Somogyi Néplap, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-19 / 92. szám

Európai érdek: a béke Budapesten tartja soros Élését a Varsói Szerződés tagállamainak külügymi­niszteri bizottsága. Feladata az lesz, hogy a testület múlt év októberi szófiai eszme­cseréje után ismét áttekint­se a nemzetközi helyzetet Azóta, hogy a külügymi­niszterek utoljára találkoz­tak, két, egymással szoro­san összefüggő nyugtalanít? esemeny történt Az egyik: Európában néhány RIATO- tagállam területén meg­kezdték az új amerikai rakéta-nukleáris fegyverek telepítését. A másik: az Egyesült Államok hibájából 1983 végen — és eppen az előbbi negativ lépés megté­tele miatt — Géniben meg­szakadtak a szovjet—ameri­kai tárgyalások az európai közepes hatótávolságú atom- harceszközök korlátozásáról. Ma is helytállónak fogad­hatjuk el a Varsói Szerző­dés tagállamai Politikai Ta­nácskozó Testületének 1983 januárjában megfogalma­zott megállapítását: „...bár­milyen bonyolult is a világ- helyzet, megvan a lehetőség arra, hogy túljussunk a nemzetközi kapcsolatok e veszélyes szakaszán. Az ese­mények mostani menetét meg kell és meg is lehet állítani.. Ehhez a még mindig érvé­nyes szocialista javaslatok jó kiindulási alapot szolgáltat­hatnak, Csak hát a közös megegyezések kimunkálásá­hoz a másik, a nyugati tár­gyaló fél politikai elhatáro­zására is szükség van. Hadd emlékeztessünk a fontosabb békekezdeménye­zésekre. Nagy jelentősége lenne annak, ha a nukleáris hatalmak egyik első lépés­ként befagyasztanák nukleá­ris fegyverkészletüket, ha a tömegpusztító eszközökkel rendelkező államok kötele­zettséget vállalnának arra — amint ezt a Szovjetunió már megtette —, hogy sem egymás, sem mások ellen el­sőként nem alkalmaznak atomfegyvereket. A szocia­lista országok azt a több­ször megismételi indítványu­kat is időszerűnek tartják, I hogy a Varsói Szerződés és « NATO tagailamai Kölcsö­nösen mondjanak le a kato­nai erőszak bármilyen for­májáról, Ez gyakorlatilag egyet jelentene egy meg nem tamadasi szerződés kö­tésével. Változatlanul érvényesek a következő javaslatok is; kezdjenek tárgyalásokat a katonai kiadások kölcsönös befagyasztásáról, majd csök­kentéséről, létesítsenek Euró pában atomfegyvermentes övezeteket, szabadítsák meg kontinensünket a vegyi harceszközöktől, tiltsák meg a világűr militarizálását, s az érdekelt országok együt­tesen kutassák fel a közép- európai fegyveres erők cs fegyverzetek csökkentésének ntjait-módjaíf. Sajnálatos, hogy a NATO- •rszagok egyikre sem rea­gáltak pozitív módon, egyet­len ésszerű, építő jellegű javaslatot sem terjesztettek elő. A Varsói Szerződés tag­államainak azt a felhívását is elengedték a fülük mel­lett, hogy térjenek vissza a nyugat-európai rakétaielc- pités előtti helyzethez és ak­kor szó lehet a tárgyalások folytatásáról. Pedig csak ez a fajta megközelítési mód lehet alkalmas a katonai enyhülés minimumának él­éi'éséhez. A Varsói Szerződés orszá­gai — következetes békepo- litikájukhoz híven — min­den erőfeszítésüket lalba vetik azért, hogy földré­szünk ne legyen, és ne is lehessen újabb esztelen pusztulás színtere. Ser főző László Kádár János fogadta a szovjet külügyminisztert (Folytatás ke 1. oldalról) só helyettesét, a Szovjetunió külügyminiszterét, aki hiva­talos, baráti látogatáson tar­tózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkö­rű megbeszélésen tájékoz­tatták egymást a két párt te­vékenységéről és soron lévő feladatairól, véleményt cse­réltek a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, vala­mint a sokoldalú magyar— szovjert: együttműködés elmé­lyítésének fő irányairól. A találkozón jelen volt Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Várkonyi Péter külügy­miniszter, Rajnai Sándor ha­zánk szovjetunióbeli nagykö­vete, a Központi Bizottság tagjai, továbbá Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Andrej Gromiiko a nap fo­lyamán megkoszorúzta a ma­gyar Hősók emlékművét a Hősök terén. A szovjet diplo­mácia vezetője ugyancsak koszorút helyezett el a Sza­badság téri Szovjet Hősi Em­lékműnél. I Közlemény Andrej Gromiko magyarországi látogatásáról A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága és a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsa meghívására Andrej Gromi­ko, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bi­zottsága Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, külügymi­niszter 1934. április 17—18. között hivatalos baráti láto­gatást tett a Magyar Nép- közié i'saságban. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára szívélyes légkörű talál­kozón fogadta Andrej Gro- mi'kót és megbeszélést foly­tatott vele. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke találkozott és tárgyalásokat folytatott Andrej Gromi'kóval a ma­gyar—szovjet kapcsolatokról. Várkonyi Péter és Andrej Gromiko a külügyminiszteri tárgyaláson véleményt cse­rélt a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. • A találkozók és a megbe­szélések a két ország kap­csolataira jellemző testvéri barátság, a nézetazonosság, a kölcsönös bizalom légkö­rében folytaik. A felek a Kádár János vezette magyar párt- es kor­mányküldöttség 1983. júliusi Szovjetunió-beli látogatása idején kötött megállapodá­sok szellemében áttekintet­tek a Magyar Népköztársa­ság es a Szovjetunió kétol­dalú kapcsolatainak alaku­lását. Nagy megelégedéssel állapították meg, hogy a két orszá ? együttműködésének elmélyítésére irányuló széles körű program minden terü­leten eredményesen valósul meg. Fejlődtek az MSZMP és az SZKP, az állami szer­vek és a társadalmi szerve­zetek gyümölcsöző kapcsola­tai, tökéletesedik a nemzet­közi együttműködés, dina­mikusan növekszik az áru­csereforgalom, bővül a ter­melési kooperáció és a sza­kosítás, elmélyülnek a tudo­mányos és a kulturális kap­csolatok. A felek ismételten hangsúlyozták, hogy az MSZMP és az SZKP, a Ma­gyar Népköztársaság es a Szovjetunió testvéri szövet­ségének további erősítése az 1967-ben aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződéssel összhangban, megfelel a ma­gyar és a szovjet nép alap­vető érdekeinek, hozzájárul a két ország szocialista és kommunista épitőmurrkája feladatainak eredményes megoldásához. Magyarország és a Szov­jetunió politikájában kie­melkedő helyet foglal el a szocialista országok barát­ságának, együttműködésének, a szocialista közösség egysé­gének és összeforrottságának sokoldalú elmélyítése. A fe­lek hangsúlyozták a Varsói Szerződés nagy jelentőségét, azt, hogy e szervezet meg­bízhatóan garantálja a tag­államok biztonságát, haté­kony eszközül szolgai béke- szerétő külpolitikai irányvo­nalunk megvalósításaihoz, aktív tényezője a béke meg­őrzésének Európában és az egész világon. Magyarország és a Szov­jetunió a jövőben is kész erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében tökéletesedjen a szocialista országok gazdasá­gi együttműködése, mélyül­jön a gazdasági integráció minden egyes tagország és a szocialista közösség érdekei­nek megfelelően. A nemzetközi kérdésekről folytatott eszmecsere tükröz­te a felek nézetazonosságát az agresszív imperialista erők tevékenységének követ­keztében kiéleződött világ- helyzet értékelésében. A magyar fél nagyra érté­kelte azokat az áj szovjet békekezdeményezéseket, amelyeket Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke terjesztett elő. Külön kiemelte annak je­lentőségét, hogy a Szovjet­unió kész a többi nukleáris hatalommal bármikor olyan megállapodás megkötésére, amely kötelező normatívák formájában szabályozza vi­szonyukat. Ezzel összefüggésben ismét felhívták a figyelmet az amerikai közepes hatótávol­ságú nukleáris rakéták nyu­gat-európai telepítése meg­kezdésének rendkívüli ve­szélyeire. AZ Egyesült Álla­mok es a NATO-beli szö­vetségeseinek a katonai erő­fölény megszerzésére irá­nyuló politikája megingatja az államok közötti bizalmat, akadályozza a normális együttműködést, a helyzet veszélyes megromlásához ve­zet Európában és az egész világon. A Szovjetunió és a többi szocialista ország a kialakult katonai erőegyensúly meg­bontásának megakadályozása érdekében védelmi jeliegű válaszintézkedéseket kényte­len tenni. Ezekre nem lenne szükség, ha az USA és a NATO más országai vissza­térnének az új rakéták euró­pai telepítene előtti helyzet­hez. Ez megnyitná az egyen­lőség és az egyenlő bizton­ság elvén alapuló igazságos tárgyalásokhoz vezető utat. Magyarország és a Szov­jetunió úgy véli, hogy a je­lenlegi körülmények között is lehetséges az áttérés a konfrontáció politikájáról az enyhülés és az együttműkö­dés politikájára. Ezt előse­gítené az államok közötti komoly és becsületes párbe­széd a béke megőrzésének és megszilárdításának kér­déseiről ; a fegyverkezési verseny beszüntetésének gya­korlati útjairól; az egyolda­lú előnyök megszerzésére irányuló próbálkozásokról való lemondásról, a nemzet- kört jog általánosan elismert elveinek és normáinak, az érvényes szerződéseknek es megállapodásoknak szigorú betartásával. Az érdemi tárgyalásokhoz és a megáiiapodásoikuoz reá­lis alapot nyújt a Varsó: Szerződés számos kezdemé­nyezése, amelyeket a tagor­szágok prágai Politikai Nyi­latkozata és a moszkvai- Kö­zös Nyilatkozat tartalmaz. A felek leszögeztek, hogy a többi szocialista országgal együtt a jövőben is .aktív és következetea erőfeszítéseket tesznek é program va'.óra- válitására, amely a nukleáris háború elhárítására, a nem­zetközi feszültség enyhítésé­re, az államok közötti egyet­emes és együttműködés fej­lesztésére irányod. Magyarország és a Szov­jetunió síkraszáíl a közép- európai fegyveres erőik és fegyverzet csökkentéséről fo­lyó bécsi tárgyalások sike­réért. Ehhez az szükséges, hogy a tárgyalásokon részt vevő nyugati államok ér­demben foglaLközaanak a szo­cialista országok konstruktív javaslataival. A feilak kifejezték határo­zott szándékúkat: továbbra is erőfeszítés eket tesznek annak érdekében, hogy az európai bizalom és bizton­ságerősítő intézkedésekkel és - a leszereléssel foglalkozó stockholmi konferencián olyan megállapodások szü­lessenek, amelyek csökken­tenék a katonai szembenál­lást, erősítenék a kölcsönös bizalmat es ezzel elősegíte­nék a nemzetközi ' helyzet kedvező irányú változását Magyarország és a Szov­jetunió ezzel összefüggésben ismételten hangsúlyozta a szocialista országok javas­latainak nagy jelentőségét: a stockholmi konferencián részt vevő nukleáris hatal­maik vállaljanak kötelezett­séget arra, hogy elsőkéit ivem alkalmaznak nukleáris fegy­vert ás kössenek szerződést a 'katonai érő alkalmazásá­ról Való kölcsönös lemondás­ról, a békés kapcsolatok fenntartásáról. A felek áttekintettek több más időszerű nemzetközi kérdést is, köztük1 a lrözel- kedetá, a közép-amerikai és a kari b - len geri, valamint az Afrika déli részén kialakult helyzetet. Állást foglaltak amellett, hogy továbbra Is síknaszállnak a meglevő fe­szültséggócok és fegyveres konfliktusok felszámolásáért, * újabbak kialakulásának megelőzésééih, a nemzetközi problémák békés, politikai rendezéséért. Magyarország és a Szovjetunió szolidaritá­sáról biztosította az agresz- szív imperialista politika el­len, a szabadságért, a füg­getlenségért, és a társadalmi haladásért küzdő népeket. A felek eredményesnek értékelték a megbeszélése­ket és kifejezték meggyőző­désüket, hogy azok hozzájá­rulnak a Magyar Népiköz­társaság és a Szovjetunió együttműködésének elmélyí­téséhez, a két ország népei barátságának erősítéséhez. ■ (MTI) ülésezett a szovjet minisztertanács Növelték a termelést Moszkvába® szerdán ülést tartott a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa, s ezen átte­kintette az idei év első há­rom hónapjának gazdasági eredményeit. Az ülésen be­szédet mondott Nyikolaj Tyihonov miniszterelnök. A résztvevők jóváhagyták az SZKP KB áprilisi plénu­mának határozatait és hang­súlyozták: aktívan meg kell kezdeni azoknak a felada­toknak a megvalósítását, amiket Nyikolaj Tyihonov, a minisztertanács, elnöke vá­zolt a kormány programjá­ról szóló beszédében. A ne­gyedévi terv és költségvetés teljesítéséről szóló jelentést Nyikolaj Bajbakov, minisz­terelnök-helyettes, az állami tervbizottság elnöke, illetve Vasziíij Garbuzov pénzügy - miniszter ■ terjesztették elő, Mint a jelentésekből kitű­nik, a Szovjetunió ipara az első negyedévben 4,9 száza­lékul növelte termelését a tavalyi év hasonló időszaká­hoz képest., Az éves népgaz­dasági ter.v 3,8 százalékos növekedést irányzott elő. A vizsgált időszakban a munka termelékenysége 4.6 százalékkal emelkedett. Szemben a tervben megha­tározott 3,4 . százalékos növe­kedéssel. Az ipari termelés növekedésének 96 százalé­ka származott a munkater­melékenység növekedéséből. Az áiiattenyészteaben a tavalyi év első három hó­napjához képest a háziálla­tok és szárnyasok állami felvásárlása 7 százalékkal, a tej felvásárlása 8 százalék­kal, míg a tojás felvásár­lása 4 -százalékkal enieike- dett. A beruházási tevékenység értekben számítva 8 száza­lékkal haladta meg a tava­lyi év hasonló időszakét. A munkások es alkalma­zottak fizetése 2.9. százalék­kal, a kiskereskedelmi áru­forgalom értéke 5.1 s.íza- ■ lókkal, míg., a végzett, .szol­gáltatások: értéké 5.7 száza- lókkal nőtt a tavalyi év első három hónapjához viszonyít­va. Az eredmények, . . mellett több ..hiányosságra is' rámu­tatták.' Nem sikerült teljesí­teni a tervet többek között a kőolaj-banyái: zaiban, a nagyiéi lesi tanén y. Sí eíektro- mótorök termelésében. -El­maradt az előirányzatoktól egyébék között a vegyipari berendezések gyártása. A minisztertanács ülésén hangsúlyozták: a szövetségi köztársaságok minisztertaná­csai, az illetékes miniszté­riumok és főhatóságok köte­lesek meggyorsítani a mező- gazdasági termelés intenzív útra történő áttérését. 11 francia kormány felveti a bizalmi kérdést A francia kormány szer­dai ülésén elhatározta, hogy ma a nemzetgyűlésben fel­veti a bizalmi kérdést. Max Gallo államtitkár, a kormány szóvivője, a mi­nisztertanács ülése után be­jelentette. hogy Maüröy mi­niszterelnök csütörtökön délután nyilatkozatot tesz a nemzetgyűlésben a kormány általános politikájáról s ez­zel kapcsolatban felveti a bizalmi kérdést. Max Gallo kijelentette: Mauroy miniszterelnök azt óhajtja, hogy a jelenlegi kormánytöbbség egysége to­vábbra is fennmaradjon, de kívánatosnak tartja, hogy a kormánytöbbségét alkoto té­nyezők világosan kifejezés­re juttassák: fenn akarják-s tartani a kormányzati szö­vetséget. ■ A bizalmi kérdés felveté­sének hátterében az áll, hogy . ez ipari átszervezés kérdésében nezeteltérések mutatkoztak a korinán;-'- többségen beiül. A kommu­nisták, de egyes szocialista képviselők is aggályaikat tejértek fai - az átszervezés most elhatározott módja miatt, főleg azért, meat az átszervezés a köhó- és acél­iparban több mint húszezer munkahely megszüntetésé­vel jár majd." *"" Londoni lövöldözés Diplomáciai bonyodalom Líbia londoni nagykövei - sége (nep<i irodája) kedd es­te óta rendőri vesztegzár alatt áll. A brit kormány azt köve­teli, . hogy az épületben tar­tózkodók valamennyien tá­vozzanak és tegyék leli ©tő­vé — mint Leon Brittan belügyminiszter mondta a nagykövetség „átkutatását” fegyverek és robbanóanya­gok után. Ennek a követsí esnek a bent tartózkodók nem tettek eleget, és a líbiai kormány a maga részéről erélyesen ta­gadja, hogy a népi iroda környékén támadt keddi lö­völdözés — aminek áldoza­tául esett egy londoni rend­őrnő is — cüptonaitéánaik müve. lett volna. Leon Brittan belügymi­niszter szerint „abszolút te- nyeges”, hogy a líbiai dip­lomaták. elhagyjak épületü­ket és a kutatás, lefolyjék. Líbiai részről viszont a né­pi, iroda megxohamoztatás,á- nak. vádjával élnék, és han­goztatják,. hogy bármely olyan kísérlet, amely a, népi .iroda '„bevételét” célozná, kemény' ellenintézkedésekbe fog. ütközni. Londonba érkező jelenté­seik szerint a tripoli brit nagykövetséget tüntetők vet­ték körül. ............ N icaragua Az ellentámadás kiszorította a zsoldosokat A nicaraguai eUenforra- dalmárok fegyveres cso­portjait a sandinista csapa­tok ellentámadása kiszorí­totta San Juan del Norte kikötő térségéből. A mana- guai nemzetvédelmi minisz­térium közleménye szerint Eden Pastora zsoldos oszta­gai továbbra is a Costa Ri- ca-i határövezetben tevé­kenykednek. Istdoro Malmiéra! kubai külügyminiszter Honduras- ról nyilatkozva keddfen kije­lentette: az országot az Egyesült Államok gyakorla­tilag megszállva tártja, ” s katonai támaszpontként használja a Nicaragua elle­ni támadásokhoz. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents