Somogyi Néplap, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-11 / 85. szám

Minden forint mögött teljesítményt BÉR ÉS HÓVIRÁG „A pénz az egyetlen abszolút jó, mert nem csu­pán egyetlen konkrét szükségletet elégít ki, ha­nem általában a szükségletet." ,c , , » (Schopenhauer) nek a vállalati. közterhe 'ti virágültetés Kaposváron Szombathelyről hozott díszcserjékét is áttétnek Kaposvár Emelkednek a fogyasztói árak. Ha valaki meg akar­ja őrizni az élező években elért es megszokott életszín­vonalát, akkor manapság vastagabb bugyellárissal In­dul el az üzletekbe. Ahhoz viszont, hogy a pénztárcánk vastagabb legyen, új jövede­lemforrásokra van szükség Hogyan lehet összeegyeztet ni az egyéni jövedelemnöve kedést a termelékenyebb vállalati gazdálkodással? Hogyan járulhat hozzá az ipari munkás az oly sok­szor emlegetett fizetőképe' ség megőrzéséhez. AZ IGAZGATÓ Hétfőn reggel talán egy decibellel hangosabban te­lefonál. A múlt hétről örö­költ tennivalók mellé újab­bak sorakoznak. Kurta be­szélgetésünket telel'oncser- renesek, ajtónyitások töre­dezik. — „Sajátos” üzem a mi­enk — kezdi Szilvást József, a Kaposplast 84 éves igaz­gatója. — A legprimitívebb munkától a legmodernebbig (a sertétől a mikroszepara- torig) széles a termékskála. Ebből adódóan üzemenként más a bérezés. — Van-e lehetőségük dif­ferenciálásra? — A bérfelhasználás het­ven százaléka alapbér, a •fennmaradó rész mozgóbér. A!ká kiveszi részét a munká­ból, az többet tud keresni. Ezenkívül egy öt éve szüle­tett rendelet alapján lehető­ség. van túlmunkára. Tehát vállalaton belül bárki nyolc órán túl, munkaszerződés alapján kiegészítheti jöve­delmét. — A meghosszabbított munkaidő a pihenés rovásá­ra megy. — Igen. Van, aki napi tizennégy órát is dolgozik. S ezt ugyanolyan önkénte­sen, mintha otthon a kis kertben vagy építkezésen tenné. Viszont az itt végzett munkáért pénzt kapnak. Aki keresni akar, az arány­lag kényelmesen, ismert, megszokott helyen jut plusz- jövedelemhez. Pár éve si­kerrel alkalmazzuk e mód­szert. — Az Igazgatót mi ösz­tönzi ? — Nekem az a fontos, hogy négyszázötven ember munkája arányában része­sedjék az anyagi javakból, ehhez az összes létező bér- és preferencia- (kedvez­mény) rendszereket figye­lembe veszem. Az igazgató prémiumánál ugyanazok a minőségi paraméterek, min* mindenkinél, ehhez még csatlakozik az export. A MUNKÁSNÓ Nehéz, köhögésre ingerlő levegő gomolyog a prés- üzemoen. A zaj ugyan nem elviselhetetlen, de s/ íváltás- hoz föl kell emelni a han­got. Fejkendős, kortinan, szép arcú asszony fényes fémgyű­rűket rak a tormába. A lai­kus szemlélőnek boszorká­nyos gyorsasággal. Á for­mába kerül még az öntő- anyag. Azután lehúzza' a védőrácsot, a gépmonstrurn megkezdi a néhány perces sütést. Ez alatt hátat fordit a présgépnek es a munka­padon fölkészül az újabb művelethez. A szaporasag nem az alkalmi látogatónak szól. Pálfi Andrásné teljesít­ménye szinte mindig 120 százalék fölött van. — Aki ide bejön, az a pénzért jön be — mondja a csendesebb üvegkalitkábari. s a kendő alá gyűr egy sző­ke tincset. — Ahhoz, hogy meglegyen a pénzem, telje­sítenem kell. Az áremelke déaeket valahogy ki ke egyenlíteni. Az ember haj' csak ennek tudom be ezt a magas százalékot. — Az ej jel-nappali mun­ka sokat kivesz az ember bői? — Tizenhatéves korom óta állandóan három mű­szakban dolgozom. Harminc- eve már. Hét éve vagyok a vállalatnál. Most meg kü- ionosén nehéz, mert egyé­nül vagyok, férjem Líbiában dolgozik, tizenkilenc éves fiunk tanul. Itt mindent kell csinálni, anii éppen a legsürgősebb. Ha férfiak nem jönnék be, ugyanúgy kell nagy óratáblát présel­ni; ha nincs segédmunkás, akkor is ki keli hordani a dobozokat. — Mitől függ a teljesít­mény ? — Az anyagtól, most prí­ma, lehet vele haladni. Függ attól is, ki hogyan mozog a gép mellett, vagy hogyan segítik a főnökei, vagy ha jí a hangulat. — Mire gyűjtenek? —■ Ha végiggondolom: mindenünk megvan. Kis la­kás. nyaraló, autó, szőlő. Mi már csak a fiunknak élünk. A kocsit odaadtuk, most egy szép lakást kellene ösz- szehozni neki. Cél mindig, kell legyen az ember előtt, nem tudom cél nélkül el­képzelni az életet. EGY KIS KÖZGAZDASÁGTAN A vállalati bérgazdálkodás gondjairól dr. Kárpáti Jó­zsef né munkaügyi osztályve­zetőt hallgatom. Nem érhe­ti az a vád, hogy kozmeti­kázva adja elő gondolatait. Energikus előadásából van bőven jegyeznivaló. — Termékeinkre nagy szükség van, mert importot pótolnak. Ennek ellenére a megyei bérszinvonal-rang- listán inkább az utolsó har­madban helyezkedünk el. Ez évtől új bérszabályozás le­pett érvénybe, amelyet új problémák kísérnek, s ez nemcsak ránk vonatkozik. Megnövekedett a bérek után fizetendő közteher. Egyrészt harmincról negyven száza­lékra emelkedett a társada­lombiztosítási járulék. Más­részt a bérkiegészítés bér­pótlékká vált, ez után is adózni kell. Harmadszor: a szökőév miatt csúsztak a na­pok, így a nyolc fizetett ünnepből hetet kel! kifizet­ni, mig tavaly csak hármat kellett. Végül a negyven­órás munkahét bevezetésé­vel, miután keresetkiesés nem lehet, minden alap­bért megemeltünk. A napi átlagkereset 195 forint, en­— 1983. december 31-én Somogybán 1126 üzletük volt a magánkereskedőknek, most március végén már 1156-tai számolunk — mond­ja Kertész Rezső, a Kisosz megyei szervezetének titká­ra. A számok azonban ezút­tal is csalókák, nem fejez.k ki az elmúlt evekben toi- tén-t változást. 1978-ban például csak 430 magánkereskedő volt a me­gyénkben. A nyolcvanas év­vel indult meg a fejlődés, s igazi nagy lendületet a vállalkozó kedvnek, az 1982- es elnöki tanácsi rendelet adott; ez módosította a ma­gánkereskedelemről szóló 1977-es törvényerejű rende­letet. Addig meglehetőse körülményes volt például ajándékboltot nyitni ott,' ahol korábban két-három már üzemelt. Ma ha valaki boltot akar és megfelel a követelményeknek, tehet1 zsák versengenie kell a töb­biekkel. Korábban aligha lett volna ilyen lehetőse®, hogy forint. — Ezek szerint elképzel­hető, hogy a tavalyihoz ké­pest lesznek olyan berkifi­zetések, amelyek mögött nincs teljesítmény? Hogyan tudják ezt kivédeni? — Csak hatékonyabb munkával lehet ellensúlyoz­ni. — Konkrétabban? — A munkaerő megdrá­gult. Senki nem tűrheti, hogy beosztottja ne munká­val töltse az idejét. Ez egyébként az üzem- és mű­vezetők prémiumfeladata. Nem tervezünk létszámcsök­kentést, de vannak terüle­tek, ahol egy-egy ember fö­lösleges vagy nincs kihasz­nálva. Átcsoportosítás szük­séges. Az igazolatlan távol- létről annyit, hogy hat na­pon túl kilépett bejegyzés­sel szüntetjük meg a mun­kaviszonyt. Erkölcsileg és anyagilag nem engedhető meg az a bizonytalanság, hogy valaki bejön-e dolgoz­ni vagy sem. Ezenkívül ar­ra sincs pénz. hogy selejtet gyártsunk, A személyre, be­osztásra szabott felelősség sajnos nincs tisztázva. Nem természetes, ha a jót jutal­mazzuk és a rosszat eltűr­jük. Sokszor megkapom kri­tikaként, hogy egyes szám első személyben beszélni-:, hogy az én emberem, az én bérszínvonalam. Én azt sze­retném. ha mások is így éreznének. A HÓVIRÁG Ismét az üvegkalitkában. A bajuszos Virág István, a huszonnyolc eves művezető listákat nézeget. — Ebben a műszakban nincs gyengén teljesítő mun­kás. A norma alatti teljesít­ményeket általában -azok „hozzák", akik újak, nincs gyakorlatuk. Szerintem ezt a betanított munkát egy hó­nap alatt el lehet sajátítani. Az akarattól függ. Aztán van olyan is, akit nem érde­kel a pénz. Máról holnapra él, vagy éppen másnapos; é* ezért nem megy a munka. — Odakint a tizenkét gép­ből csak négy megy. Miért? — Karbantartás miatt áll néhány. A többihez pedig nincs ember. — Pedig fel van töltve a létszám. — A hiányzók szabadsá­gon vannak. — Ilyenkor? Márciusban? — Igen, ilyenkor. A dol­gozóknak személyes joguk, hogy a szabadságukat hol, illetve hogyan töltik. Most volt a hóvirágszezon. Egy család egy hét alatt h üSZ- harmincezer forintot is megkereshet, ha ismeri a Kaposváron a Honvéd utcá­ban egymás mellett egyszer­re három magántulajdonban levő presszó üzemeljen. Most a Bár-ka, a Mini és a City próbálja egymástól elcsábí­tani a vendéget, s ez csak a vendégnek jó. — Vagy mégsem? — kér­dem Kertész Rezsőt, , mert gyakorta haílati olyan véle­ményeket . is,' miszerint a ma­gánkereskedők boltjai kin­csesbányák, főként a Baia- ton-parton. — A somogyi magánke­reskedőik kétharmada a par­ton található. Tavaly is ott kértek a legtöbben működé­si engedélyt, de ott is ad iák vissza a legtöbben. Sok példát sorolhatnék, hogy va­laki a meggazdagodás remé­nyében érkezik a Balaton­hoz. Akad közöttük diplo­más ugyanúgy, mint az ál ami kéraskedelemből át nyergein, s olyan is. aki te­temes befektetésre képes, de olyan », aks OTP-hijä&üei — Kaposvár új lakótele­peit járva ízembeötlik, hogy a házak között a zöldterüle­ten meglehetősen kevés a iá, a cserje. Kaposvár több fával szebb volna, és egész­ségesebb lenne a levegő is — mondta Kokics Tibor, az Országos Kertészeti Egyesü­lés igazgatója. A Kaposvári Városgazdálkodási Vállalat tagja az egyesülésnek, a munkakapcsolat régi és szo­ros. — Az egész tavaszi fel­készülés azt célozza, hogy megóvjuk természeti értéke inket Ezt szolgálják azok a szakszerű beavatkozások Is, amelyeket a város különbö­ző pontjain láttam. Kaposvár tavaszi faülteté­si programjának keretében az anyagbeszerzés és a tele pítés a városgazdálkodási vállalat dolga. A fásítás március 20-án kezdődött, é' április végéig tart. A meg­rendelők kikötése, hogy a munkákat — a talajcserét, az ültetést — első osztályb­an kell elvégezni, s nem maradhatnak el az utógon­dozási, különösen az öntözé­si tennivalók sem. Több mint 1200 gyökere.* fát és 6000 cserjét telepíte­nek ebben az időszakban a város különböző pontjaira. A fásítás költsége 350 ezer forintot tesz ki. Az aluljá­róhoz például hatvan tüzto- vis, kétszáz madárbirs, nyolcvan japánbirs és száz borbolyacsemete kerül, 276 lakáshoz százhúsz korall- bogyó-, illetve húsz orgona­csemetét ültetnek. A legtöbb facsemetét — juhart, nyátí, tölgyet, fagyait, somot, ösz- szesen csaknem 1300 dara­Az utóbbi három évben több mint ezerszázzal nőtt, s ma már meghaladja a hat­ezret a kisiparosok száma Somogybán. Főként Kapos­váron és Siófokon váltottak ki sokán iparengedélyit, s különösen a személy- és te­herfuvarozással foglalkozók száma növekedett ebben az időszakban. Gondot okoz viszont, hogy főként o kisebb községekben — és itt is elsősorban a szolgáltató szakmákban . — csökkent a kisiparosok szá­ma. Erről és még számos kérdésről esetit szó tegnap Kaposváron, a KIOSZ me­gyei választmányának ülé­sén, az írásos előterjesztés vág neki. Csupán tavaly ti- zennégymillió forint . hiteit vettek föl a kezdéshez. En­nek is tudható be, hogy a szezon végén többen csaló­dottan távoztak, akik „ka­landorként” vágtak, bele. Azt hiszem, a mendemondáknak és az alaptalanul dicsekvők- nek köszönhető, hogy sokan még ma is aranybányának tekintik az Aranypántot, pe­dig régen nem az. — A gyors meggazdago­dás reménye feltételezi azt is, hogy néhányan ügyeske­désre adják a fejüket. A napokban ezer kiskereskedő tevékenységét vizsgálták iueg az országban az ellen­őrök, s 416-ot kellett fsle- .ősségre vonniuk. Somogy­bán hasonló a helyzet? — Szerintünk nem. Egy- egy üzlet megnyitása sokba kerül, senki sem akarja ée­'zélyeztetni státusát. Hiszen, •ia két éven belül három­szor megbüntetik, föl kell hagynia a mestersegevel, közterületein bot — a Béke utcai erdő­sávba telepítik. A nagyarányú cserjeülte­téseknél főként a belváros környékén eddig meglehető­sen elhanyagolt apró. szi­getszerű területek jönnél-» számításba. Üj, ritkán elő­forduló cserjéket és. fákat is telepítenek a város.ban, fa­sorok lesznek, az Erdősor, a Madár, a Körtonye. a Sig- ray, a Koppány vezér és a Balogh Ádám utcában. A fásításoknál számottevő tár­sadalmi munkát is szervez­nek. A parkfenntartási mun­kák szerves része a virágo- sítás. A mostani és az őszi és Schan István megyei tit­kár szóbeli kiegészítése kap­csán. A testület tagjai és a vendégek — köztük Kovács László, a megyei pártbizott­ság gazdaságpolitikai osztá­lyának munkatársa, Szabó Tibor, a KIOSZ országos vezetőségének tagja és Fris Ferenc, a megyei tanács vb ipari osztályvezető helyette­se — olyan időszerű témáról mondtak véleményt: miként növelhető a kisiparosok ed­dig is jelentékeny szerepe a lakossági igények jobb ki­elégítésében. Az egyes szakmák iránti érdeklődés jói mutatja, mi­lyen ipari munkákra nő, il­letve csökken a kereslet a A titkár válasza az ő szemszögéből érthető: hiva­talból is védenie kell a mundér becsületét. Ám má­soknak más a véleményük. S nehogy légből kapottnak látsszék megjegyzésünk, idézzünk a már említett or­szágos vizsgálat tapasztala­taiból. Igaz, hogy a magán­kereskedelem szerves része belkereskedelmünknek (fő­képpen a hiánycikkek pótlá­sával foglalkozik, szélesíti a választékot), ám gyakori, hogy árai aránytalanul ma­gasabbak, mint az állami vagy a szövetkezeti keres­kedelemé. Nem egy esetben találtak oiyán magánkeres­kedőket, akik az állami kis­kereskedelemből szerezték be portékáikat, holott ez szabálytalan. Némely áru­cikkről nem tudnak beszer­zési bizonylatot felmutatni. Egyszóval van még gond a magánkereskedelem háza táján. De reméljük, hogy az üzletek gyarapodásával va­lóban olyan versengés ala­kult ki, amely lehetővé te­szi, hogy a fogyasztó elége­detten távozzék a butikok­ból, az alkatrészpavilonok- ból vagy a maszek vendég­lőkből. Nagy Jenő kiültetesek költsége együtt­véve megközelíti a három­millió forintot. Megkülön­böztetett figyelmet fordíta­nak a belvárosi terek virág­gal való beültetésére. A köz­területekre mintegy har­mincféle virág kerül. A virágositásban fonto? szerep jut a lakosságnak. A szakemberek főként a bel­városban és a lakótelepeken tartják célszerűnek a vi­rágültetéseket az ablakok­ban, az erkélyeken. A váro­si tanács százezer forintot ad a kedvezményes lakossá­gi virágültetésekhez. megyében. A Balaton-parti építési korlátozások hatásá­ra — noha az építőipari szakmákban általában nőtt a létszám — a kőművesek szá­ma csökkent. Erőteljesen fo­lyik megyénkben a vezeté­kes gáz hálózatának építése, ezért nőtt az érdeklődés a gázszerelő sízakma iránt. S ha gázzal fűtünk, kevesebb tűzifa kell, következésképp alaposan visszaesett a tűzi- íu-fűreszeiők száma ... Nemcsak az iparosok, ha­nem a szakmunkástanulók szánra is jelentősen — 61 százalékkal — nőtt az utób­bi három évben, a szakmai összetétellel azonban ko­rántsem lehetünk elégedet­tek. Az úgynevezett hiány­szakmák elsajátítására évek óta mindössze egy-két tanulót tudnak beiskolázni, vagy még ennyit sem, más szakmákra viszont — ilyen például az autószerelő, a fodrász, a kozmetikus, a fes­tő — jóval több a jelent­kező, mint amennyit a nép- gazdasági igény indokol. Választmányi tagok mond­ták el, milyen gondjaik vannak a területükön buz- golkodó kontárokkal, az anyagellátással, es azt !s, hogy a helyi tanácsok nem mindenütt nyújtják az el­várható segítséget a kisipa­ros tevékenységéhez. Az igények indokolják, hogy az árutermelésben is — egyedi készítmények, költ­ségigényes gyártmányok előállításában — mind több somogyi kisiparos vegyen részt. Munkájukkal hiány­cikkeket pótolhatnak, ellátá­si gondokat enyiűthentek — nem csak Somogybán. SOMOGYI NÉPLAP járást. Kőszegi Lajos Van, aki pénz nélkül vág neki fiz Aranypart sem aranybánya Az árutermelésben is vegyenek részt a kisiparosnk Kevesebb a kőműves, több a gázszerelő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents