Somogyi Néplap, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-20 / 67. szám

Területi bajnokság A Nagyatád pontot vett el a Mohácstól Labdarúgó NB II Három pont a Rákóczi előnye Győzelmével ötödik helyre ugrott a Siófoki Bányász A második vonalban foly­tatta kitűnő tavaszi sorozatát a Siófoki Bányász csapata. Ezúttal Kazincbarcikán győ­zött, így tavasszal már öt újabb pont birtokosa lett. Az együttes ezután a siker után az ötödik helyre ugrott a táblázaton, s a vesztett pon­tok alapján azonos helyen áll a második helyezett Bé­késcsabává'. Üjabb rangadó­ra került sor. A listavezető Eger most Békéscsabára uta­zott, ahol a hazaiak egygó- los győzelmükkel vigaszta­lódhattak múlt heti hódme­zővásárhelyi vereségükért. Továbbra is hullámvölgyben van a DMVSC. Ezúttal Keszthelyen kapott ki a várt­nál biztosabban. Rájárt a rúd a Hódmezővásárhelyre is. A feljutás egyik váromá­nyosa Kecskeméten szenve­dett vereséget. Siófoki Bányász— Kazincbarcika 2:1 (1:0) Kazincbaroka, 2000 néző. V.: Juhász I. tdr. Szőke, Puhl). Siófoki B.: Horváth 11. — Brettner, Pardavi, Onhausz (Havasi S3. perc), Virágh — Szajcz, Bódi, Olajos, Takács — Horváth I., Tieber (Szabó S3, perc). Edző: Szőke Mik­lós. Kazincbarcilca: Fehér — Szamosi, Kerekes, Helge rt, Fodor — Petrovics, Kálmán, Majoros — Szép, Leskó, Asz- szony (Koleszárik 52. perc), Edző: Frenkó László. Jó iramban kezdődött a mérkőzés, mindkét csapat nagy lendülettel játszott. Az első esemény a 6. percben: Petrovics 18 méteres szabad­rúgása alig kerülte el a fel­ső sarkot. Továbbra is tá­madtak a hazaiak, két perc­cel később Kálmán közel: kapáslövését jó érzékkel há­rította Horváth II. A Bá­nyász első veszélyes támadá­sa góllal végződött: a 11. percben Bódi a pálya köze­pén megszerzett egy labdát, elhúzott a bal oldalon, pon­tosan ívelt középre, Horváth 1. magasra ugrott és 12 mé­terről a kapu jobb felső sar­kába fejelt. 1:0. A Bányász már nem engedte át a kez­deményezést a hazaiaknak, több formás támadást veze­tett, de az i-re nem sike­rült feltennie a pontot. Szünet után viszont rövi­desen igen. Az 57. percben ismét Bódi volt az egyik fő­szereplő. Középen mesteri Tieber: hosszú szünet után gól labdával ugratta ki Tiebcrt, aki elhúzott az öt támadó Kerekes mellett, és tíz mé­terről élesen a bal alsó sa­rokba lőtt. 2:0. A 71. perc­ben szépítettek a hazaiak Fodor nagy lendülettel ve­zette a labdát Brettner és Pardavi közé, akik esek sza­bálytalanul tudták a bűn te­tőterületen belül szerelni. A 11-est Petrovics a jobb alsó sarokba vágta. 2:1. A követ­kező percben Tiebert fogták közre ketten a hazai védők közül, a játékvezető ekkor sem habozott. Tieber azon­ban gyengén helyezte a bün­tetőt és Fehér gyors vetö- 1 déssel szögletre ütötte a lab­dát. Nagy iramú, változatos mérkőzést hozott a két együttes találkozója. Mindkét csapat sok gondot fordított a támadásra, ez tette érdekes­sé és színvonalassá a mérkő­zést. Kitűnően működött a siófoki lestaktika, ezt mutat­ja, hogy a hazaiak csak bün­tetőből tudtak gólt elérni. A somogyiak kontratámadásai viszont gyakran okoztak za­vart a hazaiak kapuja előtt. A helyzetek és a nyújtott játék alapján a siófokiak akár több góllal is megnyer­hették volna a mérkőzést. Jók: Brettner, Bódi, Virágh, Olajos, illetve Fehér, Kere­kes, Petrovics. Molnár József További eredmények: Békéscsaba—Eger 1:0, Keszthely—DMVSC 3:0, 22. sz. -Volán—Szabó L. SE 0:0, Baja—Bakony Vegyész 2:1, Salgótarján—Szolnok 1:1, Sopron—Ganz-MAVAG 1:0, Kecskemét—Hódmezővásár­hely 1:0, Szekszárd—Ózd 1:1, Debreceni Kinizsi— Olajbányász 1:1. A bajnokság állása: 1. Eger SE K 14 5 3 42-22 32 2. Békéscsaba 22 11 6 5 50-28 28 3. Hódgép M. 22 11 6 5 30-19 2S 4. Debrecen 22 10 7 5 35-28 27 5. Siófok 22 9 10 3 41-25 24 6. Szolnok 22 9 6 7 41-26 24 7. Bakony V. It 10 4 8 39-38 24 8. 22. sz. Vol. a 9 6 7 32-34 24 9. Keszthely 22 S 7 7 33-23 23 10. N.-kanizsa 22 7 9 6 42-Î2 23 11. Sopron 22 8 5 9 20-30 21 12. Salgótarj. 22 6 8 8 29-24 20 13. Baja 22 6 8 8 34-39 20 14. Ózdi K. 22 6 8 8 33-38 20 15. Kecskemét 22 8 4 10 31-45 20 16. Dcbr. Kin. 22 6 6 10 26-34 18 17. Szekszárd 22 5 8 9 21-31 13 18. Szabó L SE 22 5 6 11 23-30 16 19. Kazincb. 22 6 3 13 28-47 15 20. Ganz.-M. 22 2 6 14 20-47 10 A területi bajnokságban különösen két forduló felé irányult a somogyi sport- kedvelők figyelme. A Rákó­czi a kiesés elkerüléséért harcoló Boglárlellét látta vendégül, s mint ez várható volt, sima győzelmet aratott A Nagyatád a kaposváriak legnagyobb riválisát, a Mo­hácsot kapta ellenfeléül. Ez a találkozó döntetlennel ért véget, így a Rákóczi előnye három pontra nőtt. Továbbra is gyengélkedik a Táncsics, most Kisdorogról tért haza vesztesen. A többi mérkőzé­sen általában a papírforma érvényesült. K. Rákóczi—Boglárlelle 5:0 13:0) Kaposvár, 1700 néző. V.: Varga E. Rákóczi: Hajdú — ÜJrbán, Zentai, Gulyás, Zatykó — Balázs (Hosszú), Kakas, (Gi- litsch (Pető), Varga —Bíró, Bántó. Edző: Bózsöny János. Boglárlelle: Both — Kenéz (Csirlzovics), Bolla, Barabás, Pintér — Koroknai, Hollóst, Kiss — Andermann (Pusz­ta-'.), Kolovics, R áss. Edző: Bolla László. 1. perc: Jobb oldalról ível­te be Balázs a labdát. Bántó jój emelkedett a magasba, és 8 méterről a jobb sarokba csúsztatta. 1:0. Labdarúgó NB I Tatabánya—Volán 4:1 (4:0) Tatabánya, 4000 néző. V.: Dögén. Jó mérkőzésen már az el­ső félórában eldőlt a mér­kőzés sorsa. A bajnokság állása: 1. Bp. Honv. 18 11 4 3 38-13 26 2. Videoton 18 10 4 4 30-15 24 3. Û. Dózsa 18 8 8 2 31-19 24 4. Rába ETO 18 8 7 3 41-30 23 5. Tatabánya 18 8 5 5 25-23 6. Vasas 18 7 4 7 22-19 18 7. Csepel 18 6 6 6 23-22 18 8. Zalacg. TE 18 7 4 7 20-20 18 9. Pécsi MSC 18 6 6 6 21-22 18 10. FTC 18 6 5 7 30-30 17 11. SZEOL AK 18 6 5 7 24-27 17 12. MTK-VM 18 5 5 8 25-34 15 13. Haladás 18 6 3 9 18-28 15 11. Volán SC 18 4 5 9 24-35 13 15. NYVSSC 18 4 3 11 18-36 11 16. Diósgyőr 18 2 6 10 13-30 in Lőrincz L. László Jég hátán 42. — Tegnap délután Kerényi tiszteletes­nél voltam... — itt egy kicsit elhallgatott, s a szeme sarkából fe­lém pislantott, hogy figye­lem-e, amit mond. Máskor talán csak azért se néztem volna feléje, most azonban kötelességemnek éreztem, hogy érdeklődést mutassak a dolgaink iránt. — Igen — morogta az apám, és tovább piszkál­gatta a pipáját. — Azt mondta — foly­tatta András —, hogy el tudna intéani két helyet a Hársfa utcában ... Ott van ugyanis az evangélikus kol­légium. A kollégiumi díj inkább csak jelképes, mint komoly összeg ... — Igen — morogta az öreg. — Csakhogy — folytatta Blaakovics —, Kerényi lisz- teletes úr csak úgy szól az érdekünkben, ha személye­sen is meggyőződik róla, hogy nem érdemtelenekre pazarolja a bizalmát. — Igen, persze — morog­ta apám. Rövid hallgatás ülte meg a szobát. Az öreg a pipá­ját piszkálta, Blaskovics pe­dig rám nézett. Világos volt, hogy rajtam a világ szeme. — Miikor megyünk hát akkor a Kerényihez? — kérdeztem halkan, és úgy tettem, mintha nem is na­gyon érdekelne a dolog. Az öreg majd kiejtette a pipát a kezéből, és Blasko­vics András is mintha ré­mülten nézett volna rám. Nyilván nagyobb ellenállás­ra számítottak és most nem voltak biztosak ben­ne, nem akarom-e becsap­ni őket. — Hát... akár holnap — nyögte András. Talán ez volt élelem egyetlen pillanata, amikor közelállónak éreztem ma­gamhoz. * * * Másnap estefele bekopog­tunk Kerényi László tiszte- letes parókiájára. A nagy, kertes családi ház közvetle­nül a templom mellett állt: ha kinéztem az ablakon ép­pen a templom falára lát­tam. .A színes, katedrál- üveggel berakott ablakok mellett zöld repkény borí­totta a falat, eltakarva az omladozó vakolat ragya- foltjait. Az udvarban puly­kák kergetözitiek : lassú lom lia mozgással igyekeztek utúlérni egymást. Hamisí­tatlan vidéki szagot árasz­tott az egész. Karényi László tiszteletes úr diótókőrrel kínált, miu­tán betessékelt bennünket a hűvös, almaillatú nagy­szobába. Az asztal sarkán penészes kötésben évszáza­dos matrikulák sorakoztak, tetejükön néhány ezüst vagy ezüstözött edény állt, arannyal hímzett oltárterí­tővei letakarva. — Szóval, te vagy a Mli- narik Zoltán — mondta és felemelte likőrös poharát. — Hát akkor kedves egész­ségetekre, édes öcséim! Éppen úgy beszélt, mint a múlt századi táblabírák a Mikszáth-regényetoben. — Blaskov cs András el­mondta. hogy mi a szándé­kotok. Derék dolog, fiam . .. Valaha én is úgy indultam el egy kis dunántúli falu­ból, hogy mérnökember lesz belőlem, aztán még.s az Isten szolgálatát válasz­tottam. És elmondhatom, hogy nem bántam meg. Ügy hidakat építettem vol­na, talán zivataros, zuho- gókkal teli folyók fölé, így pedig hidat vertem lélektől leiekig, de még inkább Is­ten és az emberek közé. És melyik a magasztosabb fel­adat, öcséim? Szavaiban sajátosan ke­veredett a vidék' kisbirto­kos fraternizáló társalgási stílusa az egyház emberé­nek szenteskedő, kenettel­jes kifejezésmódjával. — No, de ha nem is az egyház szolgálatát választ­játok, nem olyan nagy baj. A legfontosabb, hogy jó evangélikus ember, istenfé­lő ember legyen belőletek ezekben a . nehéz időkben is, amikor az Antikrdsztus kivonta szablyáját, és nyíl­tan a porondra lépett. Az istentelenség elönt ben­nünket, mint kloákából szabadult szennyes lé. És hogy az Ántikrisztus győz-e, ha csak rövid időre is sze­gény hazánkban, az a ti kezetekben van, édes öcsé­im. Ha ti becsületes, isten­félő evangélikus emberek maradtok, az egyház szik­láin nem mutatkozhat re­pedés ... Telefonálok, gye­rekeim. az érdeketekben ... A te apádat is üdvözlöm, Mlinarik fiam ... Bár tu­dom, hogy szívesebben lá­togatja a Munkásotthont, mint a templomot, érzem és hiszem, hogy szívéből még nem veszett ki egészen a hit, és az Isten még szár-* nyékot lel egyszer benne. Azért szeretnék néha-néha elbeszélgetni, vele. Ugye ér­tesz, Mlinarik fiam? (Folylaljuk.) 12. perc: Bántó tört be bal oldalról a büntetőterületen belülre, ahol Bolla buktatta. A 11-est Zatyfkó a jobb sa­rokba lőtte. 2:0. 15. perc: Bíró cselezett a 16-oson belül, neki Barabás húzta el a lábát. Ez is 11-es, amelyet ismét Zatykó értéke­sített. 3:0. 69. perc: Bántó jobbról ívelt magasan keresztbe, Var­ga fejese Bofhról kipattant, isméi Varga elé, aki másod­szorra már nem hibázott. 4:0. 85. perc: Hosszú egy szép csellel játszotta tisztára ma­gát, majd a kimozduló leltei kapus fölött látványosan emelt a hosszú sarokba. 5:0. Mindkét csapatban új játé­kos mutatkozott be .ezen a mérkőzésen. A Rákócziban az Olajbányászból érkező Bántó, míg a Boglárlellében a Mezőfal várói igazolt Bara­bás. Ez a bemutatkozás a kaposvári labdarúgónak sike­rült jobban, aki már az első percben gólt szerzett, majd további kettőnek is részese lett. A Rákóczi korai vezeté­se lényegében már az első negyedórában eldöntötte a mérkőzés sorsát. A védeke­zésre kényszerűéit Balaton- partiak ellen végig fölény­ben játszott, és mindvégig csak az volt kérdéses, hogy hány góllal terheli meg Both hálóját. A Rákóczi mintha megkegyelmezett volna el­lenfelének, a mérkőzés jelen­tős hányadában könnyedén vette a játékot, nem töreke­dett a mindenáron való gól­szerzésre. A boglárlelleiek di­cséretére válik, hogy a korán bekapott gólok ellenére vé­gig nagy becsvággyal, hősie­sen küzdöttek, és nagyon sportszerű eszközöket hasz­náltak. Jók: Zentai, Zatykó, Varga, Bántó, illetve Both, Barabás, Pintér. Jutási Róbert Nagyatád—Mohács 1:1 (1:0) Nagyatád, 800 néző. V.: Dravecz. Nagyatád: Szabó — Vidék L., Utasi, Savanyó — Kiss, Szigeti, Simonecz (Kulcsár) — Borsfái, Nagy I., Czimba- lek. Edző: Váradi Lajos. Mohács: Kun — Tóth Rumszauer, Reit, Dárdai — Pirkhoffer, Freppán (Tuke- rics), Hámori, Lőrincz — Vinczellér, Markovics. Edző: Mathesz Imre. 26. perc: Czimbaleík jobb oldalról élesen nyeste közép­re a labdát, és Nagy 1. 5 méterről biztosan továbbítot­ta azt a kapu bal oldalába. 1:0. 79. perc: A lesre játszó nagyatádi védők mellett Ló­ri ncz lesgyanús helyzetben kiugrott, és 4 méterről a ka­pu bal oldalába lőtt. 1:1. Két ellentétes félidőt ho­zott a mérkőzés. Az első já­tékrészben a mohácsiak alig veszélyeztettek, ekkor az atá- di támadók több mérkőzés megnyeréséhez elegendő gól­helyzetet hibáztak el. Szünet után a hazaiak labdaUirtás- ra rendezkedtek be, ez fel­hozta a vendégeket. A mind­végig jó iramú mérkőzés egyetlen szépséghibája, hogy túl kemény volt a játék, amelyet a négy sárga lap mellett Nagy István 85. perc­ben történt kiállítása is mu­tatott. A játék összképe alapján a döntetlen igazsá­gos. Jók: Vidálc, Nagy L„ Savanyó, Utasi, illetve Lö- rincz, Hámori, Dárdai. Dczse Béla Kísdorog—Táncsics SE 2:0 (0:0) Kisdorog, 800 néző. V.: Mi- seta. Kisdorog: Kiss — Berning, Nagy, Éppel, Papp — Klein, Spiel, Odor — Szabó (Ja­kab), Hosnyánszki, Kiss ll. Edző: Losonczi István. Táncsics: Vuics — Miklós (Brecska), Úbert, Vukmann, Mim — Jurin, Szeilz (Gyu- rics), Nagy, Hanusz — Rat­ting, Pazaurek. Edző: Léber János. ■ 60. perc: Egy hatalmas ha­zai partdobás után az elmé­lázó Táncsics-védők mellett Hosnyánszki 4 méterről a kapu bal oldalába fejelt. 1:0. 74. perc: A kaputól 18 mé­terre szabadrúgáshoz jutot­tak a kisdorogiak, Éppel a labdát a sorfal mellett lőt­te a bal sarokba. 2:0. A hazaiak kezdtek jobban, két gólhelyzetet is elhibáz­tak. Utána a Táncsics pró­bálkozott, de reménytelenül. A második gól után ugyan­csak a Táncsics percei kö­vetkeztek, de még szépíteni sem sikerült. A küzdelmes, közepes színvonalú találko­zón egységesebb csapat be­nyomását keltették a ha­zaiak a továbbra is elképze­lés nélkül játszó és az egyé­ni megoldásokat erőltető honvéd csapat ellen. Jók: Papp, Berning, Hosnyánszki, illetve Óbert, Nagy, Jurin. Jurák József További eredmények: Sely- lye—Nagymányok 1:0, Máza- szászvár—Szigetvár 3:0, Komló—Siklós 2:0, Boly— PBTC 1:0, Bonyhád—PVSK 1:0. A bajnokság állása: 1. K. Rákóczi 18 14 1 3 35-12 >9 2. Mohács 18 9 8 1 37-15 26 3. Bonyhád 18 9 5 4 31-19 23 4. Nagyatád 18 6 8 4 22-19 22 5. Siklós 18 9 3 6 23-13 21 6. Komló 18 7 6 5 25-17 20 7. Boly 18 6 7 5 25-23 19 8. Sellye 18 7 5 6 17-18 19 9. Kisdorog 18 6 5 7 23-19 17 10. PVSK 18 5 7 6 22-23 17 11. Mázafiz. 18 6 5 7 18-19 17 12. Szigetvár 18 5 6 7 17-22 16 13. Táncsics 18 6 2 10 22-35 14 14. Boglárlelle 18 5 3 10 29-34 13 15. PBTC 18 6 1 11 18-32 13 16. N.-mányok 18 1 2 15 5-49 4 Országos ifjúsági bajnokság: Siófoki Bányász—Újpesti Dózsa 0:8. Országos serdülöbajnoksag: Siófoki Bányász—Újpesti Dózsa 0:5. Területi ifjúsági bajnokság: Rákóczi I.—Boglárlélle 6:0. , Kisdorog—Rákóczi ifi II. 2:1. Nagyatád—Mohá« 0;l.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents