Somogyi Néplap, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-19 / 116. szám

1984. május 19., szombat Somogyi Néplap 3 Ünnepség volt Csurgón Kiváló OTP-brigád Azt mondják, hogy a kör­nyékien sehol sem látni olyan szép brigádnaplót, mint a csurgói takarékpénz­táriban, a Csokonai brigád­nál. No, de könnyű nekik, hiszen olyan mesterembert mondhatnak tiszteletbeli brigádítaigjulkniák, minit Váci György könyvkötőt Váoról. Persze a csinos küllem mit sem érne tartalom nélkül. Bognár Károlynénak, a fiókvezetőnek azonban nincs miért szégyenkeznie, kol­lektívájuk bebizonyította, hotgy kiváló közösség az övék. A fiiók mind a tizen­két tagját, mozgósító brigád­juk 1964-ben alakult meg. Tizennyolcszor kapták meg a szocailista brigád címet, kétszer bronz, háromszor ezüst és egyszer arany foko­zatot érdemelték ki a ver- senymozgatamban. Tavaly az Országos Takarékpénztár kiváló» fiókja címmel járó elismerésit vehették át. E hé­ten csütörtökön pedig az OTP kiváló brigádja kiitün- tétés átvételére jöttek össze. A fiókban kilencvenmillió forintnál' is nagyobb össze­gű betétet tartanaik nyilván. Az elmúlt években sikerült növelniük a betétállományt. Kozári József, az OTP ve­zérigazgató-helyettese a ki­tüntetés átadásakor elis­merően szólt erről és hozzá­tette, hogy ez az év sem hoz könnyebbséget. Dr. Köl­tési Endre, az OTP megyei igazgatóságának vezetője el­mondta, hogy az év első négy hónapjában a brigád- tagok teljesítették a rájuk bízött feladatokat. Pintér Jánosnéval, a bri­gád vezetőjével arról, beszél­gettünk, hogy a napi mun­ka mellett meglehetősen, ke­vés idejük marad másra, ám a tizenkét tagú brigád mégsem véletlenül lett ki­váló. A brigádveaető szeré­nyen csak annyit mondott, hogy próbálnak segíteni mindenből. De a beszélgetés során kiderüli, hogy naigyon is sokat vállaltak magukra. Pártfogolják a szentai óvo­dásokat, a csurgói kisegítő iskolásokat, gondozzák a máirtírhálóít halt Farkas Já­nos sírját; Csurgón alig történhet valami nélkülük. Minden kiállításon ott van­nak, s a diákszínjátszó na­pok rendezvényeit is meg­nézték — nem véletlen, hogy Csokonai Vitéz Mihály nevét választották. N. J. Jövőre mezőgazdasági kiállítás Tegnap a MÉM-iben Pa- pócsi László miniszterhe­lyettes elnökletével ülést tartottak az 1985. ■ augusztu­sában megrendezésre kerülő 70. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) szakbi­zottságainak vezetői. Megha­tározták azolkat a feladato­kat, amelyek megoldásával a hazai élelmiszergazdaság jövőre ismételten eredmé­nyesen mutatkozhat be a hazai és a külföldi szakem­berek és a vásárlátogatók előtt. Hová kerültek a pályakezdők? Nem enyhült a munkaerőéhség Száznégyezer pályakezdő fiatal végzett a múlt év nyarán az ország alsó- és középfokú iskoláiban és to-' táhbi 14 ezer a felsőfokú oktatási intézményekben. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal az elmúlt esztendők hagyományaihoz híven ezút­tal is figyelemmel kísérte elhelyezkedésük fejlemé­nyeit. Felelősségteljes. munkaerő- gazdálkodásról csak akkor lehet szó, ha választ tudunk adni aiz olyan alapvető kér­désekre, van-e elég fiatal munkavállaló, összhangban van-e a vállalatok konkrét munkaerő igénye a pálya­kezdők elhelyezkedési szán­dékával? Ez különösen fon­tos napjainkban, amikor az alacsonyabb növekedési ütem a foglalkoztatás-pofliiti- kára is kihalt. A pályakezdők mintegy 40 százaléka az iparban, 16 szá­zaléka a kereskedelemben és szolgáltatásban, valamivel több mint 11 százaléka a mezőgazdaságban, 10 száza­léka az építőiparban, a hát­ralevő 23 százalék pedig a többi népgazdasági ágban helyezkedett éL. Ez megle­hetősen hasonlít a 'további évek arányaihoz. A mező- gazdaság inkább a viszony­lag idősebb korosztályból gyarapítja a dolgozói lét­számát. A fiatalok mintegy 85—90 százaléka abban a szakmá­ban helyezkedett él, ame­lyet tanult. Ez előnyös a pályakezdőknek annyiban, hogy számíthat a kiszemelt foglalkozási ágra. Azokban az országokban, viszont, ahol gyorsabb ütemben megy végbe a termékszerke­zet korszerűsítése, töhb pá­lyakezdőt ér meglepetés, mint nálunk, hiszen a cél­ba vett szakma időközben elavul, mert az élet új igé­nyeket támaszt. Az liskolai oktatás ugyanis csak több- kevesebb késéssel tudja kö­vetni a változásokat. A nem a szakmájában dolgozó 10—15 százalék el­gondolkodtató: sem az or­szág, sem pedig az egyén számára nem lehet közöm­bös ez. E 12—20 ezer fiatal esetében az elhelyezkedési szándékok meg a konkrét munkaerőigények között nem volt meg az összhang. Még ma sem kap például elegendő középfokú végzett­ségű szakembert a külkeres­kedelem, az építőipar, vi­szont hat megye jelezte, hogy több boliti-áruházi el­adót, áruforgalmi előadót képzőnk a szükségesnél. Ti­zenegy megye tette szóvá, , hogy vállalati könyvelőkből, terv-statisztikusokból sincs annyira jszülkség, mint amennyit a középfokú ok­tatási iintézményök kibocsá­tanak. Ami a munkát kezdők fi­zetését illeti, meglehetősen érvényre jut a bérezési gya­korlatunkban tapasztalható egyeniősdi. A múlt év októ­ber végéig beérkezett ada­tok szerint ugyanis a szak­képzetlen pályakezdőik át­lagbére 2270, az alap- és középfotoúaké 2594 forint volf, vagyis mindössze 14 százalékkal magasabb . az előbbieknél. Az egyetamet- főiskolát végzettek 3354 fo­rint átlagfizetéssel kezdtek, ami csupán 48 százalékkal volt 'több a mindenféle szakma nélkül munkába ál­lók átlagos fizetésénél. Ez pedig nem mondható elő­nyösnek. Az alacsony kezdő- fizetésnek sok .köze van ah­hoz, hogy a gazdálkodó szer­vezetek munkaerőéhsége to­vábbra sem .enyhült- Sokat­mondó és jellemző, hogy az egyetemet-főiskolát végzett 10 400 pályázónak 23 300 ál­lást hirdettek meg a mun­káltatók október végéig. A vállalatok nem használják ki jói a fiatal diplomások idejét, munlkalkészségét és tehetségét — továbbra is pa­zarolják a munkaerőt. Kormányzatunk arra köte­lezte a gazdálkodó szerveze­teket, hogy 1984 január el­sejétől kezdve fizessenek magasabb biztosítási járulé­kot minden egyes foglalkoz­tatott uitán, magyarán: drá­gította a munkaerőt. Hogy ezzel az intézkedéssel, elér­tük-e a kívánt hatást, az csak később válik mérhető­vé. Az ifjú munkavállalók 60 százaléka a saját lakhelyén, a .többi más településen kezdett el dolgozni, vagyis meglehetősen magas az ‘-n- gázók aránya. Továbbra is gondot Okoz a főváros, a nagyvárosok aránytalanul nagy vonzereje. A fiaital ag­rárszakemberek valamivel több mlint egynegyede Buda­pesten, illetve Pest megyé­ben helyezkedett él, az or­szág legnagyobb területű — és mezőgazdasági szempont­ból is kiemelkedő súlyú — térségében, Bács-Kiskun megyében viszont estate a végzettek nem egészen nyolc százaléka keresett állást. Nem nyugtathat meg sen­kit a tudat, hogy a konkrét, a szakmákra lebontott mun­kaerő kereslet meg kíná­lat az országos statisztikában nagyjából összecseng,, hiszen az egyes megyéket saját gondjai szorítják. Nyilvánva­ló viszont, hogy ezekre ott helyben kell kidolgozni a megoldás útját-módját. Az ÁBMH a jövőben is fi­gyelemmel 'kísért a pálya­kezdők helyzetét, hiszen fo­kozott felelősséget érez ama több mint százezer fiatal iránt, aki először válik ter­melő, dolgozó emberré. . Dr. Rózsa József, az ÁBMH főosztályvezetője Fórum a mezó'gazdaság feladatairól Fiatalok találkozója Fenyvesen A vártnál jóval több résztvevővel nyithatták meg csütörtökön a mezőgazda­ságban dolgozó fiatalok me­gyei találkozóját Balaton- fenyves-alsón. A megyei KISZ-bizottság . kísérletkép­pen szervezte meg ezt a rendezvényt, mely jó lehe­tőséget adott az ismerkedés­re és a, tapasztalatcserére. Pénteken délelőtt a me­zőgazdaság előtt álló idei feladatokról hallgattak meg előadást a fiatalok, majd egy érdekes, sok-sok kér­dést megtárgyaló fórumon vettek részt. A vendégek és a válaszadók: dr. Exner Zoltán, a megyei pártbi­zottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője, Tóth Károly, a megyei tanács el­nökhelyettese, Bogó László. a Teszöv titkára és dr. Ga- labár Emil, a Medosz me­gyei titkára voltak. A ta­lálkozó résztvevői kihasznál­ták a lehetőséget, bőven volt kérdeznivalójuk. Ér­deklődtek a vadgazdálkodás helyzetéről, a szemeseliá- tásról, a termelőszövetkeze­tek gépi-műszaki hátteréről, a mezőgazdasági munkák jelenlegi állásáról. A fiatalokat izgatja So­mogy gazdaságának fejlődé­se, nem ragadtak meg a napi gondoknál, hanem át­fogó képet akartak kapni. A válaszok közül érdemes egyet felidézni, mert ez mindenkit foglalkoztat. Hallhattuk, hogy a gabona meglehetősen rosszul telelt, mintegy 75 százaléka köze­pes és gyenge minőségű. A mostani eső azonban már a bizakodást is meghozta, a tavaszi vetéssel pedig nincs gond. Délután a táborozok egy része üzemlátogatásra in­dult a kéthelyi tsz-be és a nagybereki állami gazdaság­ba, míg a szőlészek-borá­"Edzőtáborban a palánták — Jól jött az eső — haj­togatják a Somogy déli ré­szén lévő gazdaságok veze­tői. Finto József, a ségesdi Üj Élet Termelőszövetkezet elnökhelyettese arról tájé­koztatott bennünket, hogy náluk az elmúlt napokban huszonkét milliméter csapa­dék esett, s ez kedvezően hatott a sárj adásra. Most már csak meleg és napfény kellene ahhoz, hogy betaka­rításkor is szép eredmé­nyekről szólhassanak. Ber- zencén Kozma Géza tsz-el- nöktől hallottunk arról, hogy a tavaszi munkákat időben sikerülj: elvégezni. 1750 hektáron vetettek ta­vaszi gabonát és burgonyát. Harmincháromezer lakos pénzintézete Kiváló a barcsi takarékszövetkezet Dr. Imre István, a Szö- vo$z elnökhelyettese adta át tegnap Barcson 'a 'takarék­szövetkezeit elnökének, Ba­konyi Vendelnek a Kiváló Szövetkezet címről szóló ok­levelet. Az ünnepségen meg­jelentek a szövetkezet dol­gozóin kívül a városi párt- bizottság, a Mészöv és a pénzügyminisztérium kép­viselői. Barcs városán kívül 128 község 33 ezer lakójának pénzintézete a takarékszö­vetkezet; 7 kirendeltség és három betétgyűjtő pénztár segítette a céljai