Somogyi Néplap, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-04 / 80. szám
Oilhonleremlés - állami segítségnél írta: dr. Abraham Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter Ezek részeként a nagykapaII kaposvári nehézgipgyár receptje ÖT ÉV MÉRLEGEN \ fi O 5 A második 15 éves lakás- építési program keretében 1976—1990 között egymillió 200 ezer lakás megépítéséhez kell az anyagi-műszaki, a szervezeti és az egyéb teltételeket biztosítani. A VI. ötéves tei-v sorén — az 1981—1985 között megépülő — 370—390 ezer lakás mintegy 70 százaléka magánerőből készült. Az idén azzal számolunk, hogy a magánerőből épülő lakások aránya országosan elérheti a 85 százalékot is: az állam hosszú lejáratú kedvezményes kamatozású kölcsönnel, szociálpolitikai kedvezménnyel, a tanácsok a telkek tartós használatba adásával, a munkáltatók kamatmentes kölcsönnel járulnak hozzá. Az elmúlt években magánerőből készült lakások átlagos alapterülete a többszintes-többlakásos épületekben 76 négyzetméter, a családi házakban 87,4 négyzetméter volt. Ennek megfelelően a lakások szobaszáma nőtt, komfortosságuk, fölszereltségük megfelel a korszerű követelményeknek. ~ A magánlakásépítés és -vásárlás 1983. január 1-től érvényes pénzügyi támogatási rendszere alapvetően a saját erőből történő otthonteremtést szolgálta. A legjelentősebb a változás a csa- ládiház-építés esetében: a szociálpolitikai kedvezmény most már arra is kiterjed. A kölcsönösszegek felső határának felemelése ennél a formánál volt a legnagyobb. Újdonság az is, hogy az állami építési telkek ára és a tartós használatbavétel dija minden építési formában az építési költség része. Az építőanyagárak idei emelésének költségkihatásait az állam a szociálpolitikai kedvezmények növelésével ellensúlyozta a kétgyermekes családok é.s a fiatal házasok esetében. Hatékonyan A magánlakásépítést a hosszú lejáratú hitelek es más támogatások, és az igényekhez igazodó telekellátás határozzák meg. A hatékony telekgazdálkodás kialakulóban van: a telekellátást egyre inkább a lakásellátási, -építési feladatok részének tekintik. A területek előkészítésében nagyobb szerepet vállalhatnak a lakásépítés munkáltatói támogatására jogosult szervek, a lakásépítő szövetkezetek és más gazdálkodó szervezetek is. A telekgazdálkodás új szabályai — e tevékenység hatékony ellátására új eszközöket, forrásokat és módszereket teremtve — komplex tanácsi tevékenységet feltételeznek és tesznek lehetővé. Széles körű összefogással elkészült a komplex lakásépítés építészeti fejlesztésének cselekvési programja, amely rövidebb időszakra és hosszú távra is meghatározza a legfontosabb feladatokat. A magánerős lakásépítés céljai közül kiemelést érd£y mel, hogy fokozottan érvényesíteni kell a lakásépítés komplex építészeti és város- építési követelményrendszerét, az ember által épített és a természeti környezet kapcsolatát. A lakóegyüttesek,’ épületek jól illeszkedjenek környezetük sajátos arculatához, a település karakteréhez. Létre kell hozni az állami- és a szervezett magánerős lakásépítési, építészeti, lakáskulturális és körny ezetalaki tási szempontokat tükröző integrációját. A lakásépítés komplex építészeti és városépítési követelményrendszerének érdekében növelni kell a szervezed építőipar fogadókészségét. A felsorolt követelmények érvényesítése megkezdődött. citásu házgyárakkal .és más korszerű építési technológiákkal rendelkező építőipari szervezetek is fokozatosan bekapcsolódnak a szervezeti magán lakásépítésbe. Tervkínálat A magánerős lakásépítés fontos eleme a korszerű, az építtető igényeinek megfelelő, jól kivitelezhető terv. Az új tervcsalódok kidol^ gozása során ajánlott tervek kiegészítéseként készülnek olyan új tervek, amelyek alkalmasaik az emberi léptékű lakókörnyezet kialakítására és jobban figyelembe veszik a használók megváltozott igényeit, a reális szükségleteket, az üzemeltetés — különösen az energiafelhasználás — gazdaságosságát. A minisztérium jelentős támogatást nyújt az olcsón beszerezhető, korszerű, esztétikus, az építési engedélyezésnél előnyöket élvező ajánlott tervállosnánv bővítésére, karbantartására és* új tervek készíttetésére. Az ajánlott tervek választéka, a helyi tájegysegek sajátos vonásait tükröző tervkínálat ma már nagyon közkedvelt: évente 25 ezer darabot vesznek meg az építkezők. Az ajánlott tervek meg- kedvéltetését szolgálják a min ' a lakótelep építési akciók. A minőségi színvonal emelését szolgálja az év lakóháza elnevezésű pályázat ;s. amelyen közösen vehet reszt az építtető, a tervező es a kivitelező. Összehangoltan A. kalákává! csaiaóiház- építésben a jövőben is számolni kell. Alapvető feladat viszont: itt is a legkorszerűbb építési anyagokat, szerkezeteket és megoldásokat alkalmazzak. Az anyagellátási nehézségek — amelyek mérsékelhetők — jelzik a szükséges tennivalókat is: az építőanyaggyártó ipar rekonstrukciója, átalakítása folyamatban van. Az érdekelt tárcák összehangolt intézkedésekét tették a magánlakásépítéshez szükséges anyagok, szerkezetek, szerelvények biztosítására. Az intézkedések hatása főleg ez év második félévétől lesz érzékelhető. ■ A sajáterős lakásépítés támogatósára tovább kell szélesíteni a már működő tanácsadó-szolgáltató, gépkölcsönző szervezetek hálózatai, a meglevő bázisok tevékenységét, a munkáltatók, vállalatok, üzemek, intézmények közvetlen támogatását, A maga nlakásépitést szolgáló sajátos építési technológiák jelentősen segíthetik a program megvalósítását és csökkenthetik a hagyományos építőanyagok iránti keresletet. a cérnagyár Tizenkettedszer lett él- üzem a Nagyatádi Cérnagyár. Az erről szóló dokumentumot tegnap délután adta át Krauth Paine, a Pamutfono-ipari Vállalat vezérigazgatója, Gregor István igazgatónak. Részt vett az ünnepségen Kovács Bela, a megyei pártbizottság titkára is. Hazánk legnagyobb cérnagyára a múlt évben is kiemelkedő teljesítményt nyújtott: 1798.1 tonna varró- és keainwjikacernal A Csepel Művek Egyedi Gépgyár Kaposvári Nehézgépgyára 1978-ban kezdte meg működését. A cél akkor az volt: tartós piaci igényekre épülő gyártmányokat állítsanak elő, olyanokat, amelyek magas színvonalú szakmunkát igényelnék, s a modem gyártási technológia párosuljon nagy termelékenységgel. — Nem a fővárosból importáltunk szakembereket — mondta Akkerman József, a gyár igazgatója —; somogyiak álltaik a munkapadokhoz, és somogyi mérnökök kerülték a vezető posztokra. Szokatlan gyorsasággal megteremtettük a dinamikus termelés feltételeit, létrehoztuk a komplex műszaki, fejlesztési, beruházási, termelési szervezeteket; emelkedett a szakmunká.slétszám. — Milyen kereskedelmi jogosítványt kaptak? — Gyárunk, az Egyedi Gépgyár vállalaton belüli önelszámoló egysége. Nincs klasszikus értelemben vett külkereskedelmi jogunk, viszont részt veszünk a kereskedelmi tárgyalásokra való felkészülésben, az ajánlatok kidolgozásában, sőt jogosultak vagyunk külkereskedelmi jegyzőkönyv aláírására. Furcsa kategória ez: mindenhez van jogunk, de sokszor egy belföldi kereskedelmi jellegű levelét nem írhatunk alá. — Neheziti-e ez a munkájukat? . — Ami csak kaposvári feladat, azt nem akadályozza, de mindenképpen lassítja a fejlődés folyamatát. Az igazgató példát is említett. A csepeli törzsgyár egy nyugatnémet cégtől extruder részegységekre kapott megbízást. Elkészültek a mintadarabok, de a vevő — minőségi hibák miatt — nem fogadta el. A központ — némi önkritikával — a kaposvári gyárra osztotta ezt a. feladatot a múlt év ^decemberében. A kaposváriak nam rajongtak az ötletért — tervüket túlteljesítették mát, s rövidnek látszott a kiszabott határidő. Ám hogy kútba ne essen az üzlet (a tőkés cég ugyanis hosszú távú partnernek ígérkezett), elvállalták. A kaposvári gyár azóta megkapta — az érzékeny üzleti figyelmességről is tanúskodó — nyugatnémet cég köszönőlevelét. Az üzletet lebonyolító Pannónia gyártott. A nagyatádi cérna tavaly 27 országba jutottéi. A hazai üzleteknek 137,8 tonnával szállítottak többet, mint korábban. A kérésiét növekedése a gyár vezetőit fejlesztésre ösztönözte: csaknem 54 millió forintot fordítottak új gépek vásárlására. A Nagyatádi Cérnagyár 1981-ben lett önálló. Az élüzem cím elnyerése ismét bizonyította: jól élnek itt az önállósággal. külkereskedelmi vállalat pedig újabb ajánlatokat kért a kaposváriaktól. — Termékeink jelentős része külföldi felvevőpiacot feltételez, beruházási javakat gyártunk. Például kohászati hengerdei berendezéseket, hidraulikus présgépeket, atomerőművi berendezéseket. A hengerdei berendezések nagyobb hányada egyedi gép. Később átállítunk a gyártósorokra, most pedig már teljes technológia láncokat elő tudunk állítani. A kaposvári nehézgépgyár 1979-ben FW milliós szocialista exportot, tízmillió forint értékű tőkés exportot könyvelhetett el. 1982-ban az exporfcmérieg már 160 millió forint értékű szocialista, 51 millió forint tőkés- kereskedélmet mutatott. Tavaly tovább növelték termelésüket, s a szocialista piacra 180 millió, a tőkéspiacra 73 millió forint értékű gépet szállítottak. — 1982-ben legjelentősebb exportimmkánk AusztriáAz idősebb nemzedek még emlékszik rá, hogy az asztali fohász — „Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma”... — nem volt jelképes értelmű. A-családfő nagyon is komolyan és szinte szó szerint gondolta ezt. Különösen az esztandő közepe táján, amikor már nagyon is fogytán volt a kamrában a gabona, s néha csak kölcsönkéréssel tartott ki az újig, a eséplésig. A fodrász ugyan nem sokat segített, legföljebb reményt adott, de szükség volt erre is, meri az új termés sorsa, kilátása telve volt bizonytalansággal. A gyengébb földeken — például az alföldi homokon — a leggyakoribb rozsból jó ha megtermett négy-öt mázsa, de sokszor csak az elvetett mag másfél-kétszerese. Nem irodalmi emlékek nyomán írom ezeket, hanem nagyapám kis földecskéjére, az önellátásra utalt „birtokra” gondolva, ahol a szántást — az év során végzett munka ellenében — az igásáíilattaü bíró szomszéd szívessége tette lehetővé. A kenyér itt és a meg rosszabb sorban lévők között valóban a napról-napra kiharcolt életet, a „betevő” megszerzését jelentette. Múltat idéző gondolatok ezek, talán nem is mindenki számára érthetőek, hiszen a hajdani munkaeszközök már múzeumi tárgyakká váltak, az elnevezések is idegenül csengenek, maholnap csak az értelmező szótár őrzi őket. Nincs is szándékomban néprajzi vonatkozásokkal előhozakodni, bár egyszer érdemes volna elgondolkodni azon, hogy a hatalmas társadalmi, gazdában volt. A Voest-Alpine állami vállalat egy komplett csőgyártó üzemet , rendelt. Ebben még a főszerep a törzsgyáriaké volt. Tavaly a Közel-Keletre szállítottunk egy csőgyártó üzemet. A.tervezéstől a teljesítménypróbáig az egész technológiára vállalkoztunk. A kaposvári gyár képzeletbeli kereskedelmi térképén sok apró zászló sorakozik. Gépeket szállítottak a Szovjetunióba, a szomszédos országokba, az NDK-ba, Lengyelországba, Bulgáriába, továbbá az Egyesült Államokba, Angliába, az NSZK- ba. — Az idén kik lesznek a címzettek ? — A múlt évig csak mi készítettünk atomerőművi berendezéseket; most olyan nagy a megrendelésünk, hogy a törzsgyárral megosztva gyártjuk. Ezek a KGST-or- szágokha kerülnek. Ezenkívül hűtőcsögyártósort készísági — agrokulturáiis, technikai, technológiai — változás valóban szükségszerű gyorsasággal és végérvényesen söpörte-e tova a közelmúlt emlékeit a tudatunkból, környezetünkből, életünkből. De az eredeti gondolathoz, a mindennapi kenyérhez fordulva: mennyire más a jelentése napjainkban, mint volt akár félévszázaddal vagy csak néhány évtizeddel ezelőtt. Nem az érzelmi kötődés ismert és sokszor megénekelt mozzanatait kívánom itt felsorolni, még csak nem is a máig meglevő gondatlanság, pazarlás „bűnjeleit” kirakatba tenni. írták, mondták, megtették ezt mások rajtam kívül is. Sokkal nagyobb jelentőségűnek érzem azt a tényt, amit az a bizonyos betervezett 15 millió tonna gabona jelent, s ami e mögött meghúzódik, szinte elrejtve a boltban napdnta kenyeret vásárló ember szeme elől. Mert értem ál, hogy hazánkban a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok termelése gabonafélékből 1970 és 1982 között 83,7 százalékkal növekedett, s ez nemzetközi viszonylatban is a legjobbak közé tartozik. S még inkább felfogom, ha azt látom egy táblázatban, hogy a búza termésátlaga az 1966—1970-es évek átlagában még csak 24,3 mázsa volt hektáronként, s ez fokozatosan — néha kissé visz- szaesve — növekedett ösz- szességében napjainkig csaknem a kétszeresére. Azt is belátja az ember csak egyszerű állampolgár módjára is. hogy hazánk nem íogja „lesöpör«:” $ máéról a A tőkés megrendelések — leszámítva az említett NSZK- kapcsolalot — egyelőre váratnak magukra. — Van-e valamilyen recept a jó termelésre, értékesítésre? — Az elmálit években tapasztalatokat gyűjtöttünk, s piaci igényeket testközelből ismerhettünk meg. S megtanultuk, hogy hogyan kell alkalmazkodni hozzá. A mi berendezéseink kibírják a nemzetközi összehasonlítást, áraink kedvezőek, és a minőségben sem maradunk le. Annak ellenére, hogy megyénkben nincsenek hagyományai a gépiparnak, sikerült jól felkészült fiatal mű. szaki tervezőgárdát kialakítani. S kiválóak a szakmunkásaink. Az itt készülő gépeket munkásaink üzembe helyezve is látják. , Minden berendezés, megmozdul, életre kel. A ió fizetés .mellett ez a másik hajtóerő. nagy gabonatermelő országokat, hiszen a részesedésünk — például búzából — a világ termelésének csak alig másfél, s a KGST-or- s zá gok g abort 3 term elésének is mindössze öt, öt és fél százaléka. De emlékszünk még arra is, amikor az ország gabonafélékből behozatalra szorult, s á gazdasági nehézségeik egyik forrásául éppen ez a tény volt megjelölve. A szakemberek biztosait jobban meg tudják ítélni, hogy mennyire merész a mezőgazdaságra szabott :dei terv, amely az 1932-es esztendő kismértékű meghaladásával számol, s ezen belül a gabonaprogram mennyire feszített. Nyilvánvaló, hogy a szántóföldi növénytermesztésben a kalászosgabo- na termőterület bővítése mellett a fajlagos hozamok emelésével az energia- es költségtakarékos eljárások alkalmazásával lehet és kell növelni a termés mennyiségét ás jövedelmezőségét. Aki a boltban naponta a család létszámától függően — csak egy-kiét kiló kenyeret vásárol, az nem nagyon törődik a statisztikai számokkal, az ország, a megye termelési adataival. Érthető, mikor őt elsősorban a kenyér minősége, mindenkori megvásárol hatósága és ára érdekli. De azért sokkal jobb érzés olyan ország polgárának lenni, ahol a ke. nyémekvalót sok-sok észtén* dö erőfeszítései nyomán a hazai föld is megtermi, mint ahol ez — időjárási vagy más tényezők miatt — nem szerepel az elérhető célok között F. Tóth Pál SOMOGYI NÉPLAP Tizenkettedszer élüzem tünk a Szovjetunió Számára. Kőszegi Lajos Mindennapi kenyerünk „A terv gabonafélékből legalább IS mifllő tonna betakarításával számol. Ez a hazai ellátás mellett módot ad számottevő kivitelre is.” (A magyar népgazdaság 1984. évi tervéből.)
