Somogyi Néplap, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-23 / 119. szám
XL. évfolyam, 119. szám Ára: 1,40 Fa 1984. május 23., szerda VÁSÁR Ma nyitja meg kapuit a beruházási javak szakvására, a tavaszi BNV. Az eddigi legnagyobb tavaszi találkozóra majdnem kétezer cég hozta el termékeit. Közöttük kilancszáz a külföldi. A növekvő érdeklődés bizonyítja, hogy itthon is, külföldön is tovább erősödött a BNV szakmai tekintélye. A nemzetközi kereskedelemben kiemelkedő szerepük van az árumintavásároknak. Ezeken az eladók és a vevők minták alapján kötnek egymással adásvételi szerződéseket. Az alkalmi látogató a ki- suvickoll, elegánsan bemutatott termékek között sétálva nemigen találkozik régi vásári élményeivel, amikor marcona férfiak egymás markába csapkodva pecsételték meg az üzletkötésit. A BNV-n szinte óramű pontossággal kerek edel mi szakemberek ülnek asztal mellé, üzleti megbeszéléseket folytatnak, vagy szerződést írnak alá. A szakmai napok rendezvényein pedig bemutatók és előadások ismertetik a látogatókkal az újdonságokat. A kereskedelmi szakemberek jegyzeteket készítenek, zsebszámológépen gyom kalkulációt végeznek, és elraktározzák a kapott információkat gépekről, berendezésekről. Az eladók azon törik a fejüket, hogy minél rn utatósabban helyezzék el a terméket, hiszen minden szónál, fényképnél beszédesebb a kiállított áru. A vevőt azonban soha nem a szépsége, hanem az újdonsága, hasznossága ragadja meg. A vásár munkahely. Szinte az egyetlen alkalom itthon, hogy a beruházási javakat gyártó vállalatok bemutassák portékáikat. A tavaszi BNV azonban nemcsak — elsősorban nem — hazai pia*: a világkereskedelem is jegyzi ezt a bemutatkozási fórumot. Sok egyéb mellett bizonyítja ezt az is, hogy évről évre többen kerekednek föl a világ más tájairól, hogy áruikat elhozzák a Budapesti Nemzetközi Vásárra. Azok a külföldi cégek pedig, amelyek jelentős összegeket áldoznak azért, hogy bemutatkozhassanak a kőbányai vásárvárosban, tudják: nem hiába dobják ki a pénzt. A vásár hírére ugyanis olyan szakemberek érkeznek Budapestre, akik vevők lehetnek, és az újdonságot értékelni tudják. A szocialista országokban rendezett nemzetközi vásárokat tekintve a lipcsei után ma a budapesti a második legnagyobb. Alkalmas arra, hogy a kiállításon részt vevők összemérjék termékeiket a világszínvonallal: megállapítsák, hol tartanak jelenleg. A pia* ismeretére mindig szükség volt: ez biztosította csak a termékek eladhatóságát. Az idei tavaszi BNV-n először mutatkozik be 114 magyar vállalat, szövetkezet, és csak három olyan korábbi kiállító van, aki az idén nem jött el. Ók most tanulják a kereskedést. Minden bizonnyal nékik ez a legnehezebb. Pedig a BNV- re eredményeik alapján jutottak el: van mit bemutatni, felkínálni a szakmai közvéleménynek. Ezt a terméket azonban úgy kell továbbfejleszteni, hogy a későbbi vásárokon is az újdonság erejével hasson. Ez sem lesz könnyebb feladat. Kőszegi Lajos r Uj módszerek a fejlődésért Tejhasznú szarvasmarha-tenyésztési napok Kaposváron Losonczi Pál Mongóliába látogat Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága és a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja elnökségének meghívására a közeljövőben hivatalos baráti látogatást tesz a Mongol Népköztársaságban. Hazánkba érkezik az ausztrál külügyminiszter Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására május 23-án, szerdán hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik Bill Hayden, Ausztrália külügyminisztere. A Balaton jövőjéről Országgyűlési képviselők tanácskozása A nagy sikerű kezdeményezés folytatódik, s ezzel a hagyamányteremtés útján jár Kaposvár. A múlt évi, széles körű szakmai érdeklődésit kiváltó húsmarlha-te- nyésZtósl országos rendezvény után' az idén tejíhasznú szarvasmarhal-tenyésztési napokat szerveztek a megye- székhelyen a rendezők: a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, az Agro- inform, az ál Lattenyésztés i termelési rendszerék, az állattenyésztő vállalatok, a húsipari, a tejipari tröszt és a rendezvényinek ismét otthonit adó mezőgaiZdlasiági főiskola. So!k százan érkeztek tegnap a szombaton záródó rendezvénysorozat megnyitójára, amelyen dr. Munkácsi László, a Boscoop rendszer igazgatója a szervező bizottság nevében köszöntötte a résztvevőket, majd dr. Earner Zoltán, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője nyitotta meg a kiállítást. Utalt arra, hogy ez a rendezvénysorozat kettős célt szolgál: összegzi azokat az eredményeket, melyeket hazánk szarvasmarha-tenyésztése az elmúlt évtizedben elért, és ezzel párhuzamosan bemutatja azokat a legújabb eljárásokat, eszközöket és módszereket, amelyek nélkülözhetetlenek a továbblépéshez. Az ágazat fejlődését mi sem tanúsítja jobban, mint az, hogy az utóbbi évtizedben hazánkban megkétszereződött a tejtermelés, ámköz- ismert, hogy az ágazatnak jövedelmezőségi gondjai vannak, és az elért termelési színvonalról továbblépni csak az eddiginél szakszerűbb munkáival, a legújabb hazai és nemzetközi tudományos eredmények alkalmazásával! lebet. Ezen az országos kiállításon ezért kapott helyet az élőállat-bemutató mellett a takarmánytermelést szolgáló műszaki bemutató, ma pedig a fontos népgazdasági célokat szolgáló témáról tudományos konferenciát rendeznek. A főiskola lovasiskolájánál a múlt évinél nagyobb, hétezer négyzetméteres fedett és szabad területen mintegy ötven vállalat, gazdaság, intézet, néhány külföldi cég mutatja be állatait, termékeit, épületeit, technológiáját. Negyvenkét mezőgazdasági nagyüzem több mint kétszáz állatot hozott el a kiállításra, ezenkívül számos jószág várja, hogy a pénteki árverésien gazdát cseréljen. Egésznapos szakmai tanácskozás, majd azt követő helyszíni szemle alapján az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága alapvetően egyetértését fejezte ki a Balaton üdülőkörzet fejlesztésével kapcsolatos kormányzati elképzelésekkel. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési minisztert hívták meg a képviselői tanácskozásra, hogy ismertesse a balatoni üdülőkörzet jelenlegi — sokak által és joggal kifogásolt — helyzetét, illetőleg a holnapra vonatkozó terveket. A miniszteri tájékoztató után a képviselők behatóan elemezték azt a regionális tervet, illetőleg balatoni vízgazdálkodási fejlesztési programot, amelyet először 1979-ben hagyott jóvá, majd 1983-ban konkrét feladatokkal tette tartalmasabbá a Minisztertanács. Miként a minisztériumnak a képviselőkhöz előzetesen megküldött jelentéséből kitűnt:, az elmúlt évtizedekben, de különösen a legutóbbi esztendőkben igencsak megnövekedett a tóparti települések és a hozzájuk tartozó zártkertek területe; annyira, hogy ivóvízzel és megfelelő közieke déssel már alig-alig tudják kiszolgálni a Balaton állandó településeit és azok vonzáskörzetét, 'különösen a nyári vendégforgalom hónapjaiban. A miniszter kifejtette, hogy a Balatonnál — a vonatkozó kormányzati döntések szerint — elsősorban az ember és a természet közötti (valaha megvolt, az évtizedek során viszont jócskán megromlott) harmóniát kell helyreállítani. Ennek első lépése az, hogy megállítsák a tó vízminőségének romlását, majd „feljavítsák" a vizet úgy, ahogy azt hajdanán a természet adta az embernek. A második feladatcsoportot az jelenti, hogy a Balaton körüli települések építkezéseit mérsékelni kell, biztosítva a kulturált üdüléshez szükséges, úgynevezett infrastrukturális ellátást is. A harmadik, jelenleg meglevő gond és egyben teendő is; a Balaton „üzemeltetése”, amelybe beleértendő a gondoskodás arról, hogy mindenki, aki ezen a környéken él, vagy itt akar hosszabb-rö- videbb időt pihenéssel, ki- kapcsolódással eltölteni — jól érezze, érezhesse magát. A képviselői vélemény- cserén felszólaló Szokola Károlyné somogyi képviselő a tóba vezetett szennyvizek okozta ártalmakra hívta ftl a figyelmet. A vitában a helyi tanácsi teendőket konkretizálta hoppért Tibor, a Zala megyei, valamint Sarud) Csaba, a Somogy megyei Tanács elnökhelyettese. Vitaösszefoglalóként a képviselői javaslatokra Áb rahám Kálmán és az ülésen szakértőként részt vettek közül Varga Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese, valamínit Güt- ner Andor, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökhelyettese reflektált. Programzárásként az országgyűlési bizottság tagjai hajóutat tettek Balatonfü- red és Balatonalmádii között: megtekintették az itteni partvédelmi létesítményeiket, tájékozódtak a helyi területrendezési tervekről, fejlesztési elképzelésekről. Véradó konferenciát rendeznek Marjai Józsel fogadta dr. Helmut Schlesinger! Marjai József, a Minisztertanács elmokhelyelttese kedden a Parlamenltben fogadta a hazánkban hivatalos látogatáson tartózkodó dr. Helmut Schlesingert, a Deutsche Bundesbank elnökhelyettesét. Megbeszélésükön áttekintették a magyar—iNSZK pénzügyi és banikkaipcsQlatok helyzetét, a két ország kereskedelmi finanszírozásának egyes időszerű kérdéseit. Véleménycserét folytatták a világgazdaság és a nemzetközi pénzügyi helyzet alakulásáról, valamint a nemzetközi pénzügyi szervezetek szerepéről, az országok gazdasági fejlődésének elősegítésében. Május 28-án és 29-én a SZOT balatonfüredi oktatási intézetében tartják a VI. országos véradó konferenciát. Mont kedden, a Vöröskereszt szákházában a sajtó képviselőinek elmondták, a kétnapos tanácskozáson a Ma- igyar Vöirüsikareszt országos és megyei vezetőségeinek az országos ibaieimiaMlóigiai és vértranszfúziós intézet képviselői, a véradás hivatásos és társadalmi szervezői, véradók megvitatják a véradás és vérvétel szervezésének, a vér hasznosításának tapasztalatiak. Áttekintik a magyar véradiómozgalom fejlődését, mivél az idén 35 éve annak, hagy az egészségügyi kormányzat megteremtette a szervezett véradás feltételeit és 25 éves a díjtalan véradás. Az üléseken — amelyeken résizt vesznek a Vöröskereszt és Vörös Félhold nemzeti társaságok ligájának és az NDK Vöröskereszt-szervezetének képviselői is — beszámolnak majd a nemzetközi viszonylatban is jelentős eredményiről: országunkban a véradó mozgalom társadalmi üggyé vált. Mintegy félmillió véradó — a lakosság csaknem 8 százaléka — tavaly 245 ezer liter vért adott díjtalanul a sérülték, a betegek gyógykezeléséhez. A donorok zöme évente egyszer, egy része — főleg a ritka vércsopartúák — évente többsizör vállalja ezt az áldozatot, önzetlenül, térítés nélkül. Ma már 'kielégítik a gyógyászat vérigényeit. Ezen a konferencián tehát már nem a véradók számának és a vér mennyiségének gyarapítását, hanem a véradás jobb megszervezését, a vér megfelelő hasznosítását és elosztását szorgalmazzák azért, hogy ott és akkor legyen a vér vagy a vérikészítmény, ahol és amikor éppen szükséges. A konferencián 16 sokszoros véradót, illetve véradószervezőt részesítenek kitüntetésben. Első ízben adják át a tavaly decemberben alapított, a véradó mozgalomért emlékplakettet azoknak az aktivistáknak, akik évtizedeken' át jelentős mértékben elősegítették a véradó-mozgalom kibontakozását.