Somogyi Néplap, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-08 / 57. szám
Paprikaszezon A geotermikus energiával fűtött, 13 hektár alapterületű üvegházakban — a szentesi Árpád Zöldségtermelő Szövetkezetben — megkezdődött a paprikaszezon. A jelentős exporttermékből tavaly félmillió darab hegyes- és 700 tonna töltenivalót juttattak el a fogyasztók asztalára. Képünkön: szedik a hegyes paprikát. Nyugodtan vezetik be Negyvenórás munkahét a SÁÉV-né/ Egy hónap múlva áttér a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat is a negyvenórás munkahétre. A fizikai dolgozók összesen 141 ezer órával kevesebbet dolgoznak ezentúl egy évben. Ézt a tekintélyes időmeny- nyiséget kellett az előkészítés során szervezési intézkedésekkel pótolni, hiszen a vállalat termelése, nyeresége, az emberek jövedelme ennél a cégnél sem csökkenhet a kevesebb munkaidő miatt Bödő Imre, a válla Lat üzemgazdasági osztályvezetője elmondta: — 1983 jó eredményeket hozott, termelékenységünk javult, nyereségünk 23 százalékkal növekedett, nem készültünk ugyan még a rö- videbb munkahétre, hanem egyéb okokból szerveződött át némiképp a vállalat, de ezek az eredmények közvetve a negyvenkét óráról a negyven órára való áttérést is segítik. Ügy láttuk, hogy van annyi tartalékunk, amennyit kihasználva ez a mostani átállás nem okozhat bajokat. — Milyen területeken U- Utlkoznak több gonddal, * hol könnyebb az átállás? A kérdésre Horváth Sándor munkaügyi csoportvezető válaszolt: — A befejező munkák esetében inkább szorul a hurok. A szakiparosok eddig is többet túlóráztak, s ezután is nekik lesz nehezebb a munkaidőt jói kihasználni. Van egy sor számításunk a veszteségidökról, ezeket kívánjuk csökkenteni. Az emberi oldala ennek köny- nyebb. A vezetők jobb szervezőmunkája és a munka-» fegyelem erősítése szükséges. Akkor nehéz, amikor A ZSELICI TÁJ MG. TSZ, SZENNA fölvesz kaposszerd&helyi fűrészüzemébe szak- és segédmunkásokat. (79616/a) Teherfuvar reklámáron! 3 m3 bányakavics 1300 forint, 3 m5 homok 700 forint, 30 m3 fölött 1200, illetve 650 forint. SZALONTAI ENDRE, teherfuvarozó, Kaposvár, Dimitrov u. 109. Telefon: 12-873. (380651) például országos anyaghiány miatt a munkás csak ott van a munkahelyén, de nem dolgozik. Az építés- szerelés esetében alig volt gondunk, ez ugyanis jól gyorsítható, esetleg több műszak beállításával is javítható. Ugyanígy az ipari tevékenységeinkben is köny- nyebb volt pótolni az elvesző órákat. Bödó Imre hozzátette: — Gyártó, szerelő és befejező kapacitásunk tulajdonképpen elegendő ahhoz, hogy feladatainkat ellássuk, sót a fizetőképes kereslet csökken, úgyhogy új módszereket kell keresnünk’ nyitnunk kell a kisebb, a magánerős építkezések felé is. Ez a helyzet kedvez a negyvenórás munkahétre való áttérésnek. Viszont a különféle tevékenységek esetében valóban differenciáltan jelentkezik a csökkenő idő hatása. Az adminisztratív állomány részére például jóval kevesebb intézkedést hoztunk, mint a termelésben. Annyit mondtunk csupán, hogy amit eddig negyvenkét órában csináltak meg a dolgozók, azt eztán negyvenben végezzék el. A rugalmas munkaidőt mi már korábban bevezettük, hét után akkor kezd az adminisztrátor, amikor akar, és a kezdés szerint fejezi be délután a műszakját. Egyes területeken, ha szükséges, a munka dandárja idején bent maradnak tíz-tizenkét órát, máskor meg hatot. így jói tudnak gazdálkodni idejükkel. — A fizikai dolgozók munkaideje télen-nyáron ugyan olyan? — Természetesen nem. A negyvenórás munkahét az építőipar jellegéből adódóan az egész év állagában érvényesül. De a csökkenés 67 százaléka a téli hónapokra esik. Tehát nyáron, amikor lehet dolgozni, akkor hetente negyven óránál jóval többet lehúznak az emberek, viszont télen bizonyos szakterületeken arányosan kevesebbet dolgoznak. Ez közvetve még a fizetéseknek is használ, mert akkor tud ráhajtani és így többet keresni a munkás, amikor valóban van munkalehetőség, s így a télen kieső bért előre zsebre rakhatja. — Az építőipari létszámcsökkenés nem veszélyezteti a negyvenórás hét bevezetését? • Horváth Sándor: — Nálunk tavaly megállt az elvándorlás. Űj jövedelemszabályozásunknak, jobb munkaszervezésünknek köszönhetően megszűnt a csők. kenés. Ezt a jövőben is biztosítva látjuk; ha így dolgozunk tovább, akkor érdemes lesz nálunk maradniuk a munkásoknak. Tehát nyugodtan vezetjük be a két órával kevesebb munkaidőt. L. P. Lörincz L. László Jég hátán 32. Az öreg felemelte a poharamat és erőszakkal a kezembe nyomta. — Ne szomorkodj! Igyál... Autóval jöttök érte. Merre mennél, nem mondanád meg? — Üzenetet nem hagyott? — kérdeztem és felhajtottam a bort — Amikor idekerült sem kérdeztem tőle semmit Az az igazság, hogy tartoztam az apjának. Előbb pénzzel, aztán meg hálával. Mondtam már, hogy segítőikész embér volt. Csak hát volt köztünk egysmás különbség. Egyszer például úgy esett, hogy egyszerre kellett Pestre utaznunk... Képzeld, elvitt magával az automobilján, s egész úton beszélgettünk. Tudod, az volt az érzésem, hogy megérti a ma-, gunkfajtát... Még a szoc- demékröl is többet tudott, mint akárhányan közülünk. Nem volt se rosszindulatú, se buta ember... Csakhogy. Megálltunk az Erzsé- bet-híd lábánál, ahol én kiszálltam, megköszöntein az ötszázhat tűz, tizenegymilliós kár Á legfőbb ok: a gondatlanság és a fegyelmezetlenség A somogyi mozilálogatók közül többen is csodálkoznak, hogy miért vetítenek a nagyfilmek megkezdése előtt tűzvédelemmel, illetve a lakóházakban keletkező tüzek megelőzésével kapcsolatos oktatófilmeket. Sokféle ok teszi ezt szükségessé. Ez derül ki a Somogy megyei Tűzoltóparanc&nokság által — az elmúlt évben keletkezett tüzekről — most nyilvánosságra hozott adatokból. Negyvenhárommal több Tavaly az előző évinél 43- mal több, összesen 506 tűz keletkezett a megyében, a kár értéke 11 millió forint. Am, ha azt a költséget is számítjuk, amit a megsemmisített értékek pótlása jelent, akkor a kár összege 20 millió forint. S amit pénzben sem fejezhetünk ki: két ember meghalt, 13 pedig megsérült a tüzek következtében. Különösen kiemelkedő a nyílt láng szabálytalan használatából keletkező tüzek számánál tapasztalható emelkedés: a múlt esztendőben 75 ilyen volt, noha előtte egy évvel csak húsz. S ha ehhez még hozzáadjuk a tiltott helyen való dohányzást — 37 tűz kelekezett ebből — s a szabadban, ugyancsak tiltott helyen való tüzelést — 23 tűz —, az 1,8 milliós kárt, akkor láthatjuk, hogy van e téren elég tennivaló. A korszerű technika elterjedése az iparban, a mező- gazdaságban, s az otthonokban, az elektromos és a gázfűtés alkalmazása a kényelem mellett a veszélyeket is növeli. Főként ott, ahol ezt az emberi felelőtlenáég is fokozza. Erről figyelmeztet az, hogy 1983-ban 169 lakóház- tü zet jeleztek, a keletkezett kár 2,1 millió forint. A lakóházi tüzek száma magasabb, mint az iparban és a mezőgazdaságban összesen keletkezetteké, s itt történtek a halálos és a sérüléssel végződő tragédiák is. örvendetesnek mondhatnánk a gyermekjátékból keletkező tüzek számának csökkenését, mert tavaly 12 volt, egy évvel korábban pedig 41. Ám a kár összege a duplája, megközelítette az 1 millió forintot. Bármelyik tűz keletkezési okát vizsgálták is a szakértők, legtöbb helyen az emberi gondatlanság, a fegyelmezetlenség volt elsősorban az előidéző. Még akkor is, ha azt is megállapították, hogy jó néhány művelődési intézményben, üzletben, raktárban régi üzemben nagy a zsúfoltság, a tűzveszély. Ám újonnan épített lakóházaknál is tapasztaltak olyan okokat, amelyek az emberi gondatlanságra, nemtörődömségre, a lazuló állampolgári fegyelemre utalnak. Az aszály, a szárazság növeli a mezőgazdaságban a tűzveszélyt. S ha ez gondatlansággal, szervezetlenséggel a szabályok megsértésével párosul, nehéz a bajt megelőzni. Az osztopáni Győzelem Tsz műhelyében munkaidő lejárta után nem végezték el a kötelező áramtalanítást, a hegesztőberendezést és a kompresszort nem választották le a hálózatról. Tűz és 879 ezer forint kár keletkezett. Egy göllei lakosnál 150 ezer forint érték semmisült meg, mert elöregedett, repedt szigetelésű vezetéktől zárlat keletkezett, s ebből pedig tűz. Az jeldobott cigaretta Vajon mire gondolhatott az, ak! a csökölyi Béke Tsz fenyvesében égő cigarettát dobott el, s lángra gyújtott egy 10 éves fenyvest, amelyben 100 ezer forint kárt okozott? S azok, akik a nagybajomi Lenin Tsz erdejében őrizetlenül hagyták a tüzet, s leégett 1,8 hektár fenyves? Egy pusztaszemesi gazda pedig csak akkor döbbent rá, hogy a kamrában felejtette az égő gyertyát, amikor a- lángok már magasra csaptak. A helyiségben volt egy gázpalack, annak kimentése s a nagyobb kár megelőzése közben súlyos égési sérüléseket szenvedett. Karádon a tsz dolgozói nem az előírásoknak megfelelően végezték a lar- lóégetést, ezért lett a tűi martaléka 9 hektárnyi 2 éves csemete, s keletkezett 200 ezer forint kár. Szabálysértés, büntetés Mindezek meggyőzően bi-; zonyítják, miért is szükséges, hogy filmszínházainkban tűz-; védelemmel kapcsolatos filmeket is vetítsenek. Igaz, ea azoknak, akik' ittasan, bosz- szúból, féltékenységből vagy haragból gyújtogatnak — nem használ. Hét ilyen tűi is előfordult a múlt évben, sajnálatos, hogy az így keletkezett kár a korábbi évekének többszörösére emelkedett, megközelítette az 1 millió forintot. A tűzrendészeti hatóságok ezután nagyobb gondot fordítanak a megelőző tevékenységre. Természetesen nem marad el a szabályokat súlyosan megsértő, a gondatlansággal, felelőtlenségükkel tüzet s jelentős kárt okozók felelősségre vonása sem. Tavaly 13 büntető, 100 szabálysértési és 70 fegyelmi eljárást kezdeményeztek. Negyvenhat vál-j lalat figyelmét hívták föl levélben a tüzek keletkezését elősegítő szabálytalanságok, hiányosságok megszüntetésére. Mindez — a tűzvédelmi oktatás, a feleldsságrevonás — csak altkor lesz hatásos, ha egyúttal alapvető szemléletváltozással is jár. Ha a közös vagyonért mindenki fegyelmezettebben, a sajnálatos esetekből okulva dolgozik. S zalai László Magyar—jugoszláv kooperáció Űjabb együttműködési megállapodások jöttek létre határmenti magyar és jugoszláv vállalatok között. Eszerint a Baranyában termett szója és cukorrépa egy részét a jövőben jugoszláviai üzemekben dolgozagk fel, s a készterméket visszaszállítják Magyarországra. A nálunk hiányzó feldolgozó kapacitást tehát a határon túl jelentkező kihasználatlan kapacitás fedezi, ettől válik mindkét fél számára hasznossá, gazdaságossá az együttműködés. A nagy szójatermelő Bolya Mezőgazdasági Kombiingyen fuvart, és elmentem valamelyik beszállóba a Duna-korzó mögé... Elintéztem a dolgomat, délután meg kerestem egy csendes kis jakit, ahol néhány órácskára megfeledkezhettem Gulyásné, született Csontos Rozália öles hátsófeléről, és még mindig csak tíz pengőnél tartottam, ö ezalatt a Kaszinóban ült, pezsgőt ivott, és felhívta telefonon a legdivatosabb színésznőt a Nemzetiből, hogy nála tölti az éjszakát. Hát nagyjából ez volt a különbség kettőnk között... — Merre mentek, Gulyás bácsi? — Ezt a lány is, Terézt, már akkortól ismerem, amikor megszületett. Ott is voltam a keresztelőjény Igaz, hogy az udvarban, de mégiscsak ott voltam. Mind kislányra nemigen emlékszem, többnyire nem is volt itthon, hiszen az apját Oroszországba küldték és a családot is magával vitte. Azt mondják, hogy a Lo- vastengerész mag* kérte meg rá. Benne valahogyan megbízott az a piszok sváb! Később aztán azt is mondiale, hogy az öreg grófnak sok baja volt vele, mert rettenetesen elkurvult... Ami gróíéknál nem nagy dolog, ugye, de ez egészen nagyban csinálta. Beszélték, hogy a káplánjukkal kezdett ki... Ami aztán, persze, már nekik is sok volt. Eldugták valami intézetbe, amikor pedig megpucoltaK, nem találták sehol... Nélküle mentek ki az országból. — Közelebb hajolt hozzám és fölemelte a mutatóujját: — Esküdni mernék rá, hogy az a pap hozta ide is ... — Meghalt. A pap meghalt! Nincs senkije, csak én. Az öreg sóhajtott és újra töltött. Szinte szánakozva nézett rám. — Amikor fiatal voltam, én is elhittem mindent. Ezért is tetszel nekem, Mli- narik. Még azt is elhittem, hogy Rozi nénéd szűzen jött hozzám, pedig mindenki rajtam röhögött. Később tudtam csak meg, hogy előtte való éccaka íótozta össze a bába ... Szánté nem i6 hallottam miket beszél. — Azt mondták, hogy csak néhány napra adjak szállást néki ... Egy katonaköpenyes ember állt az ablak alatt azon az éjszakán, amikor idehozták. És biztos lehetsz benne, hogy a pap volt. — Nem! — Azt mondta az az ember, hogy csak addig maradhasson, amíg az öreg gróf ék nem küldenek érte valakit külországból... Ez a mondat késként hasított a szívembe. — Hát ő tudta ... ? — Mit? — kapta fel a fejét az öreg. — Hát, hogy majd jönnek érte... — Hogy az istenbe ne tudta volna — bámult rám értetlenül Gulyás bácsi. — Hiszen tülem kérdezgette minden áldott este, • hogy mikor jönnek már érte. Mintha bizony az én orromra kötötte volna akárki is ... Igaz, ami igaz, nem bántam volna néha már, ha megszabadulhattam volna tőle. Kutya világ lesz itt nemsokára. Ha a komcsik megszagolták volna, hogy az öreg lánya lakik nálam, még a végén a nyakamra küldték volna az oroszokat... ! Fenékig ittuk a poharunkat. — Rólad csak keveset beszélt — mondta az öreg óvatosan, és megtörölgette a bajuszát. — Csak éppen a nevedet említette. Meg azt, hegy köszönjek el tőled a nevében. Ezt is az éccaka mondta. (Folytatjuk) nát régóta kereste a fehérjedús termény feldolgozásának lehetőségét, a szűkös anyagi erőforrások miatt ugyanis saját üzem építésére nem vállalkozhatott. A vajdasági Becsejen — régi magyar nevén: Ô becse — tavaly készült el Közép- Európa legnagyobb szójafel- dolgozó üzeme, a Sojapro- tein, amely viszont nyersanyagot keresett feldolgozó kapacitásának jobb kihasználására- A két vállalat érdeke így találkozott. A bó- lyi nyers szóját a közeli Mohácson rakják be a dunai uszályokba, és olcsó vízi úton szállítják/ a Tisza partján fekvő Becsejre, i ugyanígy kerül vissza a kész termék. Az országhatár túlsó oldalán levő cukorgyárak nem tudják kihasználni teljesítőképességüket, mivel nincs elég nyersanyaguk. Mohács környéke kitűnő cukorrépa- termő terület, gondot okoz azonban, hogy a térségben működő gazdaságok távol fekszenek a hazai cukorgyáraktól, és emiatt sokba kerül a nagy tömegű termény elszállítása. Kézenfekvő megoldásként kínálkozott tehát a lehetőség, hogy a mohácsi termést a közelebb levő jugoszláviai cukorgyárak fogadják és dolgozzák fed. A megállapodás értelmében a jugoszláv partner adja majd kölcsön a betakarító gépekét, így a baranyai mezőgazdasági üzemek mentesülnek a pótlólagos gépberuházástól. A Pécsen működő baromfifeldolgozó közös vállalat és a bellyei kombinát között már hároméves gyümölcsöz» együttműködés áll fenn. A jugoszláv üzemnek fölösleges vágókapacitása van, ezért feldolgozást vállalt a pécsi cég számára, és az baromfival fizet a munkáért. Baranyában bőségesen hizlalnak broyJercsirkét, feldolgozása meghaladja a hazai ipar lehetőségeit Az idén ötezer tonna élő baromfit dolgoznak fel Bellyén, ahonnan konyhakész állapotban kerül vissza a tennék Pécsre,
