Somogyi Néplap, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-29 / 100. szám
Ha ferdén áll a címke Százból n Igény és lehetőség a tájékozódásra Szombaton ÍO órát dolgoznak fiz érilek kölcsönös Sokszor leírt tény: termelési céljaink elérése elképzelhetetlen a munkások cselekvő támogatása nélkül. Ehhez vikzont az kell, hogy mindegyikük kellően tájékozott legyen vállalata helyzetéről, terveiről, de mindenekelőtt arról, hogy saját munkaterületén mit kell tennie az eredményesség, például az export növelése érdekében. Kulcskérdés tehát, hogyan működik az üzemeken belüli információs rendszer. Mint Orosz László, a megyei tanács ipari osztályvezetője elmondta, nem tud olyan nagyvállalatot említem, ahol ne működne szabályszerűen a belső tájékoztatás rendszere. Ha mégis vannak fontos kérdésekben tájékozatlan dolgozók, az inkább saját érdektelenségük és igénytelenségük, semmint a megfelelő fórumok hiánya miatt fordul elő. Hiszen mindenekelőtt a vállalatvezetőségnek érdeke a tájékoztatás és a mun leapad melletti gondokról való tájékozódás. A Kaposgép központi gyárában ezt hallottam: — Nemhogy kevés, de helyenként túl sok is az információ — mondta Kiss József, a. vállalati szakszervezet: bizottság titkára. — Egy szocial istabrigád- tag, aki például párttag is, vagy, szakszer vezeti' bizalmi, négyöt fórumon is meghallja, milyen a vállalat helyzete, milyenek a piaci vagy alapanyag-ellátási gondok, mik a soron lévő feladatok. Mindezeken a helyeken véleményt, javaslatot is mondanak. A vállalatnál negyedévenként van műszaki konferencia, amelyet mindannyiszor valamennyi dolgozó részvételével termelési tanácskozás követ. Ezeken az üzemvezetők és művezetők munkahelyekre lebontva is számot adnak eredményekről és feladatokról. Rendszeresen sor kerül a szociaiisá brigádok fórumára, a szak- szervezeti bizalmi értekezletekre A partvezetőségi ülések és taggyűlések ugyancsak folyamatosan elemzik az időszerű tennivalókat. Részletes tájékoztatást ad az Üzemi lap is a termelésről. — A tájékozódás lehetősége mindenki számára adott. Más kérdés, hogy álcád az emberek közt olyan is, aki a fórumokat iüőfecsérlésnek Részünk volt a héten májusi verőfényben és böjti széllel érkező télvégére'emlékeztető hidegben. Április utolsó hete megérdemelte a jelzőt: bolondos. Szívesen emlékezünk a rügyet — s vele együtt a reményt — fakasztó verőfényre: jól jött ez a földeken sarjadó zöld nek. A hét végére beköszöntő lehűlés viszont éppen a mezőgazdaságban okozza a legtöbb gondot Tegnap reggel — s minden bizonnyal ma is — szakemberek vizsgálták a megye gyümölcsöskertjeiben hogy nem okozott-f kárt' a hideg. A cseresznye a meggy és a barack teljes virágzásban van. Ezek a hatalmas, természet alkotta virágcsokrok jó termés reményével biztattak bennün két, A következő napokban dől el miként vészelték ál r tavaszi természet szesz’ lye A földeken dolgozó em bér aggódva figyelte a hőmérő higanyszálát és tette » tartja. Az Se igaz, hogy például a bizalmiak közül nem mindenki veszi kellően komolyan a tájékoztatási kötelezettségét. Hogy látják végül mindezt a munkások? Gőgös András festő éppen a KCR-darukon végezte az utolsó simításokat. — Hová megy ez a gép ? — Pontosan nem tudom, de úgy gondolom, benőidre. — Miből gondolja ? — A borítékon is észrevesszük, ha exportmunka van. Ott más a felület előkészítésé is. — Milyen feladatai vannak a festőműhelynek ebben a negyedévben? — A számokat pontosan nem tudom, de ütem szerint dolgozunk. — Miért különbözik a belföldre szánt gép festési minősége az exportétól? Erre a kérdésre Hosszú István, a műhely csoportvezetője válaszolt. — A belföldinél sokkal jobban korlátozva vagyunk a költségekkel. A hazai ve- \ onek lehet mondani, gyere él ^ jövő héten, az exportszállításoknál feszesebb a határidő, és szigorúbb a követelmény. — A vállalat kereskedelmi részlegének vezetőjétől hallottam a véleményt, miszerint a munkások olykor nem érzékelik, milyen apróságoktól függhet egy üzleti tárgyalás siketre. Amikor a Kaposgépnek a Datxunnal vagy a Fiattal kell versenyeznie, még az is számit, nem áll-e ferdén a címke vagy nem folyt-e valahol a festék ... — Nem hiszem el, hogy egy külföldi partner azért ne venne át egy gépet, mert ferdén áll a címke. Szerintem a piackutatók az ilyen kifogásokkal csak saját munkájuk fogyatékosságait palástolják. — Miért dobja tovább a labdát? — Erről sző sincs, de úgy gondolom, igenis volna' lehetőség a piac alaposabb felkutatására. Gőgös Andrást, a vállalat helyzetéről, terveiről is kérdeztem. S bár elismerte, dolgát: elültették már me- gyeszerte a burgonyát és javában tart a kukorica ve lése is. A verőfény hatása, ra pedig gyors fejlődésnek indultak az őszi kalászosok: vegyszeres gyomirtásuk mind sürgetőbbé vált, s ebben a nagy munkában — a szeles időt nem számítva — segítettek a növényvédelmi helikopterek és repülők is Az üzemekben — a hús vét miatt — kedden kezdő dött a munka, s egy nappal tovább tartott a hét: teg nap a hétfői munkarend szerint dolgoztak. A mű szak végén több helyen ünnepeltek az emberek; a múlt évi munkáért ezekben a napokban adták át az üzemeknek a kitüntetéseket, elismeréseket. Az idén számukat tekintve kevesebb vállalat gyár illetve szövetkezet ka pott kiváló címet Korán' -em azért csökkent a kitüntetettek száma, mert rósz- szabóul dolgoztak a megye üzemei: a gazdasági körjékoztatast a válasz ugyancsak kitérő és altalán- rs volt. Nem úgy Kurucz János kovácsé, akivel a végszerelőében beszélgettünk. — Nehéz helyzetben van vállalatunk, mindenekelőtt az értékesítési gondok miatt. Ma kisebb a kereslet, ugyanakkor a világban minden cég eladni akar. Az alapanyagnak minőségéhez képest elfogadhatatlanul magas az ára. Ebből kellene nekünk jobb minőségű és olcsóbb gépeket előáliitan i. Az alapanyag drágább, a mi árunk viszont kötött. Ez az oka, hogy bár sokkal jobb minőségű munkát végzünk, mint 1-2 éve, a nyereség mégsem nőtt arányosan. A követelmények szigorúak, a fejlesztési lehetőségünk viszont korlátozott — Hallottam arról, hogy as exportgép más minőségi kategória. Hogy lehet ez, ha ugyanaz .az ember ugyanazzal a szerszámmal készíti ? — Ügy gondolom, a gyártás szemléletében van a különbség. Végül is egyformán jó gépeket kellene adnunk bel- és külföldre. Tudjuk azonban, hogy a nyugati partnerek egy repedt bake- liskapcsoió miatt is visszadobják a szállítmányt. Félre ne értse, tulajdonképpen a hazai piacra szánt gépben is ugyanaz az anyag, tudás és munka van! Az exporttermék elsősorban a csinosításban, a szebb csomagolásban különbözik a hazaitól. — Véleménye szerint, ha száz munkást megkérdeznék, közülük hány volna magához hasonlóan tájékozott? — Körülbelül nyolcvan. — És a többiek? — Aki nem érzi magáénak a gyárat, akit nem érdekel az elért eredmény vagy a terv, annak hiába nyomják kezébe áz üzemi lapot, hiába tájékoztatják a termelési tanácskozáson vagy bri- gádgyülésen. \ " A beszélgetésekből levonható következtetés: az üzemi demokratizmus szélesedése ma már korántsem csak a lehetőségektől, inkább az azokkal való élni tudás képességétől függ, attól, hogy sikerül-e - igény t ébreszteni a közönyösökben. Idényt a tájékozódásra, a tudatos munkára. nyezet vált nehezebbé, s nagyobb erőfeszítést jelentett a helytállás. Más szóval: jobban meg kellett dolgozni az eredményéri;. Igaz. hogy a múlt évi munkáért adták át a kitüntető címeket kis és nagyközösségeknek. valójában több esztendő tervszerű tevékenységét jutalmazták vele: bonyolultabb gazdasági körülmények között nem lehet egyik napról a másikra a legjobbak közé kerülni. Sok vendége volt a múlt hét végén a Balatonnak is: húsvétra évek óla kinyit a siófoki szállodasor. Az idén nyitva is maradiak a vendégfogadók: megkezdődött az előszezon. s vele a főidényre való felkészülés befejező szakaszához érkezett. A felkészülésről a legilletékeseb- bek — a három parti me gye idegenforgalomért és ellátásért felelős vezetői — tanácskoztak. Megállapításaik közül kettőt érdemes idézni. Az egyik- -az-előreTöbb | utalom Huszonkét éves múltra tekint, vissza a szocialista bri- gádmozgaíom a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál. Itt is voltak kezdetben olyan jelenségek, amelyek gyengítették a brigád- mozgalmat, alvadtak formális vállalások, az értékelés, a segítség sem ment zökkenő nélkül. Ám ahogy növekedett a brigádok tekintélye, a gazdaságon belüli rangjuk, úgy alalrulitek újabb és újabb közösségek. A szocialista brigádok a termelést, gazdálkodást segítő tevékenység’ legjobb erőforrásai. A bigádmozgalam célja összhangban van gazdaságpolitikánkkal — mondta Puskás Zoltán, a szak- szervezeti bizottság titkára. Az ötezer embert foglalkoztató gazdaságnál hat. éve sikerült elérni, hogy Bcne János erdesz személyében a munkaügyi osztályra olyan ember kerüljön, akinek a brigádok összefogása, irányítása és segítése a feladata. Januar 5-én már megtartották az 1983-as esztendő bri-gádmozgalmának értékelését: hat közösség a vállalat kiváló brigádja címet, 97 az arany-, hét az ezüst- és öt a bronzkos zorút érdemelte ki azzal, hogy csaknem tízmillió forinttal növelték a gazdaság eredményét, fc az így elérte a 75 milliót, A címek odaítélésekor számba vették, hogy a brigádok 18 000 ófa társadalmi munkát végeztek. Ennek értéke egymi illió forint. Ha nem is kezdeti gondok s nem alapvetőek, azért van még javítanivaló a Sefag brigadmozgalmában is. Ezt jelzi, hogy 16 közösség több minit 300 ember munkáját jiem tartották értékelésre méltónak. . Az idén azt várják a brigádoktól, hogy többet és jobb minőségben termeljenek, takarékoskodjanak az üzemanyaggal, az alkatrészekkel. Ezzel 9—10 millió forinttal növelhetik a gazdaság eredményét. A felszabadulás 40. évfordulójára 'kibontakozó szocialista versenybe 145 brigád nevezett be. Nemcsak azt várják tőlük, hogy munkájukkal segítsék az eredményesebb gazdálkodást, hanem azt is, hogy folytassák a társadalmi munkaakciókat, s vegyenek részt a megrendezendő kommunista műszakon. A januári brigádvezetői tanácskozás döntése ■ szerint azok, akik jó munkájukkal rászolgálnak az elismerésre, nagyobb jutalmat kapnak, mint tavaly. jelzések szerint a nyugati országokban tovább nőtt a Balaton vonzereje. A másik: örvendetesen megnőtt az elő- és utószezon jelentősége, tehát korábban érkeznek és tovább maradnak a vendégek. A hét krónikájához tartozik egy fontos tanácskozás is: a megyei pártbizottság múlt év októberi határozatáról, a közgondolkodás állapotáról és a feladatokról volt szó a csütörtöki akti- vaülésen. A téma közérdekűségét jól jelzi a felszólalók nagy száma is: pártmunkás, orvos, jogasz. pedagógus fejtette ki véleményét, felelt a maga tapasztalatai alapján arra a kérdésre. hogy miként munkálkodhatunk eredményesebben Somogy közgondolkodásának fejlesztéséért. A közgondolkodás vizsgálata nemcsak a párt. hanem az állami-, a társadalmi és tömegszervezetek, valamint a vállalatok és intézmények feladata is. Ehhez a munkához adott jó alapot a me- evei pártbizottság határozata és a határozat egységes értelmezését elősegítő aktívaülés. Dr. Kercza tett A vállalati gazdaság' munkaközösségek megalakulása óta, ha kissé csendesedett is. de változatlanu' tart á vita. Vannak drukkerek és ellendrukkerek, aktív résztvevők, akik régóta várnak hasonló — legalizált keretek között folytatható — túlmunkára; mások kívülről szemlélik a kis csoportokat, és latolgatják saját szellemi és fizikai erőnlétüket, anyagi helyzetüket, hiszen a legtöbb gmk-ban a munkakezdés a késő délutánra, a vállalatoknál eltöltött 8 órás munkaidó utánra tehető. Vannak, akik a szocialista brigád' léte* féltik az új formától, vagy ?ajból tartanak, hogy csókáién a dolgozók munkaintenzitása a főmunkaidőben. Tény, hogy a gmk-ban dolgozók általában a hét 3—4 napján, napi 14-16 órát és rendszerint szombaton is dolgoznak. De az is tény. lealábbis a VBKM kaposvári gyárában, hogy e közösségekben dolgozók lelkiismeretes. pontos, a többiekkel teljesen egyenértékű munkát végeznek a napi 8 óra alatt is. — A munkaidőn túli kereseti lehetőség egyik formája a vállalati gmk — mondja Horváth László termelési főosztályvezető. — A VBKM esetében a gyár termelési kapacitásának gazdaságosabb. eredményesebb kihasználásának az érdeke hívta létre a jelenleg mintegy 150 dolgozot foglalkoztató 14 vállalati gmk-t. Munkájukkal — órában mérve — 8 százalékkal járultak hozzá az első neÍ gyedévben a gyár összter- melési értékéhez, és ez egyben azt is jelenti. hogy ugyanennyivel csökkent a külső, kooperációs tévé kenység. A vállalatnak tehát egyértelműen gazdaságos a munkájuk, és a lehetséges kereteken belül támogatást is kapnak. — Ezek szerint a vállalat ösztönözte a gmk-k megalakítását ? — Szeretném hangsúlyozni, hogy önkéntes elhatározás hozta létre ezeket a közösségeket. Az egyéneknek is érdeke fűződik ahhoz, hogy túlmunkát vállaljanak, jórészt a többletjövedelem megszerzése végett. A „Fémelektro” gmk elsőként - alakult meg 198? tavaszán. Fémtömegcikkek gyártására, elektrotechnikai szerelésére es gyártására vállalkoztak. A jelenleg 8 tagú csoportban szakmáját tekintve dolgozik lakatos, esztergályosi, műszerész. Beosztásuk azonban ettől eltérő, napközben minőség: ellenőrként. műszaki ügyintézőként dolgoznak, közös képviselőjük. Zsoldos József pedig a kooperációs osztály vezetője. — Először Somogyaszalón volt a telephelyünk, mivel az indulásnál még erre volt lehetőségünk. Ma már Kaposváron vah a műhelyünk. ahol általában 'héti 2—3 alkalommal dolgozunk egy héten, körülbelül • este 10-ig és minden szombaton 10 órát. Átlag 100 órát vállalunk havonta, — Mennyi plusz jövedelemhez jutnak ezzel a munkával? — A bruttó jövedelmünk személyenként mintegy 1 ezer forint. A gmk összjövedelméből 60 százalékot fizetünk ki egyéhi elszánjólás- ban, tehát, ki-ki a havi teljesítménye után kapja a pénzt, a többiből fizetjük, la közös költségeket: ' műhely- bér. fűtés, világítás, aäo, községfejlesztés, SZTKhozzájárulás. ■ • ' - j — Nem áldoznak túl sokat a szabad idejükből? Meddig kívánnak együtt maradni? — A valamit valamiért elv esetünkben is . érvény®?. Egyelőre a gyárinak „szüksége van a munkánkra az általunk gyártott terrhékeke’' mint profílgazdák csak' mi készítjük a gyár számára, és lényegesen olcsóbban dolgozunk.. mint, egy kooperációs partner. Ezen kívül nekünk is szükségünk van arra a pénzre, amit ezzel a munkával keresünk. , Ha már nem bírjuk, abbahagyj juk. Nagy Margit 28 éves .,D” betétszerelő. 14 éve dolgozik a gyárban, fizetése 3300 forint.— Édesanyámmal élek együtt, aki rokkant nyugdíj jas. Mikor a többiek szóllak, hogy van egy ilyen lel hetőség, kapva kaptam as alkalmon. — Eg héten hányszor do’- gozik még a munkaidő után is ? — Hetente három alkalommal és minden második szombaton, de ha sürgős exportrendelés van. akkor mindennap. — Mikor jut ideje a házimunkára. kikapcsolódásra? — A házimupkába édesanyám is besegít, szórakozni, kirándulni nem járok, esetleg ha itt a gyárban van valamilyen rendezvény, arra eljövök. — Mire kell a pénz? — Tatarozásra. meg a lakás berendezésében is van még pótolni, való. A vállalati gmk-k munkájára szüksége van a gyárnak, az ebből származó többletjövedelemre szüksége van az egyénnek — az érdek kölcsönös. Nagy Zsóka E&j/i ctirfí nsi NÉPLAP hogy minderről kaptak táBírá Ferenc Sz. L, BjgE&aBff X 73 SOMOGYI LS KRÓNIKÁJA
