Somogyi Néplap, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-23 / 119. szám

Somogyi Néplap 1984. május 23., szerda Konsztantyin Csernyenko fogadta Genscher külügyminisztert Hasznos és szükséges tanácskozás volt Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnökségének elnöke kedden Moszkvában fogad­ta Hans-Dietrich Genschert, az NSZK alkancellárját és külügyminiszterét. A meg­beszélésen részt vett Andrej Gromiko, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöké­nek első helyettese, külügy­miniszter. A találkozón Konsztantyin Csernyenko megerősítette, hogy a Szovjetunió válto­zatlanul a béke biztosításá­ra, a fegyverkezési hajsza megfékezésére, a nukleáris katasztrófa elhárítására tö­rekszik. Felhívta a figyel­met arra, hogy a háborús veszély, különösen megnőtt, miután Nyugat-Európában, többek között az NSZK te­rületén megjelentek az el- sőcsapás-mérő új amerikai rakéták. Csernyenko hang­súlyozta, hogy ha az Egye­sült Államok és a NATO to­vábbra is fokozza a nukleá­ris fenyegetést, akkor a Szovjetunió és szövetségesei ennek megfelelő válaszin­tézkedéseket tesznek, nem engedik meg, hogy mások katonai fölényt vívjanak ki velük szemben, noha nem ők választották a katonai szembenállás szintjének nö­velését. A Szovjetunió azt kívánja, hogy az egyenlőség és az egyenlő biztonság el­veivel összhangban radiká­lisan csökkentsék és korlá­tozzák a nukleáris fegyver­zeteket. Genscher a megbeszélésen hangoztatta, hogy fel kell újítani a nukleáris fegyver­zetekről folytatott tárgyalá­sokat. Ennek kapcsán meg­ismételte az amertiikai raké­ták nyugat-európai telepíté­séről vallott ismert NATO- álláspontot, amely a genfi tárgyalások megszakításá­hoz vezetett. Válaszul Konsztantyin Csernyenko megállapította, hogy az amerikai rakéták telepítése megakadályozta a további tárgyalásokat és nem tekinthetők komolynak azok a felszólítások, ame­lyek a tárgyalások folytatá­sát sürgetik, anélkül, hogy szólnának az említett aka­dályok felszámolásáról. Po­litikai rövidlátásra vall. ha valaki úgy véli, hogy az amerikai rakéták kivonása valamiféle ajándék lenne a Szovjetunitónak. Ez a lépés mindenkinek, így az Egye­sült Államoknak és termé­szetesen Nyugat-Európának a biztonságát is szolgálná. A rakéták kivonása esetén ugyanis a Szovjetunió is megszüntetné válaszintéz­kedéseit és megnyílna az út a nukleáris fegyverzetek korlátozásáról ' folytatott tárgyalások előtt. A Szovjetunió — hangoz­tatta Csernyenko — a nem­zetközi helyzet javulását, a nukleáris veszély kiküszö­bölését szolgáló, messze elő­remutató javaslatokat tett. Washingtonban azonban úgy tesznek, mintha ezek a ja­vaslatok nem is léteznének. Arról akarják meggyőzni a közvéleményt, hogy az Egyesült Államok híve a párbeszédnek, ez azonban a Szovjetunió ellenállása mi­att nem valósulhat meg. Va­lójában éppen fordított a helyzet. A Szovjetunió az, aki tar­talmas párbeszédet sürget és olyan konkrét javaslato­kat tesz, amelyek a gya­korlati megállapodások lét­rejöttét célozzák. Az Egye­sület Államok kormánya is­meri a Szovjetunió javasla­tait. Szerepel közöttük az az indítvány, hogy kezdje­nek tárgyalásokat a világűr militarizálásának megaka­dályozásáról, s az a javas­lat, hogy újítsák fel a Nagy- Britannia részvételével foly­tatott tárgyalásokat a nuk­leáris fegyverkísérletek tel­jes és általános eltiltásáról. Szovjet részről felszólították az Egyesült Államokat arra is, hogy ratifikálja végre a föld alatti nukleáris robban­tások korlátozásáról 1974- ben és 1976-ban aláírt szov­jet—amerikai szerződése­ket. A Szovjetunió követke­zetesen felveti a nukleáris fegyverzetek kölcsönös be­fagyasztásának kérdését is. Mindezekre a javaslatok­ra az Egyesült Államok el­utasító válasz ad, ami azt mutatja, hogy Washington­ban egyszerűen nem kíván­ják a megállapodást. Csu­pán arra hajlandók, hogy általánosságban nyilatkoz­zanak a párbeszéd hasznos­ságáról, de semmi többre. Konsztantyin Csernyenko felhívta beszélgetőpartnere figyelmét a Szovjetuniónak arra a javaslatára is, hojgy a nukleáris hatalmak egy­más közötti kapcsolataikban tartsanak be bizonyos közö­sen egyeztetett magatartási normákat, elősegítve ezzel a nukleáris háború elhárítá­sát. Felidézte a Szovjetunió­nak és szövetségeseinek több más jelentős kezdemé­nyezését is, amelyek célja az európai és az általános nemzetközi helyzet számot­tevő javítása, az államok közötti bizalom erősítése. Válaszában Hans-Dietrich Genscher általánosságban szólt arról, hogy kevesebb fegyver megléte mellett kel! fenntartani a katonai egyen - súlyt. Kijelentette, hogy a Német Szövetségi Köztársa­ság kormánya érdekelt a kétoldalú kapcsolatok fej­lesztésében különböző terü­leteken a Szovjetunióval és más szocialista országokkal. Tegnap Moszkvában vé- getértek Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertaná­csa elnökének első helyette­se, külügyminiszter és Hans-Dietrich Genscher, az NSZK alkancellárja, kül­ügyminiszter megbeszélé­sei. A tárgyalásokon — mint arra a megbeszélések befe­jezéséről kiadott szovjet közlemény rámutat — a szovjet külügyminiszter megállapította,: a Szovjet­unió és az NSZK kapcsola­tainak összességében to­vábbra is a biztonsági kér­dések állnak a legfontosabb helyen, s ezek különösen kiéleződtek az új amerikai rakétáknak az NSZK terü­letén történt elhelyezésével. Ezeket a kérdéseket meg kell oldani mind a Szovjet­unió és az NSZK kétoldalú kapcsolatai, mind Európa, békés jövője érdekében — mondotta Andrej Gromiko. A két miniszter a tárgya­lásokon megelégedéssel szólt a kétoldalú gazdasági, tudo­mányos-műszaki és kulturá­lis kapcsolatok általános helyzetéről, s mindketten hangsúlyozták, hogy orszá­guk kész a kölcsönös kap­csolatok továbbfejlesztésé­re az 1970-es moszkmai szerződés, illetve a többi szovjet—NSZK egyezmény alapján. A felek megállapodtak abban, hogy munkakapcso- latban maradnak egy tudo­mányos-műszaki együttmű­ködést rögzítő egyezmény megkötése céljából. Gen­scher megelégedéssel szólt arról, hogy az illetékes szov­jet szervezetek készek részt venni azon a nemzetközi környezetvédelmi tanács­kozáson, amelyen júniusra Münchenbe hívtak össze. A nemzetközi ■ kérdések között elsősorban a világ különböző pontjain, így a Közel- és Közép-Keleten, Közép-Afrikában és Afrika déli részén kialakult hely­zetről esett szó. A minisz­terek a felvetődött kérdé­sekről kifejtették kormá­nyaik értékelését és állás­pontját arról, milyen módon tartják lehetségesnek e fe­szültséggócok felszámolá­sát. Az Irak és Irán közötti elhúzódó háborúval kapcso­latban mindkét fél komoly aggodalmának adptt han­got, s hangsúlyozta: e hábo­rúnak haladéktalanul véget kell vetni. Mint a külügyminiszteri tárgyalások befejezéséről kiadott közlemény végeze­tül hangsúlyozza, a most folytatott megbeszéléseket mindkét fél szükségesnek és hasznosnak minősítette.. Hans-Dietrich Genscher tegnap hazautazott Bonniba. kereskedelmi! VALL A LAT/ A BARCSI KISÁRUHÁZ engedményes -J^omogy ruházati börzéje a barcsi művelődési házban május 24-től 26-ig, 9—17.20 óráig. Kötöttárut, fehérneműt, kéziimutuka- fonalakat vásárolhat engedményes áron! Érdemes felkeresni bennünket! (74184) A kaposvári Csiky Gergely Színházban június 4-én fél 6 és 8 óraikor Ezt fütyülte egész Pest v»e/\«vvwvwwwwwww»<wwwww»eKW»/wvwvwvwwwwww — összeállítás régi slágerekből — Közreműködik: BESSENYEI FERENC PITTI KATALIN LEBLANC GYŐZŐ JÁKÓ VERA KOVÁCS ERZSI SÁROSI KATALIN ZSOLDOS IMRE MAROS GÁBOR Műsorvezető: Szerkesztő-rendező: Juszt László Kővári Kati Zenekar: Bíró Attila és együttese. Jegyek válthatók a rendezvényirodában, Kaposvár, Május 1. u. 8. Telefon: H-103. i(79103) A palesztin panaszt - tárgyalja a BT Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa megkezdte a vitát a Dél-Libanont megszállva tartó izraeli hadsereg kato­náinak az Aim eü-iHéhie pa­lesztin menekülttábor ellen végrehajtat!; barbár táma­dásáról, A tanácskozás össze­hívását az arab országok kérték, miután izraeli kato­nák május 15-én rajtaütöt­tek a dél-iifoanoni Szidon mellett lévő palesztin mene­külttáboron. Az ajkaiénak több tucat halálos áldozata volt, mintegy száz táborla­kót elhurcoltak. Az arab országok és az el nem kötelezett államok kép­viselői felszólalásaikban hangsúlyozták, hogy Izrael Dél-Libanonban újább ször­nyű bűncselekményt köve­tett el a 'palesztin lakosság ellén. Zehdi Tehazi, a Pa­lesztinái Felszabadítási Szer­vezet küldötte rámutatott az izraeli akció embertelen voditára. Mohamer Abulhasszán ku­vaiti delegátus az arab or­szágok csoportja nevében Tel-Aiviivat tette felelőssé a dél-libanoni fezültség újbóli kiéleződéséért és fölszólította a Biztonsági Tanácsot, hogy szerezzen érvényt a palesz­tin kérdésben hozott koráb­bi határozatainak. A Biztonsági Tanács ma folytatja a megszállt terüle­teken elkövetett izraeli bűn­cselekmények megvitatását. Forró nyár Itáliában A forró tavasz után a nyár is forrónak ígérkezik Itáliá­ban. Nem annyira a hőmé­rők higanyszála mutatja a felhevült állapotot, inkább a belpolitikai helyzet: élesedik a vita a kommunisták és a szocialisták között, tüntetések és sztrájkok követik egymást szerte az országban. A polémia oka: az olasz kormány gazdaságpoli­tikájával szembeni elégedet­lenség. Bettino Craxi koalí­ciója még tavaly szigorú ta­karékossági programot hir­detett meg annak reményé­ben, hogy a 14—15 százalé­kos inflációt, az árak emel­kedését és a termékekre fordított költségeket sikerül csökkenteni. A kormány ezt elsősorban azzal kívánja el­érni, hogy megnyirbálja a mozgóbérskálát, a bérből és fizetésből élők több mint tíz éves vívmányát, amely je­lentős mértékben enyhítette a dolgozók inflációból eredő veszteségét. Ám a baloldali ellenzék — élén az OKP-val — a törvénytervezet vitájá­nak első fordulójában győ­zelmet aratott, s a mozgó- bérskála ügyét visszautalták a kormány elé. Most a má­sodik fordulónál tartanak, de a kommunisták álláspontja változatlan: igyekeznek kivé­deni a dolgozók jogai elleni újabb támadást. Hétfőn este Rómában tízezer tüntető vo­nult fel a trópusi esőben, hangot adva a kommunisták és a szakszervezetek követe­lésének. Enrico Berlinguer, az OKP főtitkára a felvonu­lást követő nagygyűlésen minden eddiginél élesebben fogalmazott, bírálva a kor­mányt és az Olasz Szocia­lista Párt (OSZP) magatar­tását. Craxi pártja, a szocialisták kétségtelenül alaposan elve­tették a sulykot. Bizony ré­gen elmúltak azok az idők, amikor a két munkáspárt között az alapvető kérdések­ben egyetértés volt. A helyi tanácsokban sokfelé az or­szágban kommunisták és szocialisták közösen kormá­nyoznak, de ezt az együtt­működést újabban az OSZP egyre sűrűbben gátolja. Nyilvánvaló: a kormányban szoros együttműködés bon­takozott ki Craxi és a ke­reszténydemokraták között, s ezt a kedvező lehetőséget a szocialisták nem szeretnék tartósan kockára tenni a kommunistákkal folytatott — olykor a kormányzattal érdekütközésbe kerülő — helyi tanácsi kooperációval. Nem kevésbé szembetűnő Craxinaik az a törekvése, hogy pártjának befolyását elsősorban az OKP rovására növelje. A forró nyár tehát Olasz­országban várhatóan a kom­munista-szocialista vita je­gyében telik majd. Az OKP keményen védelmezi állás­pontját, amely ezúttal szo­rosan egybeesik a bérből és fizetésből élők érdekeivel. Éppen ezétt széles körű tá­mogatásra számíthat Itáliá­ban. Gy. D. Kétszázezren munka nélkül A nyugatnémet fémipari tőkések — válaszul a több, mint egy hete tartó sztrájk­ra — kedden Észak- Württemiberg, Észak-Baden területén kizárták a munká­ból 65 ezer munlkavállalót. A kizárt imunkásöfcnalk, a A képen: az Opel autógyár dolgozói tartanak tiltakozó megmozdulást Russelsh cím­ben 60 ezer sztrájkolóhoz hason­lóan, a fémipari szakszerve­zet (IG Metall) köteles azon­nal sztráj'kjpénzt fizetni. Vagyis a tőkés lépés célja az IG Metall anyagi meg­gyengítése és a sztrájk letö­rése. A fémipari munkaadók szövetsége és az IG Metall várhatóan csütörtökön kezd tárgyalást a sztrájkhelyzet- rőll és a kizárásokról. Több mint kétszázezren voltak kedden munka nélkül az NSZK-iban a szélesedő fémipari és nyomdásizsztráj k, valamint a tőkés kizárások következtében. A nyomdász szakszervezet is folytatta területileg el­szórt sztrájkjait. Kedden 60 nyomdában 7500 dolgozó állt le, így — az elmúlt napok­hoz hasonlóan — szerdán is számos napilap nem, vagy csak korlátozott terjedelem­ben jelenük meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents