Somogyi Néplap, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-15 / 89. szám

SxovfGt külpolitika A hét három kérdése A BARACSI BÉKE TSZ ÉS A DUNAÜJVÁROS1 JÁRÁSI ÁFÉSZ a Zamárdi, Zöldfa u. Ifi, sí, alatt lévő 5. sí. ABC-áruházának szerződéses üzemeltetésére 1984. június 1-től kezdődően Az elmúlt hét végén időszértl nemzetközi kérdésekről I nácskozott Madridban Felipe González spanyol miniszter* nők. Bruno Kreisky volt osztrák és Willy Brandt volt ny Balhémét kancellár (balról jobbra). pályázatot hirdet A pályázati feltételekkel kapcsolatos részletes felvi­lágosítást ad a Dunaújvárosi Járási Áfész közgazda- sági főosztálya. Telefon: 18-492. . A szőve jt kormánnyilat- kozatból érdemes idézni s szocialista közösség egységé­ről elhangzottakat, a Varsó’ Szerződés erősítését, a nács'kozása. amely még szé­lesebb lehetőségeket nyit meg a közösség országai előtt. T Milyen célokat tűz * szovjet népgazdaság elé uz SZKP és az új kor­mány? Az SZKP Központi Bizott­ságának ülésén Cseng enko A pályázatokat írásban kell benyújtani legkésőbb 1984. május 4-lg az áfész közgazdasági főosztályára (Dunaújváros, Budai Nagy Antal út, vasútállomás­sal szemben). Az egység szerződésbe adása a pályázók személyes Jelenlétével, nyilvános versenytárgyalás keretében történik. A versenytárgyalás helye: Dunaújvárosi Járási Áfész tanácsterme. Ä versenytárgyalás időpontja; 19114. má­jus 11-én 14 óra. (79987) Hogyan fogalmazhatók • • meg a szovjet külpo­litikai törekvések a moszk­vai megnyilatkozások alap­ján? A hét közepén Moszkvában együttes ülést tartott a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának két háza. A képen Konsztantyin Csernyenko, akit g tanácskozáson államfővé választottak. A világ figyelme ezen a heten azért terelődött Moszkvára, mert ott egy­másután több fontos esemény történt, amelyek kapcsán aztán ismételten megfogal­mazódnak a szovjet párt és az állam törekvései mind bei-, mind pedig külpoliti­kai téren. Ülést tartott az SZKP Központi Bizottsága, majd összeült a hónap ele- : jén megválasztott legfelsőbb lanács. Konsztantyin Cser- nyenko, akit egyhangúlag a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­ge elnökének választottak meg, előzőleg a Pravdának adott inter júban körvona­lazta a világhelyzet szovjet értékelését, majd államfői .minősítésiben is úgy nyi-lat- kozott, hogy a külpolitika állandó aktivitást, szilárd­ságot és következetességet követel az ésszerű megálla­podások keresésében. Nyiko- laj Tyihon&v miniszterelnök kormánynyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a szov­jet védelmi intézkedések jo. gos választ jelentenek az USA és más NATO-államok militarista köreinek értel­metlen lépéseire, amelyekkel meg akarják bontani a ka­tonai egyensúlyt. Csernyenko a Pravda szá­mára adott interjújában ra tói szólt, hogy az Egyesült Államokban néha elhangzó bekeszólamok mögött, nem lehet felfedezni annak jelét hogy a szavukat gyakorlati tettekkel akarnák alátámasz­tani. A reális út a tárgya­lásokhoz az, hogy kezdje­nek hozzá az új amerikai rakéták nyugat-európai te­lepítéséi megelőző helyzet visszaállításához. Csernyenko visszautasította az olyan wa­shingtoni véleményeket, hogy a Szovjetunió az ame­rikai elnökválasztással kap­csolatos állítólagos számítá­sai miatt nem. akar tárgya­lásokba bocsátkozni; az SZKP főtitkára szerint ez­zel is csak azt akarják lep­lezni, hogy az Egyesült Ál­lamok nem akar megállapo­dásokat kötni a Szovjet­unióval. Példának a világűr dolgát éppúgy említette, mint a vegyi fegyverek be­tiltásának kérdését. A Szov­jetunió évek óta törekszik olyan megállapodásra, amely megakadályozná, hogy a fegyverkezési hajsza a világ­űrre is kiterjedjen. Ugyan­így már 1972-ben előterjesz­tett javaslatot a Szovjetunió :v vegyi fegyverek betiltá­sáról. Az USA nem ment bele .., 3 Miért olyan heves a • tiltakozás a nicara- guai kikötők elaknásitása el­len? Nem túlzás azt állítani, hogy Washingtonban még nem követtek el akkora baklövést, mint amikor — egyelőre még tisztázatlan körülmények között — el­rendelték nicaraguai kikö­tök elaknésítását. Az szinte közömbös, hogy személy sze­rint Reagan elnök tudott-e a dologról (legfeljebb bel­politikai kihatásai lehetne* ha kiderül, hogy ő is jóvá­hagyta, pedig azt tagadja, vagy ha éppenséggel az bi­zonyosodik be, hogy — ne­ki nem szálltak . . .), annál nagyobb felháborodást ke,- tett a világ számos főváro­sában, hogy a CIA es egy amerikai hadihajó állott azok mögött a nicaraguai ellenforradalmárok mögött, akik ténylegesen elhelyezték a tengeren a kikötők köze­lében az aknákat... Még az Egyesült Államok elsőszámú szövetségese. Nagy-Britanmia is szót emel az ellen, hivatkozva a hajó­zás szabadságának ősi tör­vényére. Londonban nyil­ván arra gondolnak, hogy az amerikai eljárás veszélyes precedenst teremthet: ez­után bárki bárhol bántatla- nui dobálhasson aknákat a tenger vizébe? Mondjuk, holnap a hoi-muzi-szorosnál ? Vágy bármely más ország kikötői előtt ? Tiltakozott a spanyol kor­mány, a nemzetközi jog durva megsértésének minő­sítve az aknaakciót, néhány NATO-ország elvi jellegű nyilatkozatot tett gyakorlati­lag ugyanilyen értelemben. S az sem érdektelen, hogy ugyanekkor fejezte ki segí­tőkészségét Kanada, gazda­sági támogatást nyújtva Ni­caraguának. A bonni kor­mány pedig a contadora- csoport békejavaslatait biztosította támogatásáról. Mindezt látva az amer ka: szenátorok és képviselők úgy szavaztak, hogy a korma nyilát nem vehet részt újabb. aknásítási műveletekben. A szenátus szavazási aránya önmagáért beszél: hiába van ott republikánus többség. 84:12 arányban szenvedeti vereséget a Reagan-kor- mányzat. Alighanem a sze­nátus egyharmadának no­vemberi újjáválaszlásábar érdekelt honatyák közül töb ben is úgy gondolkoztak' vigyázniok kell, nehogy r nicaraguai kikötők előtti ak­nák az ő megválasztásuk le­hetőségeit is szétrobbant­sák- Pálfy József főtitkár az idei terv végre­hajtásának fontosságára mu­tatott rá, hangoztatva, hogy az elmaradások esetén min­den korábbinál szigorúbb fe­lelősségre vonást kell alkal­mazni. Felhívta a minisz­terek és az országos főható­ságok vezetőinek a figyelmét a népgazdasági feladatok végrehajtásáért viselt fele­lősségükre. Az adminisztra­tív apparátusok csökkenté­sét is feladatnak jelölte ki az SZKP főtitkára. A legfelsőbb tanács ülésén a Központi Bizottság hatá­rozatának megfelelően e képviselők jelentős oktatási reformot fogad ak el, és a tanácsok munkájának javi tásáról döntöttek. A kormánynyi'alkozat is hangsúlyozta, hogy az egyi* legfontosabb Ci.adat a gaz­daságirányítás fejlesztése. A társadalmi termelést mos. már át kell állítani az in­tenzív fejlődés útjára. A Legfelsőbb Tanács ülé­se után Csernyenko úgy nyilatkozott, hogy fokozni kell a jövőben a szovjet par­lament ellenőrző szerepét, nagyobb nyilvánosságot is kell adni a törvényhozók munkájának, akiknek ped!a gyakrabban- kell megvitatni­KUenforradalnri támadás Nicaraguában. Heves harcok dúlnak Nicaragua északi és déli területein az ellenforradalmi erők visszaszorítására. Képünkön: Julio Kamos, a sandinista népi hadsereg biztonsági szolgálatának vezetője sajtótájékoztatót tart a harcokról. (Telefotó: AP—MTI—KS) KGST-beli együttműködés elmélyítését. Utalás történt arra is, hogy küszöbön ál! a KGST-tagállamok legfel­sőbb szintű gazdasági ta­nk a politika, a népgazdaság időszerű kérdéseit. Ezek a jelen feladatai, távlatokban pedig arról le­hetett hallani a legfelsőbb tanács ülésén, hogy a kor­mány az 1986—1990 közötti időszakra érvényes népgaz­dasági terven és a 2000-ig szóló hosszú távú fejleszté­si terven dolgozik. AZ ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN HÉTFŐ: Csernyenko a Pravdának a nemzetközi helyzetről nyilatkozott. — Chulham- ben .felavatták a nyugat- európai országok közös atomreaktorát, az ünnep­ségen ott volt Mitterrand, de „nem ért rá elmenni” Thatcher asszony. — Szer­vezeti változások történ­tek a Vatikán irányítá­sában. KEDD: Ismét kudarccal Járt a közös piaci külügymi­niszterek kísérlete a brit hozzájárulás megál­lapítására. — Ismét ki­újultak a harcok Bejrut­ban. SZERDA: A Szovjetunió államfő­jévé választották Konsz­tantyin Csernyenkót, a miniszterelnök továbbra is Nyikolaj Tyihonov. — Dascalescu román minisz­terelnök Bagdadban tár­gyalt. — Egymillió ember tüntetett Rio de Janeiró- ban demokratikus elnök- választást követelve. CSÜTÖRTÖK: Az amerikai kongresszus két bizottsága elítélte a nicaraguai kikötők elak­násításót. — Usztyinov marsall, szovjet honvédel­mi miniszter Moszkvá­ban megbeszélést folyta­tott Ortegával,..., a pica- raguai nemzetvédlmi mi­niszterrel. — Párizsban Mitterrand fogadta a bol­gár külügyminisztert. PÉNTEK: Craxi olasz kormányfő befejezte budapesti tár­gyalásait, amelyeknek vé­gén fogadta őt Kádár Já­nos is. — Párizsban több tízezer lotaringiai acél­ipari munkás tüntetett az elbocsátások ellen. — Az ENSZ főtitkárhelyettese Kabulban tárgyalt az af­gán politikai rendezés­ről. SZOMBAT: Súlyos harcok Nicaraguá­ban a sandinista hadse­reg és a betört ellenfor­radalmárok között. , — Husszein Jordániái király Damaszkuszban járt. — Joao de Figueiredo bra­zil elnök Madridban tett hivatalos látogatást. — Szovjet részről megerősí­tették, hogy még az idén lesz szovjet—-francia csúcstalálkozó. Folyamatosság és kezdeményezések Bizonyos helyzetekben a változatlanság néha a válto­zásnál is fontosabb jelenség. Ezt mondhatjuk el a Szov­jetunió nemzetközi magatar­tásáról, amely Jurij Andro­pov halálával sem irányát nem változtatta, sem dina­mizmusából nem vesztett. Akik az SZKP és a szovjet állam élén állnak — s itt ter­mészetesen rendkívül nagy szerepe van Konsztantyin Csernyenkónak, a párt új fő­titkárának —, már a szomorú eseményt követő napokban hitet tettek a politika folya­matossága mellett. Minden, ami azóta történt, ennek az elhatározásnak a hosszú tá­vú érvényét igazolja. Javaslatok — válasz nélkül Az utóbbi hetekben kibon­takozott szembeszökően nagy szovjet külpolitikai aktivitás középpontjában termé­szetesen változatlanul az a szándék áll, hogy az adott körülmények között is javí­tani kell a szovjet—amerikai viszonyon, biztosítani kell a két ország között a normális érintkezést, a tárgyalásokat korunk sors kérdéséről. Sem­mit sem változott az a rég­óta meghirdetett szovjet elv, hogy minden lehetséges mó­don meg kell fékezni a nuk­leáris fegyverkezést, a lehe­tő legalacsonyabb szinten kell biztosítani az erőegyen­súlyt. Érvényben van az erő­szakról való kölcsönös le­mondást indítványozó szovjet javaslat, megannyi más fon­tos kezdeményezéssel együtt — például a vegyi fegyver­kezés visszafogására —, ame­lyek mindegyike sajnálatos módon vagy elutasításra ta- láLt, vagy visszhang nélkül maradt az amerikai fél' ré­széről. Moszkva mégis kerül min­den olyan lépést, amely a fe­szültség növeléséhez vezet­hetne, és elősegít mindent, ami azt csökkentheti. Erre utalt nemrég Konsztantyin Csernyenko válasza a Szocia­lista Internacionálé felhívá­sára, melyben az SZKP fő­titkára kifejti: a legnagyobb veszélyt pillanatnyilag az amerikai szárnyasrakéták és Pershing—2-esek nyugat- európai telepítésének folyta­tódása jelenti. Ennek ellené­re megvan a lehetőség a ta­valy Genfben megszakadt szovjet—amerikai tárgyalá­sok felújítására. Ha az ame­rikaiak ezt valóban óhajtják — ha felszólításaik nem csu­pán az elnökválasztási kam­pánnyal magyarázhatók —, akkor olyan lépést kell ten­niük, amely igazolja: megvan bennük a hajlandóság a visz- szatérésre az európai rakéta- telepítés előtti állapothoz. Sajnos, a jelek azt mutatják, hogy az Egyesült Államok vezetői nem szánták rá ma­gukat ilyen lépésekre. É sze­rint kell tehát tárgyalási sür­getéseiket is megítélni. Magasszintű eszmecserék A már említett nagyszabá­sú szovjet aktivitás minde­nekelőtt magasszintű találko­zókban, eszmecserékben és tanácskozásokban ölt testet. Ilyen volt egyebek között Dmitrij Usztyinov honvédel­mi miniszter indiai látogatá­sa, amelynek során nagyon kényes katonapolitikai kér­dések is napirendre kerültek. Ismeretesek India ellentétei az afganisztáni kérdésben oly negatív szerepet játszó Pa­kisztánnal. Egy katonailag erősebb, pozitív semlegessé­get valló India mindenkép­pen stabilizáló tényező a dél­ázsiai térségben. Ugyancsak régóta elhatá­rozott és valamelyest haladé­kot szenvedett látogatás, volt Gejdar Alijev első miniszter­elnök-helyettes damaszkuszi útja és TTr.fez Asszad elnök­kel folytatott tárgyalását. A látogatás jelképezi azt a fon­tos politikai és katonai sze­repet. amelyet Moszkva azál­tal tölt be, hogy az imperia­lista erőkkel szembeszálló té­nyezők legfontosabb táma­sza. A Szovjetunió ebben a térségben a rendezés pozitív eleme akar lenni, s éppen ezért nélkülözhetetlen rész­vétele az átfogó rendezésben. Az elszigetelés kudarca A felsorolás a szovjet dip­lomáciai aktivitás jeleiről hosszúra nyúlna. Itt elég, ha emlékeztetünk arra, hogy nemrég mind Japánnal, mind Kínával kiilügyminisz- ter-helyettesi szinten foly­tak tárgyalások; hogy And­rej Gromiko tárgyalt az al­gériai elnök különmegbizott- jával, hogy Kornyijenko el­ső külügyminiszter-helyettes Törökországban járt. Moszk­vában tanácskozott Vogel, az NSZK szociáldemokratáinak vezetője, és Londonban tár­gyalt a Szovjetunió külügy­miniszter-helyettese. Rövi­desen várható Genscher nyu­gatnémet és Geoffrey Howe brit külügyminiszter moszk­vai látogatása. Mitterrand francia elnök pedig éppen amerikai hivatalos tartózko­dást találta megfelelő idő­pontnak arra, hogy bejelent­se: ő is szívesen látogatna el a szovjet fővárosba. A Nyugat ebben a helyzet­ben „Moszkva felértékelődé­séről” beszél, holott csupán azoknak a kudarcáról van szó, akik „leértékelni”, pon­tosabban: elszigetelni töre­kedtek külpolitikailag a Szovjetuniót. Egészséges folyamatnak vagyunk tanúi, amelynek haszonélvezője az egész szocialista közösség. Szabó L. István Szőlősgazdák figyelem! Most pótolják szőlőültetvényeiket! A Villány-Mecsekaljai Borgazdasági Kombinát értesíti tisztelt vásárlóit, hogy 1984 tavaszán rendkívüli kedvezményes áron (10 Ft/db) értékesíti az alábbi szőlőultványokat, amíg a készlet tart. OTTONEL MUSKOTÁLY KARÁT, IHSAI OLIVÉR, SAUVIGNON BLANC, CHASSELAS, ,,. .,, ZALAGYÖNGYE, ZÖLDSZILVANl, ZENIT, TRAMINI. Egyéb csemege- és borszőlőfajták. Lerakataink nyitvatartási ideje: 7—13 óráig. MELYE: Szőlészet) L’zrm, Villány, Ady fasor, Szőlészeti üzent, .Siklós, Gonlcr, Kutató Állomás, Pécs, Úttörő o. (' / 9 ö S 9)

Next

/
Thumbnails
Contents