Somogyi Néplap, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-29 / 100. szám

Május l’G alkalmából Szakszervezeti tisztség- viselőket tiintettek ki A munkásosztály nemzet­közi ünnepén tüntetik ki azokat a bizalmiakat, főbi­zalmiakat, szb-titikarokat, s niás választott tisztségvise­lőket, akik hosszú éveken keresztül kiemelkedően dol­goztak a szakszervezeti mozgalomban, a közéletben és gazdasági feladataik el­látásában. Tegnap délelőtt Kaposvá­ron az SZMT-székházban kitüntetési ünnepséget tar­tottak. Dr. Szerényt János, az SZMT vezető titkára tar­tott ünnepi megemléke­zést, majd átnyújtotta a ki­tüntetéseket. Több megyei szakszervezeti tisztségvise­lő a kitüntetést az ágazati szakszervezetek központ­jában és vállalati ünnepsé­gen vette át. A szakszervezeti munká­ért kitüntető jelvény arany fokozatát kapta Cseh János, a MÁV kaposvári üzemfö- nökségének szb-titkára. Csordás János nagyatádi szakmaközi bizottsági titkár. Jászberényi Zoltánná, a megyei kórház szb-tagja. Iványos János, a SÁÉV munkavédelmi felügyelője, Kovács László, a KÉV-GÉ° leányvailalat szb-titkára, Márkus Mihály, a HVDS/, megyei bizottságának titká­ra, Fejes Lajosné, a Tele püléstiszitasági és Kertészeti Vállalat bizalmija. Kostyán Miklós né, a DßVv szb-tag­ja, Antal János, a Délviép szb-titkára, dr. Fehér Ist­ván, a Kaposvári Mezőgaz­dasági Főiskola szb-titkára. Meszler István, a Dél-somo­gyi ÁG főbizalmija, Ko­vács József, a Dél-somogyi ÁG szb-titkára nyugdíj­ba vonulása alkalmából. Sziklai József főrevizor, a HVDSZ mb gazdasági bi­zottságának tagja, Csendes Séza nagyatádi nyugdíjas. Monostori László, a marca­li városi tanács osztályveze­tője, Tóth Béláné. a Somogy Kereskedelmi Vállalat bi­zalmija. Bogdán József, a szárszói áfész szb-titkára. Pattantyús Jánosné, a Zala megyei Baromfi feldolgozó kaposvári kirendeltségének szb-titkára. E kitüntetés ezüst foko­zatával tizenöt, oklevéJlei százharinincegy tisztségvi­selőt tüntettek ki. Az ün­nepség az Internacionáléva1 ért véget. Számadás három évről Az idei tavasz bőven adott tennivalót az ifjúsági mozgalomnak: a beszámoló taggyűlések, a forradalmi ifjúsági napok után a kül­döttgyűlésekre készülődtek a KISZ-esek. A kaposvári tanácskozásra tegnap kerül', sor 145 küldött részvételé­vel. A vendégek között ott volt Szabó József, a megyei pártbizottság politikai mun­katársa. Kálmán Sándor, a városi pártbizottság titkára, Vidák Gizella, a városi ta­nács elnökhelyettese. Roz- gonyi Tibor, a KISZ KB politikai munkatársa és Sárdi Árpád. a megyei KISZ-bizottság első titkára A KISZ X. kongresszusa óta eltelt három év mun­kájáról, tapasztalatairól számoltak most be. de szó esett a következő időszak tennivalóiról is. A mostani értekezlet újdonsága, hogy a közigazgatási határok megszűnése után most egyesült a városi és volt járási terület, s ezután egy apparátus irányítja majd. Milyen is a fiatalok hely­zete megyénkben, milyen változások voltak a kong­resszus óta? — ez érdekel­te leginkább a résztvevőket. A megyeszékhelyen és von­záskörzetében 31 ezer fiatal él, közülük közel 12 ezren KISZ tagok, s ők 515-alap- szervezetben dolgoznak. Az iparban és a mezőgazdaság­ban dolgozó fiatalok jelen tős számot képviselnek, rá­juk lehet számítani a gaz­dasági feladatoknál, a kor­szerű termeléshez sokban hozzájárul az ifjú műszaki és közgazdász szakemberek munkája. Az alkotó ifjúság pályázat egyre nagyobb le­hetőséget nyújt a szakmai ismeretek bemutatására, s említésre méltó az is. hogy az újítások 48 százalékát fia­talok nyújtották be. A beszá­molóban hallhattunk a ta­nulókról, külön kiemelték építőtábori mozgalmukat, mely valóban dicséretet ér­demel. Tavaly például ki- lencszáz középiskolás vég zett ily módon hasznos munkát. Beszéltek a veszé­lyeztetett és hátrányos hely­zetű fiafalokról. bizony itt még sok tennivalója lenne a KISZ-nek. Reméljük, nemcsak ennek felismeré­séig jutnak el. hanem tesz­nek is valamit. A családalapítók legna­gyobb gondja a lakáshoz való jutás. Három évvel ez­előtt a kongresszuson élesen szóba került ez. így a me­gyeszékhelyen is nagyobb figyelmet fordítottak rá. Persze megoldani nem sike­rült, de a lehetőségek bő­vültek. A lakásszerzés érde­kében azonban a fiatalok jelentős része a munkaide­jén túl is vállal munkát. Ezt mindenképpen szem előtt kell tartani a mozga­lomnak. A beszámoló után a kö­vetkező időszak feladatairól is szóltak, majd a program szekcióülésekkel folytató­dott. A résztvevő küldöttek négy szekcióban — tanulói, mezőga zdasági -1 akóterületi, intézményi, ipari — ta­nácskoztak. megbeszélték tapasztalataikat, új ötlete­ket, javaslatokat adtak egy­másnak. A küldöttgyűlés válasz­tással zárult: a KISZ váro­si bizot'ság első titkárának Baracskai Zoltánnét, titká­rának Varga Andrást vá­lasztották meg. Együtt a Balaton-parti várossal Megalakult a A városkörnyéki bizottság létrehozása, valamint a tes­tület tennivalóinak megha­tározása végett tanáeskoz- ? tak tegnap Siófokon a város környéki tanácsok elnökei, a községi pártbizottságok, illetve pártszervezetek tit­kárai, az igazgatási társu lásban érdekelt tanácsi szakigazgatási szervek ve­zetői, valamint a városi ta­nács tisztségviselői. Az ér­tekezleten részt vett Balas­sa Béla, a siófoki pártbi­zottság első titkára, vala­mint Suhajda Imréné, a Hazafias Népfront siófoki titkára is. A város környé­ki bizottságok szerepéről dr. város környéki Gáti István, a Balaton-par­ti város tanácselnöke tar­tott előadást, melyben hang­súlyozta- az új testület cél­ja a térségi szemlélet kiala­kítása, főként a gazdasági életben, a községi tanácsi munka színvonalának javí­tása. A bizottság megalakulá­sa után megválasztották a testület elnökét, Huszti Ist­vánná, a városi tanács el­nökhelyettese személyében, aki a város és a városkör­nyék együttműködésének le­hetőségeiről beszélt. Ezután az igazgatási társulásokkal kapcsolatos feladatokról dr. Filiszár Tibor, a városi ta­Új lakók a kacsa­nevelőben Tizennyolcezer aprójó­szággal gazdagodott a na­pokban a Balatoni Halgaz­daság nagyatádi kerületének kacsanevelő telepe. Ez volt a hatodik keltetés az idén, s összesen 109 ezer pelyhes kiskacsa kelt ki a gép me­lengette tojásokból. Mint Ráczné Gádor Gyöngyvér tői, a keltető vezetőjétől meg­tudtuk, igen kedvező volt a kelési arány: a 82 százalé­kos átlag több évet tekint­ve is jó eredmény. Közre­játszott ebben, hogy a kö­zelmúltban a keltetőgépek felét felújították. A