elérését. Nyereségük 1 millió 819 ezer forint lett, amely 438 ezer forinttal több, mint az elő­ző évi. Elbban döntő szerepe volt annak, hogy szolgálta­tásaikat széleskörűen végez­ték. A ■ biztosítások, azáram- és vízdíjaik beszedése, továb­bá, hogy Barcson a tanács- cslal1 kötött megállapodás alapján a szövetkezet szedi be a szemétszállítás és a la­kásbérletek díját — mindez azt is jelenti, hogy körzetük szinte valamennyi családjá­val van kapcsolatuk. Szol­gáltatásaik értéke 1983-ban 60 millió forinttal növeke­dett. Tag jaik száma 10 300 fő, tavaly 354-en léptek so­raikba., Somogybán a legtöbb betétet a barcsi takarékszö­vetkezetben helyezték el. Sokat, tettek a takarékos életmód népszerűsítéséért: a takaréklevél-állomány 2,5 millió forinttal nőtt, az ifjú­sági takarékbetétek meghá­romszorozódtak. Tagjaiknak 39 millió 'kölcsönt folyósítot­tak. A mezőgazdasági terme­lési kölcsönnél 900 ezer fo­rint a növekedés, az építési kölcsönöknél pedig 400 ezer forint. A kölcsönkeretet tel­jes egészében kihasználták. Törődtek hálózatuk kor­szerűsítésévéi, fejlesztésével: Vízváron betétgyűjtő pénz-tá­rat, Babócsán modern kiren­deltségi szakházat adtak át. Bérhatékonyságúk 121 forint, a bérszínvonal nevelkedése 6 százalék. Az ünnepségen a kiváló munkát végző dolgozóknak kitüntetéseket nyújtottak át. Jelenleg a paradicsompalán­ták ültetése és a bab vetése a feladatuk, de növényvé­delmi gépeik is dolgoznak. A gazdaság szerencséje, hogy elegendő istállótrágyá­juk van, amit sikerült idő­ben kihordaniuk. Lassan a legnagyobb kötelességük az ’aratásra való készülődés lesz: már gépműhelyben vannak azok az eszközök, melyekkel a betakarításkor kell serénykedniük. Gépjavítóban vannak a háromfai termelőszövetke­zet munkagépei is. Náluk meglehetősen nyugodt na­pokról beszélnek. Már elve­tettek 300 hektár zabot, hat­százötven hektár naprafor­gót és 450 hektár kukoricát. Mint említették: kukoricá­ból és búzából a kormány­program szellőmében ezúttal ők is nagyobb területen ve­tettek, így nagyobb termés­hozamra is számítanak. Va­lamikor ezt a gazdaságot a kertészete miatt emlegették a szakemberek. Sajnos, ma már csak tizenkét hektáron termesztenek paprikát, mert egyre kevesebb munkásra számíthatnak, ugyanakkor a zöldségfélék gazdaságos­sága csökkent, így új utakat kell keresniük. Készülnek a széna betakarítására is. Idén késik a kaszálás, de emiatt nem morgolódnak, hiszen az eső jót tett a vetemé- nyeiknek. A paprikapalánták egyéb­ként a héten már „edzőtá­borban” voltak. Az üveghá- zak tetejét ugyanis lebon­tották, hogy az apró növé­nyek a kiültetés előtt akkli- matizálódjanak. Az ültetés a jövő héten kezdődik, remél-, hetőleg három nap alatt vé­geznek vele. szók és a gépi fejők szak­mai versenyen vettek részt a bogiári mezőgazdasági kombinátban. Ma szakmai délelőtt lesz, öt csoportban folytatnak beszélgetést a számítástech­nikáról, a környezetvéde­lemről, a FAT-szervezetek- ről, az újító munkáról és a KISZ-szervezetekről. Utá­na már a kikapcsolódásé, sportolásé a nap, fociban, asztaliteniszben és sakkban mérhetik össze tudásukat. Vasárnap csupán egy elő­adás lesz a zárás előtt, ez a KISZ feladatait vázolja a mezőgazdaságban. A sikeres találkozót a jövőben is meg akarják ismételni a szerve­zők.

Next

/
Thumbnails
Contents