Somogyi Néplap, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-17 / 114. szám

Somogyi Néplap 1984, május 17., csütörtök fl fizetővendéglátás adóztatása A fizetövendéiglátássai kapcsolatos jogi szabályozás alapvető elve, hogy összhan­got teremtsen az állami, va­lamint a szállásadók, a ven­dégeik és a közvetítő idegen­forgalmi szervek érdekei kö­zött. Az 1984. január 1-től érvényes szabályozás egysé­gesen fizetővendéglátásrói szói, és nem tesz különbsé­get a hasznosítás formája szerint (idegenforgalmi szerv közvetítésével, közvetlenül jogi személyeknek, vagy magánszemélyeknek kiadott szoba). Minden hasznosítási formát illetően tehát azonos az engedélyezési eljárás, az esetleges bejelentési kötele­zettség, a nyilvántartások vezetésének, az adó befizeté­sének módja stb. A fizetővendéglátás adóz­tatását a 45/1983. (XI. 20.) Mt. és a 45/1983. (XI. 20.) PM számú rendelet szabá­lyozza. Az új adóztatási rendszer az idegenforgalmi érdekekre tekintettel rendkí­vülien kedvező: azonos jöve­delem esetén a korábbi adó­összeg töredékét kell fizet­ni. (Pl.: egy 4 szobás üdülő bérbeadása Balatonföldváron 3 hónapra — függetlenül a jövedelemtől — 1981. január 1-től 4300 f.orwit adót jelent. 1988-ban még a hasznosítás módjától függően 30 000— 50 000 forint adót és község- fejlesztési hozzájárulást kel­lett fizetni. 1 A kedvező adóztatás ösztönöz és egyút­tal értelmetlenné is teszi az engedély "ílicüU bérbeadás kockázatát. Fizetővendéglátó tevékeny­séget csak az folytathat, aki­nek engedélye van. Az enge­délyt a helyi tanácsúk ke­reskedelmi szakigazgatás; szerveinél keli kérni for­manyomtatványon, s — ha jogszabályba nem ütközik — ki kell adni. Fizetóvendéglá- tás céljára legfeljebb hat szoba adható k\ ezen felül — kereskedői engedéllyel — panzióként lehet üzemeltet­ni. Akit a fizetővendéglátás gyakorlásával összefüggésben két éven belül három alka­lommal szabálysértési bír­sággal vagy felemelt adóval sújtottak, attól az engedély megvonható. ' Az engedéllyel együtt a tanács vendégkönyvet is ad a szállásadóiknak. Ezt napra­készen kell vezetni, és az ingyenes vendéglátást is be kell jegyezni. A 14 napos adómentességet úgy kell fel­tüntetni, hogy ellenérték fe­jeben történt a bérbeadás. Az idegenforgalmi szerv a szállásadó helyett intézheti az engedélykérést és az adó befizetését. > Adót akkor kel; fizetni, ha a szálláshelyet pénz vagy más ellenszolgáltatás (pél­dául a divatos csereüdülte­tés) fejében magánszemélyek használatra engednek át. Az albérlet adómentes, de a jo­gi személy (vállalat, szövet­kezet, intézmény stb.) dolgo­zóinak elszállásolása (mun­kásszállás) adóköteles, és az általános szabályok vonat­koznak rá. A fizetővendéglátó tevé­kenységet folytató magán­személyek önadóztatási rend­szerben tételes általános jö­vedelemadó megfizetésére kötelezettek. A havonta fizetendő tét éles jövedelemadó tétele: Lakásnál Üdülőnél A települ«» megnevezése £ * t* —. s e ­N Z. 'V i/i aj X (8 £ 4) 4> .„iß • «3 'S *2>; •s s| •2 =-o •2 < íi K 3* y c c > ** 'A « ’S N £ V 2 5 2 1/1 N rt£ (« 9 «1 5*2 c S Ne«« < ;© £ W fl -N N 5 s er- ® tU .©3* 5 * X § s| <ll ►» y «= c 5 2-5 SM lí *8 SsaÄ « « ^ ,2 N?S * 91 •=3 t/l u cg £ | n c «2 üdülőhelyen 390 350 350 400 városban 250 300 300 350 egyéb településen 100 150 150 200 A tételes adót lakóhelyi­ségenként kell számolni. (Tehát ha a hallt vagy az előszobát szállás céljára hasznosítják, az is adóköte­les.) Lényeges, hogy a bér­be adott lakó- vagy üdülő- ingatlan településen belül üdülőterületen van-e (ez a Balaton-parti településeken fontos). Adózás szempontjá­ból üdülöhe'y az az övezet, ahol üdülőhelyi díjat kell fi­zetni. Pl.: Zamárdi üdülő­övezetben egy lakás egy szo­bája után 300 forint az adó. abban az övezetben ped a, ahol üdülőhelyi díjat nem kell fizetni, az adó összege 100 forint. 12 négyzetméter­nél kisebb alapterületű lakó- helyiségre a táblázat szerin ti adó felét kell fizetni. Min­dig a tényleges állapot az irányadó, tehát az idegen­forgalmi szervek szerződés­ben rögzített kiegészítéseit (hall, előszoba, használata stb.) nem kell figyelembe venni. A fizetővendéglátó tevé­kenység minden megkezdett naptári hónapja teljes hó­napnak számít. Tehát érde­kelt abban a bérbeadó, hogy az egész hónapot kihasznál­ja. Fontos szabály az is, hogy a havi adót előre kell befizetni legkésőbb azon a napon, amikor kiadja a szo­bát, Fizetővendéglátó engedély birtokában sem kell adót fi­zetni arra a hónapra, amely­ben a szálláshelyet ténylege­sen nem hasznosították. Ét­keztetés esetén viszont a tételes adón felül lakóhelyi­ségenként további 100 forin­tot kell fizetni az ingatlan fekvése szerint illetékes he­lyi tanács egyenesadó besze­dési számlájára. A bonyo­dalmaik elkerülése végett az összeg rendeltetését a befi­zetési szelvényen tüntetjük fel („fizetővendéglátás”). Adómentesség illeti meg a bérbeadót egy évben egy al­kalommal, legfeljebb 14 ven­dégnapra, ha fizetővendég- játó engedéllyel csak egy lakóhelyiséget hasznosít. Nem kell adót fizetni akkor, ha a bérbeadó a lakóhelyi­séget saját vagy házastársa egyeneságbeli rokonának, testvérének, a testvér házas­társán ak, ezek gyermekei nek, illetve. 14 éven aluli gyer­meknek engedi át haszná­A szabályok betartásál természetesen ellenőrzik, s a jogsértés következményei sokkal súlyosabbak, mint a szabályok betartásával járó terhek. A fizetővendéglátó tevé­kenységre vonatkozó szabá­lyok megszegőit szabálysér­téssel, az adózási szabályolt megsértőit pedig felemelt adóval büntetik. Ha például fizetővendéglátó engedély nélkül vagy attól eltérően történik a bérbeadás, tízezer forintot is elérheti a sza­bálysértési bírság. Ezen fe­lül az egyébként járó adót és ennek megfelelően 20—50 százalékos felemelt adót is fizetni kell. Községfejlesztési hozzájá­rulást nem kell a fizetőven­déglátó tevékenységből szár­mazó jövedelem után fiize:- ni. Azt már a tételes adó magában foglalja, Magánkemping létesítése­kor kereskedői engedélyt lehet váltani, de széles kör­ben elterjedt a terület bér­beadása a . sátor, a lakóko­csi elhelyezésére. Engedély nélkül beépített telken 20, beépítetlenen 30 négyzetmé­teres területet lehet bérbe adni. Ilyenkor is áll az adó­fizetési kötelezettség, de a jövedelemről a Somogy me­gyei Illetékhivatalhoz kell bevallást tenni, amely az ál­talános jövedelemadóról szó­ló jogszabályok alapján az általános .progresszív kul­csok szerint állapítja meg az adót. A nyári idény hamarosan kezdődik, szaporodnak a fi- zetóvendéglátással kapcsola­tos kérdések. A gondok megoldásában a helyi taná­csok mindenkor segítenek. A legfontosabb szabályokat pe­dig ebben az írásban fog­laljuk össze. Dr. Fenyő Árpád * Megyei Tanács V. B. pénzügyi osztálya osztályvezető helyettese Egy új Argíon Manchester párhuzamos cscvélőgépeí állítottak üzembe a Nagyatádi Cér­nagyárban. Ezen a gépen történik az NSZK-exportra készülő nyolc színű, kis kiszerelésű hagyományos cérnák gyártása TÁVKÖZLÉSI VILÁGNAP Az évszázad csodája „Amikor szükség van rá, a távközlési eszközök épp­oly természetesen vannak jelen, mint ahogyan a nap is mindennap felkel”, mondja a Távközlési Világ­nap alkalmából közzétett üzenetében R. E. Dutler, az UIF-nek, a Nemzetközi Táv­közlési Egyesületnek főtit­kára. „A távközlésnek az egész világra kiterjedő há­lózata az évszázad csodá­ja.” Valóban: mindnyájunk számára természetes, hogy reggelenként vagy munka után kinyitjuk a rádióké­szüléket (amelyből annyi van a világon, hogy már statisztika Tag lehetetlen számon tartani), hogy este leülünk a televízió elé, s hogy — elsősorban város­ban — intéznivalóink jóré­széhez a telefont vesszük igénybe, megtakarítva ren­geteg időt és fáradságot. Összeköti az embereket Szóljunk ezúttal a tele­* fanról. Arról a csodálatos' találmányról, amely össze­köti az egymástól távol éló emberéket, pillanatok alatt teremt összeköttetést föld­részek között, és amely annyira tud hiányozni. A főtitkár idézett- üzenetében azt is közli, hogy a fold la­kosságának mintegy 60 szá­zaléka nem jut a távközlé­si szolgáltatásokhoz, továb­bi 15 százaléknál pedig a szolgáltatások minősége nem kielégítő. Lőrinci L. László Jég hátán 87. Kicsit ' hallgatott, aztán habozva mondta: — Hát... alighanem azon a reggelen hozzád mentem volna. Megkönnyebbülten fölne­veltem. — Hát akkor? — Azóta azonban elmúlt három nap ... S én alapo­san végiggondoltam min­dent. Töviről hegyire. S most már azt gondolom, hogy rosszul tettem volna. Egyszeriben elmúlt a jó­kedvem. Valami hidegséget éreztem a szivem körül. — Rosszul? Miért? Üjra meg kavarta a ká­véját és halrozva mondta: — Mert biztos vagyok benne, hogy mi nem va­gyunk egymáshoz valók, Zoltán. Akárhogyan , is nézzük a dolgokat, mi egé­szen másfélék vagyunk . .. Nem értettem, hogy mire akar kilyukadni. Csak nem a barátnői beszélték tele a fejét mindenféle marhaság­gal? — Másfélék? De hát mi­félék, az isten szerelmére?! Csak nem azzal a marha­sággal akarsz előjönni, hogy én egyetemi ember vagyok, te meg munkás? Csak nem hiszej ezekben az ostoba előítéletekben? Megrázta a fejét. — Nem erről van szó. Bár nem vagyok benne biztos, hogy azok az előíté­leteik valóban olyan osto­bák-e. Sohasem hittem a vezérigazgató úr és a gép- írólány felhőtlen szerelmé­ben .., Éreztem, hogy egyre In­gerültebb leszek, de igye­keztem csillapítani magam. — Ez meg hogyan jön ide? — Sehogy. De nem Ls ez a probléma ... — Hát akkor, még egy­szer kérdem, hogy micso­da ... Csak nem akarsz visszamenni a férjedhez? Elismerem, ez övön aluli ütés volt. Kissé meg is tántorodott, mert elfehére- dett és megremegett a szá­ja széle. — Nem akarok — mond­ta halkan. — A férjem nem azért nem kellett nekem, mert rád vártam, hanem mert sehogy sem kellett volna. — Bocsáss meg — sut­togtam, és a keze után nyúltam. Elhúzta előlem, és le­süllyesztette az asztal alá. — Nem tesz semmit. De folytatom. A három nap alatt végiggondoltam min­dent ... S rájöttem, hogy számomra nincs semmiféle megoldás. Velem leszámolt ez a rendszer . .. Érted ? Egyszer, s mindenkorra ... — Már hogy a fenébe érteném — motyogtam, és tényleg nem is értettem. — Mi az, hogy leszámolt? És egyáltalán... Kihúzta a kezét az asz­tal alól, és az enyémre tet­te. Csakhogy egészen más­fajta mozdulattal, mint ahogy szerettem volna. Ügy, mint ahogy az orvos teszi páciense karjára a kezét. — Figyelj rám, Zoltán! Szeretném, ha megértenéd, hogy amit most hallasz, az az én véleményem. És nem beszéltem róla senki más­sal. Sem Zsófiával, sem senkivel... (Folytatjuk) Tavaly volt <| Hírközlési Világév, amely sok hasznos lapasziáiaítal zárult. Min­denekelőtt azt a tanulságot hozta, hogy a távközlésnek világszerte a tömegek min­dennapi használati eszközé­vé kell lennie. Ma még óriásiak a különbségek föld­részek és országok között, a fejlődés pedig csak úgy me­het tovább, ha ezek a kü­lönbségek csökkennek, majd megszűnnek. „Semmiféle jelentős és hatékony fejlő­dés nem valósulhat meg a megfelelő távközlési eszkö­zök jelenléte néjfrül”, hang­súlyozza a főtitkár üzene. Egyenlőtlen fejlődés Naponta érezzük, látjuk, hogy a fejlődés egyre gyor­sul. A mai idősebb nemze­dékek gyermekkorában még ritkaságszámba ment — ta­lán egy-két nagyobb város kivételével — a telefon, amely századunk első évti­zedeiben jelent csak meg irodák és lakások falán, ma már szinte mulatságosan ható, primitív készülékként. Ma pedig néhány szám tár­csázásával, nyomogatásával más vidékeket, sőt országo­kat, távoli földrészeket is hívhatunk. Miközben éppen nem megy ritkaságszámba, hogy a szomszédos községbe, a közeli tanyára személyesen kell elmennünk, akár né­hány szavas üzenet átadá­sáért is. Mert a fejlődés ezen a téren nagyon egyen­lőtlen. S az egyenlőtlenség abban is fennáll, hogy le­het a lakásban már a leg­korszerűbb, videózásra is alkalmas, színes tévé, de nincs telefon, s alig várható rövid időn belül. Egyszerre vagyunk a táv­közlésben fejlett és hátul kullogó ország. Rádió- és televízió-készülékeink ne­vet szereztek a világpiacon, ám a telefonsűrűség tekin­tetében az utolsók közészo- i ültünk Európában. Csökkenti az elvándorlást Szó van az üzenetben ar­ról is, hogy „olyan mérték­ben válik korlátozhatóvá az embereknek a városok irá­nyába történő elvándorlás*- vágya, amilyen mértékben a távközlés hozzá tud járul­ni a vidéki körzetek szo­ciális körülményeiben be­következő javulésotkhoz”. Ezen a téren sok a tenni­való nálunk is. A Szeged környéki „kötvényes” tele­fon és a többi, tervbe vett és várható fejlesztés mind segít majd abban, hogy a világgal' kapcsolatot kereső emberek ne kényszerüljenek csupán ezért a> városokba. S a városok túlnépesedése, a faluról történő elvándorlás gondjain — amelyek csök­kentek ugyan az utóbbi években, de korántsem te­kinthetjük megszűntnek —■ ugyancsak enyhít, ha min-, den lakott helyen rendsze­res és korszerű lesz a tele­fonszolgálat. Perspektívát, kilátásokat ad a Távközlési Világnap. Még akkor is, ha a mostani gazdasági helyzetben psak módjával, apránként halad­hatunk a jobb és minden­kire kiterjedő távközlési le­hetőségek felé. Hiszen a távközlési forradalomnak, amely évtizedek óta tart, s üteme egyre gyorsul — a főtitkár szavai szerint — még csak az elején tartunk. Várkonyi Endre Anyagtakarékosság az építőiparban Az építőipari anyagtakaré- kosságról rendezett kétnapos országos tanácskozás szerdán Székesfehérváron befejezte munkáját. Az eszmecserén részit vett száznál több szak - ember megismerkedett azok­kal az elképzelésekkel, ame­lyek eredményeként a jövő­ben tovább csökkenthető a beton, a cement, a beton­acél, a műanyag és az üveg felhasználása az építőipar­ban, valamint az opületek fenntartásánál. Egyebeit kö- zou bejelen tették: megszer­vezik a pernye-mé.szhid.-i szárazhabarcs gyáriá-ck i. felhasználását, megvizsgál­ják a szárazbeton alkalma­zási lehetőségeit, porformá- tumú adalékszereket fejlesz­tenek ki, kutatásokat indí­tanak a szerkezetek méret­csökkentése érdekében, to­vábbá a szálerősítésű beto­nok és a műanyag-betonok hazai alkalmazására. Orszá­gosan megvizsgálják a be­tonkészítés technikai eszkö­zeinek kprszerűsiítéseí, növe­lik a PVC szigetelőelemele felhasználását. Nagyobb mér­tékben kívánják alkalmazni a kisebb falvastagságú alu-’ n ín I um lemezeket is.

Next

/
Thumbnails
Contents