Somogyi Néplap, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-12 / 36. szám
Osszegyúitik a kérdéseket Fölkészülnek a fórumokra Elkészült a kaposvári vá- rosrészi tanácskozások, a tanácstagi beszámolók idei programja. A csaknem másfél hónapig tartó nagy akcióra — felhasználva az előző évek tapasztalatait — alaposan fölkészülnek a városi tanácson. ít nyílt várospolitika jegyében február 20-a és április 2-a között tartják meg e fórumokat. A program szerint a városi nép- froníbizottság és a tanács együtt szervezi a találkozásokat a lakossággal. Eddig is bevált az a gyakorlat, hogy több tanácstag vesz részt a tanácskozásokon, közülük azonban psak egy tart bevezetőt, vitaindító tájékoztatót. A városi tanács összehívja azt a tizennyolc tanácstagot, aki a beszámolót tartja, fölkészíti őket, segédanyagot is kapnak. Az elképzelések szerint először beszámolna!» a tavalyi javaslatok . sorsáról, utána érintik a város fejlesztését, a körzet gondjait. Egész biztos, hogy sokat segít a fórumok pezsgővé tételében az előzetes tájékozódás. A körzeti párttitkárok, népfrontelnökök közvéleménykutatást végeznek a lakosság köreiben, s összegyűjtik a gondokat, a problémákat. A „rázósabb ügyekben” így előzetesen is lehet tájékozódni, s a válasz is pontosabb lesz a beszámolókon, amelyekre elmegy a városi tanács elnöke, vb-titkára, három elnökhelyettese is. Már tavaly is nagy szükség volt a nyílt várospolitika gyakorlatának továbbfejlesztésére, az idén pedig — ahogy a városi pártbizottság legutóbbi ülésén is megfogalmazódott — most még több emberrel kell megismertetni a terveket, az elképzeléseket és a lehetőségeket. A kaposváriak tájékoztatást kapnak arról, hogy a rendelkezésre álló pénzt észszerűen felhasználva minden akadályt elgördítenek a kiemelt társadalmi programok megvalósulása elől, hiszen a lakás-, a tanteremépítés, az egészségügyi beruházások minden kaposvárit érdekelnek. Szeretnék elmagyarázni a városrészi fórumokon, hogy miért olyan fontos a feladatok rangsorolása a szűkös anyagiak, a pénzügyi egyensúly megtartása miatt. Szó lesz természetesen a belvárosi rekonstrukcióról, az áj telefonközpont, a tüskevári felüljáró, a kereskedelmi pályaudvar építéséről, a Centrum, a Fészek áruházak beruházásainak előkészítéséről. Megelőzve az érdeklődést arról is beszélnek, hogy a demográfiai hullám miatt már most gondolnak újabb középiskolai tantermek építésére és kialakítására. Sok témát előre meg lehet jósolni a sétálóutca „elbazá- rosodásától” a kifogásolható köztisztaságig, környezetvédelemig. Különösen a belvárosban feltűnő, hogy igen kevés az idegeneket eligazító tábla. Senki sem kerüli meg ezeket a kérdéseket; őszinte választ adnak rájuk. Most jobban fölkészül a városi tanács arra, hogy gyorsabban kapjanak választ az állampolgárok e fórumok után, s ami még fontosabb: ne akadozzon a hibák kijavítása. Tavaly sajnos voltak ilyen hiányosságok. A városi népfromttoizottság javaslatára pontosan megírják az elintézés határidejét. Ez azért fontos, mert az elintézett ügyek növelik a bizalmat a tanácstagok iránt. L, a Szőlőoltványok hűtőházban Szakcsoportok segítik a munkát Javában folyik a munka a Balatonboglári Mezőgazda- sági Kombinát központi előhajtató üzemében. Szorgos asszonykezek illesztik össze az alanyvesszöket és az oltó- csapokat; március közepéig mintegy 2 millió szőlőoltványt készítenek. További 2 milliót a kombinát 14 szakcsoportjában tevékenykedő több mint négyszáz tag állít elő. A munka rendkívül nagy figyelmet és az átlagosnál jobb szemmertéket igényel, mert csak a milliméterre pontos illeszkedés esetén várható az oltvány megere- dése. A gyakorlottabbak néhány másodperc alatt választják ki az alanyhoz HM rügyes csapot. A balatonbogláriak két évtizede foglalkoznak szőlő- oltványok készítésével, de az évek során nem sokban változott a technológia, mert ilyen pontos munkát csak gyakorlott, biztos kézzel lehet végezni; az oltást egyelőre nem helyettesíthetik géppel. Ezen a télen 55-en készítik az oltványokat a központi hajtatóban, ezenkívül még 40 dolgozó segíti a munkát. Az alapanyagot a gazdaság lengyeltóti kerületéből kapják, ahol az aianyvesszőt méretre vágják, a bogiári üzemben pedig az áztatás és a fertőtlenítés után egyrü- gyes csapokkal oltják be, végül az oltványokat paraffinoldatba mártják, hogy ipeg- védjék a kiszáradástól. A tavaszi hajtatásig ládákba csomagolják és a hűtőházban tárolják. A szaporítóanyagot növény-egészségügyi és fajtatisztasági szempontból állandóan ellenőrzik, hogy egészséges, telepítésre alkalmas szőMoltványoík kerüljenek ki az ültetvényekre. Az oltványok 80—90 százalékát szovjet exportra, a többit az ország különböző gazdaságaiba szállítják a megrendelőknek. N. & SOMOGYI ! KRÓNIKÁJA i A télbe belefáradt somogyiakat alaposan próbára tette a hét közepe óta tomboló, jelentős anyagi károkat okozó szélvihar. A helyenként már 100 kilométernél nagyobb sebesség '!, orkánerejű szél sokfelé fákat döntött ki, megrongálta a telefon- és villamos hálózatot. Ez ókból számos településen átmenetileg szüneteit az áramszolgáltatás. Emiatt állt le három kaposvári vízmű, s maradtak hidegek a radiátorok a megyeszékhely több lakótelepén. Az Állami Biztosító fiókjaihoz naponta tucatjával érkeztek az épületká rokról szóló bejelentései; Számos ház tetejét kikezdte a vihar. Kaposváron a? egyik Kisfaludy utcai épület oldalfalát a szél a szomszédos iskola udvarára döntötte, s csupán a véletlennek köszönhető, hogy nem történt tragédia. Marcali és Siófok környékén százná1 több épületben keletkeztek hetnoly károk. Mindehhez képest, már csak kellemetlenségnek látszottuk a ledőlt tv-antennák és leszakadt ereszcsatornák. Mint a tűzoltóság megyei ügyeletese tegnap délelőtt elmondta, Siófokon, Barcson és Vízváron többször is kérték a tűzoltók segítségét, főként az útra dőlt fák eltávolításához. A posta szerelőinek munkája sem irigylésre méltó ezekben a napokban. Alig javították ki a nagy havazás után; vonal szakadásokat, ismét megkezdődtek a hosszá műszakok A hét végén is folyamata san dolgoznak a hibák elhárításán. Az erős szél a megye északnyugati részében sokfelé okozott átfúvásokat. A 68-as út Kéthely és a 7-es főútvonal közti szakasza még tegnap délelőtt is jár hatatlan volt. E fagyos hírek sorában valóságos felüdülést jelent, a „Napfényes Bulgária” címmel pénteken. Kapóivá, ron nyílt kiállításról noio beszámoló. A Volántourist és a Balkántourist közös rendezvényének megnyitóján részt vett Boncso Mitev, a Bolgár Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A megye üzemeiben az elmúlt héten is zavartalanul folyt a munka; az eredeti program szerint zajlottak le a szövetkezetek zárszámadó közgyűlései. A mezőgazda- sági nagyüzemek fejlődésének kulcskérdéséről, a szarvasmarha-ágazat helyzetéről tanácskozott kedctwm kihelyezett ülésen a megyei tanács végrehaj tó bizottsága. Mint elhangzott, a telepek négyötöde 1970 előtt épült, a korszerű tartástechnológia! követelményeknek már nem megfelelő létesítmény A hatékonyság javulásánál; és a községek mérséklődé »ének így elengedhetetlen feltétele a telepek férőhely- bővítő rekonstrukciója. A?, elmúlt hét eseménye A magyar vasérc lelőhelye, Rudabánya az idén több cv után először nyereséggel zárta az évet. Képünkön a nehéz körülmények között elért mintegy hatmilliós nye reség egyik festői színhelye. . (MTI-fótó: Pintér Márta felvétele .— KS) Egy talicska nyomában Mándoki Imre éléskamrája Mándoki Imre nyarai a Balaton leheletében teltek, mégis ritkán élvezhette a tó testet-lelket felfrissítő áldásait. Neki a nyár a „szezont” jelenti, a szezon pedig az ő gondolatvilagaban nem az üdülés, a gondtalan parti heverészés emlékképeit idézi, hanem éppen ellenkezőleg: fáradságé® napokat, izgalmakat, hajnali telefonokat, elkeseredett vitákat, kudarcokat és sikereket. Lehetetlen volna megközelítőleg is megállapítani, hány ember lakott és lakik jól naponta Mándoki Imre éléskamrájából. Mert a Balaton Fűszert egyik legnagyobb „fiókja” a boglárlel- lei, mely Szántód pusztától Versig, Mesztegnyőig, Pusztakovácsiig, Kaposvár irányában Pamukig, Karád felé Igáiig szállítja az elemózsiát. E bőséggel teli fióknak (mely nem volt mindig ilyen nagy és ilyen dús! Mándoki Imre volt a fele- I löse 1951-től 1983. december I 30-ig, amikor 61 évesen nyugalomba vonult. Nyugalomba? Január második felében járunk, a boglárlellei Fű- szért-raktárak fölött hófelhők duzzadnak, s a portás einőzően mosolyog. — Mándoki elvtárs az irodájában van. volt a mezőgazdasági könyv hónap megyei megnyitója. Az Agroker kaposvári központjában tartott ünnepség résztvevői nyolc kiadó több tucatnyi szakkönyvújdonsá- gát vehették kezükbe. Üjszerű, börze jellegű konzultációs megbeszélés színhelye volt csütörtökön a megyei tanács nagyterme. A megye ipari és pgrárüze- meinek irányítói gyakorlati szemszögből tárgyaltak arról, miképp volnának bővíthetők Somogy exportlehetőségei. A tanácskozáson résztvevő külkereskedelmi szakirányítók szavaiból kitűnt, hogy sok ilyen lehetőség van, ezekkel azonban az eddiginél rugalmasabb piaci munkával, jobb minőséggel, a határidők pontosabb betartásával lehet élni. Példátlan forgalmat bonyolítottak le a héten a megye áruházai és szaküzletei. Hétfőn kezdődött ugyanis a léli vásár, melyen csak a Somogy Kereskedelmi Vállalat üzletei 28 millió forint értékű árut kínáltak 30—40 százalékkal olcsóbban. Egy-egy divatosabb darab csizma vagy kabát vásárlásakor 5—600 forintot is megtakaríthattunk. Ennyit igazán megért, hogy néhányszor a lábunkra léptek vagy belénk könyököL tek a tömegben. Báré F er eikc — Akad még némi elintéznivalóm — magyarázza a középtermetű, halk szavú, ötven év körülinek látszó kereskedő. Mert ő — hangsúlyozza — egész életében kereskedő voit és semmi más; akkor is, amikor Gloss Simon bogiári fűszer- és gyarmatáru-nagykereskedőnél kifutóskodott, majd segédaskedett, és akkor is, amikor már igazgatói beosztásban működött. Kereskedő. Mégpedig más kereskedők, úgynevezett viszonteladók lehetőségeiért, pontosabban: a rábízott körzet ellátásáért felelős kereskedő. A Balaton Fűszért szállítójárművein s különböző reklámnyomtatványain naponta olvasom: Alapítva: 1949-ben. Nos, az egyik alapító itt ül velem szemben, és pályája kezdeteire emlékezik. — Boglár 45 előtt is kereskedelmi központ volt; Gloss Simon nagykereskedő Pestről hozatta az árut és jókora körzetben ellátta a viszonteladó üzleteket — mondja. — De ő is részt vett a kiskereskedelemben, a boltjában valamivel olcsóbban lehetett kapni a portékát, mint a többi kereskedőnél. Először ebben a csemegeüzletben vállaltam nyári kifutómunkát. — Mi volt a kifutó dolga?-— Minden reggel körbejártam a bogiári vásárlókat, elvittem nekik a kívánt árut, s felvettem a másnapi megrendelést. Rendszerint a parti villákat vettem sorra először, egy sajátos formájú, az áru kihordására specializált biciklin nyargaltam; letettem a tejet, a zsömlét, az aznapi ebédhez valót, és továbbkerekeztem. Vidám élet volt ez egy kamaszfiúnak. Lovas kocsival is jártam, ha árut vittünk a köjeli boltokba vagy jeget a hűtőszekrényekbe. A fogat után a teherautó következett (hét gépkocsija volt a cégnek), egy kocsi mindennap Pestre ment áruért, a többi pedig Somogybán, Zalában túrázott. Segéd koromban a viszonteladóknak szállítandó áruval foglalkoztam, és magam is eljártam túrákra, 1943. október 4-én vonult be katonának, s a háborút raktárosként vészelte át egy hazai repülőtéren. 1945-ben már itthon volt Glossékat elhurcolták a fasiszták, üzleteik, raktáraik elégtek a háborúban, néhány áruszegény boltos tengődött csak a parti községekben. Mándoki Imre alkalmi munkákat vállalt: aratni járt, szőlőt kapált, amíg újra el nem helyezkedett a szakmájában. Amikor 1949-ben a Fűszerértékesítő Nemzeti Vállalat megalakult, a bogiéri fiók egy szánalmas kis bolt- helyiségben kezdte meg ..nagykereskedelmi tevékenységet“', öt dolgozója volt. A lovas kocsi mint az árukihordás egyetlen lehetősége sokáig megmaradt.. — Milyenek voltak a balatoni nyarak az ötvenes években? — Szakszervezeti üdülők már akkor is léteztek, néhány villalakó is akadt, de az igazi balatoni szezonok még jó ideig várattak magukra. Abban az időben alakult egy cég, az üdülőellátó vállalat, pesti központtal, s nyaranta ők osztották el a nálunk vásárolt árut a szakszervezeti üdülőknek. A * kenyértől a gyümölcsig, a pohártól a söprűig mindent tartottak leilei raktárukban. Később ez a vállalat megszűnt, s azóta a Fűszért szolgálja ki az üdülőket is. Az igazi fejlődés a hatvanas években kezdődött, mégpedig amikor a somogyi és a zalai Fűszért egyesült; ahogy aztán növekedett a Balaton-parti forgalom, úgy sokasodott a tennivaló és a gond is. Kevés volt a raktár. Ez a modern telep, amit itt lát, a hetvenes években épült. Valamikor a raktárakban nagyon sok fizikai munkát kellett végezni, talán ma már embert sem lehetne kapni, ha az egykori körülmények között dolgoznánk. Az áru ma rakodólapra kerül, emelővillás és kézi hidraulikus targoncák segítik a munkát. Hol van a lovaskocsis világ? De látja? Most már a 3 ezer 400 négyzetméter alapterületű raktár is kevés a szezonban ... Űjabb tervek készültek a bővítés végett. Nem csoda; nyaranta 1050 üzletet, üdülőt látunk el élelmiszerrel, vegyi áruval. — Gyakran gondol a régi időkre? — Mostanában egyre gyakrabban. Tudja, én nem vagyok somogyi születésű; Szentesről származik a családom. Apám kubikos volt, mindennap kiállt a piacra, hátha felfogadja valaki. Kevés volt a munka, sok a kubikos, még több az éhes száj a kültelki lakásokban Negyedikes elemista koromban egész nyáron egy tanyán dolgoztam libapásztorként, később gulyásként. Ezt csak azért említettem, mert tulajdonképpen apám kubi- kosi talicskájának köszönhetem, hogy Balaton-parti lakos lettem. Néha arra gondolok, jó lenne ellátogatai arra a vidékre, ahol a libák és a tehenek után jártam, amikor még álmomban sem jelent meg előttem ez a tó, amelynek partjára elvetőd- tem, ahol végül is ember lett belőlem. ' Szapudi András SOMOGYI NÉPLAP
