Somogyi Néplap, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-23 / 45. szám

Kísérletező költségvetési üzem m m Ötlet is kell a széphez Barcs tzépítésével többek között a városi tanács költ­ségvetési üzeme foglalkozik. S hogy nem is teszik rosz- szul a dolgukat, bizonyítja: a múlt évben harmadszor nyerték el a megyei telep ü- lésszemlén a teváló minősí­tést. — Mivel érdemelték ki ezt az elismerést? — kérdeztük Hegelsberger Józseftől, a költségvetési üzem vezetőjé­től. — Ügy érzem, minden tő­lünk telhetőt megtettünk azért, hogy szolgáltatásainkat jól, a lakosság megelégedé­sére végezzük és közvetett tevékenységeinket Is eredmé­nyesen lássuk el. — Mely fő tevékenységek tartoznak az üzem feladatai közé? — Talán a kommunális szolgáltatás és az építőipari tevékenységünk követhető leginkább nyomon. A közte­rületek tisztasága, a szemét- szállítás, a parkfenntartás és a lakásépítés a leginkább szembeötlő, leglátványosabb terület feladataink jó vagy rossz ellátásának mérlegelé­sére. Ezeket egészítik ki a bánya- és betonüzemünW, a különböző szállítások, a fü- tésszolgáitatás és az egyéb ipari és kereskedelmi szol­gáltatások, — Ez évtől bevezetik az önelszámoló rendszert. Mi­lyen változást várnak ettől? — Azt várjuk, hogy növe­kedjék az egyes részlegek költségérzékenysége, és az ér­dekeltségi rendszer közvetí­tésével csökkenjenek a ter­Korszerű vakcinák az állati vírusbetegségek ellen A nagy értékű állatállo­mány egészségének megvé­désére korszerű vírusvakci­nákat állítottak elő a Phy- laxia Oltóanyagtermelő Vál­lalatnál. A készítményeket üzemi méretekben már gyártják, és hozzáférhetővé teszik az állattartóknak, nagyüzemeknek és a kister­melőknek egyaránt. Az oltóanyagok minden te­kintetben megfelelnek a nemzetközi követelmények­nek; a korábbiakkal ellen­tétben a kórokozókat nem élő állapotban — esetleg gyengítve — tartalmazzák, hanem inaktivált, elölt for­mában. Ezzel is kiválthatják ugyanis a szervezet védeke­ző reakcióját, éppen ezért ez a módszer terjed világszerte. Egyre inkább az exportszál­lításoknál is megkövetelik az ilyen oltóanyag használatát, mivel félő, hogy a csak „sze­lídített” vírusok a folyamatos oltásnál netán járvány oko­zói lehetnek. Az új technoló­gia jelentős összegű beruhá­zást követelt, úgynevezett szövettenyészeteken „tart­ják”, szaporítják a víruso­kat. Az egyik készítménnyel, a parainfluenza—3-mal a szarvasmarha fertőző légző­szerv! megbetegedését előz­hetik roeg. Mindenekelőtt a növendékállatoJcnál jön szá­mításba. A magyar vakema kitűnő hatású, bevált a gya­korlatban. A gazdaságokban nagy kárt okozhat az úgyne­vezett baromi ipestis ; gyógy­szerét eddig importálták. Az új hazai vakcinát Phylapest- nek nevezték el, s használa­tát a nagy termelési rend­szerek máris a tartástechno­lógiába építették. A baromfi egy másik fertőző betegsége —* szifttén vírus okozza — a légcsőgyulladás. Gyakran az állomány kétharmada is elhullik a fertőzés nyomán. Alkalmanként importvakci­nát használtak az állatorvo­sok, ám sokszor gyakorlati­lag védtelen volt az állo­mány. A vakcinát nagyüzem* technológiával állítják elő, és egyre szélesebb körben hasz­nosítják a termelők. mêlés költségei. Ennek meg­felelően elkészítettünk egy tanulmánytervet, amely pon­tosan feltárja azokat a pon­tokat, ahol a költségek csök­kenthetők. — Ügy tudom nemcsak szervezési és gazdasági újí­tásokat vezettek be, hanem kiegészítő tevékenységük keretében új termékekkel is jelentkeznek mint gyártók. — Betönüzemünkben ta­valy köztéri virágtartók, pa­dok, és szemétgyű Hők kísér­leti gyártását kezdtük meg. Jelenleg a .piaci igények föl. mérése a feladatunk. A spe­ciális betontechnológiával ké­szült termékeink ajánlólis- táját elküldtük az ország kü­lönböző pontjaira, s remél­jük, megrendelőink és a te­lepülések lakóinak megelége­désére új színfolttal gazda­godnak az utcák és a terek szerte az országban. — Gyakran kísérleteznek valami újjal? — Mindig ki kell találni valami újat, persze emiatt a lakossági szolgáltatások nem kerülhetnek háttérbe. Mivel esetünkben kölcsönös segít­ségre van szükség ahhoz, hogy eredményes munkát vé­gezhessünk, úgy gondc'om, nemcsak a mi érdemünk az, hogy büszkén nézhetünk kö­rül a városunkban. N. Zs. Környezetvédelem, köztisztaság a Balaton-parlon A zöldterület: nemzeti vagyon A Baiaton-parl köztisztasá­gi, közterületfenntartási és vízvédelmi szolgáltatásainak helyzetéről tanácskozott teg­nap Siófokon a Hazafias Népfront Országos Elnöksé­gének környezetvédelmi munkabizottsága együtt a balatoni üdülőkörzetben mű­ködő környezetvédelmi szol­gáltató vállalatok képviselői­vel. Az ankétot S, Szabó Fe­renc, a munkabizottság alel- nöke, a balatoni albizottság vezetője nyitotta meig, majd Széles József, a köztisztasági és településtisztasági társa­ság ügyvezető igazgatója be­szélt a balatoni üdülőkörzet környezetvédelmi, köztiszta­sági szolgáltatásainak színvo­naláról, az 1976 óta elárt eredményekről, s a fejlesz­téssel kapcsolatos feladatok­ról. Ezután a déli part két legHletókesebb vállalatának vezetői számoltak be ta pasz­ta la ta ikrái, gondjaikról. Ignáczy Qyörgyné, a So­mogy megyei Településtiszta­sági és Kertészeti Vállalat igazgatója tanulságos előadá­sában konkrétan szólt a ne­hézségekről, számos fontos kérdésben megfontolandó ja­vaslattal is szolgált. Hangsú­lyozta, hogy a Balaton kör­nyéke nem hasonlítható egy olyan nemzeti parkhoz, ahol csupán az eredeti természe­tes táj megőrzése a cél; itt óvnunk kell a hagyományos Újabb szénvagyoni tárnak lel Az anyagi és szellemi erők koncentrálásával meggyorsult a bányák fejlesztése, a szén- vágyon kutatás« és a terme­lés üteme is a három eszten­deje tizenkét Fejér és Veszp­rém megyei bánya összevo­násával megalakult Veszpré­mi Szénbányák Vállalatnál. A vállalat egyik legnagyobb — a Fejér megyei Bal inkán működő — bányaüzemében márciusra befejeződik a bá­nya rekonstrukciójának má­sodik lépcsője. Kár üzembe helyezték a peremi légalmát, amely jelentősen javította a bánya levegőellátását, rövidí­tette a föld alatti közlekedé­si útvonalakat, s lehetőséget teremtett növelésére. művelőéi ágakat is, a szépen rendezett szőlőket, gyümöl­csösöket, s az lenne az ideá­lis eredmény, ha a régi épí­tészeti alapokon megújuló falvak, népi műemlékek ké­pe együtt hatna az őstermé­szet megőrzött elemeivel, — A területnek sok gaz­dája van — mondta —, és minden gazdának más az ér­dekeltsége. A 30 méteres parti sáv, a strandok, a köz­területek tanácsi kezelésben vannak; az üdülőtulajdono­sok (magánosok és közüle­tiek egyaránt) szintén gon­doznak zöld területeket; a MAV-pályaudvarok és a pá­lyatestek környéke a kül- és belterjes gondozási szintet változóan mutatja; a KPM által kezelt és a belterülete­ken áthaladó főközlekedési utak mentén a zaj és a por csökkentését szolgáló faso­rok, erdősávok a déli parton elhanyagolt állapotban van­nak. Sok a tájidegen, külön­böző örökzöldekkel megtűz­delt parkterület, amely in­tenzív gondozást igényel. Célszerű és állandó kezelés híján ezek a közterületek le­romlanak, elgazosodnak, el­vadulnak. Viszont az ősho­nos fák, cserjék a szélsőséges klímaviszonyokat jól tűrik, s az eredeti elképzeléseknek megfelelnek. Következéskép­pen a külterjes parképítés esetén mindenkor az őshonos vegetáció növényállományát célszerű telepíteni. Az elődöktől örökölt, létre­hozott és kialakulóban levő zöldterületek óriási nemzeti vagyont képviselnek, állóesz­közként mégsem tartják nyil­ván őket Ennek oka a kü­lönböző gazdák különböző érdekeltsége. A kivitelezés során főként az üzleti szel­lem érvényesül, és a min­denképpen káros rövid távú elképzelés. Niucs cleg fizető­képes kereslet a zöldterüle­tek építésére, fenntartására, — Javaslom a zöldterüle­tek állóeszközként történő nyilvántartását — így az elő­adó —, amortizációs alap képzését, mely anyagi forrás­ként szolgálhatna a felújítás­hoz, karbantartáshoz. A vállalat hatodik ötéves tervének legfontosabb fela­datai a víz- és környezetvé­delmi fejlesztés. Ignáczy Györgyné elmondta, hogy a Balaton déli partján a szip­pantott szennyvizek elhelye­zése megfelel a vízvédelmi előírásoknak. A 80-as évek elején négy regionális, a fo­lyékony-hulladék elhelyezé­sére és ártalmatlanítására szolgáló ürítőhely készült el: Kéthelyen, Fonyódon, Bala­tonszárszón és Zamárdiban. Sugár György, a Siófoki Költségvetési Üzem vezetője a többi között a város köz- tisztasági gondjairól szólt. Megemlítette például, hogy a csapadék elvezetésének kor­szerűtlensége miatt is szeny- nyeződik a Balaton. Az aranyparti átemelő szivaly- tyúk a köVnyéken összegyűlt csapadékvizet a Balatonba nyomják át, s ezt a lakos­ság csak olyankor veszd ész­re, amikor a föld alatt mű­ködő szivattyúk meghibásod­nak. Ilyenkor ugyanis kény­telenek a tóba vezető árok­ba átemelni a csapadékvizet a felszíni szivattyúk segítsé­gével. Nem csoda, ha a tisz­tának egyáltalán nem nevez­hető víz láttán ilyenkor a lakók telefonhívásokkal „árasztják el” az üzemet. .. Az előadások után az észa­ki part s'zákemberei számol­tak be tapasztalataikról. Sz. A. Az országban először Pécsen KAZETTABÖRZE Szakosított kiállításokat és vásárokat rendez a pécsi vá­sárcsarnok; a most elkészült program szerint két regioná­lis és három országos jelle­gű vásárnak ad helyet az idén. Üj típusú szolgáltatás­ról van szó, ami — máidén Lörincz L. László Jég hátán 21. Talán az késztetett ellentmondásra, hogy sok mindent nem éi’tettem abból* .amit beszélt. Meg aztán tudtam, hogy a nemesek között is voltak olyanok, akikre büszkék lehetünk. Hiszen az apám sem volt jobbol­dali soha, mégis tót létére is ha Rákócziról esett szó, csillogott a szeme. Csak legyintett, amikor makogtam valamit a jó öreg Rákócziról. — Ne féljen, Rákóczi szobrát nem fogják ledön­teni! Vagy ha le is döntik, később úgyis visszaállítják. Talán rosszul mondtam az előbb, hogy még az1 emlé­künket is kivakarják a kró­nikákból ... Talán elkapott az indulat. Mindenesetre a kommunizmusban is van­nak nacionálís érzelmek ... Oroszországban sem csak a proleláriátusra büszkék, amely éppen csak a forra­dalom előtt született... Hi­szen addig is volt már orosz történelem. És az orosz cárok szobrai ott áll­nak Moszkva terein! — Maga ezt honnan tud­ja? — kérdeztem megle­pődve. Elmosolyodott — Négy évig éltem Moszkvában, a háború előtt. Ügy elképedtem, hogy vi­gyázatlanul belerúgtam a járdaszegélybe. A nagyuj- jamba hasító fájdalom sem tudta azonban feledtetni ve­lem, hogy mit mondott. — Maga ... Maga Moszk- vában? És hogyan került oda? — Roppant egyszerűen. Apám a magyar követségen teljesített szolgálatot; én is ott jártam iskolába. Na, ne féljen, nem a pionírok kö- ' zé, ahogy ők hívják az is­kolásokat ... I Volt ott egy angol iskola a diplomaták 'gyerekeinek. S higgye el, nyitott szemmel jártam ab­ban az országban. Egyszeriben rettenetesen megalázónak látszott szá­momra, hogy szinte mezte­lenül bandukolok mellette és a nagyujjamból apró vércseppeik hullnak a föld­re. Legszívesebben elsza­ladtam volna. Mit. akarok én ettől a lánytól, aki va­lahol a fellegek között tró­nol felettem? Még akkor is ha félretaposott a cipősar­ka, és a Gulyás szódagyá­ros fogadta magához. Teréz ügyet sem verteit a lábujjamra, hanem egyre lassította lépteink ütemét, ahogy Gulyásék felé köze­ledtünk. — Ez nagyon érdekes —r motyogtam. — És ... Igaz, hogy ott kolhoz van... és csajkából esznek az embe­rek ... éc hogy a nők is közösök? Megvetően elhúzta a szá­ját. — Ostobaság, de nem eél nélküli. Tudja maga, hogy az angol gyarmatosítás mi­vel kezdődött? Csak bámultam rá, mint a borjú az új kapura. — Azzal, hogy az angol királyság bizonygatni kezd­te erkölcsi fölényét a benn­szülöttekkel szemben. Hogy az afrikai erkölcsök nem il­lenek bele a krisztusi vi­lágképbe; hogy a bennszü­löttek embert esznek, nota bene, ott is közösek a nők, és hogy csodák csodájára, a ki tudja hány fokos afri­kai hőségben a szegény né­gerek meztelenül 1 járnak. Hát nem vétek ez Isten és a keresztény világrend el­Men? Nosza, emeljük csak fel őket magunkhoz! S máris indultaik a misszioná­riusok, a skót dudások, és nyomukban őfelsége hadse­rege! És természetesen mit se számított, hogy már csak a lelkét sikerült megmente­ni a szerencsétleneknek. A testük ugyanis ott maradt, itt-ott megcsonkítva, a bozótosok alján vagy j az akasztóiakon. Gondolja, hogy nem ugyanerről van most is szó? Hogy erkölcsi­leg is igazoljuk ezt a os­toba háborút a szovjetek ellen ... ? Hát persze, hogy kötelességünk fellépni az európai civilizáció nevében egy olyan társadalom ellen, ahol a nők közösek és csaj­kából esznek, mint az álla­tok ... Különben mindez szemenszedett hazugság ! Legyen nyugodt, bár én csak Moszkvában és né­hány nagyobb városban jártam, olyan szigorúak az erkölcseik, hogy még a jó Viktória királynő is elsír­ná magát örömében ... — Pedig az újságok Is megírták! Szánakozva nézett rám. — Mondja, kisfiú, maga mindent elhisz, amit az új­ságok írnak?! Sértett ez a kisfiúzás, de az is sértett volna, ha tilta­kozásommá! nevetségessé teszem magam, ezért in­kább eleresztettem a fü­lem mellett (Folytai fűk) bizonnyal — hasznos lesz az eladóknak és a vásárlóknak egyaránt. Az ötletet az adta, hogy vasárnaponként kihasz­nálatlanul áll az épület, ho­lott a körzetében ilyenkor is nagy a forgalom, lévén a város központi részén. öt vasárnapon tehát megnyitja kapuit a csarnok a vásári sokadalom számára. Az első rendezvényre ha­marosan sor is kerül: már­cius 18-án agrotechnikai ki­állítás és vásár lesz Pécsen. Elsősorban a kiskerltulajdo- nosoknak kínálnak majd gé­peket, eszközöket és szerszá­mokat, vetömagvakat és dug­ványokat, műtrágyákat és növényvédő szereket. April's 15-én a húsvéti ajándékozás jegyében országos kézműves kirakodóvásárt tartanak. Má­jus 27-én Hangkép ’84 elne­vezéssel először szerveznek „kazettabörzét” Magyarorszá­gon, egészen pontosan elekt­roakusztikai cikkeket — úja­kat és használtakat — ad- nak-vesznak, illetve cserél­nek: rádió- és tv-készüléke- ket, magnókat és magnósza­lagokat, videeomagnókat és kazettákat, valamint alkatré­szeket és tartozékokat. Ösz- szel rendezik meg a színek, izek, illatok „tárlatát”: sző­lőt, gyümölcsöt és virágot állítanak ki szeptember 23- án. A húsvéti vásárhoz ha­sonlóan karácsony előtt —• december 16-án — is lesz országos kézművesvásár, arnelv jó alkalmat nyújt, a fenyőfa alá szánt ajándékok beszerzésére. Egy-egy alkalommal több mint másfél száz árus rak­hatja ki portékáit a vásár­csarnokban, és jó idő esetén további harminc-negyven az épületet övező térségben. Egyidejűleg ötezer ember fordulhat meg az árusok asz­talai előtt, nézelődhet ée vá­molhat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents