Somogyi Néplap, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-21 / 68. szám

Szentgáloskéri változások Plakátokkal a békéért Csodavárás nélkül A gazdaság szántói 21 aranykorona értékűek. Ilyen földeken akár 5,5—6 tonna búzát vagy 8,5 tonna kuko­ricát is lehet termelni. Eh­hez azonban a talaj termő­képességét jól kiszolgáló gé­pek kellenek. Az elmúlt hó­napok gépvásárlásai nyomán a gazdaság végre eredmény­nyel vehet részt az inten­zív gabonaprogram harma­dik ütemében. Az új gépe­ket persze ki is kell hasz­nálni, s ez aligha lehetséges, ha például — mint történt korábban nemegyszer — már délután négykor leáll az aratás, mert nincs hová tenni a terményt. A gazda­ságban a tárolás volt a be­takarítási lánc leggyengébb pontja. A most épülő és még az idén elkészülő 500 vago- •*os szántó a munkaszerve­zésben is új lehetősegeket ad ... A terme íésfe jlesztés e nyilvánvalónak látszó lépé­seinél nehezebb feladat a vgzetöseg egysegének újbóli megteremtése, a tagsag bi­zalmának és segítő támoga­tásának elnyerése. Ehhez kevés a beszéd, annál in­kább, mert ígéret korábban is volt, mégis megbomlott az egység a tagság és a ve­zetőség között. A pénzügyi nehézségek sűrűjében, nem sok figyelem jutott az em­beri gondokra, A vezetősé­gen belül is ellentétek vol­tak, elkerülhetetlenül lazult a munkafegyelem. A fegyel­mezéshez egyes vezetők sze- ■ mélyes magatartása sem adott erkölcsi alapot. Ma­radt hát jobb híján az ígér­getés és a reális lehetősé­geket meghaladó béremelés. Vastagabb lett a boríték, miközben hiányzott a tény­leges érdekeltséget teremtő bér- és premizálási rendszer. A béremelés persze mindig népszerű, mégis egyre töb­ben gondolkodtak el azon, hogy a tsz évek óta egy helyben topog, miközben ki­F otóriporter kollegám évek óta fényképezi a kerítéseket. Mutat­ja az összegyűlt kollekciót. Ahg-aiig akad közöttük ke­cses, amelyik eppen csak jel­zi, hogy birtokot hivatott hatarolni, altnál több 'az or- motflan dárdavegú, a szöges- dróttal befejezett. Néhànÿan legszívesebben pancélsiaek- renytbe zárnák telküket, építkezésnek meg se híre se hamva — első a kerítés. „A birtokviszonyok társadal­mi méretű megváltoztatása meg nem mindenütt törölte el a magántulajdonosi ref­lexeket” — adom meg rög­vest a tankönyvizű magyará­zatot, és úgy döntök: békén hagyom a publicisták által annyiszor ostorozott kerítése­ket, nőjenek nagyra — hi­szen azért átmászhatok En­gem a saját stégek érdekel­nek. A „csak az enyem” sté­gek. Amelyek a „mi” kön­tösébe bújva hirdetnek ma­gántulajdont. Csak a víz mindenkié. Ára a stég a viz ügyében sem fogad illetékte­len látogatókat. Együttműkö­dés kizárva. Nyugdíjba készül a nyom­daigazgató. • Most már bele­nyugodott abba, -hogy terve megvalósítása nélkül köszön él a pozíciótól — az' infark­tus megremegtette, nem vár tovább. A statisztikai ada­tokkal alátámasztott számí­tások akár papírkosárba *s kerülhetnek, megkönnyebbül­ten sóhajthatnak a gyakor­lat nem teszi próbára ókat. Ezen a vidéken sok a kis nyomda. Mindegyiket egy gond gyötri : kicsi a köté­szet. Az igazgató arra gon­dolt, hogy összefognak, és építenék maguknak egy re­gionális feladatokat ellátó, modern műhelyt, örült en­nek mindenki, lelkesedtek az ötletért egészan add:g. amíg föl nem röppent a kérdés: bői épüljön? Ezen vitatkoz­óénak aaóta is, ha az mfark­sebb és rosszabb adottságú gazdaságokban is nő a nye­reség. Egyre érzékelhetőbbé vált a változtatás szándéka. Az új elnök a körzet or­szággyűlési képviselőjeként már elnyerte az emberek bizalmát. Azt is tudták ró­la, hogy a mernyei tsz-ben elnökhelyettesként végzett munkájának része volt ab­ban, hogy a gyengébb ter­mőhelyi adottságokkal ren­delkező szomszédok ered- ményessegben jócskán meg­előzték őket. Az évtizedes rossz beideg­ződések, a hibás szemlélet megváltoztatásához az elő­legezett bizalom mellett is kevés néhány hónap. A fia­tal elnök jól tudja, hogy a temérdek meggyőző szónál többet ér majd az első kö­zösen elért, a tagság önbi­zalmát is újraélesztő ered­mény. Nagy vita előzte meg pél­dául a szak irányítók érde­keltségi rendszerét módosító döntést A kétkedés es elő­ítélet elleni hétköznapi csa­ták azonban itt is ered­ményre vezettek. Az egyik szakember például, akit az elmúlt évek hiábavaló erő­feszítései már-már közö­nyössé tettek, az estébe nyú­ló négyszemközti beszélge­tés vegén azt mondta: #Ne­héz lesz, de azért megold­juk'’. Egy-egy ilyen cselek­vő támogatást ígérő mondat ma Szentgáloskéren többet ér megannyi új gépnél. A gazdaságot irányító szakembercsapat végre egy üzemgazdásszal is kiegé­szült. Rá különösen nagy munka vár, hiszen a köz- gazdasági és pénzügyi mun­ka színvonala mindeddig sok kívánnivalót hagyott maga után. Sokoldalú infor­máció nélkül ma már lehe­tetlen a döntés-előkészítés. Ráadásul nem elég csupán a napi helyzetet regisztrálni, r. tas eí neon haîlgatfcatiia volna igazgatónkat Még szeren­cse”, hogy a betegség kiik- szelte türelmetlensegét, mert a társcégek vezetői kezdtek rá ferde szemmel némi: ta­lán azért fundáAta ki a kö­zös kötészetet hogy azutan bekebelezze a szomszédos nyomdáikat. Az ilyesfajta el­képzeléseknek azért aram jövőjük, mert az egyenran­gúságot a legnehezebb meg­védeni — tartja az igazgató. — Könnyebben fog össze kis- es nagyvállalat, termelő- szövetkezet és gyár, mint két egyenlő feltételek között dol­gozó üzem. Kiépült hat sok kicsi könyvkötészet igazan modern gepek nélkül. A „csak az enyém” szem lélet persze másutt is tetten érhető. A kombinát rangját emeli,, ha házinyomdája, fo­tólaboratóriuma van. Né­hány évvel ezelőtt a nyom­daigazgató legjobb szakem­bereit siratta, akiket több pénz fejében csábított el egy-két környező nagyüzem. Azóta valamennyien vissza­szállingóztak, mert bár a ke­reset valóban jó volt, a munka megalázó. A munka­idő felét névjegyek és meg­hívók készítése emésztette föl, rokonok és ismerősök diplomamunkáinak százait kötötték be, keresettek vol­tak még a díszdobozok és a fotóalbumok,' de itt állítot­ták elő azt a minikönyvet is, amelyet az egyik helyi vezető 50. születésnapjára szerkesztettek élete főbb ál­lomásairól. Tény tehát, hogy a házon belüli tulajdon nö­veli ama lehetőségek korát, melyek idéig-őráig magasabb rendűnek tűnnek, mint a száraz gazdaságossági szá­mítások Az is igaz, hogy az ilyen szemlelet or ok tafiiaie­ismerrú kell az elkövetke­zendő lépések esélyeit, föl­tételeit is. Az máris nyil­vánvaló, hogy elsősorban a beruházás nélkül is kiak nazható tartalékokat kell hasznosítaniuk. Máshol ta­lán csak mosolyognak azon, hogy a tsz-ben az ősszel már idejében elvégezték a talaj- előkészítést, és mind kiszór­ták a szerves trágyát. Hogy ez természetes? A géphiány és rossz munkaszervezés miatt sokáig nem volt az. Az ilyen apró sikerekből gyűlik össze az a gőz, amely ismét megmozdíthatja a gazdaság vonatát. „Nem hiszem azt, hogy ebben a gazdaságban ko­rábban minden rossz volt. most pedig minden jó lesz. Hiszen ez a tsz tiszteletre méltó eredményeket is ért eV a tagság szorgalma sok helyen példa lehetne. Nem a dolgozók tehetnek arról, hogy erőfeszítéseik olykor elfeesérlődtek, A szakembe­rek tudása is jobban kama­toshat, ha végre határozott célt látnak maguk előtt, ha az eredményesség követel­ményéhez a föltételeket is megkapják.” Az idén javában folynak majd a tavaszi munkák, mire a szanálási eljárás be­fejezését követően sor kerül majd a szövetkezet 25. sár- számadó es tervtárgyaló köz­gyűlésére A mértéktartó, mégis ígéretes tervek egye­bek közt hektáronként 7 tonnás kukorica-, 4,8 ton­nás búzaterméssel, valamint az előző évit háromszázzal meghaladó, 4600 literes át­lag lejhozammal, összessé­gében 4,7 milliós nyereség­gel számolnak. Ez a terv föltételezi ugyan, hogy nem következik be az idén ter­mészeti csapás, viszont meg valósulásához nem kell cso­da. Btró Ferenc G ja az önállóság Kamit Slú- ziója. Az Információtechni­kai Vállalat egyik vezetőjé­től tudom, hogy sok számító­gép működik egy műszak­ban, mert amire vették, azt bérmunkában akár egy kom- puterközpont is teljesítette volna. De mindegyik nagy cég saját készüléket akart. Már csak azért is, mert fél­tették az idegen tekintéles.- től könyvelésüket, a számí­tógép könyörtelen következe • (ességgel kimutatja a válla­lat szennyesét, jobb hát, ha ezt idebent teszi. Most a másolóberendezések vásárlá­sa a divat. Kétségkívül praktikus masinák, ám né­ha oda is kerül belőlük, ahol továbbra is megtenné az író­gép és az indigó. Persze, na egy-két „szexmszédvár” tit­kársága összefogna . . . Jó, jó, de höl állítsák üzembe a ké­szüléket? Nem minden lónak túrós a háta. Csak amelyik kö­zös. A közmondás lova te­hát néhol behelyettesíthető stéggel, házinyomdával, kom­puterrel es még ki tudja mikkel. Egy szakember sze­rint az énergíaracionaiiza’áb igazi nyeresége az lenne, ha sikerülne rávenni a szorosan egymás mellé települi gyá­rak vezetőit közös kazánok építésére. Egy másik úgy vé­li, addig nincs remény az ésszerű takarékosságra, amíg a vállalati buszok, teherau­tók százai járkálnak üresen vagy állnak kihasználatla­nul. En azonban azt hiszem, hogy a legnagyobb hiánycik.; a bizalom — és ez az össze­fogás legfőbb akadálya. Az egyik kutatóintézmény félté kény a másukra, késhegyig menő harc dúl közöttük a drags műszerek beszerzé­séért, «rasnaljük seaéassm Vereinte Nationen Generalversammlung Zweite Sondertagun« «her AHRlSTlNb „Békéért — a háború ellen” címmel politikai plakátkiállítás nyílt pénteken a Szovjet Kultúra és Tudomány Háziéban, a Magyar—Szór jet Baráti Társaság és az Országos Bc- ketanács rendezésében. A világ minden tájáról érkezett müvek az emberiség békevá­gyat az- alkalmazott grafika eszközeivel fejezik ki (Fotó. Hauer Lajos felv. — KS) Veteránokat köszöntöttek Regénybe illő életutak Két siófoki idős komma- nista otthonába látogatott el tegnap Tóth János, a me­gyei pártbizottság titkára és Balassa Béla, a városi párt- bizottság első titkára: Győr- vári Vilmost 50 éves, Bor- bola Mihályt 40 esztendős I párttagsága alkalmából kö­szöntötték. A beszélgetések során tanulságos és regé­nyes életpályák bontakoztak ki előttük ... Györvári Vilmos egész családja szerepet vállalt a munkásmozgalomban. Apja vasúti munkás volt, a bu­hssomló, arra viszont már nem futja a pénzből, hogy a vizsgálatokhoz szükséges gépparkot teljessé tegyék. A gyári újítások közkinccsé té­telére alig gondol valaki, még a hasonló profilú üzem vezet® sem kíváncsiak: az ötletekre — hiszen vannak náluk olyan találékony mes­terek, mint odaát; nem szo­rulnak segítségre. Az ifjúsá­gi klubot is egykettőre föl­építették, míg a szomszédban most szosamötölnek vele! Persze, belépés csak gyári igazolvánnyal. A községek, városok megyék rivalizálása párhuzamos beruházások gar­madáját eredményezte. A re­gionális szemléletet ankéto­kon hirdetik, hogy azután a gyakorlatban háttérbe szorít­sák. Egy-egy építkezés szü­le presztizákerdessé fajul — ,no, most sikerült elhúzni előlük!” —, s ahelyett, hogy a kölcsönös érdekek összefo­nódnának, majd csak akkor találkoznak, amikor két ha­sonló, funkciójú létesítmény néz egymással farkasszemei, esetleg mindkettő csak félig kihasználta«. A „csak az enyém', a „csak s mienk” szemlélet erősül, hogy néha indokolt a bizal­matlanság, az ésszerű önálló­ságra rákényszerül az is, aki i egyébként nem élne vele. A I szerződéses fegyelem lazasá- j ga összefogás helyett önellá- I fisra csábit. A „házon belü- I iiség” büszke tudata pedig néha másodrendűvé törpíti a házon kívül történteket, haj­lamossá tesz az elbizakodott­ságra, monopolönérzetet da­gaszt, igényeket nem hall meg, csak fogalmaz: és ez­zel ismét csak a stégeket szaporítja. Pedig stégből az utóbbi időben elég épült, jó. úszónk viszont változatla­nul kévés van. dapesti Nyugati pályaudva­ron dolgozott Apósa, Fell­ner Béla a század eleji munkásmozgalom egyik ne­vezetes alakja. Vili bácsi cipészinasként került a szak- szervezetbe, majd a szociál­demokrata párt baloldali if­júsági szervezetébe. A kom­munista párt eszméivel egy Schneider Pál nevű szak­munkástársa ismertette meg, miután mestervizsgát tett, s egy kispesti gyárban dolgo­zott A rákospalotai mun­kásotthon a fiatalember má­sodik otthonává vált, itt vett részt először kommunista ankéton. Ifjúmunkás társai­val együtt töltötte a hétvé­geket is: kirándulásokon, szemináriumokon találko­zott velük. Otthonos volt a már legendás goefe festék­ben. ahal baloldali értelmisé­giek is rendszeresen tartot­tak előadásokat, a járt oda József Attila is. Vörös Se­gély-bélyegeket árult, röpla­pokat terjesztett, többször bevitték a rendőrségre, ver­ték, kínozták. 1934-ben kap­ta meg tagsági könyvét. A Horthy-rendszer ben sokszor behívták katonának, másfél évet töltött a fronton a má­sodik világháborúban, és mint katonaszökevény « számtalanszor volt életve­szélyben. Küzdelmes élete volt, sok szomorúság és csa­lódás érte, de ma, 72 évesen is azt vallja; az igazi kom­munistát arról lehet megis­merni, hogy mélységesen humanista, mindig ember­társaiért harcok A felsza­badulás ntán a ssofokí ja­ElóneveH kiskacsákat te­lepít moricz-hcgyi, nagy­atádi. varászlói es buzsáki halastavai mellé a Balatoni Halgazdaság. A most szaba­don bocsátott húszezres fal­kát hetenként újabb húsz­ezres csapat követi majd. A halgazdaság hét eszten­dővel ezelőtt, fogott — mel­léküzemágban — a kacsate­nyésztéshez. Az Angliáoól importált cherrywally fajtá­jú szárnyasból tÜKSlkétezres törzsállományt tartanak. A tojásokat a balatonlelle—ir- mapusztai és nagyatádi ke­rületben keltetik ki, s a napvilágot látó pelyhes ál­latokat előnevelés után he­lyezik ka a halastavak mel­lé. laaea aEgyveaüátss* aa­rási tanács elnökhelyettese, vb-títkára, Zámárdi tanács­elnöke, Őszöd vb-titkára volt, s 1968-ban vonult nyu­galomba a siófoki köztiszta­sági üzem éléről. Tíz kitün­tetést őriz, a többi között a Szocialista Hazáért Érdem érmét, a Munka Érdemrend arany fokozatát, a Felsza­badulási Emlékérmet, s a munkásőrség 25 éves jubi­leumi emlékérmet. Borbola Mihály 1944 ápri­lisában mint partizán raj- parancsnok indult Munkács környékére harcolni a szov­jetunióbeli . antifasiszta és partizániskolák elvégzése után. Ekkor kapta meg párt­tagsági könyvét is. Az al­földi, sövényházi születésű napszámosfiü a Don poklá­ban esett fogságba, majd Illés Béla és Andics Erzsé­bet javaslatara iskolába küldték. Az antifasiszta is­kolán többek között Rudas László es Andics Erzsébet oktatta, majd elvegezte a partizán iskolát, ahol Úszta Gyulával ismerkedett meg. 1945 után rendőrtiszt, majd párttitkár volt, s 1950—72- ig a honvédség kötelékében szolgált. Alezredesként ment nyugdíjba, 13 kitüntetést (köztük 3 szovjet eredetűt) mondhat magáénak. Ezek között megtalálható a Szo­cialista Hazáért Érdemérem, a Szabadságharcos Érdem­rend, a Munkás—paraszt Hatalomért Érdemérem és a Felszabadulási. Emlékérem is. Három fiút nevelt, mind­nyájan fegyveres testületek­nél szolgálják a hazát. nos korában — amikor el­éri a két-iét és. fél .kilós átlagsúlyt — szállítják a pe­csenyekacsát a pécsi barom­fifeldolgozóba, ahonnan je­lentős részét exportálják. Az idei tavaszon egymil­lió-kétszázezer kacsát kel- létnek. ebből kilencszázezret magúk nevelnek, a többit' pedig napos- es előhéveit kacsaként az áfesz-eken ke­resztül a háztáji gazdasá­gokba, kistermelőknek adjak eL SOMOGYI NÉPLAP Halastóra pecsenyekacsák

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents