Somogyi Néplap, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-19 / 92. szám

agyar Szocialista Miukáspárt ának április 17-i üléséről (FOlytatas az l. 'oldalról) 6. a Központi Bizottság nagyra értékelté azokat. a találkozókat és m.egbeszélé- seket, amelyeket pártunk a? internacionalista szolidaritás es az elvtársi együttműködés szellemében a tőkés és a fejlődő világ országaiban te-' vékenykedö kommunista párfokkal folytatott. A közös törekvések meg­valósítását és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését szol­gálta a Görög Kommunista Párt, a Libanoni Kommunis­ta Párt küldöttségének ma­gyarországi látogatása, pár­tunk képviselőinek részvéte­le az Osztrák Kommunista Párt, a Luxemburg5 Kom­munista Párt, a Német Kommunista Párt, a Norvég Kommunista Párt, a Portu­gál Kommunista Párt, a Spanyol Kommunista Párt ; kongresszusán, valamint de­legációnk megbeszélései a Finn Kommunista Párt, a Mexikói Egyesült Szocialista Párt és a Holland Kom mu­ll ista Párt vezetőivel. Kapcsolataink további el­mélyítését szolgálta pártikül- döttségeink látogatása Nica­raguában, valamint Dissau- Guinea és a- Zöldfoki Szige­tek Afrikai Függetlenségi Pártja, az Etióp Dolgozók Pártja szervező bizottsága delegációjánaik • hazánkban tett látogatása. A nemzetközi béke, biz­tonság. a népek közötti jobb megértés ügyének előmozdí­tásához járultak hozzá pár­tunk küldöttségeinek tárgya­lásai a Finn Szoaiáldemolcra- ta Párt, a Finn Cantrumpáirí, a Francia Szocialista Párt, a Jemeni Szocialista Párt, a Mexikói Intézményes Forra­dalmi Párt képviselőivel, valamint a Német Szociál­demokrata Párt, a . Spanyol Szocialista Munkáspárt dele­gációjával hazánkban folyta­tott megbeszélések. II. A Központi Bizottság át­tekintette gazdaságirányítási rendszerűnk működését, és meghatározta továbbfejlesz­tésének feladatait. 1- A Központi Bizottság megállapította: az 1968 óta érvényes gazdaságirányítási rendszer a gyakorlatban mű­ködőképesnek, eredményes­nek bizonyult. Elősegítette a népgazdaság gyarapodását, az ország .. előrehaladását, népünk " életszínvonalának, életkörülményéinek. javítá­sát, a szocialista társada­lom' építését.' Fejlődlek a szocialista termelési és , tulaj­donviszonyok, - tervszerűbbé vált :a gazdasági előrehala­dás íoN ott a vállalatok önál­lósága. hatásosabban érvé­nyesült aa anyagi érdekelt­ség*; a munka.szerinti elosz­tás szocialista elve. Fokozó­dott a yállalatok, a dolgo- -zpk, érdekeltsége a . szerve- -SeU, jó.minőségű munkában. ,2. A Központi Bizottság , megáilaßitöttai: .a szocialista ..epiiömunká.ban , növekvő tár- . sádalmi, gazdasági követel­ményekkel kell számolni Feládataink megoldása, hosz- szú távú társadalmi, gazda­sági céljaink elérése megkö­veteli, hogy reálisan számba vegyük a külső gazdasági feltételeket, de mindeneke­lőtt arra vári szükség; hogy javítsuk a hazai munkán­kat. maximálisan kihasz­náljuk gazdasági adottsá­gainkat, a szocialista rend­szerben rejlő lehetőségeket. A tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy - az ország ' adottságainak megfelelő, ha­tékonyan működő gazdaság­irányítási rendszer a szocia­lista társadalom építésének, a gazdaságpolitikai célok el­érésének - nélkülözhetetlen eszköze. Alapvető követel- méhy, • hogy az irányítás összhangban legyen az or­szág gazdasági fejlettségé­vel, és segítse az építőmun­ka feladatainak megoldását. Gazdasági tevékenysé­günk középpontjában áz el­következő években is a mi- "líÖS'égt tényezők kibontakoz­tatása, a gazdaság jövede­lemteremtő képességének és nemzetközi versenyképessé­gének fokozása áll. Gyorsí­tani kell a műszaki hala­dást, csökkenteni a fajlagos anyag- -és energiafelhaszná­lást, ésszerűsíteni a munka­erő-gazdálkodást, javítani -'kell a köztulajdonnal való gazdálkodást, s fejleszteni a ■ dolgozók tulajdonosi tudatát. Olyan intézkedéseket kell ■ tenni, amelyek mozgósítják a kollektívákat és az egyé- i.neket s jelentős energiákat felszabadítva a gazdasági SOMOGYI NÉPLAP hatékonyság javulását ered-, ményézik. Tovább kell javí­tani a népgazdasági terve­zést, erősíteni a központi gazdaságirányító tevékeny­séget, növelni a vállalatok önállóságát, és kezdeménye­zőkészségét, bővíteni a sza­bályozott piac szerepét. 3* A Központi Bizottság úgy foglalt állást, hogy a gazdaságirányítás folyama­tos, összehangolt tökéletesí­tése fogja, át az irányítási rendszer minden elemét: a tervezést, a gazdasági sza­bályozást, az intézményi és - szervezeti rendszert, és se­gítse az emberi tényező sze­repének teljesebb s.kifeönta- kozlatását. A szocialista állam gazda­ságszervező funkciójának megfelelően a központi gaz­daságirányítás fő feladatai a > következők legyenek: a nép- gazdasági terv és az állam' költségvetés kidolgozása, .végrehajtásának szervez S- se, ellenőrzése, a gazdasági folyamatok összehangolása, az irányítás eszközeinek a kimunkálása és működteté­se. A népgazdasági terv a társadalmi érdek érvényesí­tésének, a szocialista gaz- ' daság irányításának, alapve- ■ tő .eszköze,. A népgazdasagi tervezésnek és a terveknek jobban meg kell felelniük a . gazdaság intenzív fejlődési szakaszával, a változó .kül­gazdasági feltételekkel ösz- szefüggő feladatoknak, A változó körülmények között is biztosítani .kell, hogy a tervek reálisak, megalapo­zottak legyenek. Erősödjék a tervezés nyitottsága, rugal­massága. A népgazdasági tervek az eddiginél jobban , mérlegeljék és vegyék ■ fi­gyelembe a gazdasághoz szorosan kapcsolódó társa­dalmi folyamatokat, az ok­tatásügyet, a szakemberkép­zést, . a közművelődést, a szociálpolitikát. A gazdasági szabályozás, az üzemek közötti gazdasági verseny teremtsen olyan kö­rülményeket, amelyek a gazdálkodás valamennyi résztvevőjét az eredmények és a teljesítmények növelé­sére, rugalmas alkalmazko­dásra ösztönzik, szorítják. A termelő üzemekkel szemben általános és alapvető köve­telmény a nyereséges gaz­dálkodás. A társadalmi szempontból fontos szociál­politikai, művelődéspoliti­kai szolgáltatást nyújtó vál­lalatoknál, szervezeteknél, az infrastruktúra néhány ága­zatánál, az egészségügyben olyan pénzügyi szabályozás működik, amely az alapfel­adatok színvonalas ellátását összekapcsolja a takarékos­ság követelményével. Az árrendszer fejlesztésé­vel el kell érni, hogy a ter­melői árak csak a társad a i­milag indokolt ráfordításo­kat juttassák érvényre, en­nek- révér fokozottan kész-. lessek a termelőket és a felhasználókat a hatékony gazdálkodásra. Az árképzési és kalkulációs előírásokat egyszerűbbé, áttekinthet őb-' bé és ellenőrizhetőbbé ke'l tenni. Folytatni kell a ter­melői ártámogatások leépí­tését. 1 . A fogyasztói '■ \ árrendszer feleljen meg mind'a gazóá- sagi, mind a tarsadaiompo- luiKai követelményeknek! A termelés és a szüaségle • tek kellő összhangjának, á megfelelő áruellátás biztosí­tásának feltétele, hogy a fogyasztói' árakban éi'venye- sü; jenen a termelői árak­ban kifejezésre jutó szüksé­ges ráfordítások. A fogyasz­tói árak tartósan ne szakad­janak el a termelői áraktól. Állami támogatást hosszabb távon csak a társadalompo­litikai szempontból indokol1: termékek, szolgáltatások fo­gyasztói ára tartalmazzon. A. lakosság fogyasztásában alapvető 'termékek '.és szol­gáltatások. árát továbbra is központilag; Ikeíl meghatá­rozni. VáltozáUanÚT hatósá­gi árformába tartozzanak az alapvető ' élelmiszerek,f az üzemanyagok, a tüzelőanya- .... gok és más meghatározott termékek és ‘ : szolgáltatások árai. Biztosítani kell a jö­vedelmek és az árak terv­szerű alakulását, a fogyasz­tói árak érdemi ellenőrzését Gazdasági céljaink eléré­sének fontos feltétele, hogy a társadalmi, erkölcsi meg­becsülés és az anyagi érde­keltség egyaránt a teljesít­mények' növelésére ösztönöz­zön. A keresetek, jobban fe­jezzék ki a tényleges telje­sítményeket, „ és tükrözzék a munka társadalmi hasznos­ságát. , „ A szabályozás tegye lehe­tővé' a hatékonyan gazdálko­dó nyereséges termelést folytató vállalatoknál a ma- gasaéb keresetét, s akadá­lyozza meg a keresetek nör vekedését ott, ahol a haté­konyság ezt . nem támasztja -alá: A jelenlegi vállalati ■ át­lagbér-szabályozás szűnjön meg azokon, a területeken, ahol a teljesítmény növelé­sére ösztönző módszerek al­kalmazhatók, s a gazdasági verseny, az ár- és költség- érzékenység- képes korlátozni a teljesítménnyel .nem mega­lapozott bérkiáramlást. A bér-, illetve keresetsza­bályozás továbbfejlesztésével is elő kell segíteni az elosz­tás szocialista elvének kö­vetkezetesebb érvényesítését, a teljesítményt visszatartó, fékező hatású egyenlösdi szemlélet és gyakorlat visz- szaszorítását. Elsősorban a kezdeményező, a kimagasló teljesítményt nyújtó dolgo­zók anyagi megbecsülését kell fokozni. A vállalati vezetők anyagi érdekeltségét, jövedelmét a vállalati gazdálkodás haté­konyságához kell kötni, fi­gyelembe véve a kollektíva értékítéletét is. Társadalmi juttatási rend­szerünknek az elmúlt évti­zedekben kialakult alapvo­násait meg, kell. tartani. A szociálpolitika továbbfejlesz­tése, valamint a társadalmi juttatásokra fordított eszkö­zök erősítsék a létbiztonsá­got, mérsékeljék az indoko­latlan. társadalmi egyenlőt­lenséget. Arra kell töreked­ni, hogy távlatilag az össz­jövedelmen belül.. növeked­jék a munkajövedelmek aránya. A gazdaságirányítási intéz­ményrendszer, valamint a vállalati szervezeti rend­szer fejlesztésével elő kell mozdítani a hatékonysági követelmények érvényre ju­tását. a vállalati önállóság növekedését . és a vállalatok közötti gazdasági . .verseny kibontakozását. A vállalati méretek a gazdaságosság és az ésszerű termelés 'követel­ményeihez igazodjanak. Ja­vítani kell az alUun vaiiala tok közötti kooperációt, va­lamint az állami vállalatok . es, a. szövetkezetek .együtt­működését, A gazdaságirányító szer­vek es az állami vállalatok kapcsolatait, oly módon kel] tovabhícjlészleni, hogy nőve-, fcedjék a gazdaságirányítás hatásfoka és bóvü:ji>n a vál­lalatok önállósága, felel őssé­gi a gazdálkodásban. . A jelenlegi vállalatvezeté­si formában — kinevezett vezetővel, igazgató tanács- , csal, ' felügyelő bizottsággal .— működjenek a kiknmu- nális és közszoJgá’ható vál­lalatok, valamint az állami érdekből a Minisztertanács által idesorolt vállalatok. Az állami vállalatok kö­rében — a tulajdon jellegé­nek változása nélkül — két új vezetési formát keli al­kalmazni: a vállalati tanács, illetvé a választott vezető­ség útján történő irányítást. Mindkét esetben álíarrii ha- taslzörben tt.ared: a vállala­tok alapítása,, s egyidejűleg a tevékenységi körük meg­határozása, a válíálaivezeié- si forma, valamint a veze­tőkkel kapcsolatos káderha- -táskör megállapítása, a vál­lalatok megszüntetése. — Vállalati tanács irányí­tásával működjenek a köze­pes és egyes nagyméretű állami - vállalatok. A válla­lati tanács a vállalat straté­giai döntéshozó szerve, amely átruházott hatáskör • ben gyakorolja a szocialista tulajdonnal kapcsolatos egyes rendelkezési és mun­káltatói jogokat. A vállalat .folyamatos irányítása, a -vállalati terv megvalósításá­hoz szükséges döntések meg­hozatala a vállalati igazga­tó feladata, illetve joga. A váUatati,, tanács „tag jai a dol­gozók küldöttei és a válla­latvezetés képviselői legye­nek. Munkájában részt vesz a vállalat pátszervezetének, szakszervezetének és KISZ­szervezetének titkára. A dolgozók küldötteit .megha­tározott időre a vállalati kollektíva választja, j . Válaszúét vezetőséggel ál­talában a kisebb, miniszté­riumi és tanácsi vállalatok működjenek. A tulajdon fe­letti egyes rendelkezési és munkáltatói jogokat a dol­gozók közgyűlése vagy kül­döttgyűlése gyakorolja. A vállalatot az igazgató és a ■'vállalati vezetőség irányít­ja. Az igazgatót és a válla­lati vezetőség tagjait a dol­gozók választják meg és hívhatják vissza. A vállalati tanáccsal, il­letve a választott vezetőség­gel irányított vállalatok ese­tében a törvényesség fel­ügyeletet vagy az ágaza'i minisztériumok, vagy a fő­városi. a megyei, illetve a helyileg il'elékes takácsok gyakorolják. 4. a Központi Bizottság áttekintette gazdaságirányí­tási rendszerünk fejlesztésé­nek társadalmi összefüggé­seit. Hangsúlyozta, hogy társadalmi és gazdasági cél­jaink elérése megköveteli a népgazdaság teljesítőképes­ségének jelen'ős fokozását, és az ezt akadályozó ténye­zők következetes felszámo­lását. Megállapította, hogy a gazdasági teljesítmények nö­velését akadályozza: a mű­szaki színvonal viszonyla­gos elmaradottsága, az anyagi érdekeltség nem kel­lő érvényesülése, az ala­csony hatékonyságú vagy veszteséges gazdasági tevé­kenységek kiterjedt köre, az irányító munka gyengeségei, az üzem- és munkaszerve­zés hiányosságai, a munka- fegyelem lazaságai, s he­lyenként a munkaerő nem megfelelő foglalkoztatása. A gazdaságirányítás to­vábbfejlesztésének az is cél­ja. hogy mindezekre a prob­lémákra olyan szocialista megoldást találjunk, amely a kedvezőtlen folyamatok fokozatos felszámolását segí­ti elő és biztosítja alapvető társadalmi és politikai .fela­dataink megoldását. A Központi Bizottság is­mételten hangsúlyozta, hogy a gazdasági építésben a párt alapvető feladata a gazda­ságpolitika meghatározása, érvényre juttatása és a vég­rehajtás ellenőrzése. A párt- szervezeteik fő feladata a gazdaságpolitikai- elvek he­lyi érvényesítése, a végre­hajtás segítése politikai esz­közökkel, a tömeg-támogatás biztosítása, a tömegek moz­gósítása. Megfelelő ideoló­giai, politikai tevékenységgel alakítsák a közgondolkodást, fordítsanak fokozott gondot a kádermunkára, támogassák határozottan a jó kezdemé­nyezéseket. A Központi Bizottság fel­hívja a szakszervezetekét, a Kommunista Ifjúsági Szö­vetséget, a társadalmi szer­vezeteket, hogy sajátos esz- közelkikel segítsék a gazda­ságirányítási rendszer to­vábbfejlesztését. ' A gazdaságirányítási rend­szer továbbfejlesztésére 1935- től folyamatosan és össze­hangoltan kerüljön sor. A Központi Bizottság felkéri a Minisztertanácsot, hogy dol­gozza ki a gazdaságirányítá­si rendszer fejlesztésével kapcsolatos állami feladato­kat, terjessze az országgyű­lés elé a szükséges törvény- módosítási javaslatokat. * * * A Központi Bizottság kö­szönetét és elismeréséi fejez­te ki a kommunista és pár- tonkívüü tudósoknak, elmé­leti és gyakorlati szakembe­reknek, a közreműködő in­tézményéknek, mindazoknak, akik a tárgyalt napirend előkészítésében részt vettek. A Központi Bizottság úgy döntött, nogy állásfoglalását a gazdaságirányítás tovább­fejlesztéséről teljes terjede­lemben nyilvánosságra hoz­za a Társadalmi Szemlében és a Pártéletben. (MTI) A finn parlamenti küldöttség látogatása Losonczi Pál fogadta a finn parlamenti kül döttséget. amely Erkki Pystynen elnök ve­zetésével tartózkodik hazánkban (MTI — Németh Ferenc felv. — Telefotó — KS) Az országgyűlés meghí­vására április 14—18. között Erkki Pystynen elnök veze­tésével hivatalos látogatást tett Magyarországon a Finn Köztársaság parlamenti kül­döttsége. Á magyar tárgyaló csopor­tot Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke vezette. A de­legációk tájékoztatták egy­mást a két törvényhozó tes­tület tevékenységéről, tár­gyaltak a két ország parla­mentje közötti együttműkö­dés elmélyítéséről, és eszme­cserét folytattak a hagyo­mányosan jó magyar—finn kapcsolatok továbbfejleszté­sének' lehetőségéiről. Losonczi Pál, az. Elnöki-- Tanács elnöke áz Ország-ház Nándorfehérvári termében fogadta a küldöttséget. A vendégeik budapesti tar­tózkodásuk során megbeszé­léseket folytattuk 1 Szűrös Mátyással, az MSZMP KB titkárával és Várkonyi Pé­ter külügyminiszterrel, s ta­lálkoztak Szépvölgyi Zoltán­nal, a Fővárosi Tanács elnö­kével. A Finn Köztársaság parla­menti küldöttsége szerdán elutazott hazánkból. A bú­csúztatásnál a Ferihegyi re­pülőtéren j-elen volt Apró Antal. Ott volt Osmo Wai- nöla Finnország budapesti nagykövete. BoglárleJle, Vikáx Béla u. 12. sz. alatt öt szobából, társalgóból, konyhából és mellékhelyiségekből álló üdülő eladó magánszemélynek, közü- letnek egyaránt. A vízparttól 200 méterre lévő üdülő előnyös válla­lati, szövetkezeti dolgo­zók üdültetésére. Érdeklődni: Mészöv, Pécs, Bem u. 5. Telefon: 72 12-277. Telex: 12-202. (78908) Elektromos Gépjavító éa Szolgáltató Kisvállalat, Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 16—18. felvételt hirdet számlacllcnör, munkaJap- eJszámoUató munkakörbe. Fejletei: középiskolai végzettség. Jelentkezés: Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 16—18. (798.11) /

Next

/
Thumbnails
Contents