Somogyi Néplap, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-23 / 45. szám

Alkotók a Vár­bazárban Az Ybl Miklós tervezte Várbazár szobrászműter­meiben télen sem szüne­tel a munka. Az itt alko­tó művészek kiállításokra készülnek, az idén felál- líttandó szobraikon dol- gozn' k. Képünkön: Cs. Kovács László szobrászművész a Nagyatádi Városi Tanács dísztermébe készülő tér­elemmel. (MTI-fotó: Földi Imre felvétele - KS) Ülést tartott a városi tanács Javultak az oktatás feltételei Kaposváron Ülést tartott tegnap a Ka­posvári Városi Tanács. A testület megtárgyalta, a tan­kötelezettségi törvény végre­hajtásával kapcsolatiban az utóbbi öt esztendőben szer­zett tapasztalatokat. Az oktatásügy irányítóira is óriási terheket rótt a né­pesség növekedése — megye- székbclyürik 74 ezer lakosa közül ma több mint tízezren >áraak óvodába és általános iskolába —, a nehészégekke! azonban, amint a beszámoló *5 bizonyította, többnyire si­került megbirkózni. Kapos­vár óvodákban manapság a 3—6 esztendős korosztálynak csaknem 93 százalékát fog­lalkoztatják. A zsúfoltság nem szűnt meg, de • tagad­hatatlanul csökkent: ha a gyermekeket arányosan osz­tanák föl az egyes intézmé­nye között, száz helyre 117 apróság jutna. Az előkészítés az iskolai tanulmányokra csaknem százszázalékossá vált, ám — a beszámoló és a hozzászólások alapján — korántsem lehet ugyanezt ál­lítani az iskolaalkalmassági vizsgálatok színvonaláról és a kisegítő iskolai „áthelyezé­sekről”. I ÖT PERC Básil Julival A Csfky Gergely Színház . k itúnö művésznője eltűnt Kaposvárról: Hamlet mást küW kolostorba helyette, a Filmcsillag sem ragyog fen­nen. Telefonon kerestük meg budapesti lakásán, hogy hiányérzetünket tudtára ad­juk. ' — A székesfehérvári Ham­let-előadás harmadik ré­szében történt velem a bal­eset, a Leertest játszó Beze- ■cidy Zoltánnál közös jele­netbe»- Végigjátszottam Opbélía utolsó jelenénél In szalagszakadás történt, ez «reocsere később kezd fájni, így befejezhettem a jelenetet. — Mivel telnek a gyó­gyulás napjai?, — Filmszerepre készülök. Kooécs András rám bí2ta ÚJ, egyelőre kétrészes film­jének főszerepét, Károlyi Mihályné Andrássy Katinka megformálását. Tulajdon­képpen már régen felkért rá; Marci, a fiúnk három­hónapos volt, amikor Ko­vács fölkeresett. Nem ígérte százszázalékosan biztosra a szerepel Azt hiszem, nem volt benne biztos, hogy vissza tudok állni az ere­deti súlyomra. Én viszont egészen biztos voltam eb­ben. — Olvasta Károlyi Mi- hályné két memoárkötetét? — „Kötelező olvasmány­ként”. Mondhatom, fantasz­tikusan izgalmas, nagyszerű stílusú könyv az Együtt 0 forradalomban és az Együtt a száműzetésben! Egy bölcs, nagyon tudatos asszony ír­ta, messziről, rálátással. Ká­rolyi Mihályné, ez a cso­dálatos személyiség, akiről Hajdú Tibor azt írta, hogy Károlyi mellett ő voK a kritikus, az élő kontroll, 92 éve» elmúlt. Találkozni fo­gok vele; bizonyára nagy élmény lesz, — A tervezett film mek­kora korszakot ölel fel a „vörös grófnő” életéből? — Még nem egészen biz­tos, de úgy tudom, hogy az első részbe* ÍR—18, vagy 20—21 évesnek látja majd a néző. A másodikban 36—39 eves koráig követi a film. A forgatás március 11-én kezdődik és október végéig tart hazai helyszíneken. A további részekről koproduk- ciós igénnyel később tár­gyalnak majd Kovács And­rások. — Kik lesznek a partne- tei? — Károlyi Mihályt, a ma­gyar történelem • fontos alakját Bacs Ferenc alakít­ja. Játszik a filmben Totfe Éva, f'rajt Edit, Molnár Il­dikó, Temessy Hédi, Tolnay Klári, Reviczki Gábor is. — Mikor látjuk újra Ka­posváron ? — Remélem, március má­sodik hetében már újra színpadra léphetek. — Gyógyulást kívánunk. L. L. A népességnövekedésnél nagyobb ütemben javultak az alapfokú oktatás feltételei. 1979 óta négy új általános iskola épült Kaposváron, több hélyen bővítették a ré­gebbi épületet, ily módon ma kilencvennel több tante­rem áfl a diákok rendelke­zésére. njint öt esztendeje. Húszról alig több mint öt százalékra csökkent a „dél- utános” tanulók aránya, a korábbi ötven helyett ma ti­zenöt tanteremben oktatnak az ebéd utáni órákban, ám — amint Garai Lászlónak, a városi tanács művelődésügyi osztályvezetőjének beszámo­lójából kiviláglott — nem mindenütt felelt meg a fej­lesztés a szükségleteknek: gyakran a klubhelyiségeket, úttörőszobákat és zsibongókat is „be kellett fogni” a taní­tás szekerébe. A helyszűke által akozott gondok enyhí­tése végett a városi tanács illetékesei a Kinizsi lakóte­lepi és a Toldi ntcad általá­nos iskola bővítését tervezik, s több más intézkedésre te sor került vagy kerül. Bár kis mértékbei, de csökkent megyeszékhelyün­kön a szakképzett pedagógu­sok aránya. Ma 94,8 százalé­kuknak van olyan oklevele, mely a törvény szerint nél­külözhetetlen a műnké Óhoz. E tanév kezdetén — s ez hosszú ideje újdonságnak számít Kaposvár alsótoké oktatási életében — hat ké­pesítés nélküli nevelőt kel­lett alkalmazni belyettefátté« céljával. Az ' osztályvezető, majd Vidák Gizella, a váro­si tanács elnökhelyettese Is utalt rá hozzászólásában: a pedagógus-utánpótlás érde­A mikor az erdész he­zárta a tyúkokat, le­tekintett a lapra. A völgy felső csücskében állt o házuk, s innen két-három falut is belátott. Most meg­dörzsölte a szemét, mint aki nem akarja elhinni, amit lát: — Hogyan lehet vateki ilyen betyárosán szemtelen. Ez már a pimaszság teteje — gondolta. Kétszáz méternyire az emelkedőn a háborította puszta szántáson — egy róka tekergett. A lassan közelgő ravaszdi látványa bizsergés­sel . töltötte el az erdészt. El­felejtette a gőzölgő vacsorát, a tévéműsort, a meleg szo­bát. Gyors léptekkel az elő­szobában termett, leakasz­totta az agancs fogasról a két­csövűt. Két patront nyomott a csőbe, s úgy bőrpapucs­ban. zoknis lábbal osont ki a hátsó udvarba. A róka félelem nélkül közeledett, s az erdész már kezdte alábecsülni teljesít­ményét. Még azzal csúfolnak majd — gondolta —, hogy kében érdemen volna több társadalmi ösztöndíjat kötni főiskolai hallgatókkal, és nö­velni kellene az úgynevezett szolgálati szobák számát Egy kérdésre válaszolva elmond­ták az illetékesek: megye­székhelyünkön ma kilenc pe­dagógus lakik szolgálati la­kásban vagy szobáiban. A beszámoló szerint ered­ményesebb lett az utóbbi öt év során a tanulmányi mun­ka: a kaposvári általános is­kolásoknak tavaly 92,3 száza­léka végezte el kötelező ta­nú J mányait tizennégy eszten­dős koráig. Ez az arány 1978- ban mindössze 91,6 százalék volt Nem derülhetett ki a tanácskozáson, mekkora sze­repet játszók a pozitív nö­vekedésben egyes iskolák tanárainak liberalizmusa. Vi­tathatatlan viszont a szociá­lis feltételek javulása — ma­napság a diákok 53 százaléka részesál napközis ellátásban —, ■ vitathatatlan, sajnos az igaaoiaAlan iskolai mulasztá­sok számának növekedése is. A múlt évben például 24 szabálysértési eljárást kezde­ményeztek a mulasztásokban vétkes szülők dien, ebből tizenhármán „szárazom tisz­ták meg” az illetékes hatósá­gok engedékenysége okán. Az ülésen határozatot fo­gadtak el Kaposvár közokta­tási feltételeinek további fej­lesztésére. Üj tantermeket építenek, növelik a korrek­ciós osztályok számát, több lesz a szolgálati szoba, és a korábbinál jóval szigorúbban vonják majd felelősségre azokat a szülőket, akiknek gyermekei nem csupán ön­szántukból kerülik az isko­lát TV-NÉZŐ Falusi esték Azt tapasztalam, hogy di­vatba jött ismét a falu: a korábbinál jóval többet be­szélünk jelenéről, a jelent meghatározó és nemegyszer ellentmondásos közelmúltról is, és sokat foglalkozunk a jövőjével. / Király Ottó operatőr fes­tőién szép faluképeket vará­zsolt kedden este a képer­nyőre a Falusi esték tv-so- rozat Mi újság otthon? cí­mű egyórás adásában. Nagy László szerkesztő-riporter kérdései és a riportalanyok viszont megtörték a legszebb télben forgatott képsorok fe­hér nyugalmát Kaposvár tö­vében: Kaposméröben és a zselici falvak egy részében — 'meglehetősen szűk körben — keresték a műsor készítői a választ a címben föltett kér­désre. Felelni tulajdonképpen a Budapesten élő somogyia.t klubjának kérdéseire akar­tak. Arra, hogy miiként vál­tozott az élet a megye fal­vaiban, milyen hatással volt a szemre szép tájon fekvő településekre a gazdasági in­tegráció, a közigazgatás át­szervezése, az oktatás körze­tesítése; miként változott meg e falvak funkciója, s hogyan alakul a jövőjük? Az egyórás rrportműsor né­ha esetleges példáival, aligha felelhetett azokra a kérdé­sekre, amelyekre ma még nem tud egyértelmű választ adni a szociológia, a közgaz­daságtan, a statisztika és közigazgatás-tudomány sem. Felvillantott viszont valamit ez a műsor a falvak életere­jéből, az új funkcióboa iga­zodó változásokból, s az em­berek ragaszkodásából a táj­hoz, a környezethez. A falu jövőjéről, igazán szépen egy fészekrakó fiatal házaspár vallott, és Karanez János szennai tanácselnök: bizo­nyítva az ember mai igényei­hez alkalmazkodó falu élet- képességét. Ha a környezet arra alkalmas, akkor a tele­pülés üdülőjellegének erősíté­sét, ha lakódnak érdekei úgy kívánják, a munkalehetőség bővítését. Erre is, arra is hozott fel példát a film, s bizonyította azt is: az előre­lépés üteme alapvetően attól függ, hogy miként tudnak a mai igényeknek megfelelő környezetet teremteni a te­lepülés vezetői, s ez nem­csak — sőt elsősorban nem — leleményességüktől függ, hanem anyagi lehetőségeik­től, a hivatalos és a „tár­sadalmi” támogatástól. Éppen ennek a ma „tár­sadalminak” nevezett támo­gatásnak a szabályossá téte­lét szorgalmazta Kiss János, a Bárdibükki Állami Gazda­ság igazgatója. Az egyórás műsor érdeme és erőssége az, hogy össze­gyűjtötte a különböző véle­ményeket, s szólt a falufej­lesztés néhány lehetőségéről, a helyi törekvésekről. Az is tény viszont, hogy közben benyúlt a kendermagos ka­kasért A megrémült tarajos hangos kárálással fogadta új helyzetét. Az erdész a szal­makazal mögé húzódott vele., a rókán# pillantva elmoso­lyodott. Az felkapta fejét, és a hang irányába indult A mikor lötdvolba ért az erdész a két lába kö­zé szorította a ka­kast. Célzott, aztán meghúzta a ravaszt. A róka az első dörrenésre kinyúlt. A kakas­nak sem kellett több, elira­modott a sötétben... — Túljártunk az eszeden! — indult a vörös bundái ál­latért Éppen a tornácig ért ve­le. amikor összetalálkozott a dörrenésre kisiető feleségé­vel. Elmesélte a rókavadá­szatot, s a nagy izgalomban csak akkor jutott eszébe, hogy megszökött a rar>aszdit csalogató kakas. — Az már bizony a róká­ké — „dicsérte meg’’ a fur­fangos erdészt a felesége. B. J. indokolatlanul sokat időzött a múlt emlékei körül, s v,il- 'antott fel más filmből köl­csönvett, ide csak erőltetve illő képsorokat, s hagyta, hogy — sétálva az utcán — semmi lényegeset se mondja­nak a nézőnek a falu hosz- szan magyarázó tanácsi ve­zetői. Dr. K. L Wagner, a pitiáner Ismét kevesebb egy illú­zióval ... Hála a többszörös Oscar-díjas Tony Palmer úr­nak, rádöbbentem, hogy két évtizeden át egy lelki törpe volt a szellemi társam. Meg­tudtam, hogy az a férfiú, asi a szeretet és a tisztesség Grál-lovagjail Lohengrint es Parsáfalt színpadra, ének­hangra és zenekarra álmod­ta, a valóságban csak dema­góg akamok voll Rájöttem, hogy a minden áldozatra kész Nő — Elza, Erzsébet, Izolda, Brünmhilde — nem egy megértésre, megváltásra vágyakozó férfi szellemi ter­méke, hanem egy gátlástalan nőcsábászé. Fölismertem, hogy Richard Wagner nem a német nemzeti kultúra megteremtéséért fáradozó gé­niusz volt, hanem hisztis, ön­ző, féltékeny félőrült, aki ot­rombábban viselkedett feleba­rátaival, mint egy másnapos falusi kocsma.-os. Fölfedez­tem egy csalást is, melye* őseink követtek el: kiderüli hogy e sehonmaS szásznak nem markáns arca volt éles vonásokkal, hanem afféle gu- mifiizlimákája, s álmatag-bá- vatag szemel mint az idütt narkősóknak. Aligha csodál­kozhatnánk bál ha valame­lyik buzgó kutató — Palmer úr korszerű „deberoizáló” szemlélete alapján — hama­rosan pszichológiai módsze­rekkel bizonyítaná: egy ilyen kisstílű f ihszter nem vethette papírra a Tann­häuser, a Mesterdalnokok vagy a ffcbdung-tetralógia fantasztikus Uangzuhat^a- nak Icottaíejesl A konzervartrvianas vádjá­val csupán Vittorio Storarót iHeéhetjüfc, az operatőri ö komolyan vette ezt a Wag­ner nevű pitiánert, nem atal- Iotta álomszép és kifejező, a drámához íHő tengerfelvéte- lekkel hátborzongatóan nagyszerű tűz jel eretekkel új- raalkotm a kis drezdai dokt­riner tébolyult elképzeléseit az elemek hatalmáról, a for­radalomról, a szerelemről, a halálról. Storaro, úgy tetszik, azok közé a megcsontosodott őslények közé tartozik, akik még elfogadják a szépségei mint esztétikai kategóriái akik hisznek abban, hogy a zseniális életmű nem min­den esetben az emberi kis- szerűség következménye. In­kább maradok magam is hí­ve eme ortodox eszmények­nek, mint ez a jámbor tál­ján, s Palmer úr valamennyi deheroizáló buzgalma ellené­re sem viszem ki könnyel­műen felhalmozott Wagner- lemezeimet, könyveimet a piacra. Hátha gyorsan új gazdára lelnének. Mert a tízrészes sorozat elf éledésé­hez annyi idő sem kell, mint az Istenek alkonya gyászin-; (tolójának meghallgatásához. I. A2 Magyar éremkiállítás Kortárs magyar művészek alkotásaiból rendeztek éremkiállrtást a közép-ang­liai Wolverhamptonban. Á tárlatot dr. Bányász Rezső londoni magyar nagykövet nyitotta meg. A kiállítás összesen fa évet tölt Nagy-Britanniá- ban: Wolverhamptonból Londonba, Oxfordba és Newcastie-ba költözik. SOMOGYI NÉPLAP Róka a havon valaki idekötötte az udvarba nekem ... Alig jvtott át jején ez az öjicsúfoló gondolat, a róka megállt a szántáson. Talán a faluból felhangzó kutyauga­tás torpantotla meg. hecove­kéit, egy tapodtat sem mos dúlt, csak a fejét tekerget­te figyelmesen. Legalább negyven métert jönne még, rögtön kilyukasztanám a bundáját. Az erdész kívánsá­gát azonban a róka nem vette figyelembe, oldalt kez­dett lépkedni a havon. Nem mehet el! — keseredett el a puskatust markolva. — Hi­szen már majdnem meg­volt .,. Gyorsan határozott. Két lé­pessel a tyúkólnál termett,

Next

/
Thumbnails
Contents