Somogyi Néplap, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-12 / 36. szám

Fontossági sorrend a közlekedésfejlesztésben Kaposvári központtal Önálló dunántúli leányvállalattá alakul az Ezermester Legyen ifjúsági turisztikai kölcsönző Az elmúlt tíz évben több mint tízszeresére emelkedett a — mai pontos elnevezéssel — Ezermester Üttörő és If­júsági Kereskedelmi Vállalat somogyi, illetve dél-dunán­túli boltjai (jak forgalma. Ta­valyi tervüket 114 százalékra teljesítették, és árbevételük meghaladta a 130 milliót. A két kaposvári üzlet forgalma 22 millió forint volt. Elsősor­ban e jó eredmény elismeré­seként júniustól kaposvári központtal alakul önálló du­nántúli leányvállalattá az eddig e területen működő, Budapestről irányított három területi központ. Mi a célja ennek az átszervezésnek, s mit hoz majd az önállóság? Erről kérdeztük Lóki Gézát, a jelenlegi, még dél-dunán­túli központ igazgatóját. — Elsősorban azt, hogy még jobban, rugalmasabban kell majd kereskedni. Az át­szervezés előkészítéseként ja­nuár elseje óta közvetlen jö­vedelemérdekeltséget vezet­tünk be, s Valamennyi bol­tunk teljes önállóságot ka­pott. A jövőben tehát nem a forgalom nagysága a megha­tározó, hanem a nyereség. A boltvezető maga döntheti el, hogy mit, honnan s mennyit rendel. Hogy a sűrű fillér vagy a ritka forint elv alap­ján akar-e nagyobb ered­ményt elérni. A boltvezető­nek árkialakítási joga is van. S ugyancsak ő mérlegelheti, hogy a forgalom növelésével vagy a költségek mérséklésé­vel ér-e előbb célba. A leányvállalat 22 dunántúli boltot és hat idényüzletet egyesít. — Az elmúlt években az Ezermester-boltok áruskálája szélesedett. Ma divatárut, vagy épp hifi-berendezéseket is találunk ezekben az üzle­tekben. Az önállóság nem jár-e azzal a veszéllyel, hogy a nyereségesség jegyében el­sorvad az eredeti Ezermester profil? — A vásárlói igények is egyre sokrétűbbek. Ez az oka, hogy miképp egyéb ke­reskedelmi vállalatok üzle­teiben is megjelentek Ezer­mester-cikkek, úgy a mi üz­leteink is igyekeztek szélesí­teni vásárlóik körét. A profil azonban semmiképp sem sor­vadhat el, hiszen a boltoknak föltétlenül kell tartaniuk pél­dául az egyenruházati vagy barkácscikkek teljes válasz­tékát. Utóbbiak árrése pél­dául igen kedvező is. Sajnos, ezek beszerzése nem könnyű. A különféle vállalatoknál nagy mennyiségben keletke­zik a barkácsolók számára még jól hasznosítható hulla­dék- vagy értékcsökkent anyag, de gyakran inkább kidobják, semhogy elfogad­ható áron átadják boltjaink­nak. — Milyen módon gazdál­kodhat a boltvezető a költsé­gekkel? — A kaposvári Rákóczi té­ren — nem utcafronton — lévő, így a vásárlók elől szin­te eldugott boltunk helye amúgy sem túl szerencsés. Még kévésbé, hogy a 3600 négyzetméteres alapterület bérleti díja igen magas Szükséges tehát egy elérhe­tőbb helyen lévő és olcsóbb bolthelyiség megszerzése. A Noszlopy Gáspár utcában a volt Áíor-központ helyiségei már egy éve üresen állnak. Eddig nem sikerült megsze­reznünk ezt az épületrészt, pedig ez megoldaná a maj­dani nagyvállalat irodagond­ját is. Ugyancsak helyiség­gond teszi kérdésessé, hogy sikerül-e beindítanunk a so­kak által régóta igényelt if­júsági turisztikai kölcsönző­szolgáltatásunkat. Itt a sátor­tól a barkácsgépekig sok mindent lehetne mérsékelt áron kölcsönözni. Ha már­cius végéig sem tudjuk meg­oldani a helyiséggondot, más megye kapja meg ezt a lehe­tőséget. — Lesz-e módja az új vál­lalatnak a kishatármenti árucsere megszervezésére? — Máris több ilyen kezde­ményezésünk, illetve külföldi ajánlatunk van. Sajnos, az ellentételezést nehéz megol­dani. Több neves osztrák cég keresett meg például ben­nünket azzal, hogy szívesen szállítanának márkás sport­cikkeket, műanyag