tojásból kibújó kiska­csák egy részét a környező áfészek és a Tszker révén értékesítik, többségét pedig — a legutóbbi kelésből pél­dául 12 400 darabot — saját nevelőjükben gondoznak két hétig. Utána a már megerő­södött baromfit a tavakhoz szállítják, végül a kacsák 49 napos korukban — átlag 2,5 kilogrammos súllyal — a pécsi baromfifeldolgozóba kerülnek. Egy-egy nevelési időszakban körülbelül 45 ezer kacsát tartanak a te­lepen; ezek, ha van elég en- ni-innivalójuk, egy cseppet sem hangoskodnak. A két­hetes nevelési időben ösz- szesen 85 dekagramm takar­mányt kapnak — ez félkilo- grammos súlygyarapodás­hoz elegendő. A januártól szeptemberig tartó keltetéshez a tojásokat is helyben termelik. Az 5400 kacsából álló cherry bizottság n.ács-vb titkára tartott tájé­koztatót. E feladatok a ha­tósági ügyintézéssel kap­csolatosak, ugyanis a váro­si tanács végrehajtó bi­zottsága és valamennyi kör­nyékbeli község végrehajtó bizottsága úgy döntött, hogy az építkezési hatósági ügy­intézést. a hatósági árellen­őrzést és a községi intézmé­nyek pénzügyi revízióját is a várisi tanács szakappará­tusa végzi. Végül egy meg­gondolandó iavaslat hang zott el. miszerint hasznos lenne, ha a város környéki községben a különböző ren­dezési feladatokkal is a vá­ros főépítésze foglalkozna. valley törzsállomány utódai igen jól hasznosítják a ta­karmányt, és jobb a tojó­állomány is, így a naposka­csák, illetve a vágókacsák iráni vásárlói igényeket hi­ánytalanul ki tudják elégí­teni. A NEB ELŐTT A KERESKEDELEM Piszkos Három év után most újra visszatért egyik régi vizsgá­latának színhelyére a NEB. Annak néztek utána, hogy milyen színvonalon látják el áruértékesítő tevékenysé­güket / a nagykeresíkedelmi vállalatok és árubeszerzö, -értékesítő feladatukat a kiskereskedelmi vállalatok, ófészok Somogybán, A me­gyei utóvizsgálatot 42 népi ellenőr végezte, nagyító alá tették a Fűszert, a Titán, a Tritex, az Ezermester, a Ka- posker és a Somogyker, va­lamint négy áfész munkáját. Az ellenőrzés során első­sorban azt nézték meg, va­jon változott-e a helyzet 1981 óta, figyelembe vették-e az akkori javaslatokat. A ta­pasztalat az, hogy ezeket csak részben hasznosították, az áruellátás területén ko­rábban feltárt problémák to­vábbra is megtalálhatók; a' vállalatok érdeke nem min­dig találkozik a fogyasztók érdekeivel. A három nagy­kereskedelmi vállalat közül a Füszértnek a legjobb a kapcsolata a kiskereskedel­mi szervezetekkel, ők az el­múlt három évben több mint 300 új partnert szereztek, s kishatármenti áruforgalmuk is tízszeresére nőtt. Az áru- szállításban nem történt változás, a meglevő rendszer jól bevált. A népi ellenőrök nem tapasztaltak olyan ma­ládák gatartást e vállalatok részé­ről, mely az áruellátást ve­szélyeztetné. Az üzletek áoru- kínálata — élelmiszer és ve­gyi áru — jobb az átlagnál. A megrendelések teljesítése azonban sok kívánnivalót hagy maga után. A kiskereskedelmi szerve­zetek igyekeztek növelni szállítóik számát: a Somogy­ker például 95 új partnerrel alakított ki kapcsolatot. Az alapelv azonban továbbra is az, hogy a nagykereskede­lem a fő beszerzési forrás. Az áru elosztásának módja változtatásra szorul. Megállapították azt is, hogy az árurendelések nem mindig a tényleges bolti igé­nyeket tartalmazzák, s a bol­tok és a szállítók között szinte kizárólagossá vált a személyes kapcsolat. Ez nem baj, de némi szabályozásra szorulna. A piackutatás te­rületén néhány helyen talál­tak előrehaladást. A Somogy­ker az alapvizsgálat óla ön­álló piackutatót alkalmaz, míg a Kaposkernél közpon­tilag igyűjtik a vevők által keresett, de nem kapható áruk listáját. Érdemes meg­említeni a kiskereskedelem árufogadási föltételeit, az áruátvétel minőségét. A hús­ipari termékeknél nem talál­tak különösebb hiányosságot a népi ellenőrök, ám a sütő­ipari termékeknél többet is. Előrecsomagolt élelmiszerek f ...... L órin ez L* László Jég hátán — Itt nem lehet, mondtam sietve, mert belebor­sódzott a hátam a gondo­latba, hogy Gyomay együtt láthatna bennünket. — Értein — mondta az asszony. — A múzeumkert megfelel?' — Természetesen. Tíz perc múlva ott leszek. — Előre is nagyon kö­szönöm, tanár úr... Vala­melyik pádon ülök majd. Piros kardigánban vagyok és fekete keretes napszem­üveg van rajtam. — Rendben van — mondtam és visszatartottam magam, hogy ne sóhajtsak nagyot és keservesen a te­lefonba. — Tíz perc múl­va a rendelkezésére állok . Nem okozott különösebb nehézséget, hogy megtalál­jam. A meleg idő ellenére 73. SOMOG\ NÉPLAP elég kevesen voltaik a kert­ben : az Arany-szobor kö­rül óvodások játszottak s egy kövér úr kutyát sétál­tatott. Kissné merev de­rékkal ült a pádon, és már messziről rám irányította napszemüvegét Tudtam, hogy Kiss Péter jóval idősebb nőt vett fe­leségül, mint ő maga, de most mégis meglepett az asszony öregsége. Az anyám lehetett volna. Mosolyt erőltettem az arcomra, amikor odaléptem hozzá. — Kiss Petemé? Fölemelkedett, és felém nyújtotta a kezét. — Kissné vagyok. Na­gyon köszönöm, tanár úr, hogy eljött... Aztán váratlanul sírni kezdett. Előbb csak a vál­lai rázkódtak meg. majd a foocsorozott napszemüveg alól kigördüllek az első könnycseppek is. Gyorsan a. retikülje után kapott, zsebkendőt vett elő és törölgebni kezdte a sze­meit. Most, ahogy levette a napszemüvegét láttam meg először öreg, de ked­ves, okos és finom arcát. Azt hiszem, Kiss Péter in­kább anyát kereshetett benne, mint feleséget. — Ne haragudjék, kérem ... — mondta, és rámné­zett könnyáztatta szemei­vel. — Megígérem, hogy megpróbálok erős maradni. A telefonba nem akartam elmondani ... De . . Mohd- ja .. . Beszélhetek őszintén önnel ? Kedveim lett volna egé­szen egyszerűen nemmel válaszolni, felállni és el­menni ... És fütyülni az egészre. Mi közöm hozzá? — Természetesen — vá­laszoltam. Ibissé közelebb hajolt hozzám. — Van valaki. .. egy is­merős. Aki olyan helyen dolgozik, hogy hozzájuthat bizonyos ... értesülésekhez Ért engem? — Azt hiszem. — Valaki, akivel együtt voltam a pokolban — ez­zel felgyűrte ruhája ujját és felém tartotta alkarját. A kar belső felén kékszá­mok sorakoztak egymás után. — Együtt voltunk, és 6 most. . . Szóval tőle kap­tam bizonyos információ­kat. Pétert a del-budaiba vitték. Tudja, mi az? — Sejtem. — Én is csak sejtem, és az illető ... nem tudott vagy nem akart többet mondani. Csak annyit tett hozzá, hogy Pétert gyorsan ki kellene hozni, mert... rosszabbodott az állapota. Ebben a bizonyos dél-bu­daiban takaró nélkül fek­szenek a hideg betonon éj­szaka is . .. — Megcsuklott a hangja, de erőt vett ma­gán: ’— Vádat még nem emeltek ellene, és lehet, hogy nem is fognak. Mint ahogy sok más ellen sem emeltek vádat... Azt mondja az ismerősöm, hogy egyetlen lehetőség van csak Péter megmentésére ..,, mert hiszen teljesen vilá­gos, hogy ártatlan. Állító­lag nem is a jugoszláv ügy miatt tartják benn, hanem mert. .. többször is érke­zett ellene feljelentés ..,, a munkahelyéről. Sokat sejtetöen elhallga­tott, aztán folytatta. — Ez a bizonyos isme­rős azt tanácsolja, hogy ... És emiatt vettem a bátor­ságot, hogy felhívjam ma­gát. Csak maga segíthet rajta. (Folytatjuk.) Az előrecsomagolt tőkehú­sok forgalma 40, a" zöldség­féléké, gyümölcsöké 00 szá­zalékkal, a húskészítményeké 3 és félszeresére, a tejtermé­keké 2 és félszeresére, az ajándékcsomagoké pedig több mint kétszeresére nö­vekedett az utóbbi öt évben. A vásárlók megszokták s egyre inkább igénylik az előre csomagolt élelmiszere­ket, mert így gyorsabban végeznek a bevásárlásai, az áru gusztusosabb is fólia alatt, mint papírban, s nem utolsósorban látják, hogy mit vesznek, hisz maguk válogathatják ki a megfele­lő árut. Emellett a korszerű — önkiszolgáló — eladási formának is nélkülözhetet­len része az előrecsomagolt élelmiszerek értékesítése. Egy sor termék — a tőkehú­sok és hústermékek, egyes tejtermékek, a kenyér és péksütemény, valamint a zöldségek és gyümölcsök — előrecsomagolását mind ez ideig nem vagy csak kis részben tudta megoldani az ipar, ezért ezt a kereskede­lem vállalta. A Belkereske­delmi Minisztérium tájékoz­tatása szerint jelenleg 25 vákuumcsomagoláshoz hasz­nálatos gépsor működik a nagyobb élelmiszerüzletek­ben, ABC-kben. Ezek az „okos gépek” szeletelnek, vákuumzárassal lezárják a műanyag zacskókat, mérnek, áraznak, címkéket nyomtat­nak. Percenként átlag 20 csomagot állatának elő, nem­csak saját, részükre, hanem a vállalat niás üzleteinek is. A legtöbb előrecsomagolt élelmiszert tálcával vagy anélkül, fóliába csomagol­ják. Az ehhez szükséges gé­pekből 3500 működik _az or­szág élelmiszerüzleteiben. A kenyérfélék papírcsoma­golása évek óta mit sem változott. A szállítás és az árusítás azonban ma már nagyon sok helyütt — Bu­dapesten például a OóI-tOiC 30 százalékában — kon:é:ie- rekből történik, így a ke­nyér minősége nem remük a sok átrakodással. A meg­felelő mennyiségű s méretű papírt a boltokban kötelesek kitenni a konténerek mellé, s hogy ennek eleget tesz­nek-e, azt a kereskedelmi felügyelőségek rendszeresen ellenőrzik. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium a kereskedelmi vállalatok technológiái fej­lesztéseit — s ide tartozik az élelmiszerek előrecsoma- golása is — szakmailag és anyagilag is támogatja. Évenként pályázatokat írnak ki, ezeknek keretében a vál­lalatok központi pénzeszkö­zöket is igénybe véve vásá­rolhatnak megfelelő gépeket, berendezéseket. A kisebb csomagok készítéséhez szük- sséges gépek egy része vi­szonylag olcsón beszerezhető hazai termék, a miniszté­rium azonban támogatja a nagyobb beruházások, köz­ponti csomagolok létesítését.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents