Somogyi Néplap, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-01 / 51. szám

Sorstársak Csupán Nagyatádon ki­lenc hallássérültet, nyolc értelmi fogyatékost, tizen­négy halmozottan fogyaté­kost, negyvenhat látássérül­tet és ötvenkét mozgássé­rültet tartanak nyilván. Mindezt Koncz Gábornétól, a Vöröskereszt helyi szerve­zetének titkárától hallot­tam. S azt is, hogy ■ a kor­látok köré szorult emberek­kel való foglalkozás nem lehet kampánymunka. Volt egy rokkantak éve, amikor a versengés szándékával mindenki tenni akart vala­mit, s utána nagy csend következett. Nem így Nagy­atádon. A bidvicai klubkönyvtár vezetője, Mester József ma­ga is sérült egy baleset miatt. A tagok előadásokon, kötetlen beszélgetéseken ta­lálkozhatnak a Gábor An­dor Művelődési Központ­ban. Ifjabb Torma István a Komfort Ipari Szövetke­zet autószervizének alap­szervezeti KISZ-titkára munkatársait mozgósította, soron kívül intézik a moz­gássérültek gépkocsijainak javítását, s ahol tudnak, se­gítenek nekik... Megmozdult a város, amikor egy fiatalember — Nemes Nándor, az ESZKV egykori dolgozója — balese­te során olyannyira megse­besült, hogy saját magát sem tudta ellátni. Egykori kollégái segítségével még a Kiszely utcai lakásba veze­tő lépcsőket is átalakítot­ták, hogy legalább tolóko­csival ki tudjon menni az utcára. A minap megállított az utcán Koroncz János, a nagyatádi áfész 1. számú szerelőrészlegének vezető­je; nem dicsekedni akart, hiszen az érdem nemcsak az övé, hanem mutatni va­lamit, bizonyságául annale, hogy nem feledkeztek meg egykori dolgozójukról. Újonnan épült családi há­zuk garázsában egy motor­ral fölszerelt, repülőgép- üléses kocsi áll: volt kollé­gájuknak készült... A néhány heti szorgos brigádmunkának azonban sokkal régebbi előzményei vannak. Minderről Lengyel István Lőcsei utca 26. szám alatti portáján beszélget­tünk. — Valamikor magam is az áfész dolgozója voltam; kőművesként kerestem meg a kenyeremet. Nem panasz­kodhattam, hiszen jól meg­fizettek. Aztán meg ott vol­tak a hétvégék, s szépen hozott ez is. Miért mondom mindezt múlt időben ? Mert megtörtént a baj. Épp a ti­zenkettedik házassági év­fordulónkon: 1981. szeptem­ber 27-én. Leestem az al­mafáról. Bevittek a .nagy­atádi kórházba, aztán to­vábbrobogott velem a men­tő Kaposvárra. összecsú­szott a gerincem; nem tud­tak rajtam segíteni, moz­gássérült lettem. Mozdulnom nehéz. A feleségem meg a tizenhárom éves lányom se­gít mindenben. Még jó, hogy korábban felépült a házunk, s van fedél a fe­jünk fölött... Amikor megtörtént a baj, Lengyel István har­minchat éves volt. S a toló­kocsi volt az egyetlen lehe­tősége, hogy mozdulni tud­jon. A kerekeket hajtani persze nehéz; még a boltba sem juthatott el. Ma már megteheti, mert épp a bol­tosok voltak azok, akik se­gítettek rajta. Nokk Béla, az áfész nagyatádi négyes boltjának vezetője, a Petőfi Sándor szocialista brigád vezetője mondta: — Megkerestek bennün­ket a Vöröskereszttől, hogy egy módon lehetne segíteni a volt kollégánkon: ha meg­vennénk egy kocsit, s át­alakítanánk motoros jár­művé. Miért ne segítettünk volna? A brigád összerakta a forintokat. S Koroncz Jánosék meg­csinálták hozzá, ami kellett. Nagyatádon ötvenkét moz­gássérült van. Sorsuk kö­zös, de mindannyiukat se­gíti valamilyen közösség. Nagy Jenő Mesztegnyői beszélgetés Minden családdal kapcsolatban állnak Tavaszt váró tervek A gyógyszer­tárból, amit Cse­re József egy esztendő híján tíz éve vezet, jól látható a szépen gondozott Sza­badság park, * a mesztegnyői fő­utca. Az út túlsó oldalán egy let átalakításán szorgoskodnak. — Valamikor italbolt volt ott, de szerencsére megszüntették, s épült helyette egy szép bisztró. Az egykori italbolt­ba átköltöztetik az áruházból az iparcikk, illetve a műszaki részle­get, egyúttal meg­szüntetik a mos­tani kis húsboltot, azt beviszik az ABC-áruházba, helyén pedig hatósági hússzéket nyitnak. Gazdagodik községünk ke­reskedelmi hálózatba, s vele — remélhetőleg — az ellá­tás színvonala is. E szavak is jelzik, hogy Csere József, bár Mezőcsoko- nyán született, ma mármesz- tegnyőinek vallja magát, s a régen ott élőkkel együtt örül a község gyarapodásá­nak. Ezért is vállalta öröm­mel, amikor öt esztendeje a községi népfrontbizottság el­nöki tisztségére javasolták. — Érdekesen kezdődött közéleti tevékenységem. Gyermekeim révén megis­merkedtem azzal a lelkes gyűjtőmunkával, ami az is­kolában Kövesdi Tibomé irá­nyításával folyt, s én is be­kapcsolódtam. Tudja, paraszt­gyerek vagyok, szívügyem a népi emlékek megmentése, megőrzése áz utókornak. Munkám, hivatásom révén jó lehetőség nyílott arra, hogy beszélgessek a gyógyszertár­ba belépőkkel: hol található egy-egy régi mezőgazdasági eszköz, falusi használató tárgy. Esténként, szabadna­pon vagy vasárnap beültem a kocsimba, jártam a kör­nyező települések — Gadány, Kelevíz, Hosszúvíz — portá­it, s én is segítettem a gye­rekeknek a gyűjtésben. Most tavasszal szeretnénk ezekből a tárgyakból és más emlé­kekből állandó kiállítást nyit­ni. A népfront ezzel — össze­fogva a párt és a társadalm' szervekkel, a tanáccsal, a termelőszövetkezettel — a népi emlékek, hagyományok ápolására neveli a gyereke­ket, hogy felnövekedve ők legyenek majd folytatói en­nek a munkának. Ezért tart­ják a falunapot is december­ben, az 1842-es mesztegnyői zendülés évfordulóján, s em­lékeznek meg minden évben a község egykori tanítójának, az 1919-ben mártírhalált halt Ladi Jánosnak munkásságá­ról, hogy a történelmi múlt ismerete is formálja, alakít­sa a mai nemzedék szemlé­letét. Ilyenkor télen naponta 80 —100 helybeli és a társköz­ségben lakó is betér gyógy­szerért, de késő délután már csak kevesen jönnek, ^s be­szélgethetünk. Van idő*hogy az elmúlt évek eredményeit s az idei terveket is sorra vegyük. Csere József készségesen és örömmel beszél. Arról az összefogásról, faluszeretet- ről, ami Mesztegnyőn és a társközségekben is megnyil­vánul, ha a településekért önzetlenül tenni, dolgozni kell. A növekvő közéleti ér­deklődésről, a téli politikai oktatás sikeréről, arról, hogy egy-egy előadáson 35—40 em­ber is részt vesz. A sikeres múlt évi hulladékgyűjtésről, arról, hogy az így nyert pénzt közösségi célra adják. — Tavaly nyáron elhatá­roztuk, hogy társadalmi mun­kában építünk az iskola mellé egy olyan épületet, ahol a gyerekek tisztálkod­hatnak. Volt olyan nap, hogy huszonötén, harmincán is dolgoztunk, hogy szeptem­berre átadhassuk az épüle­tet. Sikertilt. Jöttek a társ­községekből, olyanok is, aki i­nek már nincs iskolás gyer­mekük. A kelevízi Sziget' Gyula feleségével együtt na­gyon sok társadalmi munkát vállalt, de említhetném a ga- dányi, nyugdíjas Birkás Ist­vánt is. Az úttörőszobát, az iskola pincerendszerének rendbetételét is így végeztük el. Jöttek a Ladi János Tsz, az erdészet faüzemének szo­cialista brigádjai, és segítet­tek. S akkor is, ha fásítani kellett, vagy virágot ültetni, meg gondozni, ápolni őket. Nagyon várjuk a tavaszt, a jó időt, hogy elkezdhessük, il­letve folytathassuk a mun­kát: sok szép tervünk van. Ilyen többek között a mu­zeális értékű mesztegnyői épületek rendbetétele. Az ;s- kola és az óvoda közötti te­rületen — a földmunkát a tsz tavaly már elvégezte — kis arborétum létesítése, a fák, bokrok s mag növények telepítését, illetve a munka irányítását Palatinusz László, a termelőszövetkezet agronó- rrvrsa vállalta. Mesztegnyőhöz közel, a ha­lastavak szomszédságában találni egy szép erdőrészt, a Pataksűrűt. Itt rendezik meg évente a gyermeknapot, s az augusztus 20-i ünnepséget 's. Az erdészet fűrészüzemének brigádjai már eddig is na­gyon sokat tettek, hegy ez a kirándulóhely kulturált, ren­dezett legyen. Idén farön- kökből asztalokat, ülőalkal­matosságokat készítenek, szeretnének egy faházat is felállítani; az a céljuk, hogy autóspihenőt alakítsanak k'. A helybelieken kívül a Ba­latonra igyekvők is megpi­henhetnek ott, s néhány kel­lemes órát eltölthetnek. Szalai László Lőrinci L. László Jég hátán — Mi a fene? — rántottam fel a .szemöldököm. — Hát nem is magunknak, ha­nem a szoedemnak dolgo­zunk? Ravaszul rámkacaintott — Is-is. Azok a behemót szekrények be sem férné­nek a lakásunkba; Jól mu­tatnak majd a munkásott­honban. Jó lesznek könyv- szekrénynek. X)e a kisebb garnitúrák .... Kijavítom őket, és felhordjuk a pad­lásra. Lehet, hogy néhány év múlva emeletes házat vehetsz az árából. Ha ott­hagyjuk, a végén még el­tüzelik. Akkor aztán fuccs az egésznek! Sóhajtva lehúztam ma­gamról a gatyát, és elbal­lagtam Bicóékhoz. Az öreg Bicónak tágra kerekedett a szeme, amikor elkértem a kocsit, de , nem kérdezte, hegy mire kell. Sejtettem, hogy fúrja a kíváncsiság ; amikor az utca sarkáról lopva visszafordultam, még mindig a kerítésnél állt és elgondolkodva bámult utá­nam. Egészen addig vacakol­tunk a műhelyben, amíg csak le nem ereszkedett az alkonyat Erőt és fáradsá­got nem kánéi ve leszedtük a targonca kerekeit s az öregem vastagon bezsíroz­ta, hogy ne nyikorogjon. Esküszöm, egy csikágói szeszcsempészbanda sem készült fel akkoriban ala­posabban a csempészésre, mint mi a bútorszállításra. Óriási volt aztán a meg­lepetésünk, amikor az Al- mássy kúria bejárata előtt fegyveres őrséget találtunk. Szovjet katona állt a ka­puban géppisztollyal, mel­lette fehéringes fiatalember vörös karszalaggal, s kéz- zel-lábbal magyarázott va­lamit a katonának. Olyan váratlanul találtuk magun­kat szembe velük, hogy le­hetetlen volt az észrevétlen v isszavonulás. A katona megrántotta vállán a fegyverét és ér­deklődve bámult ránk. A 24. fehéringes erre súgott va­lamit neki, aztán lassan odabaliagott hozzánk. A targonca nyelét természete­sein én fogtam, az öregem szótlanul állt mellettem és a pipáját szívta, i — Jó estét! — mondta a fehéringes. — Jó estét — morogta az öregem is. — Hova, merre? — kér­dezte az ismeretlen és le­guggolt, hogy a targonca alá nézzen. S mivel ott semmit nem talált, kiegye­nesedett, és gyanakodva vé­gignézett rajtunk. — Mit akarnak ezzel a targoncával, emberek? Apám jobbnak látta, ha nem beszél mellé. — Ide jöttünk — és pi­pája nyelével a kúriára mu­tatott. — El szeretnénk vinni valamit. A fehéringes megcsóválta a fejét — Már pedig innen nem lehet kivinni semmit. A fő­ispán megtiltotta. Állítólag volt itt valami kép, valami festőtől... A nevét már nem tudom, de állítólag vi­lághírű volt... Vagy a kép, vagy a festő, de ez most nem is érdekes. A főispán úr szerint ez barbárság. Még a falról is levakartak valami képeket, amik oda voltak festve. Egy csomó könyvet is elvittek, aztán szétszórták mindenfelé. Ám­bár azokért nem nagy kár, Szárazságra méltányosságból Az autóstoposokra is érvényes a casco Az Állami Biztosító ma több mint 150 féle biztosí­tási lehetőséget kínál a gaz­dálkodó szervezeteknek, il­letve a lakosságnak. Ta­valy csupán Somogybán 53 400 kárügyet intéztek, nyolcezerrel többet, mint a megelőző évben. A kifizetett kártérítés meghaladta a 113 millió forintot. Az idén a biztositó tízféle új szolgálta­tást és biztosítási módozatot vezet be, s munkamódszere­it több új vonás jellemzi. Ezekről kérdeztük az Álla­mi Biztosító megyei igazga­tóját, Bányai Károlyt. — Üj fogalom a mezőgaz­dasági nagyüzemek részére méltányossági alapon nyúj­tott kártérítés. Az aszályká­rokra külön biztosítási le­hetőség nincs: az ilyen ká­rokat méltányossági alapon igyekszünk figyelembe ven­ni. A megyében 10 millió forintot fizettünk ki azok­nak a nagyüzemeknek, ame­lyekben az aszálykár a gaz­dálkodás egyensúlyát veszé­lyeztette volna. Az év elejétől a gazdasá­gok az előző három év át­lagát meghaladó termésho­zamra is köthetnek biztosí­tásit. — Eddig nyolc tsz élt ez­zel a lehetőséggel. Tizenöt gazdaság az állatállományát biztosította az új, nagyobb I kártérítést nyújtó módozat szerint, tíz ipari üzem pedig álló- és forgóeszköz-biztosí­tását egészítette ki. A koc- kázatararányos díjtételek­kel januártól bevezetett for­ma lehetővé teszi a helyre- állítási vagy pótlási kötJsé- "gek teljes megtérítését. A megyében 263 ezer sze­mélybiztosítást tartanak nyilván. Egy somogyi ál­lampolgár az . .országos át­lagnál mintegy kétszázzal többet, 846 forintot költ biz­tosításra. A számok, és a szervezők tapasztalatai is azt mutatják, hogy az em­berekben ma nagyobb az igény a biztosítási szolgál­tatások iránt, mint akár csak 2-3 éve. — Az élet- és lakásbizto­sítások, valamint a casco iránti igény csaknem azonos mértékben nőtt. A biztosí­tott otthonok száma már el­éri a 92 ezret. Ez azt jelen­ti, hogy minden öt somogyi lakás közül négyet biztosí­tottak. Országos átlagban a magánautó-tulajdonosok 56 mert nem magyarul voltak írva, és ugyebár, mostantól kezdve a burzsuj nyelveket nem kell majd használni. Elég nekünk a sajátunk is, és az orosz elvtársak nyel­ve ... Mig esetleg a bolgár — tette hozzá, miután eszé­be jutott, hogy bolgárok is jöttek az orosz csapatokkal. — Ámbátor... Apám azonban nem óhaj­tott nyelvi vitába bocsát­kozni. — Nem is akarok én be­menni a kúriába ... csak az udvarba. — Minek? — kérdezte a fehéringes. — Nincs ottan semmi az égegyadta vilá­gon ... Csak valami össze­tört széklábak és minden­féle ócska bútorok. El is csúfítják ezt a szép ker­tet... A főispán úr utasí­tása szerint alighanem a Független Kisgazdapárt székháza lesz itt nemsoká­ra. Az anyjuk istenit, azért ezek a kisgazdák tudják, hogy mitől döglik a légy... Mi meg, parasztpártiak, a mezőgazdasági iskola tor­natermében szorongunk. Még klozetra is a szom­szédba kell járni... — Éppen ezeket a vacak széklábakat akarnánk el­vinni — monda az öregem. A karszalagosnak felsza­ladt a szemöldifite a hom­lokára. (Folytatjuk) százaléka rendelkezik cas- cóval, nálunk arányuk meg­haladja a 70 százalékot. Ta­valy 3100 kárra több mint 20 - millió forint kártérítést adtunk a cascók alapján. Ez mintegy 4 millióval több, mint az előző évben volt. Személybiztosításokból a megyében 263 ezret tartunk nyilván. Ezt az előbbi szá­mokkal egybevetve kiderül, hogy a megye valamennyi családjával többszörösen is kapcsolatban állunk. — A megye keresőképes lakosságának már mintegy. 86 százaléka, 120 ezer ember rendelkezik cséb-bel Or­szágosan is csaknem ilyen elterjedt ez a forma. Ahhoz, hogy továbbléphessünk, bő­víteni kell ' a módozatokat. Az Állami Biztosító köz­pontja által végzett piacku­tatás eredménye szerint el­sősorban a magasabb élet­baleset- és betegbiztosítási szolgáltatások iránt jelent­kezik új igény. Ezért vezet­jük be április 1-től a „csa­lád” új tagját, a cséb 159- et. Ugyancsak újdonság az az egységes balesetbiztosítás, mely az egy összegű szol­gáltatás mellett járadékot is tartalmaz, és térítést nyújt a baleseti táppénzes állo­mány időszakára is. A ja­nuár 1. óta az Express iro­dáknál váltható stopos iga­zolvány alapján a casco és a felelősségi biztosítás va­lamennyi szolgáltatása vo­natkozik a stopos utasokra» is. — Éltől az évtől' külön biztosítást köthetnek egye­bek közt az autójavító mű­helyek, a fuvarozók, építé­si-szerelési biztosításit a kisvállalatok, s újdonság­ként baromfikárra is a líisállattenyész'ők. A megye-, bén eddig 2100 vállalkozó — kisiparosok, kiskereskedők, gazdálkodók — rendelkezik biztosítással. B. F. Vízszennyezés a Bódván Múlt szombaton Miskolc egyes városrészeiből jelez­ték a vízműveknek és, a kö­jál ügyeletének, hogy kelle­metlen ízű, rossz szagú víz folyik a csapokból. Az egészségügyi és vízügyi szakemberek megállapítot­ták, hogy a Bódva folyón az Észak-magyarországi Regio­nális Vízművek sajóecsegi vízmüvének környékei víz­szennyezés történt. A szennyezett víz onnan ke­rült a városi vízvezelékhá- iózatba... A folyóba jutott fenol és ammónia a klóro­zott vízzel keveredve klór- amint és klórfenolt csapott ki, s ettől a víz ihatatlanná vált. A szennyezés következté­ben a városban egészségká­rosodás nem töncé-nt. A sajóecsegi vízmüvet az illetékesek azonnal leállítot­ták; ez a város vízellátásá­ban napi 12 ezer köbméter kapacitáskiesést okozott. Az egészségügyi hatóság folya­matosan mérte a Bódva víz­minőségét, és a minőségi értékek javulása után ked­den délután már engedélyt adtak a vízmű újraindításá­ra. Egyidejűleg megszigo­rították a vízkivételi tech­nológiát. A nagykanizsai Hevesi Sándor Művelődési Kö/,|>ontban március 2-án 17.30 és 20 órai kezdettel Dolly Roll együttes koncertje leas. _______________(24145W

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents