Somogyi Néplap, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-20 / 67. szám
Szentgáloskéri változások Túl a holtponton A mozdonynak a szerelvény indításához sokkal nagyobb erőt kell kifejtenie, ni'nt a már lendületben levő vagonok vontatásakor. A vonat még áll, amikor a dugattyúkat már hatalmas nyomás feszíti, s a fűtők teljes erővel lapátolnak. Az elmúlt három—négy évben a szentgáloskéri tsz fejlődése egyre lassult, majd megállt. Az elvesztett lendület visszaszerzése most nagy erőfeszítéseket kíván az új vezetőségtől és a tagságtól. De hát holszökött ki a gőz? Hiszen a gazdaság több jó eredményt fölmutatott, s példaadó kezdeményezéseik is voltak. A melléktermék hasznosítását szolgáló úttörő lépésük volt például néhány éve a takarmánypogácsa üzem létrehozása. Az úgynevezett, pelet előállításával valóban jelentős takarmánytermő területek szabadultak föl, növelve az árunövények vetésterületét. Sajnos, az energiaárak emelkedését már nem tudták megfelelő intézkedésekkel ellensúlyozni, így az üzem nyereségét hamarosan felfalta a rezsi. Idővel Ne lepődjék meg a hazánkból az NDK-ba látogató turista, ha valahol „Danke schön”-t mond, s magyarul kap rá „szívesen”-t Nem azért, mintha ott oly sokan beszélnék a könnyűnek éppenséggel nem mondható nyelvünket, jóllehet a magyar nyelvtanfolyamok igen népszerűek. Se szeri, se száma azoknak, akikben néhány alapvető szó megragadt. Hiszen az NDK lakosa» körében kedvelt úti- cél Magyarország, még ha éttermi és egyéb árainka' borsosnak találják is. Innen tehát a néhány szavas nyelvtudás, s hogy honnan ismerik fel a németül megszólaló magyart? Nos, NDK- beli ismerősök állítják ; igen kévésünkét leszámítva aligha tagadhatnánk le származás országunkat, olyan jellegzetes akcentussal beszéljük a nemetet. Rögvest hozzáteszik, hogy egyáltalán nem kellemetlen a német fülnek a magyaros kiejtés. A turizmus, az emberek közvetlen érintkezése hasznos dolog, azonban csupán egy szelete országaink kiterjedt együttműködésének. Immár hagyomány, hogy az NDK és hazánk képviselőinek találkozóin rendre elhangzik a megállapítás; kapcsolataink az élet minden területén jól, eredményesen fejlődnek. Nem lesz ez másképp Willi Stophnak, az NDK minisztertanácsa elnökének küszöbönálló magyarországi tárgyalásai alkalmával sem. Hiszen a széles körű kapcsolatok mindkét nép érdekeit szolgálják. S ami legalább eny- nyire lényeges: hozzájárulnak a szocialista közösség egysegének erősítéséhez is. Ha egyetlen szóval kellene jellemezni viszonyunkat, úgy alighanem a szilárd barátság, a stabilitás lenne rá a legmegfelelőbb jelző. Ez kapcsolataink három és fél évtizedes törteneteben mindig is meghatározó volt. manapság — ha lehet — még lényegesebb. Mert országainkat változatlanul nem kímélik a kedvezőtlen külső feltételek, hatások. A nemzetközi politikai helyzet a korábbi időszaknál bonyolultabb, s pozitív irányú változásoknak még csak a reménysugarai látszanak. A külgazdaság terén is roppant nehéz terepen kell po- zicóinkat megtartani, lehetőség szerint előrejutni. Országaink képviselőinek találkozóin méltán kap min dig fontos helyet a kétoldalú viszony áttekintése Legutóbb Kádár János 1983 már többe került a leves, mint a hús, tói nagy árat fizettek a megtakarításért. A példa általában is érvényes a tsz korábbi gazdálkodására. Nem voltak ugyan rosszak a hozamok, csakhogy ezt irreálisan magas költségekkel érték el. Apadt a nyereség, s az elmúlt három evben már csak 1—2 millió volt. Ez kevés a bővített újratermeléshez, az alapok megfelelő képzéséhez, hát még ha ez a szerény nyereség is inkább csak papíron létezett. A kényszerűség szülte gyakorlattá lett például, hogy az ősz végén eladták a takarmányt, majd üzemviteli hitelből az év elején — drágábban — visszavásárolták. A tegnapi adósságok fedeze- téül azonban egyre inkább csak a holnapi reko-dtermesek kétes reménye szolgait. A gazdaság az alacsony hatékonyságú üzemek közé sorolta magát. A költséggazdálkodás szigorításával vagy az üzemszervezés javításával talán még ekkor is lehetett volna mit tenni, ehelyett azonban a csodavaras legyében újabb erőn felüli terheket váljultak. 8 millióért épínovemberében járt Berlinben, s az Erich Honecker- rel folytatott eszmecserén aláhúzták a szoros együttműködés további elmélyítésének jelentőségét. A múlt őszi találkozón is nagy figyelmet szenteltek a gazdasági kapcsolatoknak. Mert tény; együttműködésünk e téren kedvezően hat mindkét ország fejlődésére, nép- gazdasági teljesítőképességének növelésére. Az NDK a KGST tagállamai között — a Szovjetunió után — a második legnagyobb partnerünk. Részesedése hazánk teljes külkereskedelmi forgalmából hét százalék körül mozog. A kölcsönös szállítások nagysága tavaly meghaladta az 1,6 milliárd rubelt. A tavaszi lépesei vásáron — amikor Erich Ho- necker és Wüli Stoph a magyar kiállítókat is fölkereste — hangzott el: a két ország közötti árucsere bővülése tavaly meghaladta a magyar külkereskedelem átlagos növekedésének ütemét, s az idén további bővülés várható. Honecker erre így válaszolt: „Mi rendkívül meg vagyunk elégedve a kereskedelem fejlődésével, annak dinamika - jával.”. A gazdasági együttműködés elsősorban a feldolgozó iparra, ezen belül is a gépiparra összpontosul. Ennek mindkét országban látható jelei vannak, gondoljunk csak például a mezőgépekre vagy a személygépkocsikra nálunk, illetve az autóbuszokra az NDK-ban. Ugyanakkor újabb területek is feltárulnák : felfelé ível például az elektronikai együttműködés. A kölcsönös szállítások bővítik a lakossági ellátást, üzleteink kínálatát. Legalább annyira ismertek és keresettek az NDK boltjaiban. a magyar élelmiszer- ipar termékei, mint hazánkban az NDK-ból származó fogyasztási cikkek. Kapcsolataink kulturális, tudományos, oktatási területen is sokoldalúan fejlődnek. S aligha lényegtelen, hogy szerencsésen hozzájárulnak a két nép szellemi közeledéséhez, egymás gondolkodásmódjának jobb megis- neréséhez. Az együttműködés bővítése, a megievő lehetőségek es formák intenzivebb kihasználása, az új megoldások keresése kölcsönös érdekünk. Erre és természetesen a nemzetközi kérdések meg- ;ta*ására kínál jó alkalmai íVilli Stoph látogatása hazánkban. L 1 tettek szolgalat! lakásokat, mrkor erre jószerével már nem volt fedezet. A munkahelyi vitákat gyakran bérrel rendeztek, pedig a kifizetett többletbér mögött nem volt munka. A megalapozatlan béremelések miatt három év alatt 4,5 millió munkadíjadot kellett befizetniük. Már a legfontosabb fejlesztésekre sem juLott pénz, s a hiány hiányt szült. Elmaradt az elhasználódott géppark felújítása. A magas javítási költségek tovább apasztották a nyereséget, miközben a toldozott-toldozott gépekkel lehetetlen volt időben és jó minőségben elvégezni a munkákat. Ezt a növénytermesztés eredményessége sínylette meg. Ugyancsak a pénzhiány miatt vált a tsz Szajnára nyűggé a két korábban épült állattenyésztő szaktelep. Az elhanyagolt — s amúgy js nehéz helyzetben levő — ágazat szükségszerűen csak veszteséget „termelt”. Mindez talán érthetőivé teszi, hogy az 1982-ben a felszínen még nyereséges gazdaság miért jutott mélypontra fél évvel később. 1983 augusztusában, araikor az új elnök, Pásztóhy András átvette a gazdaság irányítását, 1.5 millió volt a veszteség, illetve az alaphiány. A korábbi évékb en jó néhány somogyi tsz bejárta ezt a kátyúban végződő lejtős utat, akkor azonban jobbak voltak az újrakezdés föltételed. De milyen esélyei lelhetnek a szentgáloskéri tsz-nek a lábra álláshoz ma, amikor elismert és valóban eredményes gazdasagok is egyensúlyuk megőrzéséért 'küzdenek? A lehetséges válasz bármilyen egyszerűen hangzik is, mégis igaz. Jó földeken szorgalmas és fegyelmezetten dolgozó emberek — szigorú feltételek között is — boldogulhatnak. Az új vezetőség mindenekelőtt a veszteségforrásokat vette számiba. A számításokból kiderült, hogy a sertés- ágazatban 15 milliós fejlesztésre lett voir» szükség, hogy egyáltalán esélyük legyen az eredményességre. Ekkora ráfordítás azonban aligha terült volna meg belátható időn belül az ágazatban. Ráadásul ez a mentés' kísérlet a növénytermesztés több évi nyereségét és fejlesztési lehetőségét is fölemésztette volna. így épp az az ágazat vált volna fejlődésképtelenné, amely rövid távon is a legtöbb eredményt hozhatja. Mindezt mérlegelve döntötték a sertéságazat fölszámolásáról, megteremtve egyben a foghíjas géppark kiegészítésének lehetőségét. Béré Ferenc A Nagykanizsai Sorgyai az Interkooperation Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével licencet vásárolt az NSZK-beli Holstein-Brauerei Sörgyártól. Dr. Belekt József, a gyár igazgatója elmondta : — Két éve vetődött fel a gyár kínálatának bővítése külföldi technológia alapján. Nem mondtunk le az új hazai sörfajták előállítá sáról sem. hiszen ekkor je'' lent meg a Helikon, a Pia tán és a Vezer sör. Az illetékes főhatóságok szerint egy ismert külföldi sörfajta gyártástechnológiájának a megvásárlása előnyös, hiszen így csökken az import, s ja vu] a technológiai színvu nal; az üdülőkörzetekben vendéglátó egységekben a külföldi vendégek az áltáluk otthon megszokott sor Metszik a szőlőt Böhönyén Kellemetlen, hideg szél fúj, itt fenn a Jaj-dombon A böhönyei Szabadság Tsz szőlőjében dolgozók különösen érzik ezt. Néhányan ollóval vágják, metszik a vesszőt, mások kézifűrésszel távolítják el az elöregedett, száraz töveket. — Októberben kezdtük, nyomban a szüretet, illetve a fejtést követően a metszést 100 hektáros szőlőnkben. Dolgozóink télen sem nagyon pihenhettek. Ezzel a munkával hamarosan végzünk, most már csak egy 13 hektáros rész metszése van vissza, annak fiatalítását végezzük. Azután következik a venyige feldolgozása, majd a bor fejtése, ezt követően a kötözés, a tárnok erősítése. Van tehát állandóan munka •— mondja Hetzer Janos, a tesz szöiBötermeszitési ágazatának vezetője. Harmadik éve, hogy az ágazat a termelőszövetkezeten belül önelszámoló, s így különösen fontos, hogy az ide beosztott 40 tsz-tagnak legyen állandó munkája. a soron következő feladatokat jól szervezzék meg. — Fontosnak tartjuk, hogy a termelési költségeket ahol lehet, csökkentsük, ezért törekszünk arra, hogy meglévő gépeinket kihasználjuk, olyan módosításokat végezzünk rajtuk, amelyek eredeti rendeltetésüktől eltérő munka végzésére is alkalmassá teszi őket. A pince szomszédságában kialakítunk égy kis műhelyt gépeink javítására, az újítások kikísérletezésére — Lassan vége a télnek, ám az új termés megjelenéséig még hosszú idő választ el bennünket. Vajon kitart-e a meglevő készlet addig, amíg az idei a piacra kerül, s lesz-e a tavasszal, a nyáron és az ősszel, télen elegendő az üzletekben ? Erről érdeklődtünk Vadalma Tibortól, a megyei Zöldért Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettesétől. — Januarban es februárban különösen sok burgonyát és aknát vásároltak fel készleteinkből. Az előbbiből 34,4, az utóbbiból pedig 40,6 százalékkal többet, mint tavaly ilyenkor. Jelenleg azon fáradozunk, hogy más megyéből szerezzünk utánpótlást. Raktárainkban jelenleg 2000 tonna burgonya, 250 torma vöröshagyma, hoz juthatnak, A hamburgi Holstein sörgyárban számítógéppel programozzák a termelést, a minőségellenőrzést, az értékesítést,, s a technológia energiatakarékos. A licencet eladó gyár kötelezettséget vállait szakembereink helyszíni képzésére, a kutatási eredmények átadására. 300 millió forintos kapacitásbővítő beruházásunkhoz nagyon jól illeszkedik ez a szerződés. Az év végére megteremtjük a gyár'ás feltételeit, sőt a piacon is megjelenik új termékünk. 1985-ben 50 ezer hektoliter, 1986-ban pedig már 100 ezer hektoliter kerülhet forgalomba Zala és Somogy megyében, továbbá . társgyárak vonzáskörzetében ebből a sörből. Tervünk a 0,33 literes üvegben kap ható «or forgalmazása. beszél az ágazatvezető a terveikről. Beszereztek egy venyigezúzó és -daraboló gépet, mert korábban ez a munka igen vesződséges volt. A metszést követően mintegy 500—600 mázsa venyige marad a szőlők között, a gép segítségével könnyebben . feldolgozhatják, ezt követően a szőlő talajanak az erősítésére használják fel. Tavaly a permetezést helikopterrel végeztették, idén anélkül, a költségek csökkentése érdekében. Műtrágyát sem használnak ebben az évben, helyette egy általuk készített gép segítségé vei trágyalevet juttatnak a ugyanannyi sárgarépa, 200 tonna petrezselyem vár eladásra. — Vajon a tavalyi aszályos esztendő nem csökkentette a megye állami gazdaságaiban es termelőszövetkezeteiben a termelési kedvet? — Szerződéskötéseink azt jelzik, hogy nem. Az 1934. évi termeltetési szerződés 9á százalékát már novemberben megkötöttük. Somogybán összesen 25 000 torma burgonya, zöldség és gyümölcs szerződéses termeltetésére van megállapodásunk. Ez nem elegendő. Mivel mi is tagjai vagyunk a Zöldker Egyesülésnek, megyén kívül is kötöttünk szerződést, mintegy 1500—1800 tonna paprikára, paradicsom és gyümölcs termesztésére. — Fedezik-e a megállapodások a vállalat által fölmért lakossági igényeket? — Úgy érzem, ha az ídőTöbb mint kétszázmillió forint beruházást igénylő fejlesztési program megvalósításán dolgoznak a Hajdúsági Iparművekben. A nagyszabású munka várhatóan a jövő tavasszal fejeződik be. Ennek eredményéképpen már az idén — de a következő esztendőkben még több — korszerű, elsősorban energia- és víztakarékos háztartási gépet szállítanak majd a hazai és a külföldi vevőknek. A számítások szerint — az idén — a tavalyihoz képest — 11 ezerrel több. összesen 95' ezer . automata mosógépet gyártanak, .s ebből 86 ezer hazai üzletekben kerül forgalomba. A gyár a múlt évben 223 ezer elektromos vízmelegítőt készített, az idén ennél 12 ezerrel több lesz. Tavaly kezdték meg a tízliteres, nyílt rendszerű bojlerok gyártását Sikerűk volt vele. Az idén egy ajabb — öttalajba. Pótolják a két-há- rom évvel ezelőtt telepített szőlőt. Egy újítás felhasználásával rátérnek a takarékos permetezésre. A szőlőhegyre 2 kilométer távolságról hordják a vizet, az elmúlt években hektáronként 1000 litert használtak fel. Most viszont ennek á fele is elegendő lesz. A termelőszövetkezet 190 hektáros szőlőjéből, amelyet az elmúlt másfél. évtizedben telepitetteik, 56 hektár a térülő, 29 hektár a következő három esztendőben fordul termőre. Anya telepük 15 hektáron van, a tél folyamán innen 80 000 alany vesz- szőt értékesítettek. járás kedvező lesz, s a szerződések gyakorlati megvalósítását nem akadályozza semmi, akkor az igények kielégítésével nem- lesz baj Érdekes, hogy másutt csökkent a görögdinnye termeltetésére vonatkozó ajánlat, mi 6000 tormára kötöttünk ,megállapodást! de még 1000 tonnára volt ajánlatunk. , Sajnos őszibarackból :az, igényeket megyén ’ belül néni tudjuk Içi 7 elégíteni, mert több gazdaság megszüntette ezt az ágazatát. Ezért más megyékből vagyunk kénytelenek beli ózni mintegy 500—600 tonnányit. A legfontosabb termékeknél végeztünk a szerződéskötésekkel. Lassan befejeződnek a másod vetésekre, a száraz árúk — hajdina, köles, lencse, bab, borsó slb. — termeltetésére vonatkozó megállapodások. Ezekből 2000 tonnával termeltétünk szerződés' alapján. Több energia- és víztakarékos háztartási gép literes — változatból is nagy mennyiseget készítenek. E készülésekéi:, aszerint, hogy hol van több hely, a mosdók alá és fölé egyaránt be Lehet szerelni. A gyár bojler- termeléséből 110 ezer darabot külföldre szállítanak, a többit hazai piacon értékesítik. A legnagyobb külföldi vásárló Franciaország : hatvanezret rendelt ez évi szállításra. Különösen nagymértékben — 60 százalékkal — növelte a gyár a múlt évben a lapradiátor gyártását Az idén ebből 850 ezer négyzetméternyit szándékoznak előállítani, 28 ezer négyzetméterrel többet, mint 1983-ban. A lapradiátorok többségét hazai piacon értékesítik. M AGYAR-NDK KAPCSOLATOK Szilárd barátság (Folytatjuk.) Licencet vásárolt a Nagykanizsai Sörgyár Háromdecis palackokban is forgalmazzák A Zöldért befejezte a szerződéskötéseket Sz. L»
