Somogyi Néplap, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-14 / 88. szám
Csillagok palotája A magyar nyelv hete számomra az önvizsgálat időszaka. Mit tettem, vagy tettem-e egyáltalán valamit az elmúlt évben anyanyelve- mért, amelynek óvására, fejlesztésére elköteleztem magam? Vagy csak használtam? Igába fogtam? Törtem a gyönyörűt? Az a foglalkozásom, hogy naponta leülök a papír elé. és mondatokat írok egymás alá. Munka közben a közlendő gondolatok, tárgyak, összefüggések bűvöletében talán elfeledkeztem Róla? Meglehet, hiszen természetes számomra, hogy van, mint a levegő. Ilyenkor gondolom végig újra és újra az utat, amelyet nyelvünk tett meg népünkkel (hiszen a magyar nép története a magyar nyelv története is), amelyet Illyés Gyula „Koszorú" című versében meg- razóam, a költő-nyelvtudás legmagasabb szintjén idéaett meg. Ilyenkor gondolok — forró hálával — arra az ismére'. len szerzetesre, aki 1300 kőiül Itáliában megírta fohászát Mártához: minden idők egyik legnagyobb magyar versét, az Ömagyar Mária-siralmat. Ez a nyelvemlék — amelyet évszázadokkal keletkezése után, az első világháborút követő években fedeztek fel — bizonyítja, hogy az „ómagyar- kori” nyelv már a legnagyobb költészethez méltó pompában tündököli. Ilyenkor jut eszembe a humanistán Janus Pannonius, korának Európa hírű költője, aki latinul írta ugyan epigrammáit, panegirtcusaát, mert a humanizmus lényegében kozmopolita áramlat volt és a költészet, a művészet gyö- kértelenségét hangsúlyozta. Hogy Janus mégsem lett gyökértelenné, hazátlanná, annak oka, hogy vérbeli lírikus volt. Kiemelkedő költői egyéniséggé tulajdonképpen itthon vált, a dél-dunántúli lankákon, a pécsi mandulafáik alatt, édesanyjának, Borbála asszonynak közelében, akivel anyanyelvén, magyarul beszélt, Balassi jut eszembe, Balassi századokon átütő, eleven, parázsló, üde költői nyelve. ,.Ó, nagy kerek, kék ég, dicsőség, fényesség, csillagok palotája” — kiált fel bennem a ki táguló tüdejű, mindent habzsolni, átélni vágyó reneszánsz, Balassi Bálint nyelvén. Nemcsak az országot, a népet támadta, pusztította tatár, török és német A nyelvet is. De a nyelv is ellenállt, akárcsak a végvárak népé, Thököly és Rákóczi népe. A nyeJtv is harcolt. Dobó István katonáival, Vatk Bottyán kunjcaíval együtt. Es ha vérzett a nyelv, ha rátaposott a* idegien hódéin vagy a saját nemzetét, anyanyeivét megtagadó hazat szülótí. mindig akadtak, akik segítségére siettek. Egyenesen Becsből, Mária Terézia udvarából szárnyalt a taraokos ugar fölé Bessenyei György, hogy fölébresz- sze a szunnyadó lelkiismeretet, és kimondja: vagy megoltalmazzuk anyanyelvűnket, vagy mint magyar nemzet megszűnünk létezni. És jöttéik a szívás nyelvújítók, élükön Kazinczy Ferenccel, hogy heroikus küzdelemben megújult nyelvet teremtsenek. Nekik köszönhető, hogy abban az időben mintegy tízezer szóval gyarapodtunk, s e szavak zöme mai nyelvünk al a ps zó kii nőséhez tartozik. Nekik köszönhető, hogy a csodálatos XIX. században megszülethetett Vörösmarty költészete, Eötvös prózája, Kölcsey beszédei, Arany és Petőfi stílus-realizmusa, egyszóval: a majö^ar irodalom egyik legtermékenyebb, legnapfenyesebb korA rövid áttekintést folytathatnám a későbbi nagy nyelvészek, nyelvművelők munkásságának értékelésével. Folytathatnám Kosztolányival, aki a két vilájdiá- ború között valóságos sae- rcőmi vallomásokat árt anya- nyelvéhez, amelynek utói érti etet ken művelője volt. Folytathatnám a jelenkori nyelvművelők táwteletreméttó tö- rek vétetvén, eredményeivel, de ahefyetí magsrnt» nézek: elvégzem az önvtaagálatak.. András A Kis-Balaton ma és holnap A Balaton védelmével feglaákoaó 2003 1983-as kormányhatározat több fontos kérdésben elöntött: gyakorlati intézkedések sziluettek az állattartásról, a szennyvíztisztításról, a mtíkrá- irtórdl. A *»emrrK< legjobbal kísérhető változás a K «-Balaton környéken tör fenik: helyreáUít.ják a régi kkpvdágot, amelynek rítttsz- «Mó haték» soka* jelem majd. Arról, hogy mi történik itt, az MTA Talajtan) és Agrokémiai K utalóin téaeteben d*. Várallyay Gpörgy lOaZgatövol, dr. ’/Alahy Péter oeztotyteeaető-beé vetteren). dr. Molnár Endre tudományos munkatárssal. át. Máté Ferenccel, az Országos Középtávú Kutató«* és Fejlesztési Terv Baiatonfcu- tatáai Programirodájának vezetőjévé*, valóm ált Szemes Imrével, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal természetvédelmi főosztályvezetőjével beszélgettünk. — A múlt században csapolták meg a Balatont a Festetichék és a környék más föUdbirtokosai, elvezetve a vízkészlet félét — mondja dr. Máté Ferenc —; az 1920-as években pedig a Zalát szorították gátak közé, a K is-Balaton lápvilágának kiszárítása érdekében. A következmény a Zala közvetlenül hozta mir>den hordalékát a Balatoniba, és rha a keszthelyi medence a te legszennyezettebb része. — A többé-kevésbé kiszáradt lápvílág helyén viszont — teszik hozzá a talajt® nőtök — ttem alakult ki valódi. jó férmőte’laj. A tőzeg rétegét hol Vértként megprr, báJtSk kitértnekii, de azt sem m sok sikerrel, tfthát tartós gazdasági haszna nem Vólít a Zala szabályozása z*art, Dr. Máté Ferenc: — Ezért sem okoz különösebb gondot a Kte-Ralaton helyreállítási program iának végreha jtása Éz két iitéteben történik. Az későben mintegy 20 négyzet- kSóíbétiérés tárolót töltenek HÉ. Az építés 1982 ben ke?., dődöttt, a fel (öltés még áz idén megindul. A II. ütem 1937 -re lesz készen : akkor TC TiégyzetkflométereR lesz az újjászületett Kis-Balaton Ez hárótrl és fél Velencei- HótTBk megfelelő nagyságú terűiét A két ütem mim káihák összköltsége meghaladja az egymiíüá/d formtet... — A tőzegé* talaj és a vfrí növény«* egy** s*mitanok megkötni a lebegő hordalékot, amely Keszthely mellett az iszapot képezi, ás a kémteq szenny ezrééket % adazorbéá Int — treat hoaeá dr. Molnár Endre. — Te hói s Zala bef olyik trtafd egy lapos tárolóba, és onnan folyik a Balatonba? — Nem — magyaráz* dr, VároHyar György. — A Zala a gátjai között marad, csak a íeíeő saskaezám megnyitják a gátakért. kiengedik a viz jelentős részért a kazettáiknak nevezett titaprtö- tMt)tdtó tározókba, éa a iej- téai viszonyoknak megfelelőre a víz áramlása révén a Batatomoi nem means* egyésül újra a Zala medrében folyó -többi vízzel, Aaaz: a gátak közötti Zala két oldalán lesz majd a tulajdonképpeni K Ba laton. — Segít mindez a Balaton eliszaposodásának meggátolásában is? — Természetesen — válaszolja dr. Máté Ferenc —, hiszen a 70 négyzetkilométernyi Kás-Baiarton a Zala évi 15—20 ezer köbméternyi lebegő hordalékát is felfogja majd ... — A mostani Kis-Balaton természetvédelmi terület. — Ez a szennyezés a növényék és áltatok számára táplálék. A lápvidág területe is nó ezáltal, tehát csak nyernék véle. — Nem lenne érdemes a ritka láp* élővilágot mesterségesen újratelepíteni? — Elterjed Az magától é — feleli Szemes Imre —, ha életkörülményei javulnak, éléttet-e nő. A lépi póc, a csík, a teknős most is él a kis védett »erőieteken, onnan elszaporodik majd. Ter- i nesaetvedel m i szempontból különbem is káros a mes- : őrség esen nevelt és szaporított védett állomány. A természetvédelmi terület egyébként növekszik: A mai 140* hektárról fi—7000 hektárra. Itt üdülőövezet nem la»z — egy kis parti sáv kivételével Baíatorrfnogyo- ród räeölett —, összefüggő Vfz hém lévén, víziáportokra *em lesz alkalmas, horgászni. halászni is tilos lesz —, tehát egy hatalmas, iga zi rezervátum alakul ki. az ott kifejhSszeregte lesz dó nádasnak. — Ha feltöitódik a Kis- Balaton is? — A kémiai szennyezés nem atyán összetételű és lakú, hogy a tőzegre talaj ne tudná megkötni évtizedeken át is — mondtA dr. Molnár Endre. Dr. Máté Feneke hozaátette: t A lebégő hordalék pedig — kiszámoltuk — 20 év alatt fél—egy centi,mérteire! tölti csak fel a felszánt. Félévszázadonként egy kotrással ez is eltávolítható. áratmart Jené látván Szobor az „Utazónak” MMésáM* tM. MmMII» alkalmából KMM Csorna Sándornak Budapesten, a X. kerület ben szobrot állították a r«Ha elnevezett oé- tány végében. Tóth Béla szobrászművész és Tóth Tamás építész alkot,!« az emlékművei Ha baj van, tömegek mozdulnak Orvos és védőnő három községért Hiába kerestük b&latoo- k eresztő rí rendelőjében dr. Szekeres László körzeti orvost „Most Baia tanú jlakon rendel a doktor úr. majd biztosan felkeresi a fekvő betegeket is. Bizony, rengeteg a dolga .. mondták a falubeliek. Állításukat igazolta a balatooújlaki rendelő felnőttek kél én gyerekekkel zsúfolásig megtelt váró- helyisége. Sok az influenzás, az elfáradt szívű, megkopott Izületi Idős ember, akik segítséget várnak az orvostól. — Nagy áldás e* a CB- radio — mutat az autóba szerelt készülékre dr. Szekeres László, útban Bala- tonk er esztár felé. — Míg rendelek, a lakásomra érkeznek a hívások, onnan pedig a feleségem értesít A gyorsaságnak köszönhető, hogy több életet is sikerűit már így mentenem. Különösen nyáron, amikor a féie- lőtlen vízbeugrások miatti szívgór csók staute tntnden- n apásak. A körzeti orvosnak mák - nem minden percét munkája tölti ki- Mikor marad ideje a rengeteg társadalmi munkára? Mint területi vöröskeresztre ektök, nemrégibe* például olyan akciót szervezett, melyre felfigyeltek megyeszerte. — Az emberek két csoportja fokozott gondoskodásra szorul: az állami gondozott gyerekek és a «znciaäis otthonokban éió idősek. Fizikailag semmiben sem szenvednek hiányt, lelkiekben annál inkább.' A Zala megyei tanácsnak Balaton- berényben működik egy nevelőotthona. A vöröskeresztre aktívákkal elhatároztuk, TÁRSALGÓ- És zés? a föszfor-szetnye— Zömét fölveszi majd a Kis-Baiaton. Ebben nágy Színes összeállítást hallhattunk hétről hétre a rádió Társalgó című irodalmi magazinjában . A keddenként reggel 8 óra 39 perckor jelentkező más- félórás műsor (vasárnaponként a Petőfi adó ismétli 20.35-től) 1978 őszán indult rövid kísérletezést követően. Elismerő hangú telefonhívások, segítő szándékú jótanácsok, témaajánló bírálatok, kívánsághérések, bemutatásira ajánló és szereplésre ajánlkozó érdeklődők megkeresései bizonyítják a műsor sikerét, életrevalóságát. A Társalgó széles panorámáját adja a hazai és a határainkon túli magyar irodalmi élet eseményeinek, jelenségeinek. A mából olykor elkalandozik a múltba, levéltárakban megbúvó levelezésekből merít; személyes emlékeket, írókkal tele találkozásokat elevenít fel, ritkán szereplő írókat bír szóra; a literatúra birodalmában barangolva irodalmi ritkaságokat mutat fel; időnként olyan, már-már perifériális értékűét tár elénk, .amelyek egyéb műsor keretébe nem férnének belé; könyvújdonságokra irányítja rá figyelmünket; írókat interjúvol meg műhelyükben, készülő műveikről, módszereikről. A riporterek Filippinyi Éva, Kulcsár Katalin. Liptai Katalin. Sumonyi Papp Zoltán) min dig kapcsolódnak az iroetoi- mi évfordulókhoz, színházi premierekhez, filmbemutatókhoz, múzeumi, képzőmű«'wvnén.yek her. Az írókkal költőkkel újabb alkotásaik red beszélgetve személyes motívumok, életrajzi adalékok felvillantásával hozzák emberközelbe a szerzőt. — Elsősorban abból merítünk, ami magunkat is érdekel — mondta Kulcsár Katalin szerkesztő-riporter — A műsor módot ad készítőinek. hogy egy kicsit a saját érdeklődési körüknek, kedvtelésüknek hódoljanak, s egyben a hallgatók kérdéseit is teljesítsék. Sokan telefonálnak, és rengeteg levelet, könyvet Is kapunk. Jómagam hetente