a vitáik a beszámolást megelőző pártcso- portüléseken. Szerintem ezt a légkört kellene általánossá tenni. Mostanában már egyre jobban szóvá teszik, ha valaki indokolatlanul hiányzik a taggyűlésről. Egyik-másik vezető ugyanis akkor tárgyalt, ment vidékre, amikor éppen összehívták a taggyűlést. — Mennyire alakult ki a vitaszellem az alapszervezetekben? Ettől is függ ugyanis a bírálatot tűrő képesség. — Az utóbbi időben a SÁÉV alapszervezeteiben is gyengült a vitakészség, kivéve a már említett beszámolókat. Sok minden befolyásolja ezt: az előkészítéstől a beszámoló minőségéig. Egyébként kevés az idő a fölkészülésre, a tagokat pedig nem vonjuk be eléggé a taggyűlések, a pártbizottság ülésének előkészítésébe. Ez olykor meglátszik az aktivitáson is. A vitaszeliemet helyenként akadályozza a retorziótól való félelem is, amikor egy- egy kritikusabb hozzászólást nem tartanak segítő szándékúnak. Elsősorban a munkásokat tömörítő alapszervezetekben élesebb a bírálat, jobb a véleménnyil- vánítás. — Előfordulnak-e feszültségek az információhiány miaitt?. — Rendszeres«! tájékoztatjuk a párttitkárokat, mégis előfordul, hogy a párton kívüliek korábban szereznek tudomást fontos döntésekről, jutnak hozzá információkhoz más csatornákon, főleg személyi kérdésekben. Ez elsősorban a vállalati szervezeti fejlesztés idején fordult elő. A párttitkárok ilyenkor határozottan rákérdeznek: miért nem kapnak időben, gyorsan tájékoztatást a gazdasági vezetőktől, miért nem vonják be őket a döntések előkészítésébe. Enélkül ugyanis nem lehet a feszültségeket megelőzni vagy csökkenteni. Az is gondot okoz, hogy a gazdasági vezetőség olykor lassan ad érdemi választ a pártszervezetek jelzéseire. Nem minden ügyet lehet megnyugtatóan rendezni az alapszervezetekben. Sokszor fordulnak Hegedűs Jánoshoz, oldja meg a gondokat az üzemi pártbizottság. — Most például az egyik kommunista munkásasz- szonynak megígérték, hogy nem helyezik át máshová mégis megtették. Nem egyedi az ilyen eset. Most majd mi segítünk r.. Erre is szükség van ... Lajos Géza A nemzetközi tejnap rendezvényei ... tiszta fej! Vékonyra szeletelt, hatalmas sajtok, többféle tejes ital és persze az elmaradhatatlan, a gyermekek kedvence, a túrórudi. Tejből készült finomságok az ízlésesen megtérített asztalon. Horváth László, a megyei tejipari vállalat igazgatója tegnap a megújult Technika Házában megnyitotta a tej- napot. A Nemzetközi Tejszövetség 1903-ban alakult Brüsz- szelben, Magyarország két éve lépett tagjai sorába. A szövetség célja, hogy a tejipar tudományos, műszaki és közgazdasági hátterét vizsgálja. Jelenleg 160 féle tejtermék készül a világon. A kaposvári vállalat 30 félét gyárt, s több új terméket kíván a jövőben bevezetni. Például a Fauna elnevezésű családdal már az idén találkoznak a vásárlók. A Fauna-család voltaképpen tejüdító gyümölcsízesítéssel; fagylaltporokat és zseléket is akarnak ' belőle gyártani. Nagy L ászióné kereskedelmi osztályvezető elmondta, hogy hazánk tejfogyasztása elmarad a nemzetközi átlagtól. Megyénk sem nagy tejfogyasztó, a megyék közötti rangsor vegén áll. A kaposvári Zselic Áruházban a terített pult előtt sok-sok kisiskolás, óvodás kóstolgatta a tejüdítőt, -i sajtokat és élvezettel bontogatták ki a túrórudi szeleteket. Délelőtt rendhagyó táplálkozástani órát hallgattak dr. Angeli István megyei diabetikus főorvostól, aki azt kérte a gyerekektől, hogy naponta legalább két deci tejet fogyasz- szanak, mert ez a korszerű táplálkozás alapja.
