Somogyi Néplap, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-07 / 31. szám

Gazdaságosabb fiz autóbuszvezetők borítékja Nem az állásidőtől, hanem a teljesítménytől függ  Séta g barcsi fűrészüzemében Növelik a parketlagyártást ft Ez ér január 1-től — a Volántröszt megszűnésével — valamennyi Volán-vállalat, így a 13-as számú, á kapos­vári is önálló lett. A válto­zás új szabályozók beveze­tését, átszervezéseket, az új helyzet adta lehetőségek jobb kiaknázását, de a gon­dok mielőbbi megoldásának szükségességét is magával hozta. Az egyik — nem ép­pen újkeletű — probléma az autóbuszvezetök osztott szol­gálatával kapcsolatos. Ez ügyben, elégedetlenségüknek hangot adva, fél évvel eze­lőtt a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsához fordultak se­gítségért a kaposvári Volán autóbuszvezetői. A levelet 54-en írták alá. Nem vállalt aláírás — A vállalat vezetősége a tröszt szakszervezeti bizott­ságától értesült a levél tar- tehaárői és tőlük tudtak meg a* aláírók nevét » — mondja dr. Bon István, a 13-as Volán igazgatója. — Szerettün k volna elbeszélget­ni a panaszosokkal, de csak 34 nevet tudtunk azonosítani, húsz névnek nem volt gazdá­ja. A személyes beszélgetése­ken kaderült, hogy a levél tartalmát tekintve is érdek­ellentétek vannak ta. egye* dolgozók között. Fetzer Ferenc húsz éve van a vállalatnál. Helyközi jára­ton autóbuszvezető, úgyneve­zett külső telephelyes, vagyis reggel otthonról indul és este haza érkezik a busszal. J — A legnagyobb gondunk az osztott szolgálat. Ez kez­dete óta, tehát három éve probléma, mégpedig azért, mert azóta a tényleges veze­téssel töltött időt másként számolják el és másként a karbantartással, a szereléssel, a tankolással, tehát a mun­kával összefüggő, de nem vezetéssel töltött időt. Ez az én esetemben azt jelenti, hogy mint autóbuszvezető 18 forintot kapok óránként, ha pedig valamilyen oknál fog­va nem vezetek, de itt va­gyok a munkahelyemen és felkészülök vagy a jármüvet készítem elő, akkor lényege­sen kevesebbet kapok, s ez az idő nem számit bele a havi 182 kötelező órába sem. A több teljesítmény Dr. Bors István: — A fel­készültségi bért nem tudjuk a tényleges vezetésért járó bérrel egy szintre hozni, te- _ hát a két órabér közötti kü­lönbség továbbra is megma­rad; ugyanazért a munkáért ezután sem tudunk több bért fizetni, arra viszont van le­hetőségünk, hogy a kőtelező óraszámba beszámítsuk a nem vezetéssel, de egyéb fel­készülési munkával töltött időt. Ennek a feltétele, hogy a jelenleginél több autóbusz- vezetőnk legyen. — Hány autóbuszvezetőre volna szükség ? — Vállalati szinten mint­egy harmincra A kaposvári telephelyre körülbelül húsz új dolgozó kellene, akkor megszüntethetnénk az osz­tott szolgálatot. Hogy meny­nyire komolyan gondoljuk a változtatást, azt jelzi: Siófo­kon, a terveink szerint feb­ruártól, egységes szolgálati időt vezetünk be. Ez azt je­lenti, hogy az autóbuszveze­tők változatlan fizetésért ha- | vonta 2—3 nappal kevesebbet I dolgoznak majd, vagyis 14— 15 nap alatt teljesíteni tud­ják a kötelező óraszámot Ha valaki többet akar keresni, az is megoldható, persze ak­kor kevesebb lesz a pihenő­napja. A fiatalabbak közül sokan ezt választják. Csoboz István 29 éves. Második éve vezeti az egyik kaposvári helyi járatú buszt — Az osztott szolgálat in­kább a távolsági járaton köz­lekedő kollégák gondja. Ne­künk sokkal nagyobb a le­hetőségűnk arra, hogy az egyébként holt időnek számí­tó munkaidőt tényleges veze­téssel töltsük el. Ha valami baj van a kocsival, leadjuk a szerelőnek, és másikra szállunk; ha kell, akár egy másik vonalon. A pótlékok növelése viszont nekünk, fia­taloknak lenne kedvezőbb. A felkészültségi bér például a szolgálati idővel arányosan nő, függetlenül attól, hogy valakinek mennyi a tényle­ges teljesítése. Dr. Bors István: — A vál­laiírt vezetői javaslatot tesz­nek arra, hogy a szolgálati időt a végzett munka ará­nyában számítsuk be a dol­gozók fizetésébe. Hangsúlyo­zom, hogy ez még csak ja­vaslat, majd csak ezek után fogjuk a szakszervezet elé terjeszteni, és csak a köl­csönös egyetértés alapján módosítjuk az érvényben le­vő szabályzatot. Fetzer Ferenc: — A távol­sági járatokon sokan va­gyunk olyanok, akiknek ott­hon kis kertje, áBatal vas­nak, két-három szabad nap­pal több sokat számítana a ház körüK munkák elvégzé­sénél, mivel amikor dolgo­zunk, hajnalban indulunk és késő este érünk haza, így nemigen marad idő a háztá­jit». Szabadidő vagy pénz Dr. Bon» István: — Ta­pasztalataink szerint dolgo­zóink nagy része elsősorban több szabad időt szeretne a hosszú szolgálati napok után, a fiatalabbak pedig többet szeretnének dolgozni; ez ért­hető, hiszen van helye a túl­órákkal keresett pénznek. A vállalat vezetői minden szük­séges és lehetséges intézke­dést megtesznek, hogy a fe­szültségeket enyhítsék, de mmt már említettem, ennek legfontosabb feltétele az, hogy a létszámot a változta­táshoz szükséges arányban növeljük. Ezzel az autóbusz­vezetőink nyűgöd tabb, ki­egyensúlyozottabb munkáját biztosítanánk, és az utasok­nak is kevesebb gondjuk lesz a Volánnal. Nagy ősök* Légfűtéses lakóházak magánlakás­építőknek Nálunk is a műszaki fej­lesztés napirendjére került a légfűtéses családi házak és egyéb kisebb lakóépületek kialakítása, mert ez a meg­oldás gazdaságosabb az egyébként korszerű etázsfű- tésnél is. Kevesebb a befek­tetési költség, mert nincs szükség minden helyiségben radiátorra, hosszú csőháló­zatra. Ugyanakkor a légfű­tés kevesebb energiát fo­gyaszt, s a melegvíz-háló­zatnál és a radiátoroknál jóval egyszerűbb lége sátor­nak gyakorlatilag üzemzavar nélkül működnek. A fejlett légfűtése« megoldás hazai elterjesztését célozza az ÉVM és az Ipari Miniszté­rium országos energiagaz­dálkodási hatóságának közös pályázata, amelyet egy-két szintes légfűtéses lakóházak megtervezésére írtak ki. A légfűtés légcsatomahá- józatának gazdaságos kiala­kítása általában szükségessé teszi az épület helyiségednek a megszokottól eltérő alap­rajzi elrendezését is. Ezért különösen fontos az épület- gépészeti és építész tervezőik együttműködése. A tervezők olyan kazánokra, kályhája» es egyéb fútűkészülekefcre is javaslatot tettetnek, ame­lyek jelenleg nincsenek for­galomban, mert a pályázat­nak éppen az az egyik cél- j ja, hogy a legjobb megol- í dások alapján megszervez­zék, illetve megkezdjék a szükséges berendezések és fölszerelések hazai gyártá­sát. Alsípvető követelmény, hogy e fűtőberendezéseket földgáz vagy szilárd tüzelő­anyag felhasználására ter­vezzék. A légíűíéses épület lehet családi ház, sorház és egyéb, csoportosan telepíthe­tő földszintes vagy kétszin­tes lakóház. A pályázóktól 80—150 négyzetméteres la­kások, lakóházak kialakítá­sát kérik — olyan műszaki dokumentációkat, amelyek alkalmasak sok változatot tartalmazó terv családok ki­alakítására. A pályázati ktfeást mér átvehetik az érdeklődök az Országos Műszaki Fejleszté­si Bizottság székhazában, * a terveket legkésőbb május 2-ig kell beküldeni az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Mmiszrtóriuminak. A legjobb munkák díjazására és a tervek megvásárlására 650 ezer forintot irányoztok elő. A bíráló bizottság május végéig kihirdeti a pályázat eredményét. Január utolsó napján jár­tunk Barcson, a Sefiag par­ketta és fűrészüzemében. Sásdi Ottó főmérnök a mun­kájukról szóló tájékoztatást, terveik ismertetését e sza­vakkal kezdte: — Jól indult az esztendő; januáriban 20 millió forint értékű faipari terméket érté­kesítettünk, 8 millióval töb­bet, mint tavaly az év első hónapjában. Ez bíztató arra, hogy sikerül 1984. évi, je­lentősen megemelt tervüket is teljesíteni. Igaz, a múlt évre sem pa­naszkodhattak: a tervezett 360 millióval szemben 362 milliós bevételt értek el. Kü­lönösen kedvezően alakult az exportjuk: 74 millió forint értékben szállítottak külföld­re termékeit (ez 12 millióval több a tervezettnél). Legnagyobb vásárlójuk Hollandia, utána Olaszország és Svédország következik. De a múlt évben már két új nyugati vevő is jelentkezett: az NSZK és Ausztria kért tűlük különböző faipari ter­méket, köztük parkettáit, ra­kodólapelemet, parkettfrízt. Tavaly 296 ezer négyzetmé­ter pandparkebtat és 187 ezer négyzetméter hagyo­mányos, úgynevezett csap­hornyos parkettát gyártot­tak. E termékeikből 122 ezer négyzetmétert exportáltok, a legtöbbet Hollandiába. A barcsi parketta és fű­részüzem a múlt évben 74 900 köbméter gömbfát dol­gozott föl; ebből a parkettán kívül bútorléc, ajtóküszöb, szőiőtám és más fűrészipari termék készült Termékeket részben ex­portálják, a tüzép-telepek- nek, a különböző építőipari éB ingatlankezelő vállalatok­nak szállítják. Jelentős meny- nyiségű, évente mintegy 25 míüió forint értékű parkettát és más fűrészárut vásárolnak meg tőlük a családi házat épríők. Szinte az ország min­den részéből érkeznek vevők Barcsra. A Kereskedelmi kfenőség­ellenőrző Intézet az elmúlt fél évben 2033 új hazai gyártmányról és 1673 külföl­di termékről adott szakvé­leményt a gyártó, illetve az importáló vállalatok kérésé­re (a vizsgálatra küldött ter­mékek többségére, mintegy 80 százalékára, a Kenni szakvéleményének beszerzése az áruk forgalom bah ozatala előtt kötelező volt). A vizs­gálatok alapján az árusításra szánt hazai gyártmányok 78, Országszerte megnöveke­dett az építési kedv, így Barcson növelik az idén a panel- és csaphornyos pax- kettagyártást, s ezzel együtt nagyobb bevételre is számí­tanak. Panelparkettáből 320 ez«, csaphornyosból 250 ezer négyzetméter készül. S hogy ezt megvalósíthassák, 75 ezer köbméter gömbfát dolgoznak fel. A múlt évinél nagyobb, 70 milliós exportot is terveznek. Arra is lehetőséget terem­tenek, hogy dolgozóik több munkával nagyobb jövedel­met érjenek el. A múlt év­ben öt gazdasági munkakö­zösséget hoztak létre az üzemben, ezekben 146 mun­kásuk tevékenykedik. Egy évben a munkaközösségek 3100 köbméter gömbíából s m import áruk 87 százalé­ka, összesen 3032 termék megfelelt a követelmények­nek, 674 termékre viszont a vállalatok tilos jelzést kap­tak. A Kém! a hóitokban, raktárakban, tüzap-telepeken, vendéglátóvállalatoknál és kiskereskedőknél is rendsze­resen ellenőrzi a már forga­lomban levő árük minőségét. A legutóbbi félévben a fővá­rosban 468, vidéken pedig 250 helyen vizsgálták a ter­mékek minőségét, részben szemrevételezéssel, részben laboratóriumi módszerekkel. Ez idő alatt összesen 7 ter­mék árusítását tiltották meg, három gyártmány forgalma­zását pedig bizonyos feltéte­lekhez kötötték. (Tudósítónktól.) Kiemelkedő munkát vég­zett a csurgói áfész felvá­sárlási üzemága 1983-ban. A szövetkezet tizenhét felvá­sárlója 300 vagon árrá vett meg, illetve szállított d, s ezért a kisgazdaságoknak 36,2 millió forintot fizettek ki. Az átvett termékek mennyi­sége egy év alatt 12 száza­lékkal, az értéke 6 százalék­kal emelkedett. A korábbi évekbe« ha­sonlóan nagy gondot fordí­tottak az exportra és érté­kesíthető áruk termelésére. A csurgóiak mertek kocká­zatot vállalni, a nagyobb nyereség reményében. Szo­cialista országokba egymil­lió faraid értéket szánthat­tak, eat elsősorban a por- rogszentkSrályi zöldség— gyümölcstermelő szakcso­port tagjai teaaelték. A nagyatádi konaervgyároak olyan zöldség- és gyümölcs­féléket szállítottak, amelyek szinte teljes egészében áol­70 ezer négyzetméter parket­tát állítanak elő — részben exportra, részben pedig a ha­zai igényeik kielégítésére. Korábban gondot okozott a feldolgozás során keletkező hulladék, az úgynevezett ap­rítok értékesítése (évente el­érte a 20 ezer tonnát is). Ta­valy megállapodtak a hód­mezővásárhelyi műgyanta- gyárral, s az csaknem a tel­jes mennyiséget átvette tő­lük. Jelentkezett egy jugosz­láviai vevő is, a Beliscsei Papírkombinát, s 3000 tonnát vásárolt. A jugoszláv kombi­náttal most folynak a tár­gyalások arról, hogy az idén 12—18 ezer tonna aprítékot vennének át, s gépeket, pa­pírt szállítanának. S*. E. A féléves éflenőraés során a vásárlók kifogásai miatt a vállalatok, szervizek 13 203 termékről kértek szakvéle­ményt a Kermitől. Az ese­tek 76 százalékában a kifo­gást a szakemberek indo­koltnak találták, ez az arány magasabb, mint az utóbbi néhány évben volt., Egyes cikkeknél, például a bútorok­nál, építőanyagoknál, néhány műszaki árunál, cipőiknél kü­lönösen magas az indokolt reklamációk részaránya. Az intézet a vásárlók kifogásait — az egyedi panaszok elbí­rálásán túl — olyan szem­pontból is vizsgálja, hogy a panaszra okot adó hiba kí­ván-e szélesebb körű vizsgá­latot, hatásági beavatkozást a további reklamációk elke­rülése érdekében. lárbevételt jelenteitek az országnak, A csurgói áfész országos vállalatokkal is együttmű­ködött a tőkés export növe­lése érdekében. A FOTK, a Hungaronektár, a Herbária és a kömyeá nyúlgazdasági társulás is segítette az áfészt abban, hogy közvet­ve vagy közvetlen összessé­gében 32 millió forint árut adjon d nyugati exportra. Igen jelentős, hogy ez 40 százalékkal több, mint 1982- ben volt. Gyümölcsöző az együttműködésük a Somogy megyei Zöldért Vállalattal is: 15 vagon málnát szállított d a szövetkezet körzetéből, nagyrészt tőkésexportra. Természetesen ennek az ér­téke is benne van a 32 mil­lió forintban. Gyártókat keres a ruházati kereskedelem A Centrikót Kereskedelmi Vállalat szervezésében Budapesten, a Rákóczi ST szám alatti bemuíatóházban Vevők vagyunk kiállítás nyílt a ruházati éa cipőkereskedelemben hiánycikkeknek számító termékekből. Az iparcikk-termeltetésben már jól bevált gyakor­lat nyomán ezúttal 18 ruha- és cipőkereskedclml cég mulatja be azokat a textíliákat, konfekcióruházat! termékeket, cipőket, amelyekre gyártót keresnek. A kockázatvállalás eredménye Tiltások és javaslatok A Kér mi-vizsgál átok tapasztalatai

Next

/
Thumbnails
Contents