Somogyi Néplap, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-08 / 57. szám

Nőnapi kitüntetések a Parlamentben A nemzetközi nőnap al­kalmából tegnap kitüntetési ünnepséget tartottak a Par­lamentben. Részt vett az ün­nepségen Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Né­meth Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Sarlós István, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se — az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai —, Ka­tona Imre, az Elnöki Tanács titkára és Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Ta­nácsának elnöke. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a párt Köz­ponti Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány nevé­ben köszöntötte a kitüntet- teket, minden magyar asz- szonyt és lányt, majd átadta azokat a kitüntetéseket, amelyeket a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa adományozott a hazánk szo- rraüâKta társadalmi rendjé­nek épftéaöben, a doi-g/mó nők élet- és muntaakarüinné- nyesnek megjámításában ki­fejteit kime-gasló Somogyból a Munka Ér­demrend ezüst fokozatát Horváth Györgyné, a Ka­posvári Városi Pártbizottság politikai munkatársai, a Munka Érdemrend bronz fo­kozatát Horváth Józsefní szőiősgyöröki üzemanyag­kezelő és Molnár László, a Finommechanikai Vállalat Kaposvári Gyárának igazga­tója kapta. A Kiváló Munkáért kitün­tetést kapta Bocsor Józsefné vezető óvónő, Siófok, Csiker Lajosné, a Kaposvári Váro­si Tanács V. B. művelődési osztályának gazdasági fel­ügyelője, Fazekas Istvánné tanár, Kaposvár, dr. Fehér Istvánné tanár, Kaposvár, Horváth Istvánné tanar, Marcali, dr. Király Gyuláné szakközépiskolai gazdasági vezető, Kaposvár, Marnitz Petemé tanár, Kaposvár, Szilágyi Gyulané ügyviteli alkalmazott, Kaposvár, Vó- neky Gynláné tanár, Siófok Miniszteri dicséretben ket­te« részesültek. Nevelési*! A munka jelentősége és a tévézés I Ï TTársadsd*1 igény, I, [hogy sa óvoda nevelő I I munkája segítse ejd * gyermekek felkészülését az iskolára, a további életre. Ez a feladat sokrétű és bo­nyolult. A munkára nevelés nem azzal készíti elő a gyer­meket az iskolára, hogy kü­lönböző speciális művelete­ket, munkafogásokat ott be a gyermekbe, hanem az a célja, hogy rendszeres fel­adatvégzés során kialakulja­nak pszichikus képességei, és biztosítsák a feltételeket a további fejlődéshez. Alig akad olyan gyermek, süti ae érdeklődne a felnőtt munkája iránt. Ha a gyer­mek megszokta, hogy a ke­zébe kerülő tárgyakkal, esz­közökkel valamit tehet, al­kothat, iákkor ez mint ál­landó igény hat, és újabb cselekvésre késztető motí­vummá válik. Így majd az iskolai feladatok sem nehe­zednek rá nyomasztólag. (Például: ha szilárd szokás­sá alakul ki a gyermekben, hogy elkezdett feladatát be kell fejeznie, akkor a lecke­írás, a tanulás se jelent újabb problémát számára, és elérhetjük, hogy a gyermek akkor érezze magát kelle­metlenül, ha munkáját raj­ta kívül álló ok miatt nem fejezhette be,) Fontos továbbá, hogy csak életkorának, fizikumának megfelelő munkával bízzuk meg, mert az ellenkező eset kudarcélményt idézhet elő À szülő legyen modell, pél­da gyermeke előtt. Az se mindegy, hogy otthon mi­lyen nézetek, vélemények hangának el a munkáról. Mert minden gyermeken meglátszik, hogy otthon en­gedik-e dolgozni. He fő­jünk, és ne féltsük gyer­mekünket a munkától. szavak fapuskám, haitié, hapsi stb.). A hétvégi szü­net után visszatérő gyerme­kek nyugtalanok, agresszí­vek. Oka, hogy a szabadna­pok nagy részét a televízió elótt töltötték. Az biztos, hogy ezáltal az indián- és bűnüldözési élményei gyara­podtak, de — sajnos —sze­gényebbek lettek a család, meghitt beszélgetés, kirán­dulás, játszás élményeivel. Azt minden szülő tudja, hogy az óvodáskorú gyer­mekek legfőbb tevékenysége a játék, amelyből a legtöbb ismereteit, tapasztalatait izerzi. A televízió e fontos tevékenységtől is elvonja, nem szólva az egészséges fejlődéséhez nélkülhözhetet- len frisa levegőtől, mozgás­tól. Nem a televízió műsorát kívánom bírálni, inkább csak észrevétetni a gyermekekre gyakorolt káros hatását. A szülőkre is vár a fel­adat, hogy alakítsák, gyer­mekük ízlését, irányítsák fi­gyelmüket ' életkoruknak megfelelő tevékenységekre, műsorokra; gazdagítsák él­ményeiket, s ne hagyatkoz­zanak a gyermeknevelésben, oktatásban csak a televízió­ra. Pfeifer Eva Délszláv asszenykórus Sikeresen szerepel a pécsi Doktor Sándor Zsolüay Művelő­dési Központ August Senca délszláv klubjának asszonykó­rusa. A Maitusek László vezette kórus tagjai bosnyák és horvát népdalokat énekelnek. Képünkön: az asszonykórus hangversenye a pécsi délszláv általános iskolában Öregek kórháza Pótolják a családot is Harminc éve Szabáson működik egy olyan intéz­mény, ahol kizárólag idős, beteg emberek élnek. A szó­beszéd szerint a volt Taüi- án-kastélyban olyan betege­ket kezelnek, akikről a csa­lád nem tud gondoskodni. Ez azonban csak részben igaz. — Keveset tud a lakosság a mi intézményünkről — mondja dr. Rótt Pál főorvos. — Szabáson a Somogy me­gyei Korház-rendelőintézet krónikus utókezelő osztálya működik. Igaz, hogy itt idős emberek vannak, az azon­ban tévedés, hogy életük vé­géig. Megyénk korösszetétele közismert : a lakosságnak több mint húsz százaléka hatvan éven felüli. Az utób­bi évtizedekben sorra követ­keztek be azok a változások, melyek a család szerkezetét átalakították. Nem él együtt több generáció, a jelenlegi lakáskörülmények között nincs is rá lehetőség. Ez olyan helyzetet teremtett, hogy a fokozott felügyeletet, ápolást az idős hozzátarto­zóknak a család nem tudja biztosítani. A szív. és ér­rendszeri betegségek is egy­re nagyobb százalékban for­dulnak élő, súlyos, sőt élet­veszélyes szövődményekkel. A szabási kórház feladata tehát az, hogy gyógyítsa azo­kat az idős betegeket, akik­ről a család — érthető mó­don — nem tud gondoskod­ni. — Intézményük tehát kór­házi és szociális otthoni fel­adatokat is ellát? — Érzésem szerint a la­kosság mind a mai napig nem tudja, hogy mi a kü­lönbség a szociális otthon és az idős betegeket fogadó kórház között. A szociális otthonnak ápolási, a szabás! kórháznak gyógyító funkció­ja van. Például akinek a lá­bát amputálni kellett, nem gyógyítható, hanem ápolás­ra szorul ; nem kórházba kell beutalni, hanem szo­ciális otthonba. — Honnan érkeznek önök­höz betegek? — Felvételi területünk megegyezik a kaposvári kór­házéval. Somogybán nem minden kórházban oldható meg a krónikus utókezelés, ezért gyakorlatilag a megye minden részéről utalnak hozzánk betegeket. Nálunk a férőhely-kihasználtság jó­val az országos átlag felett van. A szabási kórház fel­El "Sajnos már a gyere- ! kék között is egyre _____^jobban terjed a cél és v álogatás nélküli tévénézés. Énnek nagyon sok káros kö­vetkezménye van. Az esti televíziónézés el­veszi az alvásidő egy részét, hetzen reggel — függetlenül az esti lefekvés idejétől — ugyanabban az időben kell felkelni, az óvodában, isko­lában, munkahelyen megje­lenni. A nem megfelelő mennyiségű alvás nagyon befolyásolja a gyermek egész napi viselkedését, han­gulatát, teljesítőképességét. Másrészt az esti filmek nem is gyermekek részére készül­tek.. Ezt ők is tudják, ezért vonzó számukra. A másnapi játékokban már jelen vannak az esti Rímen látott viselkedésfor­mák, a negatív szereplők l&ji.kos, betörő), a zsargon­Jeles megfigyelés A MADÁRVILÁGBAN Európa és hazánk madarainak figyelésé­vel és védelmével napjainkban sok ezer amatőr ornitológus foglalkozik. Kedvtelés­ből űzik ezt a szép szórakozást. Mondhat­nánk mesterséget is, -hiszen a műkedvelő madarásznak évekig tartó fölkészülésre, gya­korlatra van szüksége, hogy a terepen, jó és rossz időben, enyhe tavaszi napsütésben vagy a zord tél szeszélyeivel dacolva biz­tosan felismerhesse: a hazájában ,előfordu­ló több száz madárfaj közül pillanatnyilag éppen melyiknek a képviselője került táv­csöve lencséjének fókuszába. Elképzelhető azután a madarász öröme, amikor olyan madarait iát, amelyet azon a tájon még sen­ki sem észlelt. Olyan nagy élmény ez, mint a vadász számára egy ritka trófea meg­szerzése. Az amatőrök megfigyelő tevékenysége ré­vem a tudomány is sok értékes adathoz jut a madárfajok terjeszkedését vagy visszaszo­rulását, viselkedését és alkalmazkodását il­letően. Január 4-én és 5-én éppen ilyen eset történt. A Tisza szegedi szakaszán, a közismert tőkés récék társaságában egy hím tarka ré­cét figyelt meg dr. Kasza Ferenc. A tarka réce név sok kacsafajra alkalmazható — gondolhatja az olvasó —, ezért ideírom a tudományos nevét is: Histrionicus histrio- nicus. Igen jellemző a német és angol nyelvterületen használt neve: harlekin réce. A gácsér kékesszürke fejét és mellét fehér csíkok valóban bohócálarcszerűen mintáz­zák. Kékes-paäaszürke testén is több bosz- szantd fehér csík húzódik. A hideg Izland és Grönland sziget az «-e- deti hazája, de Szibériában és Észak-Ame­rikában is honos ez a kis termetű réce. A sebes folyású vizek sziklás szigetein, part­jain költ. Az elmúlt évtizedek során meg­figyelték már egy-egy példányát Ausztriá­ban és Lengyelországban is. A mai Ma­gyarország területén még soha. A Kárpát- medencében több mint száz évvel ezelőtt, 1867-ben láttáik Holies mellett (Nyugat-Szlo­vákia). Hogyan, honnan juthatott el hozzánk a lustán folyó Tisza vízére? Talán áílatkertből vagy díszmadár-te­nyésztőtől szökött példány. Lehet, hogy nagy vihar sodorta tengeren, hegyeken át alföldi tájunkra. Faunánkon új madár megjelenésének bi­zonyítását az ornitológia szigorú szabályhoz köti, melynek betartása most is megtörtént. A felfedező két ornitológus társát is kihív­ta a folyópartra, és együtt figyelték hosz- szan a nevezetes állatot. Egyöntetű volt mindhármuk meghatározása, és jelentésük alapján fogadja el majd a magyar madár­névjegyzék a tarka récét a hazánkban meg­figyelt 346. madárfajnak. Somogyi vonatkozású érdekessége e jeles megfigyelésnek, hogy a fölfedező, Kasza Fe­renc Somogyszob szülötte, és ,bár Szegeden él, gyakran kutatja Somogy madárvilágát s. Dr. Marian Miklós adata az állapotellenőrzés. A gyógyult betegek a folyama­tos ápolás biztosítása érde­kében szociális otthonba ke­rülnek. , — Volt olyan eset, Hogy a család nem kívánta vissza­fogadni a gyógyult hozzá­tartozót? — Az esetek ötven száza­lékában. Nem szereteti en- ségröl vagy embertelenség­ről van szó, hanem arról, hogy a család egyszerűen nem tudja megoldani az ál­landó felügyeletet. Azt mondják: az öregség a má­sodik gyermekkor. Amíg azonban a gyes lehetővé te­szi az édesanyának, hogy állandóan gyermeke mellett maradjon, addig. — gyakor­latilag ugyanez a probléma — az idős rászorulókkal kapcsolatban ez nem áll fenn. Relatív magányosok­nak nevezzük ezeket az em­bereket, akikről a hozzátar­tozók nem tudnak gondos­kodni. Tudatosítani kellene azonban, hogy a szociális otthon is egészségügyi intéz­mény, ám más a feladata. A kórház gyógyít, a szociális otthon ápol. J A szabási kórházban dr. Rótt Pál az egyetlen orvos. A munka többi része az ápolónőkre hárul. Az egész­ségügyi feladatok mellett ők pótolják a családot, ők ad­ják az idős embereknek olyannyira hiányzó szerete- tet. A tél nagy havazásai miatt víz és villany nélkül kellett dolgozniuk. Ügy, hogy a betegek semmiben sem szenvedhettek hiányt, nem érezhették, a megválto­zott körülményeket. Most is csak őt perc pihenőt tartot­tak, amíg kihőrpintették a kávét, s már siettek is a betegekhez. Ambrus Ágnes Eseménydús hétvégék Bár a szombat tanítási szü­net minden oktatási intéz­ményben, mégis hangos a hét végeken általában a bog- lárlellei kertészeti szakkö­zépiskola. Kulturális és sportrendezvények sorozata bizonyítja, hogy a megnöve­kedett szabad időt ésszerűen használják ki ebben az is-ko1- láhan. — A legutóbbi hét végéi» két autóbusz gördült az in­tézmény elé — mondja Gás­pár László KíSZ-összekötő tanár —, a már ötödik al­kalommal rendezett Kun Bé­la kollégiumi napokra ugya­nis a megye hét másik diák­otthonából is érkeztek tanu­lók. így csaknem négyszáz fiatal részvételével kerülhe­tett sor a zömmel sportver­senyekből álló vetélkedésso­rozatra. Ezúttal nem sikerült a hazaiaknak itthon tarta­niuk a vándorserleget: a ka­posvári Damjanich kollégium tanulói jobbaknak bizonyul­tak, és legyőzték a tavalyi védőt. A versenyeken kívül az 512-es számú szakmun­kásképző diákotthonának La­kód színvonalas kulturális műsort adtak, amelynek fő témája a béke volt Ugyancsak a hét végén lé­pett föl iskolánk nemrégiben alakult zenekara az egyik kö­zeli nevelőotthonban, és szor­galmasan készülődtek a Lei- le nép táncegyüttes fiataljai is az „edzőtáborban”. Külön örömünk, hogy a megyeszék­helyen rendezett Ki tad töb-> be* a Szovjetunióról eánÖ vetélkedőről diákjaink első helyezéssel tértek haza. Ugyancsak Kaposváron sze­repeltek mezed futóink is,’ szintén több érmet mutathat­tak meg hétfőn társaiknak. Ez természetesen csak egy hét vége eseménye volt egy oktatási intézményben, de jelzi azt, hogy az iskolák a kezdeti bizonytalanságok után egyre jobban megtalál­ják azokat a formákat, lyék alkalmazásával gyám hasznossá tehetik a szabaddá vált szombatokat Plakátkiállítós A imát év ptefeáttenmcaé nek legjobbját kerültek • közönség élé azon a kaáflé- tásom, amely kedden rjyfi» a Magyar Nemzeti Galériá­ban.. A Művelődési Mindsz- térram és a Magyar Hirdető szervezésében létrejött pla- kátszemée ezúttal is az al­kalmazott grafika legnépsze­rűbb műfajának helyzetéről tudósíit. Több mán* 4M beküldő» műből választatta kd a zsű­ri azt a 116 alkotást, amely a tablókra került. Pofliitokat, kulturális, kereskedelmd pla­kátok, vailamiMt naptárak reprezentálják a legjobb magyar piofcáttervezők káját Az előző évekhez szonyüva több művet tatnak be. A számszerű emelkedéshez a zsűri tag­jainak véflemén ye szerint a plakátok művészi színvona­lának javulás» is társult! Pályázat fiatal közművelődési szakembereknek A KÉSZ Központi Bizott­sága, az Országos Közműve­lődési Tanács és a Magyar Népművelők Egyesülete pá­lyázatot hirdet a fiatalok művelődését, szórakozását, szabad idejűk hasznos eltöl­tését segítő tanulmányok, új módszerek kidolgozására A pályázaton 35 évesnél fiatalabb közműved ődési szakemberek vehetnek részit, a legfeljebb 20 gépelt ofdal terjedelmű tanolmányokad kollektívák is beküldhetik. A szervezők elsősorban az ifjúság művelődésének áj formáit, a kis településeken és a lakótelepeken élő fia­talok szórakozási szokásait elemző pályaműn kákát vár­nak. A kiemelt témakörök között szerepel: miként vál­hatnának népszerűbbé a műveJődésí intézmények, nyitottabbá a könyvtárak, a múzeumok, s együtt hogyan adhatnának újabb lehetősé-' geket a szabad idő áttölté­séhez. % A legjobbnak bízom jutó pályamunkák megvalósítását az Országos Közművelődési Tanács támogatja. A szer­zők — az értékes pályadíjak mellett — szerzői jogdíjat is kapnak. A jeBgés pályázatok be­küldési határideje 1984, jtí- üus 1. A pályamunkákat két példányban kell eljuttatni a KISZ KB kulturális osztá­lyának (Budapest XIII., Új­pesti rakpart 37—38.), s zárt borítékban mellékelni kell a pályázónak és munkahelyé-; nek nevét, címét SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents