Somogyi Néplap, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-11 / 35. szám
Rmdiênmplê A BETŰRŐL — Mik lehetnek azok a társadalmi, gazdásági okok, amelyek nem egészségügyi jellegűek? — Vannak olvasásra „rá nem szoktató” okok, tehát az indítékok hiánya. Ugyanezek az okok le is szoktathatnak az olvasásról. Nyilván vannak még olyan munkakörök és (továbbra is lesznek), amelyekhez nincs szükség olvasásra, és ettől még jó pénzt lehet keresni velük. A másik az olyanfajta kulturális kiima a faluban, a lakótelepi házban, a brigádban és így tovább, amely nem próbálja ellensúlyozni az olvasás hiányát, vagy megkövetelni a hiány megszüntetését, s emiatt nem érez szégyenérzetet vagy kedvet az illető. — Magyarán : nemcsak a munkája nem követeli meg, hanem a család, a baráti kör, az a társadalmi közeg sem igényli, hogy olvasni tudjon, amelyben él. — Természetesen így van, de mehetnénk még tovább. Később erről is szó lesz. — A Hazafias Népfront szervezésében nemrég tartották Gárdonyban az Olvasó népért mozgalom 3. országos konferenciáját A résztvevők arról beszéltek elsősorban, hogy azok, akik tudnak olvasni Magyarországon, vajon mennyire gyakorolják ezt a készségüket. Ezzel kapcsolatos Nógrádi Gábor jegyzete is. — Egy tizenegy éves, 5. osztályos tanulót hallunk, aki Darvas József 1973-ban, az Olvasó népért mozgalom első konferenciáján elmondott beszédéből olvas fel részletet Egy vizsgálat szerint körülbelül a nyolcadikosok egyharmada így olvas. Ez azt bizonyítja, hogy még az olvasmányos, rövid írásművek megértésével is nehézségeik vannak. Ha a másfél évtizede útnak indított Olvasó népért mozgalomról kell szólni, akkor nem ünneprontás az előbbi dadogó ténnyel kezdeni a szólást Mert könyvet csak az olvas, aki tud olvasni. Az Olvasó népért mozgalom ellentmondásos körülmények között élte meg 15 évét. Majdnem kétszer annyi könyv és kétszer annyi példányszámban jelenik meg ma, mint 1968-ban. Minden magyarra (a csecsszopókat is beleértve) több mint 9 könyv jut. Ugyanakkor a könyvolvasásra fordított idő mintegy 20 százalékkal, napi 14 perccel csökkent. A rendszeres olvasók száma 25 százalékkal csökkent, az időnként olvasóké 22 százalékkal nőtt. Nem olvas a felnőtt lakosság 40 százaléka. Ez a szám 15 év alatt nem változott És a mindezt megkoronázó adat: a lakosság mégis négyszer annyit költ könyvre, mint; 15 évvel ezelőtt. — Adatok, adatok, adatok. Bármilyen különösek, keveset mondhatnak a mozgalomról. Hiszen nem a mozgalom jelenteti meg a könyveket százmilliós példányszámban, és nem is a mozgalom csökkenti az olvasási időt vagy a rendszeres olvasók számát. A mozgalom legfeljebb jól vagy rosszul, de csupán navigálhatja könnyű hajóját az ismertetett adatok áramlatai között. A kérdés az: hogyan? Mit tett, mit tehetett a mozgalom az olvasó népért? Azért, hogy többet olvassunk, mint tizenöt évvel ezelőtt. — Az országos konferenciára szóló meghívó alcíme jól jelzi a lényeget: Olvasás, gondolkodás, közösség, társadalom. A mozgalomban résztvevők tehát tudják, hogy nem a szűkén vett könyvolvasást kell szorgalmazni. Tudják, hogy az olvasás csak eszköz a gondolkodáshoz, a cselekvéshez. A döntésekhez szükséges eszköz. Aki olvas, az nem bizonyos, hogy eljut a felelős cselekvésig. Az olvasás menekülés is lehet a valóság elől. De akinek felelősen kell cselekednie, dönteni, az nem élhet meg az önismeretét és helyzetisme- retét növelő olvasás nélkül. Amikor tehát a mozgalom a közösségek alakítását szorgalmazza, a társadalmi döntésekbe való beleszólást éí érdekérvényesítést segíti elő, akkor olvasó népet nevek És hogy ez az olvasás könyvvagy újságolvasást jelent, netán televíziónézést, rádióhallgatást, . színház-, mozilátogatást vagy csupán baráti beszélgetést, vitát, az szinte mindegy, ha hozzájárul egy demokratikusabb közéleti cselekvéshez. Persze a cselekvő nép is csak akkor fog olvasni, ha megtanítják rá... — Elhangzott itt néhány kemény, riasztó adat. Kamarás István véleménye szerint mennyire megbízhatóak ezek az adatok? Egyáltalán lehet-e ilyen pontosan tudni, hogy milyen gyakran olvas a magyar nép? — A mérhetetlent próbáljuk megmérni. Meg kell határozni, hogy mit tekintünk olvasásnak, s itt elsősorban a könyvolvasásról van szó. Több oldalról lehet ellenőrizni az adatokat. Végül is a könyveket kiadják, megjelenik bizonyos példányszámban, könyvtárakból is kölcsönzik. Az adatokat több különféle vizsgálat állapította meg, minimális eltéréssel. Amiről Nógrádi Gábor beszélt, az így van. De vannak másféle változások is, ezekről majd később beszélünk. A kép reális. Hihetetlenül nagy mennyiségű eredeti könyv felhalmozódásának korát éltük meg. Háromszorosára nőtt az otthoni könyvek száma, majdnem ilyen arányban az elolva- satlan könyveké. — Bocsánatot kérek, itt nem az olvasás gyönyörűségéről van szó. A kultúra koldusai azok, akik kirekednek ebből. Az ötödik általánostól kezdve az olvasás nem tantárgy, hanem eszközként bánunk vele, a további információszerzés eszközeként. Ha az olvasás nem válik automatikussá, akkor nagyon sok mindenből kirekeszti magát az ember. (Folytatjuk.) Megmerevített mozdulat Gecser Lujza kiállítása a Műcsarnokban Színes pamutszálak lebegnek, •léptünkre megziz- zen a felfüggesztett alufólia, a képek helyett szövőszéken beszőtt filmnegatívok — néhány évvel ezelőtt a tárlatlátogatót ugyancsak megdöbbentette volna az efféle .. 1 A Műcsarnok kiállítása a textil- művészet legfrissebb termékeit tárja a néző elé. A textilművészet a hetvenes évek vége óta új utakkal kísérletezik. Az alkotók igyekeznek túllépni a merőben díszítő jellegű, illetve alkalmazott munkákon: falikárpitokon, térelválasztó' kon. A fal- és tértextil-bien- nálékon, valamint a velemi textilművészeti műhelyben olyan alkotások létrehozása a cél, amelyek önállóan, mindenféle gyakorlata funkció nélkül is megállják a helyüket. A textilből és egyéb szokatlan anyagokból létrehozott alkotások éppúgy emberi érzelmek, gondolatok tükrözésére törekszenek, mint bármely más művészet. Gecser Lujza 1968-bah végzett az Iparművészeti Főiskolán, s azóta rendszeresen Sikeres kísértet Jö vedelemérdekeltség az áfész-boltokban Somogy áfésaei közül kísérletképpen a múlt évben a barcsinál vezették be a jö- vedetemérdekeltségi rendszert négy üzletben. Az előírásoknak megfelelően kötöttek megállapodásokat a harcai és babócsai ABC-áru- házakkal, a barcsi Otthon áruházzal és a csokonyavi- soritai vegyesüzlet dolgozóival. A szövetkezet tizenkét és negyed millió forint nyereséggel zárta az évet, ez 700 ezer forinttal több az előző évinél. Az eredmény eléréséhez hozzájárult az újonnan bevezetett üzemelési forma is. A barcsi ABC-áruháziban az eredmény 15 százalékkal magasabb, mint az előző évben. Létszámuk csökkent, forgalmuk 58,9 millió forint volt; 3,3 százalékkal több, mint az előző évben. A dolgozók átlagkeresete 12,4 százalékkal nőtt, ugyanakkor, amikor a szövetkezeti átlagbér-növekedés 4,9 százalékos. Az áruházban több olyan társadalmi munkát végeztek, amely csökkentette a költségeket, javította az eredményt. A barcsi Otthon áruház dolgozói kiemelkedő munkát végeztek, a forgalmuk 5 millió forinttal, 16,5 százalékkal volt magasabb. A nyereségük az előző évihez viszonyítva megkétszereződött. Az eredményben nagy része van annak, hogy közvetlen a gyártóktól vásároltak, és költségeiket is 300 ezer forinttal csökkentették. Az áruház dolgozóinak átlagjövedelme 15 százalékkal növekedett Lörincz L. László Jég hátán — Természetesen — mondtam. — A barátom ... Bla... — aztán elharaptam a szót, mert fogalmam sem volt, hogy Blaskovics a saját nevén mutatkozott-e be — András. — Da, da... Minden rendben ... Gyere velünk ! — mondta, és már cuppogott is vissza az autó felé. Ügy igyekeztem utána, hogy még hátranézni is elfelejtettem. A terepjáró hátuljában ültünk a sofőr és az őrmester mögött, s egészen addig hallgattunk, amíg csak ki nem fordultunk a maka- dámra. Ekkor az őrmester robbanásszerűen elaludt, a katona figyelmét pedig teljesen lekötötte a makadá- mon tátongó lyukak kerülgetése. Blaskovics oldalba ütött és halkan megszólalt. — Idefigyelj... Sokat nem dumálhatunk, mert a végén még azt hiszik, hogy összebeszélünk ... ! Beviszlek a parancsnokságra: A város napok óta orosz kézen van. Szükségük van tolmácsra. Mondd azt, hogy mindig is szimpatizáltál a kommunistákkal ... — Megőrültél? — meredtem rá. — És ha visszajönnek ... Dühösen felcsattant. — Ki a tetű jönne visz- sza? Ezt a háborút elveszítettük. Világos? Most egy darabig a kommunistáké lesz a hatalom, mint tizenkilencben ... Mondd, hogy a kommün bukása után kommunistákkal bujkáltál. — Hülye vagy? Hiszen még nem is éltem akkor... Ügy nézett rám, mintha gyengeelméjű kisöccse lennék. — Azt hiszed, hogy ezek tudják, mikor volt itt a kommün? De ha azt mondod, hogy kommunistákat bújtattál, a keblükre ölelnek. Vagy szívesebben visszamész a falhoz? fíagyot nyeltem, és nem válaszoltam. — Na látod — mondta rövid hallgatás után —, persze, a kommunisták helyett mondhatsz zsidót is... Bár megfigyeltem, hogy az nem olyan jó. Van egy csomó burzsuj zsidó is, ahogy ezek mondanák. — Majd kitalálok valamit — ígértem. — Ajánlom is. Mert én ugyan beviszlek a parancsnokságra, de ott a saját lábadra kell állnod. Mondd, hogy az istenbe csinálhattál olyan marhaságot, hogy leventesapkában indultál neki a vakvilágnak? — Ellopták a kucsmámat — morogtam, és visz- szatért szívembe a felháborodás, amelyet fekete, csúcsos karakülkucsmám pofátlan eltulajdonítása miatt éreztem. — Valakinek több esze volt, mint neked — mondta elégedetten. — Ahelyett, hogy inkább hajadonfőtt indultál volna útnak ! — Azt mondták, hogy B.- felé még nyugodtan mehetek. Erre nincsenek oroszok ... Megvetően kifújta a levegőt — Mennyi marha van a világon ... Tanuld meg barátom, Mlinarik, hogy ezek mindenütt Ott vannak! Ekkor eszembe jutott valami, és fullasztó érzésem támadt tőle. — Azokat.. ; ott, a Gyulai-majornál ... kinyírják? Közömbösen megvonta a vállát. — Az ő dolguk, bir r»«m hiszem. Nem szokták megölni a hadifoglyaikat... Tolmácsoltam már néhányszor a foglyok ügyeivel kapcsolatban. Nekik sincs sok ennivalójuk, mégis, azokat is etelik. De végül is mit érdeke], hogy mi lesz velük? — Mert nem mindenki bűnös. Szánakozva nézett rám, mintha megbánta volna, hogy kihúzott a gödörből. — Mit érdekel, hogy ki a bűnös és ki nem? Itt ma mindenki az irháját menti ... Mit gondolsz, mások törődnek veled? Egy frászt! Örülj, hogy megúsztad, és igyekezz, hogy az új hullám hátán maradj, ha már feltoltalak a tetejére ... Hogy a fene egye meg! — Ez utóbbi egy nagy kátyúnak szólt, amelybe a sofőrnek sikerült belekormányoznia a kocsit. Az őrmester horkantott egy nagyot, aztán aludt tovább. Blaskovics újra rám nézett. — Na? Meg vagy elégedve? Ha valaha kakiba kerülnék. remélem, számíthatok rád ... — Arra mérget vehetsz — mondtam fanyar lelkesedéssel. Elégedetten hátradőlt, és kinyújtotta a lábait; már amennyire sikerült neki a szűk helyen. (Folytatjuk.) A babóesai ABC-áruház nyeresége 100 ezer forinttal magasabb, mint az előző évi. Minden szempontból sajnos nem tudtak eleget tenni a megállapodásban foglaltaknak, az első félévi jó működés után vagyonvédelmi problémák merültek fel. A csokonyavisontai vegyesüzlet nyeresége kevéssel haladta meg az előző évit, létszámgazdálkodásuk nem volt megfelelő, a termelékenység nem javult. 1984-ben a bolt kevesebb létszámmal — érthetően több munkával — igyekszik megfelelni a feladatoknak a megállapodás szellemében. Bár nem mindenütt egyforma eredménnyel, de összességében azt bizonyította a kísérleti üzemeltetési forma, hogy célravezető, előnyős a szövetkezeteknek, a boltok dolgozóinak, de főként a vásárlóknak. A jövedelemérdekeltségi rendszer helyességét alátámasztja, hogy azok az üzletek, amelyek a múlt évben ezt a módszert alkalmazták, megállapodást kötöttek a szövetkezettel erre az idén is, sőt ez év január 1-től újabb két üzlet, a 22. sz. barcsi önkiszolgáló élelmiszerbolt és a Boróka vendéglátó kombinát is bevezette a jövedelemérdekeltségi rendszert. részt vesz a tértextil-bien- nálékon. Alkotásai kilépnek a síkból, szoborszernek. Az alkotó az évek során tanulmányozta az egyes anyagok szerkezetét, viselkedését, s évről évre újabb ötletekkel gazdagította a fölhasznált nyersanyagok sorát. A kiállítás három terme időrendben az egyes alkotói szakaszokat követi nyomon. Az első helyiség a szükebb értelemben vett textileké. A falécekre, karikákra rögzített, színes szálakból szövéssel vagy csomózással létrehozott körüljárható, szoborszerű kompozícióké. Első — és talán eddig legjelentősebb — munkája a hatalmas Hidak című tértextil. A vastagabb és vékonyabb, nyers színű fonalkötegekből álló szerkezet az őserdők liánjaira vagy a primitív népek függőhídjaira emlékeztet. A szabadon lengő fonalakat az alkotó néha gipsszel merevíti. Ezáltal megragadja a pillanatot, szinte lefényképezi a mozgást. Ügy látjuk, mintha a szálak könnyedén lebegnének, csavarodnának, pedig formájuk már végleges, nem mozdítható. A következő termet a Tükör — tükröződés című ötvennégy zefcmé teres alkotás uralja. A fényt áteresztő, megtörő, illetve elnyelő felületekből épített labirintus a térrel, fénnyel, neszekkel játszik. A szemlélő maga is részese az alkotásnak; benne sétál a kompozícióban, léptei kopognak az alumíniumlemezen, közeledtére megziz- zennek a fölfüggesztett celofán- és alufóliafalak, magát látja a tükrökben. Szédítő' és különös élmény, minden pillanatban újat hoz, a tér állandóan változni látszik, megsokszorozódik. Gecser művészetének leg-: újabb kísérletei a filmszövések. Az Egy rajz változásai szövés és fotózás által című sorozat darabjaiban az alkotó egyik grafikáját lefotózta, fölnagyította, majd a fényképet szeletekre vágta és szövőszéken újraszőtte az eredeti képet. Ezáltal sajátos, hullámhatású, megtört felületet nyert. Máskor negatív filmeket sző a szálak közé, s ezeknek szabad elrendezésével könnyed ritmust hoz létre. Rideg és titokzatos világ ez. A termeket járva mintha egy kihalt, elhagyatott tájra tévedtünk vodna. Amit itt láthatunk, az nem szép a szó hagyományos értelmében. Néha egyenesen csúnya, riasztó, mégis gondolatokat ébreszt. Újfajta anyagaival, művészetfelfogásával egy' elidegenedett, eltárgyiasult világot tükröz. Tcrsztyánszby Krisztin* Építőmesteri épitésvezetöt, kőművest és segédmunkást, vasbetonszerelőt, központifűtés-szerelői, hőszigetelőt felvesz a Kapusmérői Építőipari Szövetkezei. Cím: Kaposmérö, Rákóczi u. 78. (78574) A PAMUTFONO-IPARI VÄLLALAT KAPOSVÁRI GYÁRA fölvesz bádogos szakmunkást, karbantartó lakatos szakmunkást, villanyszerelő szakmunkást, betanításra női munkaerőt (18 év feleit), férfi segédmunkást (18 év felett). Jelentkezés naponta a gyár telephelyén, Kapuvár, Jutai û». (7S44I) Egymást tartó szálak