legalább hárem könyvön átrágom magam, s munkatársaim is szorgos olvasd. Szeretem témákkal követni az évszakok változását, hangulatait. Ilyenkor tapasszal a természet ébredéséhez keresek irodalmi illusztrációkat. A múlt nyáron a magyar fütdők életével, foglalkoztam. ősszel az iskola ad témákat, neves irodalomtanárokkal . beszélgetünk. A tél az év végi tűnődések, a számvetés, no és a téli örömök ideje. De kedvenc témám a hazaszeretet, a ba rátság, a tájhoz való kötődés. és a hovatartozás tisztázása is. Magazinunk nem naprakész információkat közöl az irodalom univerzumáról. Az a feladata, hogv követve a történéseket kissé parttalanul társalogjon áz irodalomról. Hiszek abban, hogy az irodalom választ ad az élet minden kérdésére, s ha nem is oldja meg azokat, azért segít a megoldásukban. A film, a színház, a képzőművészet, a népraja. a népművelés és az irodakjn«- szoclológla sem hiányzik a Társalgó palettájáról. A társmű vészeteket, társtudományokat persze úgy Wv- ják segítségül, hogy mindig ,az írók felé. az irodalmi mű irányába indul eL Varga Imre és Kecskési Sándor szobrászművész például Írók szobrait, portréit formázzák meg. Miközben saját munkásságukról beszélnék, íróba rátáik arcképét is vázolják. A színészek is örömest beszélgetnek egy-egy nagy irodalmi élményükről, az általuk olvasott könyyúj- donságokrói. felfedezett írókról. — Érdekéi a tik*, miért fordul egy töíüok távol élő, idegen ajkú frő a magyar kultúra felé; miéit fordít magyar irodalmat; miért népszerűsíti a mi művészetünket — mondta Kulcsár Katalin. — Ennek gyökereit kutattam finn sorozatomban is. melynek a harmadik részét áprilisban sugározzák, ék Lassi Nummi költő vall bén ne. Rövidesén műsorra tűzik áz Egyesült Államokban készített interjúimat is. Csemegének szántuk a XIV. századbeli angol Geoffrey Chaucer Canterbury mesék című könyvének magvar nyelvű kiadásáról Géher' István irodalomtörténésszé! rögzítőit ‘ársalgást is. Sámathy Tamás hogy a gyerekeket hétvégékén, ünnepeken kihozzuk a környékbeli családokból. Több mint kilencven kisgyerek töltötte így a karácsonyt igazi családban. — Más alkalmakkor is bizonyítják a környék lakói önzetlen segítő szándékukat? — A szamosi árvízkor például a károsultak gyermekei közül is jó néhányat az itt élő családok vettek: magukhoz. Segítik az öregeket Is: rendszeresen látogatják a ségesdi szociális Ott-' hem lakóit. Ilyen alkalmak előtt nagy sütés-főzés kezdődik a községekben, mindenki küld valamit gz időseknek. Időközben megérhetett napi körútjáról dr. Szekeres Lászlóné, Anei néni Harmincnégy esztendeje ad tanácsokat » kisgyerekes anyáknak. — Ketten drűgozunk vért önók ónt : a kismamák látogatásán kívül a mi feladatunk a házasság előtti tanácsadás, a terhesgqndozás, az iskolás gyerekek látá*- és hallásvizsgálata, az iskolaérettség megállapítása. A körzethez háromszáz gyerek tartozik, van mit tennünk. — Az orvos férj és a védőnő feleség hogyan segíti egymás munkáját? — Ugyanazok a családok tartoznak hozzánk. Ha valahol beteg a gyerek, rögtön szólok a férjemnek, s Ő is nekem, ha gondozási problémáról van sző. — Különösen nyáron van ennek nagy jelentősége — veszi át a szót dr. Szekeres László. — A Balaton-partiak sajátos helyzetben vannak. hiszen emberek ezrei töltik Itt a szabadságukat. Gyakran megtörténik, hogy a szülők elhozzák a gyere- két nyaralni, s kiderül, hogy a kicsi ezért nem kapta meg a kötelező védőoltási. Ilyenkor sürgősen pótolni kelL Nagyon ébernek k«fl. lennie tehát a feleségemnek is. A legnagyobb segítség, hogy üzenetközvetítő köatetn és a betegek között. Ezen a délelőttőn három hívás is érkezett. Lázas be- tegefc várják — három községben — a körzeti orvost. S 6 már veszi a kabátját, hogy a délutáni readelé» előtt fd>osson hozzájuk. Ambras Agnes
