Somogyi Néplap, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-17 / 114. szám
1984, május 17,, csütörtök » Somogyi Néfiap 3 MÁJUSI HATÁR MKSBHSKaaHSHSBBaaaBaHnBBBHnnnaHBHHnHHnaMi Az idei tavasz szeszélyes időjárása a mezőgazdaságban dolgozókat igencsak próbára tette. A rendkívüli körülmények miatt pontosabb munkára és szakértelemre volt nagy szükség. Azt mondják: még semmi sincs veszve, Ka minden szükséges tennivalót jól és összehangoltan elvégeznek a gazdaságokban, összeállításunkat erről a helytállásról készítettük. Jókor jött eső A mennyed Új Barázda Tsz központjában éppen tanácskozást tartottak, a tsz vezetőd Bognár Kálmán, ter- melósfcányító főmérnök vezetésével, asnátacsa: bekopogtunk: — Egyáltalán nem zavarnak — nyugtatott meg bennünket a főmérnök —, csupán rövid megbeszélésről van szó, egy kis tarvmódosi- tésróű.... — A pillangósok első kaszálását terveztük — jegyezte meg Orbán Deraső nö- vényteamtSRztesá főágazatve- aető —, de az eső kozfoe- szSit... — Szerencsére! — mondták egyszerre valamennyien. — Nagyon kellett már az eső, nagy gondban lettünk voJira, ha. néhány napon belül nem kaptak volna csapadékét a földjeink. A tavalyi aszály emléke még sokáig kísért, remeibe lőtog az idén kegyesebb lesz hozzánk a természet. Annyi máris bizonyos, hogy eddig az időjárás semmit sem rontott ed. A tavasza vetések szépen mutaitkozaiak máris. Az őszi gabonák közül 57 hektár búzát kellett kiszántamunk, az ő&zá szárazság, a hótakairó nélküli fagyok miatt. A kiszán tobt búza helyére most tavasszal kukoricát vetettünk. — Pongrác, Szervác, Bonifác. .. — jegyeztem meg minden kommentár nélkül. Mondanom sem kell érteitek, mire gondotok... — A fagyos&zenteík okoztak már galibát a meaőgaz- daságban — mondta Bognár Kálmán —, ezúttal nem. — Csak essen még néhány napig, azután süssön ki az életet adó nap — fűzte hozzá a növénytermesztési fő- ágazatveaestő —, csupán” ennyi a kívánságunk, a többi már a mi dolgunk... Hűvös tavasz A Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaság termelési igaz- gatóhedyetlbese, Ander ka István; — A kilátásúik? ... A mezőgazdászok véleményei megosztanak. Még mindig hiányzik 100—120 milliméter csapadék. Az aszályos év után a száraz tél is megviselte a búsát. Sokan foglalkoztak azzal, hogy felszántsák és kukoricával bevetve mentsék a menthetőt. — A hűvÖ6 tavasz kedvezett, a kalászos gabona kilátásai most már jobbak. Ha még ázik a búza, akkor eHértiet jük az 1982-es év ter- meseredményeat. Az igaagiatófaeáyeltbes szerint sokkal nagyobb gondot jelent most a cukorrépa: hideg a .talaj, sőt a vetés idejében taiajmenti fagyok is voltak. A kettő növényt megvisel te a hideg, de a csapadék-itt is segített. Most a lucerna és a sold- takairmány betakarítása folyik: törekvésük a költségeket csökkentő takarékosan gsazdáilikodás. Az orsczá- gos gjabonapnogram kieneté- bes az idén 3. Claas Dománá- tort és 2 IH nehóztraktort kapnak: a búzát majdnem két hét alatt betakaríthatják. A csapadékkal bőséges nedvesség jutott a talajba ahhoz, hogy a sokhelyütt kiültetett tUnnyepaláoiíák inegered jenek. Most már csak napfény, meleg kell a kis növények erőteljes növekedéséhez, .. Jobbak az előjelek — A tavalyinál jobbak az előjelek, mert a talaj most többször is kapott csapadékot ... Dr. Fülop Mihály, a megyei Teszöv főmunkatársa szabad idejében a 260 négyszögöles kentjében meg a ház körüli kiskertben, gyümölcsösben foglalatoskodik. GyümöScsösében megtalálha- tó a meggy, a cseresznye, az alma, a körte, az ősriibanark. a birs a fekete és a piros ribiáke a málna, kis kertészetében a konyhakerti véleményeik — tehát olyan átlagos kertbarátnak is tekinthetnénk, ha nem tudnánk róla, hogy szakismerete igencsak meghaladja a kezdőkét; tagja a megye kertbarátszövetség elnökségének, és rendszeresen tant előadásokat a megyében a kiskertekben éppen esedékes tennivalóikról. Kertészetében csak családi szükségletre termel, s ügyéi arra, hogy jó minőségű gyümölcs, zöldség kerüljön az asztalma. — Amdilyen jól jött az eső, olyan kellemetlen volt a hűvös időjárás, ami végül is' a háztáji ' termelést is visszavetette : körülbelül kéthetes késésiben vagyunk. Ebben az időszakiban fontosnak vélem — és kerti munkáimban ezt tartom siem előtt — a szőlőben például az állomány- permetezést. A hajtások a terület védettségétől függően 5—10 centisek, ki vannak téve a gombafertőzésnek, és néhol nagyarányú rovarfertőzéssel — különösen atikakántételdel — is számolhatunk. A gyümölcsösben, a' szőlőiben csersfcoaár- fertőaés is észlelhető. Amit ilyenkor a kertbarát tehet: megfelelő szerekkel egyidő- ben védekezik a gyümölcsösben a gombáké rtevők és rovarkártevők ellen. Ajánlatos a lomb trágya alkalmazása is valamennyi növényi keflfe'trában. — Befejeződött a kora tavaszi palánták kiültetése, a kertekbe már kirakják a paradicsom, a paprika- és a dinnyepalántákat. Mire ügyeljünk er-aknél a munkáknál? — Például arra, hogy — noha az utóbbi napokban bőségesen hullott csapadék — a munkák után. lezárjuk a talajt, megőrizzük a nedvességet. A talajlakó kártevők fertőzése ellen talajjer- töilenitéssel védekézheűnk — például Basudin 5 C-vel. Arra alkalmas szerrel ■ megelőzhetjük a pa’ánlatíöléat. Az eper már virágzik — itt csak rövid várakozási idejű szert használhatunk. Es még egy módszer az epernél, amit eredményesen alkalmazok : a termés leszedése után érdemes levágná, megszűr íta- ni és elégetni az eper leveleit, így őszre szép. egészséges állománnyá fejlődik a növény. Aki piacra viszi ter- melvéjiye»t, fül tétlen., tartsa be a vegyszerezés után a várakozási időt, mert az ilyenkor jelentkező, ismeretlen eredetű gyortiorpana- szoíkat főiként e szabályok megszegése okozza. A növényvédelemtől a lucernakaszálásig A magágykészi teasel, a vetesse! május 13-ig végeztek megyénk mezőgazdasági nagyüzemei. Nem mindig kedveztek a körülmények a feladatok megoldásához, de a gazdaságok üzemen belüli és üzemek közötti koordinációival is segítették a naptárhoz való fölzárkózást. Az időjárás miatt ugyanis meglehetősen tetemes volt a lemaradás ... gyében. Mrndez azonban nem feledtette az osztályt. Az őszi vetések állapota rosszabb, mint tavaly ilyenkor volt, de a közelmúltban kapott esők, a fej trágyázás még változtathat a képen. A tavasziaknál a tő- állomány elmarad attól, amit kedvezőnek mondhatnánk, de jobb a közepesnél. Néhány helyen kiszántották a gyengén kelt őszieket, s taKörnyezetvédelem Pusztaszemes fölött a dombokról látni a nyugodt méltósággal térjeszl. adő Balatont, s innen fentről vize csillogóan tisztának látszik. A tó közelsége meghatározza a környező falvakban működő gyárak, üzemek es termelőszövetkezetek munkáját. A környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve kell tervezniük az elvégzendő feladatokat, sok esetben olyan beruházások ra is pénzt teremteni, amelyek az adott tervidőszak ban még nem időszerűek. A környezetvédelem az indoka annak a MÉM utasításnak, amely arra ösztöne a gazdaságokat, hogy kísérletezzenek a folyékony mű trágyák felhasználásával. — Alakult is egy társulás: a kapolyi, a kőröshegyi és a pusztaszemesi termelőszövetkezetek már harmadik éve folyékony mű trágyát használnak földjei ken. Nem sokat gondolkoz tak, te<y ek-e vagi sem, bar némileg drágább a folyékony vegyszer. A herceg- halmi kutatóintézet kísérletei szerint megfelelő és nagy hatásfokú az új technológia. Ezért másfél millió forintos beruházással megépült a két, egyenként 100 köbméteres, azbeszttel bélelt tartály. s megérkezett az első szállítmány Pétről. Az első ev nem volt problémamentes. Az új technológia „gyerekbetegségeivel” küszködtek. A folyékony műtrágya eltömítette a szórófejeket. nehézkes volt kijuttatása a szántóföldi kultúrára. A termelőszövetkezetben nem idegenkedtek az új technológia felhasználásától. Felismerték, hogy a 12 kilométerre fekvő Balatonnal közvetlen érintkezést ielent a Séd patak, közvetve a Sió és a Duna szeny- nyezheti a tó vizét. Az éiő- -izek védelme pedig fontos ieladat. S a technológiavál- !ássál is csak látszólag kerül többe ... Dr. Csima Ferenc, a me- megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető-helyettese így összegezte a májusi helyzetképet: — Ősszel mindenütt befejezték a mélyszántást, s a talajerő-visszapótlást is viszonylag nagy területen elvégezték. A korai fagyok hótalkaró nélkül érték a vetéseket, helyenként egyenlőtlen volt a kelés, s ahol kikeltek a gabonák, ott fejlődési lemaradással mentek a téihe . .. Aztán jött a kései kitavaszodás — a munkák is körülbelül két héttel később indulhattak —, s a következmény: máskor március 20-ig befejeződtek a kora tavasai vetések, az idén viszont akkortájt kezdődtek ezek a munkák, s csak április 5-re került földbe a zab. a tavaszi árpa. a cukorrépa, a borsó magja. A szeles, hűvös időben lassan fejlődtek a már kikelt tava- sz-iaik. — Ugyanakkor mérséklődött a csapadékhiány: az év első négy hónapjában 90 milliméterrel többet kaptunk az utóbbi 50 ev átlagánál. s május 14-ig már 272 miUimótsr hullott a me. vaszialkat vetettek a helyere. A kora tavasziak általában jól keltek, a cukorrépából azonban ki kellett szántani 230 hektárt szélvarés, gyökérfekély, csírafülladás es egyéb okok miatt. Ebből 93 hektárt újra vetettek, 30 hektáron pedig rávetessél igyekeztek a ritka állományt .,helyrehozni”. Vetőmag-, gép- és alkatrészellátási gondok nem okoztak zavart a munkák menetében — nem mondható el ugyanez a műtrágyáról. Ha a hőmérséklet emelkedik, megnő a növényvédelem jelentősége, ugyanis számos károsító fenyegeti a vetéseket. A munkák jórészt összekapcsolhatók a levéitrá- gyázással. — Helyenként már elkezdték a lucerna első kaszálását. Fontos, hogy jő minőségben .takarítsák le a táblákról az értékes pillangóst. Készülni kell a nyári betakarításra is. arra, hogy az aratásban részt vevő munkaeszközök üzemképes állapotban várják a rajtot. A növénytermesztés jó eredménnyel zárhatja az évet a megye mezőgazdaságában. ha a munkák fegyelmezetten zajlanak a földeken, s aa időjárás „is kegyeibe fogadja a gazdasagodat.