padlókat vagy falburkolókat cserében a Kaposvári Húskombinát termékeiért. A kombinátnak azonban nincs önálló export­joga, a Therimpex pedig el­zárkózott az ajánlattól, jólle­het az árucsere föltétele: a magyar felek számára igen kedvezőek lettek volna. Mint a beszélgetésből ki­tűnt, a vállalati önállóság el­nyerése számos, a vásárlók számára is kedvező lehetősé­get kínál, de az is, hogy ko­rántsem könnyű élni ezekkel a lehetőségekkel. Az Ezer­mester dunántúli leányválla­lata már ez évre 200 milliós forgalommal és 6,4 milliós nyereséggel számol. B. F. > A^ egykori Közlekedési és Postaügyi Minisztérium át­szervezésének indítékai is­mertek a közvélemény előtt Nem volt tartható, hogy a minisztériumban gyakran vállalati jellegű kérdésekkel foglalkozzanak, és olyan ha­tósági kérdésekben hozza­nak döntést, amelyek első­sorban a területileg illeté­kes szervekre, vagyis a ta­nácsokra tartoznak. Há behatóbban kívánjuk elemezni a közlekedésnek — ennek az egész népgazda­ság szempontjából oly fon­tos tárcáinak — a helyzetét, emlékeznünk kell arra; hogy ez az ágazat minded­dig két koncepció szerint fejlődött. Az 1968-as elkép­zelések a hatékony közúti közlekedés infrastruktúrá­jának kiépítését és a vasút fejlesztését, míg az 1978. évi célkitűzések az áráuszállítás gazdaságossági szempontjai­nak érvényesítését tűzték ki célul. Nos, elmondható, hogy ezek az elképzelések csak­nem teljes egészükben meg valósultak, ám a további fejlődés nehézségekbe ütkö­zik. Ennek egyik oka az, hogy a korábbi hosszú távú ter­vek nem számoltak azzal, hogy ilyen gyors ütemben változnak a közlekedés áru- és személyszállítási felada­tai, mint ahogyan az az el­múlt években tapasztalható volt. A másik ok — és ez lay tudósított egy régi új­ság :1946 nyarán már nem­csak a siófoki fövenyfürdők népesültek be nyaralókkal (akkor még volt föveny i), de nagy sikerű úszó- és vívó- bajnokságokat is rendeztek itt. A fürdő jövedelméből az üdülőhelyi bizottság ízléses emlékművet állíta itatott a balatoni gőzhajózás 100 éves évfordulójára. Ugyancsak Siófokon állították fel a népi művelődés első, úgynevezett balatoni népfőiskoláját, melynek az volt a hivatása, hogy „‘kiművelt”, a magyar történet és irodalom hagyo­mányaiban jártas s a jobb boldoguláshoz szükséges gaz­dasági tudásban erős veze­még inkább fékező erő —, hogy szűkültek a beruházás­ra fordítható pénzeszközök is. Ebben a helyzetben nem maradt más alternatíva a közlekedést irányító szak emberek előtt, mint hogy elsőbbséget biztosítsanak a meglévő hálózatok fenntar­tására, üzembiztonságának megóvására. Emellett termé­szetesen lehetőség nyílik — még ha a korábbiaknál sze­rényebb mértékben is — a közlekedés valamennyi te­rületén új beruházásokra, illetve korszerűsítésekre, ám az eddigieknél jobban fi­gyelembe kell venni a fon­tossági sorrendet. Arra kell tehát törekedni, hogy a megkezdett korszerűsítése­ket a korábbinál rövidebb idő alatt fejezzék be, még olyan áron is, hogy a jövő­ben várhatóan mérséklődik majd a városok átkelési és elkerülési szakaszainak épí­tési üteme. Ami az autópályákat il­leti, nyilvánvaló, hogy ezek­nek az igen korszerű utak­nak az építéseit korlátozzák szűkös lehetőségeink. Így nem is lehet vitás: a koráb­bi ritmust már nem lehet tartani. Az M 3-as budapes­ti bevezető szakaszának át­adása után most már két pályára összpontosul a Közlekedési Minisztérium szakembereinek figyelme : az M 1-esre és az M 5-ösre. Az előbbinél az a célkitű­tőket neveljen a Balaton-vi- dék minden falujában”. Egy fővárosi újság akkoriban in­terjút közölt a népfőiskola igazgatójával, Molnár Ist­vánnak, az új intézmény szervezetéről és tantervéről, majd beszámolt a népfőisko­la első téli kulturális elő­adássorozatából. A hallgató­ság soraiban együtt ültek a hat elemit végzett parasztfia­talok és a parasztság sorai­ból kiemelkedett értelmisé­giek, köztük az akkori fiatal testnevelő tanár Együd Ár­pád, aki éppen Molnár Ist­ván hatására kezdett a népi kultúrával foglalkozni. Ered­ményei ismertek az olvasók előtt. Ezt a hagyományt szeret­nék folytatni — netán to­vábbfejleszteni — Balaton- szabadiban, ahol a November 7. Tsz és a Sió menti műve­lődési körök úgynevezett Sió menti népfőiskolái polgár­képző iskolát szerveztek. Az intézmény célja, hogy a két­hetente (pénteken és szom­baton) tartandó előadások, foglalkozások révén a felnőtt korba lépők és a felnőttek lehetőséget kapjanak szemé­lyiségük továbbfejlesztésére, zés, hogy a Bicske és Bia' torbágy közötti legnagyobb forgalmú szakasz megépíté­sével végre teljes egészében kialakuljon egy korszerű, s igen nagy nemzetközi for­galmat hordozó autópálya. Az M 5-ös félautópálya el­ső szakaszát a közeli évek­ben kívánják átadni. Még­pedig úgy, hogy ezzel egy- időben kiépüljön a városi bevezető szakasz, és így el­kerülhető lesz az a hiba, amely a korábbi autópálya­építéseknél oly gyakran elő­fordult, nevezetesen, hogy a városokba ki-, illetve beve­zető szakaszok szűk áteresz­tő képessége alaposan visz- szafogta a forgalmat. Saj­nos változatlanul késik az M 0-ás, Budapestet elkerülő gyűrűnek a kiépítése, már­pedig erre igen nagy szük­ség lenne. A vasút gondokkal küsz­ködik. Az ismert tarifa-ár­emelések miatt jelentősen csökkent mind a személy, mind áruszállítási teljesít­ménye, márpedig még ilyen kapacitás-kihasználtság mel­lett is folytatni kell a kor­szerűsítését, amely évente több milliárd forintot igé­nyel. A szűkebb anyagi lehető­ségek a közlekedést irányító szakemberektől átgondolt fejlesztési sorrend kialakí­tását igénylik. F. P, megismerhessék az élet, a munka, a történelem, a kul-_ túra értékeit, amelyekről a" közösségben egyenlő partner­ként folytathatnak eszmecse­rét. A népfőiskolái polgár­képző több évig tart (az el­ső szakasz febr. 10-től már­cius végéig), s az első és második év elvégzése után ,.polgárlevelet'’, a harmadik év után pedig „diplomás pol­gár” címet ad. A hallgatók falutörténettel, gazdasági és társadalomtörténettel, nép­művészettel s más fontos té­mákkal, témakörökkel fog­lalkoznak. A polgárképző he­lye a termelőszövetkezet ba- latonszabadi tanácsterme, ahol péntek délután Boda János tsz-elnök, a Sió menti művelődési körök elnöke tar­totta meg évnyitó előadását. Szombaton pedig Molnár István, az európai hírű folk- lórszaikember, koreográfus, táncművész, a siófoki népfő­iskola egykori igazgatója lá­togatott el Szabadiba. Dr. Magyar Kálmán régésszel is találkozott a hallgatóság; a falu régmúltjáról, valamint a Pusztatorony feltárásának körülményeiről hangzott el előadás. Az első vendég: Molnár István Népfőiskolái polgárképző Szabadiban 35 ezer ablak készül évente az Épületasztalos és Faipari Vállalat ferencvárosi gyárában az idén. A korszerű hőszigetelési követelményeknek megfelelő ablakot gyártanak házgyárak és magánépítkezbk részére. A képen: üvegezés előtt az ablakkeretek. Lőrinci L. László Jég hátán 12. — Csak az a lé­nyeg, hogy az ember ___mindig felül marad­jon ... Meg kell szagol­ni, ha büdösödni kezd a dolog. Akkor aztán hipp- hopp, leugrani a vonatról, és átszállni egy másikra. Még akikor is, ha az éppen ellenkező irányba halad .. Világos? — Ühüm — motyogtam, bár őszintén szólva akkor még nem igen értettem, hogy máról beszél. — Nézz csak engem! — mondta elégedetten. — Mi­csoda beszédet mondtam, amikor ti, marhák, az eső­ben felesküdtetek ... Ez azért nem tetszett ne­kem. Én mégis komolyan vettem azt az esküt. — Sándort! alezredes te­lefont kapott, hogy SS mű­szaki alakulatok jönnek a segítségünkre, a kozákok mellé. Fel kellett hát egy kicsit piszkálni a lelkese­déseteket ... Igazán öröm volt nézni, ahogy vizesen mint az ázott ürgék, égre emeltétek az ujjaitokat. öt­ven kilométerre a világ legerősebb vagy majdnem a legerősebb hadseregétől, la­pátnyélre támaszkodva es- küdöztetek, hogy megmen­titek Európát a bolseviz- mustól. Isten az atyám, úgy rámjött a röhögés, hogy majdnem eltévesztet­tem azt a maszlagot.,. — Nagy-Magyarország nem maszlag! — Minden maszlag — mondI a ellentmondást nem tűrő hangon. — Ma már Magyarország is maszlag ... Néhány nap múlva aztán szép csendesen leléptem ... Na, és persze meglovasítot- tam vagy húszezer pengőt Sándorfi alezredes apánk kasszájából ... Annyira megdöbbentem, liogy szinte nem is kaptam levegőt. ~ Te ... le . Pénzt lop­tál a hadipénztárból? Elbíggyesztette a száját. — Loptam? Miért loptam volna? Egyszerűen csak el­hoztam, mert ha én nem hozom el, akikor az oroszok kezébe kerül... Nyugodt lehetsz, a többit meg Sán­dorfi lovasítja meg. Isme­rem a fajtáját! — És hol a pénz? — Jó helyen — mondta kitérően. — Majd ha szük­ségem lesz rá, elmegyek érte. Rettentően utáltam az ilyesmit, de hát mit tehet­tem volna, jó képet kellett vágnom a dologhoz, ha nem akartam visszakerülni a Gyulai-major fala mellé. Hallgattam hát egy da­rabig, de végül is nem tudtam megállni, hogy ne kérdezzem meg tőle, ami már azóta-fúrta az oldala­mat, amióta megláttam a major mellett. — Nem értem, hogyan kerültél Ilyen szoros kap­csolatba az oroszokkal... Szívott egyet az orrán. — Mondom, hogy lelép­tem. — Én is leléptem. .. vagyis, hát eljöttem onnan, amikor elküldték. Végül is egyre megy. Magabiztosan elmosolyo­dott. — Csakhogy le menekül­tél, és elfogtak, én meg megkerestem őket. — De miért? ■— Már mondtam. A hul­lám tetején akarok ülni. — Ezt értem — makacs- kodtam —, de art nem, högy mivel sikerült be­csapnod őket.., Rövid ideig habozott; nyilván azt latolgatta ma­gában, hogy elmondhat-e mindent. Végül aztán a di­csekvő énje kerekedett fe­lül, és kiböikte. — Nem csaptam be sen­kit. Elmondtam nekik né­hány dolgot, amit érdekes­nek találtak... Amikor látta, hogy meg­borzongok, idegesen felcsat­tant. — Most azt akarod mon­dani, hogy hazaáruló va­gyok, mi? Ne izgulj. Sem­mi olyat nem kötöttem az orrúikra, ami kimeríthetné a hazaárulás fogalmát. An­nál is inkább, mivel nem is tudtam semmi ilyesmi­ről ... — Te, aki Sándorfi bizal­masa voltál? Ingerülten legyintett. — Sándoréit ne hozd elő. Az, kérlek, egy komplett hülye. Annak még annyit sem kötöttek az orrára, mint nekem, hogy az orr- kötözésnél maradjunk. Emiatt nyugodtan alhatsz. Nem lettél bűnrészes. — Hát akkor? Csúfondárosan elmoso­lyodott. — Csák felhívtam a fi­gyelmüket a honfitársaikra. Valami mótosíákáU ugyan bennem, de csak egészén megfoghatatlanul. (Folytatjuk.) PÄLTÄZAT A Somogy Kereskedelmi Vállalat pályázatot hirdet fejlesztési* és üzemeltetési osztályvezető munkakör betöltésére. Feladata: — a vállalati hálózatfejlesztés szervezése, irányítása, ezen belül a beruházási, felújítási munkák vég­zése. — Üzemeltetési feladatkörben a hálózatfenntartási munkák tervezése, irányítása, központi anyagrak­tár és karbantartó részleg irányítása. Pályázati feltételek: — Műszaki főiskolai vagy egyetemi végzettség (ma­gasépítési szak),. — legalább 5 éves szakmai és vezetői gyakorlat. Kereskedelmi gyakorlattal rendelkezők előnyben. Bérezés: a 25/1983. (XI. 12.) MË. Vezető B kategó­ria bértétele szerinti alapbér+premium-i-nyereség- reszesedes. A pályázatokat írásban vagy személyesen kérjük be­nyújtani a vállalat személyzeti vezetőjéhez (Kapos­vár, Ady Endre u. 2.). (78 öM)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents