Somogyi Néplap, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-15 / 89. szám

Emberi tömegvonzás Ifedő kisfalu Hétköznapok Bakházán Néhány hónappal később meglepődve hallottam, hogy a kislány lemondta korább' úttörőtisztségeit, s épp ked­venc tárgyaiból egyre-más- ra szerzi a négyeseket. Ös­szefüggést gyanítottam az osztályfőnöki óráról hallot­takkal. és megkerestem Be­át. „Nem akarom, hogy stré­bernek tartsanak. Nagyon rossz volt érezni, hogy az osztálytársaim nem szeret­nek. Nem értem ugyan, mi­ért törvényszerű, hogy akit a tanárok kedvelnek, nép­szerűtlen a társai körében, de sajnos ez tény. Most ke­vesebbet vállalok, és máris érzem, hogy jobban befogad­nak .. Az egyik somogyi község iskolaigazgatója büszkén mondta el, hogy valamelyik pedagógus nagyszerű tanul­mányt írt a település' nép­rajzi hagyományairól, ezt a pécsi főiskola kötetben is megjelenteti. Nyomban meg­kerestem a tanítónőt, hogy a részletekről érdeklőd jem, ő azonban azzal kezd­te, nagyon kér. ne írjak él­ről az újságban. „Tartok tő­le. hogy a faluban a legtöb­ben hivalkodásnak, maga­mutogatásnak vennék. Itt élnek azok az emberek, akiktől az anyag egy részét gyűjtöttem. Alighanem azt mondanák, hogy az 5 emlé­keikkel akarok babérokat szerezni. Félek, ha megírja, holnap már hűvösebb len­ne az utcán a köszönés.” Azt hiszem, egyetlen pél­dában sem nehéz felismerni a fentebb említett emberi tömegvonzás törvényszerű­ségét. Talán egy új newtoni el­mére volna szükség, hogy fölismerje e rossz irányú vonzással szemben ható erőt? Aligha. Valamennyiünk szemléletének változása a feltétele annak, hogy a ki­emelkedő eredményt elérők sikerének örülni tudjunk; hogy a többségtől valami­ben eltérő ember jó tulaj­donságait ne az irigység és rosszhiszeműség torzító szemüvegén át nézzük. Bíró Ferenc MS kell ahhoz, hegy egy kas település ellátását jónak ítéljük? Elég-e csupán a viz, a villany, a közlekedés, a vegyeskereskedés, a leg­többször mindenes célokat szolgáló művelődési ház? Vagy ennél sokrétűbb kap­csolatok rendszeréből áll össze az ellátás milyenségé­ről alkotott kép? Eakházán kerestük a választ. Talán mert e település hétköznap­jai, az itt élők örömei, gond­jai láttatják a, hozzá hason­ló kisközségek helyzeteit, a fejlődésüket segítő vagy gátló okokat. — Űj boltja van Bakhá­zának — mondja Fábián Lajos, a nagyatádi áfész ke­reskedelmi főosztályveze­tője. — Saját költségből kö­rülbelül egymillió forintért építettük, a jelenlegi ideig­lenes boltnál négyszer na­gyobb. száz négyzetméteres új üzletet. Ügy terveztük, hogy egyik részében ivót alakítunk M, csak nincs ve­zetékes viz a faluban. Ha ez év végére megépül a tör­pe vízmű, akkor nem lesz különösebb akadálya ennek. Egy ottani család már beje­lentette, hogy kisvendéglőt szeretne építem, ez esetben viszont a teljes üzletteret élelmiszer- és háztartási cik­kük árusítására használjuk ki. Nagy Andrásaié hét éve vezeti a bakház! boltot. — A mélyhűtöpidtnak külön fiam lök, mert sokan ér­deklődnék a mirelit áruk iránit. Az alapvető ellátási cikkekből jó a választék. A tavaszi, enyhe melegeit adó napfény kicsalogatja a kertbe, az utcára az embe­reket '— Lassan már harminc éve, hogy itt élek — mond­ja Császár Lajosné. — A férjem idevalósi kovácsmes­ter, én pesti lány voltam, de megszerettem ezt a vidéket, A gyerekék:, az unokák Nagyatádon laknak, de min­den hétvégén eljönnek láto­gatóba. Ha esetleg házat akarnák venni, 80—100 ezer forintért már kapnak. — Sokan elmennek a fa­luból? — Most már inkább jön­nének, főleg a fiatalabb ja. Ha lesz jó ivóvizünk, meg­látja, többet érnek majd ezek a házaik. — Az új boltunkat látta, ugye? — kapcsolódik a be­szélgetésbe Basa Jánosné. — Nem lesz nagy, de nekünk megteszi. Amit meg itt nem kapunk meg, azért Három- fána meg Nagyatádra já­runk. Én például ott veszem a hímzéshez való fonalat. Ha nincs dolog a kertben, var- rogatok. Jöjjön, szívesen megmutatom. A parte, ahová betérünk, tiszta, rendezett. A hátsó ud­varban baromfi szaladgál, a ház meHett szőlöiugas ébre­dezik. Az apró vályogház­Newtofi felismerésének lé­nyege, hogy a nagyobb tö­meg vonzza a kisebbet. Könnyű belátni, hogy ez a fizikai törvény valamiképp igaz az emberi viszonylatok­ra is. A társadalmi normák igazodásra késztetik a ki­sebb közösségeket es az egyes embereket. Még szem­léletesebb a példa, ha egy jó brigádközösség személyi ségformáló erejére gondo­lunk. A fegyelmezetlenkedő, lazításra hajlamos ember­nek változnia kell, ha azt akarja, hogy a brigád befo­gadja, elismerje. Sajnos, ez az emberi tö­megvonzás korántsem min­dig jó hatású. Egy alkalommal egy mcr- nyei asszonybrigád tagjait kérdeztem arról, hogyan osz­tanának fel maguk között ötezer forint prémiumot. A válasz meglepően egybe­hangzó volt: egyenlően. A miértet tudakoló kérdésre maguk is elismerték, hogy az egyes emberek teljesít­ménye, szorgalma között ▼annak különbségek, man- denk írnél említettek azonban valami okot, amiért nem kaphat kevesebbet a többi­nél. Egyikük gyerekét egye­dül nevelő anya. egy jmásik megromlott, egészsége miatt teljesít kevesebbet... Ar­ról nem esett szó, hogy a Jól dolgozok között is lehet­nek olyanok, akiknél a munka mellett szociális szempontok is indokolnák, hogy ne legyen egyenlő az elosztás. Nyíltan megmond­ták a legjobb teljesítményt nyújtó asszony nevét is. Tőle kérdeztem: nem ér­ni-e sérelmesnek az egyen- lősdit. „Ezzel az elosztási móddal maga járna a leg­rosszabbul.” S a válasz: „Az n pár száz forint nem ér nekem annyit hogy utána súgdolózzanak a hátam mö­gött vagy hogy többen is megharagudjanak.” Alaposabban végiggon­dolva : bármely embercso- portban többen vannak a közepesen vagy annal rosz- szabbul dolgozók, mint a ki­emelkedően teljesítők. Ezért is nehéz — főként saját el­osztás esetén — túllépni az egyenlősdin. Sarkosan fo­galmazva: a tömeg igyek­szik magába olvasztani az átlagtól eltávolodókat.., Az egyik közösségi fóru­mon — mivel péntek dél­után volt — a jelen levők többsége csak a zárszót vár­ta. Mikor az elnök megnyi­totta a vitát, csupán egyet­len kéz emelkedett a ma­gasba. Többen az órájukra pillantottak, az előttem levő sorban pedig valaki odaszólt a szomszédjának: „Ez már megint izgágáskodik. Űgy látszik. szereti hallani a sa­ját hangját.” Még napokkal később is hallottam a rossz­ízű tréfálkozást a fe’szólaló rovására. „Miatta húzódott el az értekezlet”. Valójában ez az egyetlen ember vette komolyan a szóban forgó fó­rumot. Gondolata, javaslata ▼olt hát elmondta. Félő, ha m. megjegyzések a fülébe jut­nak, legközelebb ő sem szól. i i Pedagógus ismerősömtől hallottam, hogy hatodikos •sztályfönöki óráján elénk vita bontakozott ki az egyik kislány személye körül. Töb­ben „eminenskedő”-nek bé­lyegezték és szemére vetet­ték, hogy a tanárok kedven­ce igyekszik lenni. A kislányt valóban szeret­ték a tanárok, mivel szor­galmas. több tárgyban is te­hetséges. Egy jó tanulóval kevesebb gond van, ugyan­akkor általa a'tanár is si kér élményhez -jut. Fürge kerti traktor dübö­rögte túl a hét elején az autók zaját a kaposvári Áp­rilis 4. utcában, és szapora kézzel ültették el a cserjét, vetették földbe a fűmagot a kertészet dolgozói. A föld itt a-házak és aszfalt szorításá­ban nyáron mindig cserepes­re szárad. Most a traktor la­zította talajt szitáló csöndes eső is áztatta, s a tegnapi napsütésben már duzzadó rü­gyeit mutatta a hét elején elültetett cserje. A rénóta hiányzó csapadék egy részét ezen a héten pó­tolta a természet, s — szak­emberek mondják — a lehűl, lőtt eső mennyiségével a re­mény is nőtt. Földbe került már a megyében a cukorré­pa vetőmagja, kikelt a cu­korborsó a konzervgyár ter­meltetési körzetéhez tartozó gazdaságokban, jól átázott nedves talajba ültetik a so­mogyi homokháton a burgo­nyát és nemcsak kelnek, ha­nem gyorsabban is fejlődnek a tavaszi kalászosok. Az esős napokon ilyen ta vaszi hírek érkeztek hozzánk Tavasz közeledtéről, ébredé­séről szóltak a balatoni in­formációk is. a bet eleje óta ismét közlekedik az átfceiő- hajó, megérkeztek a déli part első külföldi vendégei és a siófoki szállodasoron befejez­ték a jövő heti nyitást előké­szítő munkákat. Kaposváron a húskombinátban elkészül­tek az exportüzemben a szo­kásos tavaszi karbantartás­sal, és hétfőn ismét megkez­dődött a termelés. Nagy fel­adatok várnak erre az üzem­re az idén: a tavalyinál is több terméket kell exportra küldeni. A megye gazdaságának idei feladatai között válto­zatlanul az cls5 helyen ált a népgazdaság nemzetközi fizetőképességének fenntar­tásához, külső egyensúlyi helyzetének javításához va­ló hozzájárulás. Ezt a fela­datot azonban az ágazatok és a gazdaságok sajátosságainak figyelembe vételével lehet igazán jól megoldani. Ezt hangsúlyozta egyébként a megyei tanács ,vb is keddi ülésén, amikor az agrárága­zat helyzetét vitatta meg és feladatokról határozott. A sajátosságok — vágj’ más szóval a lehetőségek — jobb kihasználását segítette a most leköszönő héten le­hullott csapadék is. A héten sok szó esetit: az iskoláról a tanítás személyi és tárgyi feltételeiről a pedagógiai munka tartalmi színvonalá­ról. A tavaszi szünet befeje­zése után hétfőn kezdődött meg isimét a tanítás az álta­lános és középiskolákban: a diákoknak az év végéig már nem lesz módjuk többet pi­henni. Nehéz és feszített na­pok, hetek következnek most. Az országgyűlés a héten tár­gyalta meg és fogadta el a köz- és felsőoktatás távlati fejlesztési programját. A tör­vényjavaslat szakmai és tár­sadalmi vitájábán részt vet­tek a somogyi pedagógusok is, és véleményt mondtak a témával kapcsolatban a par­lamentben somogyi képvise­lők. Egyre gyakrabban kerül szóba, hogy a mai fiatalok lesznek az ezredfordulót kö­vető évek, évtizedek társadal­mának legaktívabb, a mun­kából is a legnagyobb részt vállaló tagjai. Nevelésük, az akkori feladatokra való fel­készítésük és szemléletfc"- malasuk viszont a ma társá­ban jói megfér egymás mel­lett a nagyképemyős leg­újabb típusú televízió és a régi, faragott kettős ágy, A konyhában kéthetes kiscsir­kéik melegednek. — A tápot itt veszem a felvásárlóhelyen, aztán idő­vel a tojást itt adom el, meg az uborkát és a zöld­séget is. — Nem lenne könnyebb a városi élet? — Nekem ez az ottho­nom. Ha menni akarok, van busz, jó a közlekedés. Ami a konyhára kell, megterem a kertben, és itt a bolt hely­ben. A vizet egyelőre még a fcútból kell húzni, de ügy hallottam, az ősszel már lesz vezetékes vizünk. Gazdag 7'iborné, a Há­romfai Községi Közős Ta­nács titkára bizakodó a bak- háai vízügyben. — Éppen holnap jönnek a tervezéssel és a kivitelezés­sel megbízott szakemberek. Ekkor állapítják meg azt is, hogy egy-egy családnak mennyivel kell hozzájárulni a törpe vízmű es a csator­nahálózat építéséhez. Ha ez a nagy gond megoldódik, úgy vélem, nem lehet különö­sebb okuk panaszra a hak- háziaknak. A közlekedés jó, heti egy alkalommal orvos és védőnő rendel a volt is­kola épületében, amit köz­művelődési célokra is hasz­nálunk. Most tárgyalunk a Moképpefl, hogy hetente egy­szer filmvetítés is legyen. Furcsa kettősség figyelhe­tő meg napjainkban a köz­ségekben. Egyrészt milliós értékű többszintes házak, másrészt elhagyott, rende­zetlen porták fogadják az idegent Aki épít és aki el­megy, egyaránt mérlegel. — Érdemes Bakházán építkezni? — Nekünk érdemes — mondja Mária Jemejooc, a lei innen ment férjhez, és hosszú évek múlva ide tért vissza az NSZK-ból férjével együtt. A műhely már nagy­jából készen van, most a nyáron tovább építkezünk Szeretnénk egy kisvendéglőt nyitná. A terveket már be­adtuk, várjuk az engedélye­zést Meg a vizet, mert. anélkül nem lehet belekez­deni. Meglátja, egy-két érv múlva sorra épülnek itt az új házak ... Ott jár tünk után néhány nappal a háromfai tanács arról értesített, hogy a tör­pe vízmű anyagi források hiányában mégsem készül el az idén. Hogy mikorra ígérik ? Még nincs határ­idő. Nagy Zsőka datmának és iskolájának a feladata. Annak érdekében, hogy megfeleljen a követel­ménynek, az iskola, az okta­tás jelenlegi rendszerén mó­dosítani kell és szorosabbra fűzni a kapcsolatot a gyakor­lattal, az élettel. Az oktatás tárgyi és szervezeti fettéte­leinek megteremtése mellett sok szó esett az áldozatos munkát végző pedagógusok közérzetéről, társadalmi és anyagi megbecsülésükről. A megyeszékhely városi ta­nácsának végrehajtó bizott­sága szerdai ülésén — egye­bek között — jóváhagyta az idei lakáselosztási névjegyzé­ket. Az otthonra várók közöl az idén ötvennégyen kapnak Kaposváron tanácsi bérlakást, huszonnégyen köl­tözhetnek tanácsi értékesíté- sű szövetkezeti lakásba és száznégyen OTP lakásba. A névjegyzékben szereplők többsége fiatal és munkás. A mostani döntéssel huszonegy három- illetve többgyerme­kes család lakásigényét is ki­elégítették. A tanács az idén utoljára döntött a tanácsi értékesíté­sei lakások elosztásáról: meg­szűnik ugyanis ez a lakásel­osztási mód. Növekszik vi­szont a magánerős építkezés, s az esőt követő hétvégi verő­fényben az új telkeken látni lehetett már a saját erőből otthont teremtők igyekezetét. Keress faarc Kezdődnek a tavaszi határszemlék A termőföldek védelmével es hasznosításával összefüggő tennivalókat országszerte ki­emelt feladatnak tekintik a földhivatalok és a helyi ta­nácsok, ugyanis évről évre csökken a mezőgazdasági mű­velés alá vonható terület, így fokozottan óvni kall azt, ami termelésben marad, s termelésbe kail vonni azo­kat a földeket is. melyek er­re alkalmasak. Hogyan sze­reznek érvényt ennek a tö­rekvésnek a gazdálkodók, a földhasználók? Erre a kér­désre keresnek választ, ezek­ben a napokban Somogybán is a tavaszi határszemlék so­rán a földhivatalok, a taná­csok munkatársai. Megyénkben a külterülete­ken 334 ezer, a zár tik értek­ben 17 ezer hektár mezőgaz­dasági ingatlanra, illetve az 1000 négyzetméternél na­gyobb, be nem épített belte­rületi földekre terjed ki az április 16-án kezdődő és má­jus 29-ig tartó határszamle. A mezőgazdasági nagyüze­mek tulajdonában, illetve a tanácsi kezelésben levő álla­mi földeken a földhivatal dolgozód, a magánszemélyek es egyéb földhasználók terü­letein pedig a községi taná­csok szakigazgatási szervied — városokban a helyi földhiva­talok — végzik e! ezt a mun­kait. A földhivatalok, a hatart= szemle bizottságok a helyszí­nein. vizsgálják, miként talál­kozik a valóság a földek tel­jes körű hasznosítását tar­talmazó termelési tervekkel. Ellenőrzik a művelési ágnak megfelelő földhasználatot, a tanácsi kezelésű állami föl­dek nagyüzemi használatba adásnak módját. Azit is meg­nézik, hogyan halad az el­hagyott, romos bányák fel­számolása, ezeknek a tanya- helyeknek a művelésbe vo­nása, és milyen lehetőségek kínálkoznak a földcserékre, a föidrandezéseki’e. Mint minden éviben, mos* is képet adnak majd a ha- társzamlék arról, hogy a me­zőgazdasági nagyüzemek — állami gazdaságok, termelő­szövetkezetek — és a ma­gánszemélyek máiként hasz­nosítják területeiket, igye- kaznsk-e föltárni a művelés­be vonás még meglevő tarta­lékait, s egyáltalán: a jó gaz­da gondosságával bánnak-e földjeikkel. A tavaszi határ­járás tapasztalataira június­ban térnek vissaa: ekkor egy , újabb szemlén azt élienőrsnk, 1 hogy a mulasztók pótolták e j lemaradásukat, történt-e va­lami azokkal a földekkel, melyeket tavasszal magimű- veletlenül talált a szemlebi- zottsóg. A helyszíni ellenőrzések a termőföldek fokozott védet, mét, s ezen belül is főként a jó minőségű szántók meg­óvását szolgálják, de a par­lagföldek hasznosítását is gyorsít jók és elősegítik újabb parlagterületek kialakulásá­nak megelőzését Somogybáin. H, F. „Iskolában” a tokaji aszú Befejeződött a múlt esz­tendei — az évszázad aszús évének számító 1872-es ter­mést is meghaladó mennyisé­gű — aszú-szemek feldolgo­zása Tokaj-Hegyalján. A 3— 5 puttonyos új aszúborokat a hagyományos érlelés után le­fejtették az ősszel még a tő­kéken betöppedt szőlősze­mekből készített aszú-tésztá­ról. A drága nedű, miként évszázadok óta mindig, ezút­tal is gönci, illetve szerednyei hordókba került, s most már nemespenésszel bevont falú pincékben érlelődik tovább. Ezekben 3—5 évig tartó „is­kolázás'’ alatt fejlődnek ki bennük azok az íz- illat- és zamatanyagok, amelyek vi­lágszerte ismert természetes csemegeborrá teszik a toka­ji aszút.

Next

/
Thumbnails
Contents