Somogyi Néplap, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-16 / 113. szám
1984. május 16., sierda Somogyi Néplap A 15 millió tonna gabonáért II. Országos vízépítőipari konferencia Ismert gondok — reális terv A közvélemény úgy tartja számon — és nem alaptalanul —. hogy a gabonter- meszités a mezőgazdaság, sőt az egész népigazdosóg sikerágazata, Búza- és kukorica- tanmesztesünk színvonalát a világelsők között jegyzik, és csaik olyan országok előznek meg minket, mint kukoricában az USA, búzában Anglia vagy Franciaország. E két növény termelésében a mezőgazdaság kitűnő és évszázados hagyományokra építhet; természeti adottságaink is kedveznek a gabonatermesztésnek. Mégis, a mai magas színvonal az elmúlt két évtized munkájának gyümölcse. Húsz óve jó ha 17 mázsa búza termett meg egy hektáron, s ennyi az akkori középmezőnybe tartozásihoz sem volt elég. A 26 mázsás kukorica átlagtermesre sem lehettünk akkoriban sokkal büszkébbek. Azóta — egyre kisebb vetésterületem — megduplázódott a termes és 1982-ben megközelítettük a 15 millió tonnát. Ai agrárágazat devizája Fantasztikusan nagy ez a mennyiség. Minden magyar állampolgárra 1,5 tonna gabona jut belőle. Mértékadó nemzetközi értékelés szerint fejüett mezőgazdaságról akkor lehet beszólni, ha az egy főre jutó gabonatermelés meghaladja az egy tonnát. Nos, ezen a szinten immár alaposan túl vagyunk. És mégsem beszelhetünk arró', hogy a korszerű agrotechnikának' köszönhetően töké- . Jates biztonsággal termelhet a magyar mezőgazdaság gabonát. A jelek szel’int az idén veszély fenyegeti a búza es a többi kalászos gabona kimagasló termésátlagát. Bár meg sok minden történhet — mezőgazdaság i termés ügyeikben mindenfajta jóslás felelőtlenség —, de az már bizonyos, hogy a tavalyi aszály miatt hiányzó vizet. as: elégtelen téli és kora tavaszi csapadék nem pótolta, es a vetések állapotbecs- lése alapján az őszi kalászosok 23 százaléka bizony gyenge, semmi jót nem ígér. A mezőgazdasági kormányzat álláspontja szerint kívánatos kiszántani ezeket a vetéseket/és helyükbe kukoricát kell vetni. A gabonatermesztésnek 6t ■iási a népgazdasági jelentősége. Az utóbbi években a megtermelt hatalmas meny- nyiségnek alig 12—13 százalékát fogyasztjuk el kenyérként, pékáruként, tésztaként közvetlenül. A termés 70— 75 százaléka nagyra nőtt állatállományunk takarmányául szolgál, 12—15 százalékát pedig közvetlenül exportáljuk. Az egyévi gabonatermés értéke csaknem 50 milliárd forint, felhasználásával további ^ 80—90 milliárd forint értékű állatot hizlalunk meg, s ennek féle exportra kerti!. Ennek megfelelően — mint megalapozó ágazat — évek óta a gabonatermesztés áll a figyelem középpontjában. Az ismert gazdasági nehézségek miatt mostanában szűkös fejlesztési lehetőségeiník mégis sújtják a gabonatermesztést. A szakma lényegesen nagyobb arányú fejlesztési igényéket fogalmaz meg, mint amennyit a fizetési nehézségekkel küszködő kormányzat lehetségesnek lát. Az öt évre előirányzott 71 —72 millió tonna gabona csak akkor termelhető meg, ha idén legalább 15 millió tonna terem, jövőre pedig 15,5 millió tonna. A metoaazdaság és élelmezésügy r.cfcisztere egy közelmúltban rendezett tanácskozáson kijelentette: idén a 15 millió tonna gabona — átlagos időjárású évét feltételezve — megtermelhető. A miniszter optimizmusát alátámasztani látszik, hogy a gabonaprogramba bevont üzemeken kívül is rendelkeznek az állami gazdaságok és a téeszek a megfelelő gépparkkal, hozzájutnak a szükséges vetőmaghoz, műtrágyához, növényvédő szerhez. Nagyobb hozamokkal Igaz, az üzemi szakemberek egy része ennek ellenkezőjét hangoztatja. Arról beszélnek, hogy a géppark jelentős része elöregedett, a megvásárolható műtrágyák zcme nem éppen jó minőségű, és számos kedvelt vetőmaghoz csak protekcióval lehet hozzájutni. Sajnos, a panaszok jóré- sze egyáltalán nem alaptalan. Csakhogy a könyvelésben nulla értékkel szereplő öreg gépek korántsem értéktelenek, és megf elelő karban tartással kitűnő eredménnyel üzemeltethetők. A kapható műtrágyáknál is létezik a nagyvilágban, sőt a magyar ipar termékei között is jobb minőségű, és a vetőmag-választék sem olyan bőséges. mint korábban. De — ahogy mondani szokás — szegény ember vízzel főz, legjobb termékeinket a külkereskedelmi mérleg javítása érdekében exportálnunk kell! Ami .megnyugtató: ezzel mezőgazdaság-szerte tisztában vannak. Gádor Iván Hogyan tovább? Ae építés és müsEaki tefiesEtés fövö/e Több mint öt éve rendezték meg Kaposváron az első országos vízépítőipari konferenciát. Már akkor kitűnt, hogy hazánk vízügyi szakembereinek e tanácskozások, lehetőséget adnak arra, hogy mérlegre tegyék korábbi tevékenységüket, és végiggondolják a feladatokat. Tegnaptól újra Kaposvár ad otthont az országos vízépítőipari konferenciának, melynek középpontjában az építés és a műszaki fejlesztés kölcsönhatása áll. Holl Lajos, a Delviép igazgatója a kaposvári ifjúsági ház nagytermében köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, ahol megjelent Sugár Imre, a megyei tanács elnöke. A megnyitó után Varga Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese előadást tartott a műszaki fejlesztésről. Hangsúlyozta, hogy a munkaerőhelyzet kizárja a létszámfejlesztést, csak belső átszervezéssel lehet jobban összpontosítani az erőket. Elmondta, hogy a konferencia előadásainak át kel] tekinteni a vízépítőipar helyzetét. A VII. ötéves terv körvonalazódó vízépítési célkitűzéseiben, várhatóan 80 milliárd forint jut majd beruházásokra. A feladatokat a technológiai színvonal fejlesztésével kell megoldani. Jelenleg Magyarország vezetékes ivóvíz ellátása 81 száSzemélyi számítógép sorozatban Kedden az Újságíró Szövetség székhazában bemutatták a sajtó képviselőinek az első, nagy sorozatban készülő hazai, Primo elnevezésű személyi számítógépet. A berendezést az egy éve alakult Microkey Kutatási, Fejlesztési, Termelési Társulás fejlesztette ki. A számítógép az egyéni tanulásnál, az iskolai oktatásban és a mér-1 nöki, statisztikai számítások elvégzésénél egyaránt használható. Az új terméket az Elekt- romodul Wesselényi utcai szakboltjában fogják értékesíteni, s úgy tervezik, hogy a gépekből az NDK-ba és a Szovjetunióba is szállítanak. Ésszerűsítéshez állami támogatás Cserépkályháf építenek a kéményseprők Üj . szolgáltatásokat vezetnék be a Somogy megyei Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Szolgáltató Vállalatnál. Lakossági megrendelésre építenek cserépkályhákat és az év közepétől a pb-gáz- készülékek javítását is átvállalják a Kögáztól. Ennek előzménye, hogy sikerrel indultak az energiaracionalizálási pályázaton, és több mint 4 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaptak. Ezt a pénzt saját anyagi forrásokkal kiegészítve egy teljes tüzelés- technikai szolgáltatóbázis kialakítására fordították. A múlt év végén elkészült az új — 330 négyzetméteres, t szintes — kaposvári telephely s ezzel a vállalat több éves gondja oldódott meg: korábban meglehetősen mősit liizclésiechnikai laboratóriumban clic-nórzik a gázégőké! zalékos, a következő tervidőszak végére 87—90 százalékosra kell növelni. 1500 településen nincs vezetékes ivóvíz, tarthatatlan a csatornázottság és a szennyvíztisztítás jelenlegi színvonala. A korlátozott lehetőségek miatt, az egyszerű, olcsó technoló giák kerülnek előtérbe. A Balaton vízgyűjtőjének rendezését hasonló lendülettel kell folytatni. A. műszaki tejlesztésnek a mérnöki gyakorlat szerves részévé kel! válnia. Növelni kell a vízműépítés, a technológiák exportját, belföldön pedig a versenytárgyalásokon elnyerhető munkák arányát. Dr. Bognár Győző, a Vi- tuki Vízépítési Intézetének igazgatója előadásában kiemelte, hogy több lesz a kis- és javítási munka, a cél pedig a jobb minőség. Véleménye szerint a vízépítés legtöbb tartaléka a szervezésben van; s persze a jó munkához az is szükséges, hogy a vállalatok megfelelő erőforrásokkal legyenek el látva. Dr. Kiss Jenő, a Viz- építőipari Tröszt vezérigazgató-helyettese a műszaki fejlesztésről, szólva megállapította, hogy nemcsak a technika, a technológia megújításáról kell gondolkodni, hanem az eszközökön kívül komplexen kell fejleszteni a vízépítési tevékenység teljes körét. A konferencia termében.a Déiviép tablókon mutatja be különböző munkáit. Ma délelőtt a konferenciára kiírt pályázat eredményét hirdetik ki, majd hozzászólásokkal és vitával zárul a kétnapos tanácskozás. K L„ Mindenki — Azt mondta az orvos, hogy szobaszínem van, sokat legyek jó levegőn: megfogadtam a tanácsát. Január 24-e óta betegeskedik a szívem, de szerencsére jobban érzem már magam, minél hamarabb vissza akarok menni dolgozni. Ott József a közelmúltban kapta meg a Kiváló Munkáért kitüntetést pxopagan- dista.tevé kenységéart. . Ott József szekrénye polcán a most kapott kitüntetés mellett, ott van mái- A Belkereskedelem Kiváló Dolgozója es a Szakszervezeti Munkáért ezüst fokozata kitüntetés. Két éve oklevelet kapott a harmincéves propasandistaságért, jóval előtte plakettet. — Hogy kezdődött ? — Fonyódd vagyok, felelte a Kapos Kereskedelmi Vállalat. áruforgalmi osztályvezetője — a lengyeltóti fm&z-néi dolgoztam mint kereskedelmit végzett fiatal. Aztán 1950. október 1-en bekerültem Kaposvárra a Sotofaa körülmények között, szétszórt telephelyeken dolgoztak a szakemberek. Kurucz Gyula, a tmk-cso- port vezetője nem kis büszkeséggel mutatja új birodalmúkat. — Ami a munkánkhoz kell, minden megvan, és ami a legfontosabb, a szerelőműhelyek tágasak, világosak. Öröm dolgozni ezen a telepen. A kilenc brigádtag közül szinte valamennyinek több szakmája is van. Bíró András például kéményseprő, ívhegesztő, kazánfűtő, olai- kályha-Szerelő, lakatos és gépkocsivezető egyszeméíy- ben. —- 1957-ben kerültem a vállalathoz. Kéményseprőként kezdtem, és a többi szakmát is itt tanultam ki. Kevesen voltunk, de a feladatokat el kellett végezni, meg kedvet is éreztem a tanuláshoz. Az idén egy gyerekkori vágyam is valóra válik: mindig szerettem gyúrni' « sarat, 22 e»i>í semogy megyei Nepbcát Vállalathoz. Akikor ez az ősz haj. még barna volt — mutat a fejére. — Én már 1947-től párttag voltam, így aztán nem csoda, hogy hamarosan megkértek, tartsak Szabad N ép -saj tóiéi oráka t; Később mái* oktatással is megbíztak. Hát... azóta egyfolytában csinálom. Akkor inkább a napi eseményeket mondtuk el, s nem kellett olyan mélyen belemenni a marxizmus—lem- nizmus tanításába. Ügy is mondhatnám, hogy azok még a kezdeti lépések valuták; azóta más a politika, a hallgatók sokkal képzetteb- bek. A propagandistáknak épp ezért ma már sokkai többet kell adniuk, mindent úgy elmagyarázva, hogy értsék, olyan érdekeseit, hogy szívessen hallgassák. Ott J ózsef megmutatja az oklevelét. Hetvennyolcban fejezte be a szakosítót. • — Az általános szakot is számítva hét évig tanultam. gédkeztem az első cserep- kályha, építésében. A mester, Károly Gyula alig egy hónapja dolgozik a vállalatnál. — A vezetők megkerestek és elmondták, milyen terveik vannak: azt gondoltam, van jövője ennek a kezdeményezésnek, és most itt vagyok. Előtte az IKV-nál dolgoztaim, azt megelőzően az agyag iparban, 15 éve vizsgáztam cserépkályha-épí lésből. Az a tapasztalatom, hogy egyre többen térnek vissza a hagyományos fűtésre, mivel egyrészt olcsóbb, mint például az olajfűtés, másrészt hangulatosabb, otthonosabb a cserópkályhás lakás. Jelenleg a kémények karbantartásában segédkezem, de gondolom, más munka is adódik majd, hiszen a kályhákat csak nyáron Lehet építeni. Ügy gondolom, jó. ha több szakmához is értek. Szükség , van rá. hogy el tudjam látni a munkámat. Sif'J Lasks van rá, mint. propagandistának. Nem lehet úgy odaállni a , hallgatók elé, hogy nincs kellő ismerétem, felkészültségem. S még ez sem elég, hiszen akkora a változás, a tanulást nem lehet abbahagyni. Az asztalon kinyitva egy könyv. Mielőtt becsöngettem a Honvéd utcai lakásába, Andrzej Kusnievicz művét olvasta.- A polcokon sok politikai mű sorakozik. Az aszta] alatti polcon mindig kéznél van a világatlasz. Ügy nézi a színes tévét, hogy a híradóban, a politikai műsorokban látott országok fő adatait mindig ellenőrzi. — Ezt a propagandamunkában mindig fel lehet használni. Szerintem nem elég, ha az elméletet elmondom. Éppen ezért máidig felhozok gyakorlati példákat is. Különben utalmas a foglalkozás, „elalszik” a hallgatóság. Most a magyar munkásmozgalom története tan- folyamot vezetem. Az^ ötvennyolc éves férfi sokat tanult a feleségétől, aki pedagógus, a Krénusz iskola igazgatóhelyettese. A jó módszerek — ezt á vállalat párttitkárától hallottam — az emberek érdeklődésében mutatkoznak meg. Ott József rágyújt egy cigarettára. — Azélőtt egy'dobozzal is elszívtam, most legföljebb ötöt-hatot. Az unokámmal sétálgatok. A nagyobbik az ősszel megy iskolába, már nézegetjük vele a táskát. Lajos Írem Ereztem, hogy szükségem
