Somogyi Néplap, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-19 / 116. szám
2 Somogyi Néplap 1984. május 19., szombat Tábornokok a békéért Az osztrák fővárosiban pántelken befejeződött a NATO és a Varsói Szerződés országaiból érkezett nyugállományú tábornokok első tanácskozása. A háromnapos konferenciáról kiadott közös közlemény megállapítja, hogy . a két .katonai szövetség országaiból érkezett résztvevőket az Európa békéjéért és biztonságáért érzett közös felelősség hatja át. Kívánatos és szükséges a genfi tárgyalások újrafelvétele. A NATO és a VSZ nyugalmazott tábornokai folytatni kívánják a párbeszédet, amely iránt a Washingtonban működő védelmi tájékoztatási központ tagjai — nyugállományú amerikai tábornokok — is érdeklődnek. Olaj és Sböl Űjabb, még veszélyesebb szakaszához érkezett a már csaknem négy éve tartó iraki—iráni háború? Egyelőre nehéz válaszolni a kérdésre, de mindenesetre új eleme a konfliktusnak, hogy a Perzsa-öböl térségében néhány nap alatt öt olajszállító hajót ért légitámadás. Sajnálatos az erőszak eszkalációja, hiszen az értelmetlen konfliktus már eddig is súlyos veszélyt jelentett a világbékére, s ha folytatódnak a tankhajók elleni támadások, ez beláthatatlan következményekkel járhat. Már jó ideje jelentős amerikai flottaegységek tartózkodnak a térségben. Az Egyesült Államok minden rendelkezésre álló erővel fenn. kívánja tartani az öbölben — úgymond — a hajózás biztonságát, amiről szövetségeseinek többször is kifejtette készségét. A washingtoni kormány most az öböl menti országoknak felajánlotta: légi fedezetet nyújt hajóik védelmére. Mint a New York Times értesült, az ajánlatot a Pentagon figyelmeztetésnek szánja. Az amerikai vadászgépek ugyanis nemcsak a támadók elrettentésére járőrözőének, hanem arra is parancsot kapnának, hogy a hajók ellen támadó gépeket megsemmisítsék. Vagyis: a tankhajók védelme kiváló ürügyül szolgálna az Egyesült Államoknak ahhoz, hogy légierejét akár bevesse az iraki—iráni háborúban. Ugyanakkor — cserében a légi fedezetért — újabb támaszpontokat kér a baráti arab államoktól. Erre vonatkozóan áprilisban már folytak tárgyalások, de az öböl menti országok óvatos álláspontra helyezkedve megelégedtek azzal, hogy az amerikaiak a térség közelében álomásozzanak. Csak Egyiptom, Omán, Kénya és Szomália kötött megállapodást az USA-val: szükség esetén támaszpontokat bocsátanak az amerikai gyorshadtest rendelkezésére. Úgy tűnik, az Arab-öböl menti országok rendkívül józan és higgadt magatartása következtében az amerikai légierő bevetését — egyelőre — nem kérik a washingtoni kormánytol. Megelégednek azzal, hogy panaszukat a Biztonsági Tanács elé terjesztik és szóba hozzák az Arab Liga várhatóan ma kezdődő ülésszakán. Az érintett államok egyébként Iránt vádolják a szaudi és a kuvaiti hajók elleni támadással. Kérdés, vajon nem ismét- lődnek-e meg az utóbbi napok provokációi? Ha igen, félő, hogy az öböl menti országok végül is fontolóra veszik az amerikai ajánlatot. Ha ez bekövetkeznék, az iraki—iráni háború még veszélyesebb szakaszába lépne, óhatatlanul a konfliktus kiterjedéséhez, a háborús góc szélesedéséhez vezetne V Gy DEnyhülést - a kultúra eszközeivel Aczél György és Sarlós István fogadta a küldötteket Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken, a KB székházálban fogadta a szocialista országok kulturális minisztereinek hazánkban megrendezett XII. konferenciáján részt vett küldöttségek vezetőit. A küldöttség vezetőik nevében Pjotr Gyemicsev, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Szovjetunió kulturális minisztere méltatta a tanácskozás jelentőségét, eredményeit. A szívélyes, baráti légkörű találkozón Aczél György tájékoztatást adott az MSZMP nemzetközi tevékenységéről, a szocialista építőmumika soron levő feladatairól. Riemelete a Magyar Népköztársaság érdekeltségét a szocialista országokhoz fűződő internacionalista együttműködés elmélyítésében, a kulturális kapcsolatok továbbfejlesztésében. A találkozóül jelen volt Tétényi Pál, a Központi Bizottság tagja, a KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője és Köpeczi Béla művelődési miniszter. Sarlós István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese pénteken a Parlament Vadász-termében fogadást adott a szocialista országok kulturális miniszterei XII konferenciájának befejezése alkalmából. Az eseményen megjelentek a tanácskozáson részt vett delegációk vezetői és tagjai. Távoli utcák üzenete címmel nemzetközi pialkáitfciállí- tás nyílt pénteken a Magyar Nemzeti Galériában. A szocialista ország óik Ikulturális minisztereinek hazámikban tartott tanácskozása alkalmából rendezett tárlaton a konferencián képviselt 11 ország politikai és kulturális témájú, az utóbbi tíz év termését reprezentáló plakátjai láthatók. A megnyitón jelen voltak a szocialista országok kulturális minisztereinek konferenciáján részt vett küldöttségek vezetői. Szovjet-amerikai kapcsolatok fl nukleáris kor chartája Az elmúlt három évben a szovjet—amerikai kapcsolatok oly mértékben romlottak, hogy jelenleg szinte nincs is ilyen kapcsolat. Mi ennek az oka? — Meggyőződésem, hogy a helyzet" kialakulásáért a felelősség az amerikai felet terheli. A Szovjetunió az elmúlt években hosszú ideig igen türelmes volt: elviselt minden sértést, mégpedig annak tudatában, hogy a szavak végül is csak szavak. De ha a Reagan-kor- mányzatról van szó, akkor a tetteket is figyelembe kell venni. Először is a fegyverkezési hajsza felfűtését. Az USA eljutott odáig, hogy gyakorlatilag mindennap egymilliárd dollárt költ katonai célokra! Ez olyan sok. hogy szinte már alig lehet felfogni. Ha ehhez hozzávesszük a roppant harcias hangvételt (gondoljunk csak az olyan kijelentésekre, amelyek egy atomháború^ megvivhatóságát, sőt meg- nyerhetőségét illetik), ha elemezzük a katonai doktrínákat, leginkább az első csapásmérés ki nem zárására vonatkozókat, világos az összkép. így állunk jelenleg, s ez a magyar közvélemény előtt is jól ismert. — Valóban. Az viszont kevésbé, hogy lehet ebből a helyzetből továbblépni. — Nos, • mindenekelőtt szó sincs arról, hogy a szovjet vezetés hajlíthatatlan lenne. Készek vagyunk együttműködni az amerikai féllel az atomháború megakadályozásának létfontosságú ügyében, mégpedig bármikor, bárhol. Azt mondják, visz- sza kellene térni Genfbe, de ehhez az szükséges, hogy állítsák vissza a megbeszélések megszakadása előtti helyzetet. — ön lát erre lehetőséget? — Nagyon is. Ha lehetséges volt a telepítés, miért ne lenne lehetséges a rakéták vissszavonása? Persze valójában ennél jóval többről van szó. A nemzetközi helyzet annyira mérgezett, a feszültség olyan magas szintje uralkodik a világban, hogy még mielőtt bármi lényegeset tehetnénk, előbb ezen kellene változtatni. Erre vonatkozólag ismert a Szovjetunió hatpontos indítványa az atomfegyverek elsőkénti használatának, s a nukleáris háború propagandájának tilalmáról, az atomfegyvermentes övezetek tiszteletben tartásáról, a nukleáris fegyverek terjesztésének megakadályozásáról, s az egyenlő biztonság elve alapján történő csökkentésükről stb. Mi ezeket az atomkorszak egyfajta viselkedési szabályainak tekintjük, sőt nevezhetjük akár a nukleáris kor chartájának is. Középpontjában épp a nemzetközi feszültség enyhítése, s a kölcsönös bizalom helyreállítása áll. Hiszen arra, hogy ne bízzunk a velünk szemben lévő jelenlegi adminisztrációban, minden okunk megvan. Ugyanakkor tudjuk, hogy az amerikai kormányok négyévente váltogatják egymást, nekünk ezért hosszabb távra kell tekintenünk. Ha javaslatainkat, s mindenekelőtt az Egységes ütőerő terve a tűzszünet biztosítására A libanoni nemzeti egységkormány radikális megoldást akar találni a polgárháborús tűzszünet megszilárdítására, mielőtt a parlament elé terjesztené új nemzeti szerződésként emlegetett programnyilatkozatát. Rasid Karami miniszter- elnök olyan, valamennyi fél számára elfogadható, keresztény és mohamedán katonákból szervezett ütőerő felállításán fáradozik, amely elrettentené a szembenálló erőket a tűzszünet megsértésétől, összegyűjtené a nehézfegyvereket, garantálna a Kelet- és Nyugat-Bejrút közötti átkelőhelyek, valamint a repülőtér, a kikötő és az iskolák megnyitását. Sajtóértesülések szerint jobboldali és ellenzéki körökben egyaránt kedvezően fogadták az egységes ütőeró gondolatát, de a terv kivitelezése nehezen választható el a polgárháborús konfliktusban szétesett, felekezeti egységekre bomlott hadsereg újjászervezésétől. A különböző milíciák mindaddig nem adják ki a kezükből a nehézfegyvereket, amíg nem lép a színre egy általános bizalmat élvező törvényes, ütőerő. atomfegyverek elsőkénti használatáról való lemondást Washington elfogadná, ez roppant módon megkönnyítené minden egyeb kérdést. — Mennyiben befolyásolják kampányszempontok a Fehér Ház lépéseit? — Tökéletesen tisztában vagyunk vele, hogy mit jelent egy választási év az Egyesült Államokban, s milyen változásokat hozhat. Viszont azt is reálisan látjuk — bő három esztendő tapasztalatai után —, hogy a jelenlegi adminisztráció megváltozása csaknem reménytelen: ideológiailag annyira mereven szovjetellenesek, annyira keresik a konfrontációt, hogy (választási év ide, vagy oda) sajnos nem látok esélyt javulásra. Ugyanakkor egy dolgot még egyszer világosan le akarok szögezni: amennyiben a Szovjetunió a másik fél részéről Valamilyen lé- j nyegi változásra utaló jelet | látna, például az általam is említett hat pont témakörében, akkor mi az együttműködésre mindenkor mesz- szemenően kész partnerek vagyunk. Szegő Gábor Jablonski Olaszországban „Soha ne ismétlődjenek meg a háború borzalmai, uralkodjék a földön mindig béke” — ezzel a felhívással fioirdulit a világ valamennyi jdstóntílékú emberiéhez Henryk Jablonski, a Lengyel Néiplklöztárslaisáig Államtanácsának elnöke a Monte Gas- simio-i csalta 40. évfoirdiulója alkalmaiból a harcok színhelyén csütörtökön rendezett koszorúzás! ünnepségen elhangzott beszédében. A meglélvő véleménykülönibségefc ellenére — hangoztatta a lengyel államtanács elnöke — mindent meg kell tenni az egyre fokozódó feszültség csökkentése és az enyhüléshez való visszatérés érdekében. A üengyeü! államtanács elnöke piénitekan Giulio Andreotti olasz külügyminiszterrel találkozott. A találkozóról kiadott küliügymimSzté- riumii közlemény hasznosnak min ősi tette megbeszélése -. két. A szovjet-amerikai viszony mindenkor alapvetően meghatározza a nemzetközi helyzet egészét; a mai feszült, kiélezett légkörben pedig különösen. Megkülönböztetett jelentőségű tehát, hogy vélekednek a másik félről a két nagyhatalom fővárosában, merre látják a kivezető utat a kapcsolatok jelenlegi mélypontra süllyedt szakaszából. Erről, a lehűlés okairól, s a változás kilátásairól beszélgettünk Moszkvában Radomir Bogdanovval, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Egyesült Államok és Kanadakutató Intézetének igazgatóhelyettesével.
