Somogyi Néplap, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-22 / 69. szám

- Tndokott-e a tirsaântmi ünnepségeket szervező iro­da alapszolgáltatásainak in­gyenessége? Föltételezhető, hogy aki ma a társadalmi ünnepséget választja, ezt sokkal inkább világnézeti meggyőződése, semmint anyagi megfontolások alap­ján teszi. ILJSICS FERENC: Ko­rántsem bizonyos, hogy e* általános. így igenis indo­kolt — a* esetek egy részé­ben még szociális megfonto­lások alapján is — az in­gyenesség. Persze tovább kellene széSesüendntk az egyéni igényeknek megfele­lően a fizetett szolgáltatá­saink választékáit. S nem elég kiszolgálnunk, de fel is keli keltenünk az igényt és igényességet SÁNDOR MÁRIA: A csa­ládi ünnepségekben sajáton nevelőerő nejük. Az a gye­rek például, akibe kisko­rában nem sikerült bele­plántálni az elhunyt hozzá­tartozók iránti kegyelet ér­zését, akivei nem t ikerül megértetni, hogy a* ősök sírjának gondozása nem egy­szerűen illendőség dolga, az később a nagy koszorúzás! ünnepségek tartalmával ten lesz képes érzelmileg azono­sulni. E téren a családi, de az iskolai nevelésnek ic sok hiányosságát látom.- Véleményük szerint mi­lyen módon lehetne tovább fokozni a politikai ünnepsé­gek, agitativ jellegét. Mi­ként válhatnának hangvéte- lükben is vonzóbbá ezek az események? MIHALICS VERONIKA: Nem elég csupán az esemé­nyek forgatókönyvét össze­állítani, pontosan tudni keil azt is, hogy a különféle rendezvényekkel milyen célt kívánunk elérni. Valameny- nyd rendezvénynek valami­képp egyénhez szólónak is kell lennie. Tudom, ez sok­kal könnyebb feladat a szű- kefob közösségekben. Mun­kásmozgalmunk gazdag ha- nyományaLra építve több, talán már elfeledett mód­szert is újraéleszthetnénk. Érdemes elgondolkodni pél­dául azon: a felszabadulás után a pártok máért tudtak kulturális megmozdulásaik­kal is politizálni, s hogy miért nem sikerül ez hiány­talanul ma? MÁJ PÉTER: Ä megyei pártbizottság a szocialista közgondolkodás helyzetét vizsgáló anyagában e téma­körrel kapcsolatban is elem­zőén és önkritikusan foglalt állást Eszerint akkor érhe­tünk célba, ha rendezvé­nyeink az eddigieknél is tartalmasabbak, emberköz- pontúak, érzelmileg is ma­gas hőfokúak lesznek. Mind­ehhez egyes helyeken szem­léletváltozásra van szükség. Nem elég mások elé köve­telményeket állítani, és csak úgy általában elvárni a színvonalasabb rendezvé­nyeket. Az ünnep, az alka­lom mindannyiunké, így mindenkinek van tennivalója a jobbítás érdekében. SOMOGYI NÉPLAP keimnek, hogy rátámé!r ün­nepségen kötelező a részvé­tel. Csupán annyit: én hol­nap ott leszek a szobornál és egy szál virágot fogok virant. Másnap ott volt az osztály,., — Látszólag a fentiektől eltérő téma, valójában poli­tikai, világnézeti szempont­ból sem közömbös a családi jellegű társadalmi ünnepsé­gek színvonala, vonzereje. ILISICS FERENC: A tár­sadalmi rendezvénybe iránti igény nőtt az elmúlt évek­ben. Jelentős eredmény, hogy a munkahelyek is egy­re aktívabban vesznék részt a különféle családi esemé­nyek szervezésében. Ezek­nek az alkalmaknak a kö­zösségi vonását erősíti az, hogy a munkatársak vagy az üzemi vezetők is osztoz­nak a aseláddkikal öröm­ben és bánatban. Apró, mégis jelentős siker, ami­kor a társadalmi ünnepség­től idegenkedő nagymama utólag elmondja: a nálunk tartott esküvő hangulato­sabb voit, saisi a templomi. Az egyik kaposvári üzemben 40 gyerek részére tartottak társadalmi néva­dót, Voltak 5—6 évesek és újszülöttek is. A több mint 200 tagú tömegben óhatatla­nul is a „aofc bába közt el­vész a gyerek** mondás ju­tott eszünkbe. Félő, hogy aki első gyermekét ilyen kö­rülmények között vitte név­adóra, a másodiknál meg- gondolja, hogy ezt a meg­oldást válassza-e? — Bár ez a példa nem jellemző, sajnos tény, hogy az esküvők esetében is sze­münkre vetik olykor a szer­tartás „futószalag" jellegét. De hát ha csak egyetlen há­zasságkötő terem ván. Szom­bati napokéul óhatatlan a sorbanállás. Ennek ellenére törekszünk arra, hogy a csa­ládi ünnep valóban benső­séges legyen, s az egyeeÿaeg érzetét keltse, — Mérhető-e a rendezvé­nyek hatása? Tapasztalataik szerint elérik-e céljukat? SÁNDOR MÁRIA: Mér­hető a hatás, és kell is mérni, hiszen a visszajelzé­sek alapján lehet meghatá­rozni a teendőket, módsze­reinket. A hatáselemzésnek többféle módszere van. Pél­dául a reprezentatív fölmé­rés, az egyéni beszélgetések és a sajtóvisszhang. Szá­momra az a fő értékmérő, ha egy rendezvényről ké­sőbb is beszélnek, ha az ott kapott élmény időálló. A rendezvények akkor érik el céljukat, ha részei egy fo­lyamatnak. A politikai ren­dezvénynek legyen előzmé­nye és utóhatása. Jó példa erre a tavalyi kaposvári honismereti akadémia, melynek előkészítése széles körű társadalmi összefogás­sal és igényességgel történt Az országszerte kiváltott sajtóvisszhang, s a rendez­vény hatása is igazolja ezt. Sokféle követelménynek kell megfelelni ahhoz, hogy egy rendezvény sikeres legyen. Egy-egy jó 'momentum nem jelenti a rendezvény sike­rét, viszont egyetlen fossz összetevő elronthatja az egész megmozdulást. MÁJ PÉTER: Nehéz meg­állapítani, hogy a sikerben vagy a kudarcban mekkora része volt az objektív és a szubjektív tényezőknek. A szónok nem tudott kapcso­latot teremteni a hallgató­sággal, vagy a rossz időjá­rás húzta keresztül a rende­zők elképzelését? Ügy ér­zem. az esetek többségében mégis sikerül a rendezvény külsőségeivel is szolgálnunk a tartalmi célokat. A mun­kahelyi vagy iskolai rendez­vényeken, ahol például egy munkatárs, osztálytárs mondja a megemlékezést, vagy ad elő egy verset, az érzelmileg is jobban meg­ragadja a hallgatóságot. Jó­val nehezebb ezt az érzelmi hőfokot megteremteni egy központi rendezvényen, ahol sokféle igényű, felkészültsé­gű hallgatóval kell kapcso­latot teremtenie az élőadó­nak. A különféle ünnepsé­geknek vagy megemlékezé­seknek szükségszerűen van­nak állandó elemei, ettől azonban korántsem föltétle­nül szokványos az esemény, ha például a szónok szavai az ismert tények említése mellett újszerű elemeket is tartalmaznak, ha a történel­mi események fölsorolásán kívül, de azzal összefüggés­ben, a ma emberét is érin­tő gondolatokat közvetít. MIHALICS VERONIKA: Inkább csak érezni, mint mérni lehet azt, hogy sike- rült-e egy ünnepélyt ünnep­pé tenni. Nem egészen ob­jektív mérce a visszaérke­ző vélemény, sőt az sem, ha például egy kisebb közösség rendezvényén megpróbálják másolni a központi ünnepsé­get Ez hozhat ugyan elis­merést, de nem bizonyos, hogy célravezető, hiszen egé­szen más közegről van szó. Nem értek egyet azzal sem, amikor egy rendezvény színvonalát és eredményét a megjelentek számával igye­keznek bizonyítani. Lehet, hogy valahol nagy tömeg gyűlik össze, s mégsem si­kerül az embereket érzelmi­leg is megragadni, adni ne­kik valamit az ünnep lénye­géből, mondandójából. A KISZ szervezettsége a me­gyében elmarad az országos átlagtól. így számunkra kü: lönösen fontos, hogy vala­mennyi rendezvényünkkel politizáljunk és embereket ayerjünk meg. Egyetlen ren­falugyűlést rendezni úgy ts, mint Balatonszárszón. tet­ték tavaly: a gyerekek a fa­lu történetét, krónikáját mu­tatták be a tanácselnöki be­számoló előtt. Hangulatos és korántsem szokványos ren­dezvény volt ez. MÁJ PÉTER: Elképzelhe­tő, hogy például egy meg­emlékezést élményszerűbbé, hatásosabbá tenne egy do­kumentumfilm részletének vetítése. Ez azonban sza­badtéri rendezvényen tech­nikailag kivihetetlen. Arra viszont igenis van mód. hogy például az esemény tartalmához jobban illeszke­dő vers vagy zene hangoz­zék el. Véleményem szerint mégsem a formai megoldá­sok mindenáron való megú­jítása az elsődleges. Fonto­sabbak ennél a tartalmi kö­vetelmények. Ez mindenek­előtt a szónok felkészültsé­gétől, igényességétől függ, s attól, hogy figyelembe ve­gye : milyen körbaj és kik­nek beszél. MIHALICS VERONIKA: Tapasztalatom szerint az utóbbi években az iskolák­ban vagy üzemekben is na­gyobb gondot fordítanak az ünnepségek rendezésére. Egyre ritkább a feladatot csupán „letudni" kívánó szemlélet Fontos, hogy az iskolákban ne csak a taná­rok szervezzék a műsort, hanem építsenek a gyerekek ötleteire és aktivitására is, hissen igy válhat személy­hez szólóvá az esemény. — Kellően fiatalosak-e a KISZ rendezvényei? — Sajnos, nem eléggé. Bár egyre kevésbé érjük be a sablonokkal. A beszéd hangvételétől a műsort szí­nesítő zenéig és táncig sokféle módon igyekszünk megfelelni az életkori sajá­tosságoknak. Történelmi ün­nepeinknek tágabb és sző­kébb közösséget összetartó erejük is van. Sajnos, ezt a kötést csak nehezen talál­juk meg, s ebben nem csu­pán a módszereink hibásak. Egyes emberek, például is­kolaigazgatók, vagy vállala­ti ünnepségek szervezőinek igénytelensége és hibás módszerei is közrejátszanak abban, hogy a fiatalok egy része előítélettel jön a ren­dezvényekre. Miért van, hogy az óvodások olyan lel­kesek és megilletődöttek az ünnepségeken, s hova tűnik később ez az érzelmi felfo- kozottiság ? Középiskolai osz­tályfőnökségem idején egy­szer se mondtam a gyere­dezvényümkkel sem vagyok teljesen elégedett, bár vol­tak valóban jól sikerültek. Bensőséges hangulat jellem­zi például a tavaszi fáklyás felvonulásokat, s elérte cél­ját a tavalyi kaposvári bé­kenagygyűlés is. — A különféle rendezvé­nyek tartalma és formája s ez főiként a részkérdések­re vonatkozik Fontos, hogy az egész rendezvény egyfaj­ta érdekeltséget keltsen. „Mindezt a televízióban, a munkahelyen nem kapom meg, csak ha ide elmegyek”. Lényeges az is, hogy az előadó föl tudja kel­teni az érdeklődők Figyel­mét, és fönn is tud­ja tartaná. Nem közöm­nem mindig illeszkedik. Vgy egy megemlékezés mon­dandója például szinte szét­feszíti a rendezés kereteit, tartalma gazdagabb, mint amit az ünnepség formája közvetíteni képet. Máskor mintha a kereteket nem tudnánk kellő tartalommal megtölteni. MIHALICS VERONIKA: Talán csak rossz beidegző­désből fakadó kötöttség, hogy például március 15-e megünneplését a népfront és a KISZ, az április 4-i rendezvényeket a párt szer­vezi. Rugalmasabb munka­megosztásra volna szükség ahhoz, hogy tartalmi és for­mai szempontból is egymás­hoz kötődően, egymásra épülően szervezhessük tava­szi ünnepeinket. Nem sza­bad csupán dátumokban és rendezvényekben gondolkod­ni. Ugyancsak többször szó­vá tettem például, hogy az április 4-i ünnepséget nem szabadna 2-án tartani csu­pán azért, mert az munka­nap. Ez az „egyszerűsí­tő” kényelmi szempont tisz­teletlenség a hősökkel szem­ben, akikre emlékezünk. SÁNDOR MÁRIA: Ka csak a rendezők értékelik az esemény színvonalát, az öncsalás veszélye fenyeget. Kivált, ha forgatókönyv sze­rint minden teljesült Ugyanakkor a közönség tag­jai között is lehetnek szél­sőséges értékítéletek. Aki többször vett részt hasonló rendezvényen, talán kritiku­san teszi szóvá az ismétlő­dést, míg másra az újdon­ság erejevel hathat. Van, aki képes azonosulni az ün­nepség hangulatával, tartal­mával, más — esetleg kellő történelmi tájékozottság hí­ján — nem is érti az el­hangzottakat. A tartalom és ,a forma egysége a retoriká­ban, a pszichológiában meg­határozott. Ha ezt a szerve­zők ismerik, és az értékelés­nél is ezeket a szemponto­kat veszik figyelembe, ak­kor jobbá tudják tenni a rendezvényeket. A gyakor­latban a tartalom és a for­ma nem műidig íheazkedik, bős a beszéd- és magatartás kultúra, de a környezet vagy a technika san. Mind­ezt megkomponálni csak tu­datosan együtt dolgozó ren­dezői gárda képes, amely tudja, mit akar, s hogyan, kivel tudja megvalósítani. — Hogy a helyi — pél­dául iizepni vagy iskolai — rendezvények elérik-e célju- kat, az részben attól is függ képesek-e hangvételükben alkalmazkodni a hallgatóság felkészültségéhez, érdeklődé­séhez. Például az ifjúsági politikai _____megmozdulások k ellően számolnak-e az élet­kori sajátosságokkal? Mi­ként sikerül megtalálniuk a hatni tudó fiatalos hangot? SÁNDOR MÁRIA: A k8­lönböző rétegeik és korosztá­lyok fiatalos hangvétel irán­ti igénye, fogékonysága vagy kritikai hajlama eltérő. A rendezvényeiknek mindezzel számolniuk kell. A szokásos formától el lehet térni, a lé­nyeg az, hogy az esemény élményt adjon. Lehet egy asztal A szocialista közgondolkodás helyzetét és ez ezzel kapcsolatos feladatokat összegező megyei párthatározat előkészítése során sok helyen szóvá tették nemzeti, nemzetközi ün­nepeink, ünnepségeink szokványosságát, ese­teként jellegtelenségét Az emberek meggyő­zőbb érvelést, érzelmi telítettséget, bensősé- gességet várnak ezektől oz alkalmaktól. A határozat szerint fontos feladat a politikai ünnepségek, illetve rendezvények tartalmi színvonalának emelése. Melyek az ezzel kap­csolatos tapasztalatok és az ezekből adódó tennivalók? Hogyan válhatnának a szó leg­nemesebb értelmében ünneppé a különféle események és megmozdulások? Elsősorban e kérdések megválaszolásában segítettek kerek- asztal-beszélgetésünk résztvevői: Sándor Má­ria, a Hazafias Népfront megyei titkárhelyet­tese, Mihalics Veronika, a megyei KISZ-bi- zottság titkára, Máj Péter, a Kaposvári Váro­si Pártbizottság rendezvényfelelős munkatár­sa, valamint llisics Ferenc, a kaposvári társa­dalmi ünnepségeket szervező iroda vezetője. Szerkesztőségünket Bíró Ferenc képviselte. Tartalmasabb ünnepségeket

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents