Somogyi Néplap, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-23 / 45. szám
Rekorderedmény a Balatongyöngyéb — A hagyományos mező- gazdasági termelésben mutatkozó kieséseket látva idejében kerestek — és találtak — olyan nyereség- növelő forrásokat, melyek nemcsak helyrebillentették az egyensúlyt, de jelentős többleteredményhez is juttatták a szövetkezetét. Ez a körülmény, és az, hogy szemléletben, tenni akarásban egységes vezetői gárda alakult ki, mely a tagsággal szót értve dolgozott 1984-ben, jó zárszámadáshoz vezetett, s helyes törekvéseik a téesz idei terveiben is megmutatkoznak... Tóth Károly, a megyei tanács elnökhelyettese — aki részt vett a boglárlellei Ba- latongyöngye Tsz zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlésén — így összegezte véleményét. Az elismerés ezúttal megyénk talán legkisebb termőterületű szövetkezete tagjainak és alkalmazottainak, s a velük — és értük — munkálkodó vezetőknek szólt. Ebben az üzemben ugyanis a közösen művelt földterület alig haladja túl az ezer, s ezen belül a szántóé az ötszáz hektárt. Amire a megyei tanács elnökhelyettese utalt, arra Kiss József elnök a vezetőség beszámolójában részletesen kitért; a növénytermesztés hozamkiesései, az állattenyésztés, ágazati vesztesége sem viselte meg a gazdaságot, mert az alaptevékenységen kívüli termelés nemcsak a bevételeket, ha- nem a nyereséget is növelte. Szépen „hozott a konyhára” az építőbrigád, a műkőüzem, a szállítási ágazat, s az is sokat nyomott a latban, hogy a tervezetthez képest több mint 2,1 millió forintos kiadást megtakarítottak. Az elért majdnem 2,8 milliós nyereség végül is alaposan felülmúlta az 1982. évit. Hogyan alakult a mintegy százhatvan foglalkoztatott közül egynek az esztendeje? Országh József a kezdettől — s ennek már huszonnégy éve — tagja a Balatongyön- gyének. Kovácsként kezdte, s ma is ebben a szakmában dolgozik a gépműhelyben. — Akkor, még harmincöt pár lovat hajtottak a téesz- ben, volt mit patkolni, és szekér is, amelyet vasalni kellett. Most csak egy fogat van, kovácsmunkában viszont ma sincs hiány: a me- z gazdasági munkagépeket javítjuk, vagy például az IFÁ-k „lefáradt” féderéit „sprengoljuk”, vagyis íve- sítjük, hajlítjuk... A keresetem? Ha nem lennék vele elégedett, mehettem volna kátéeszhez vagy valamelyik SZOT-üdülőbe. Havonta több mint negyezer forint jött össze, erre kapom most az évi keresetem 6 százalékát. Ennyit még soha nem kaptam, de más sem, aki rendszeresen dolgozik a közösben ... És ott van a háztáji. Mindig is gazdálkodtunk, a feleségem különösen szereti a jószágot a ház körül. Disznót, bikát hizlalunk, tavaly összejött vagy 40 ezer forint a háztájiból. Ebben a tejpénz nincs is benne. A múlt évben fejőgépet vettem, hogy köny- r.yebb legyen a munka. Kiadás mindig van, pedig a téesz is segít: önköltségi áron adja a takarmányt. Ebben a hónapban még négy hízósertést adunk el. de már gondoskodni kell róla, hogy újabb hízónak való kerüljön az ólba. Dicséret és bírálat érdem szerint Hogy a múlt évi aszály nem egyformán károsította a megye mezőgazdasági nagyüzemeit, arra példa a siófoki November 7. Mezőgazda- sági és Kertészeti Termelő- szövetkezet átlagosnál is- nagyabb terméskiesése. Ebben a közös gazdaságban 1983- ban a kukorica, a napraforgó, a takarmányok és a szőlő hozamkiesésének értéke együttvéve meghaladta a 17 millió forintot. Az aszály sújtotta gazdaságban mintegy 700 ezer forint nyereségre tettek szert, annak ellenére csak ennyire, hogy elismerésre méltó e£'.közfejlesztést, beruházásokat valósítottak meg, s a vezetők, a szakirányítók, a tagok és alkalmazottak megannyi jelét adták annak, hogy a hozamok növelésére törekszenek a különféle ágazatokban. Magas színvonalon hasznosították például az agrotechnikát, s bátran vállaltak kockázatot a jobb eredményekért. Mindebből azonban- csak ennyire futotta most, viszont éppen a fejlesztésekben tapasztalható előrelépés lehet az alapja már az idei és a következő esztendők jobb zárásainak. És még valami. Ezt hallhattuk Boda Jánostól, a szövetkezet elnökétől, amikor a vezetőség beszámolóját *s- mertette, és erre hívta fel a figyelmet Bogó László, a Somogy megyei Termelőszövetkezetek Szövetségének titkára is hozzászólásában: indokolt a múlt évben magasnak ftélt költségszint csökkentené. vagyis a hozamnövekedé- aek gazdaságos, költségkímélő módon való megvalósítása. A téesz zárszámadó közgyűlésének hangulata tanúsította: a tagság megérti az eredményeket befolyásoló körülményeket, s az előrelépés útját-módját is ismeri; a vezetőkben megerősödhetett a tudat, hogy számíthat erre a közösségre a feladatok megoldásában. A gazdáknak a szövetkezethez való . tartozását jól példázza: a közgyűlés helyszínén rendezett alkalmi kiállításra számos, otthon őrzött kézimunkát, a régi paraszti életet idéző tárgyat adtak össze, hogy azokat bemutassák az érdeklődőknek. És méltán büszkélkedhetnek — egyebek mellett — azzal is, hogy ez a közös gazdaság tavaly 870 ezer forintot fordított szociális és kulturális kiadásokra: segélyezésre, a nyugdíjasok támogatására, üdültetésre és hasonló célokra! Olyan pénz ez, amely közvetlenül nem érződik a termelési eredményekben, viszont jól tükrözi az emberről való gondoskodást. Csaknem kilencven család pihent a téesz anyagi segítségével Harkányban, Mátraházán, Berekfürdőn, Budapesten. Hogy a következőkben ilyen és hasonló célokra még több jusson, ahhoz természetesen a termelésből kell a forintokra szert tenni. A tagság felkészültsége, az eddig megvalósult fejlesztések termelésbe állítása, az eszközök műszaki színvonala teszi lehetővé. hogy a November 7. Tsz idei céljai megvalósuljanak. Nemigen akadt üres szék, sőt a késve érkezők állva hallgatták végig a babócsai művelődési házban Läufer Imre elnököt, aki a vezetőség nevében értékelte az elmúlt év nehézségekben és sikerekben bővelkedő gazdálkodásának tapasztalatait. Ez a beszámoló egy tükör volt, tiszta csiszolású, torzítás mentes, beletekintve ki- ki valódi önmagát láthatta meg erényeivel, hibáival együtt. A közgyűlés kezdetére várva valamelyik vezető megjegyezte: „Nekünk nagyon jó tagságunk van. Ügy gondolom, a békés, nyugodt közhangulat jórészt annak köszönhető, hogy mindig kendőzetlen nyíltsággal beszélünk egymással. A jóról is, a hibáról is ... ” Így érthető, hogy a számvetés is ezt a szellemet tükrözte. Láttatni engedte az időjárás okozta kieséseket, a nehezedő közgazdasági környezet okozta hátrányokat és természetesen a saját munka fogyatékosságait is. Ahogy az elnök mondta, minden évben a jobbítás szándékával ül össze a tagság. Így volt az egy évvel ezelőtt is, amikor miniszteri dicsérő oklevéllel ismerték el a közösség erőfeszítéseit, és így van most is, amikor a gazdálkodás huszonnegyedik éve került a mérlegre. A nagy szárazság ellenére a növénytermelési fóágazat teljesítette csaknem ötven- egymilldós árbevételi tervét ami elismerésre méltó afckoj is, ha az előző évi szinttől elmaradtak. Rekorddal fizetett a búza, többet hozott a tőség megvan, hogy önerőből gyors fordulat következzen be. Es hogy nemcsak bírál, hanem bízik is az itt dolgozók jobbító szándékában a vezetőség, arra vonatkozóan elég megemlíteni : ebben az évben minden korábbinál több, négyezer-háromszáz hízósertés értékesítését várja a közösség ettől az ágazattól. Mert nem kell magyarázat ahhoz, hogy veszteséges tevékenységet nem tud elviselni egyetlen nagyüzem sem. Hiába hozott példás eredményt a szarvasmarha-ágazat — négy év alatt a mélypontról indulva kétezer literrel nőtt a tejhozam, és meghaladta a tehenenkénti négyezer-hétszáz litert —, a sertéságazat mulasztásait nem tudta ellensúlyozni. A torzításmentes tükör megmutatta a szépen fejlődő háztáji ágazatot, a nagy körültekintést kívánó, naprakész pénzügyi gazdálkodásit, melynek végső eredményeként több, mint tíz és negyed milliós nyereségeiért el a gazdaság; látni engedte a tisztes munka eredményét és azt is, ’hol kell másként, jobban dolgozni az idén. A zárómondatok útravalóul szolgálha ttak : „ ... tagságunk szorgalmára, becsületes helytállására építve lesz erőnk hibáinkon felülkerekedni ... és ehhez jó egészséget, sok sikert kívánok mindenkinek!” vártnál az őszi árpa és a zab, nem maradt adós a korábbi évek egyik legjövedelmezőbb növénye, a szója sem. Az előző évinél azonban huszonöt százalékkal kevesebb kukorica termett, a cukorrépa pedig veszteséggel járt. Erőpróbát, mindennapos helytállást követeltek az itt dolgozóktól ezek az eredmények. Az elnök így mondta: „Köztudomású, hogy a kőkemény kiszáradt talajok szántása, elmuníkalása, vetése mennyi többletmunkával, eszközmeghibásodással járt. A gépesítési ágazatban mégis fegyelmezetten megoldották a rájuk háruló feladatokat, iáméit bebizonyítva, hogy az eredményes termetes 'egyik legfontosabb tényezője az emberi akarat." Am a tükör itt sem szépített: jócskán hagy még kívánnivalót a géptelep rendje, rendszertelen a karbantartás, és jobban lehetne takarékoskodni az energiával. \ A gazdaság másik pillére — hiszen a babócsai szövetkezetben elenyészően kevés a kiegészítő tevékenység —, az állattenyésztési főágazat még ellentmondásosabb eredménnyel zárta az évet. A beszámoló nem kertelt: a sertéságazatban alapvetően a hanyag munka az oka annak, hogy a főágazat nem teljesítette árbevételi tervét, csaknem egymillió forinttal adósa maradt á közösségnek. Mivei a külső körülmények változatlanok, minden leheÚj úton Megyénk hetvenhét mezőgazdasági termelőszövetkezetében az elmúlt hetekben tartották, illetve tartják még a zárszámadó közgyűléseket. Az agrárágazatban dolgozók életében mindig kiemelkedő esemény az év gazdálkodásának, munkájának értékelése, a tanulságok levonása az új feladatok meghatározása. Évenként visszatérő ünnepnapok ezek, de olyan alkalmak, amikor a közösségek nagy felelősséggel néznék szembe esetleges hibáikkal, mulasztásaikkal, s a jobbat akarás szándékával döntenek soron következő tennivalóikról. összeállításunkban egy nphéz, gondoktól terhes év számvetésének pillanatait igyekeztünk megörökíteni. öt évvel ezelőtt; súlyos gondok közepette került új vezetőség a segesdi termelő- szövetkezet élére, hiszen egy szétzilált, veszteséges gazdaságot kellett rendbe tenni. Ahogy arra Borbély András, a termelőszövetkezet elnöke mostani számvetésük alkalmával is emlékeztetett, az egyedi rendezést követően elsőként a termelés szerkezetét kellett megváltoztatniuk. Új növények termesztéséhez fogtak. Veszteségessége miatt megszüntették a sertéstenyésztést, felújították szarvasmarhatelepüket, létrehoztak egy tekercselő- és egy fafeldolgozó üzemet. Jobban segítették a háztájit, s megkezdték a meliorációs program végrehajtását. Eközben egyesültek az ugyancsak mélyponton levő somogyszo- bi téesszel. A megnövekedett termőterület újabb változásokat követelt. Szükség volt a fejlesztésekre. Az öt év alatt csaknem 109 millió forintot költöttek különböző létesítmények fölállítására és gépvásárlásra. Mindez kelleti ahhoz, hogy a múlt évben már nyugodt körülmények között gazdálkodhassanak, s a mostani zárszámadásukon egymillió-hetvennégyezer forint nyereségről szólhassanak. Tavaly évkezdéskor a közgazdasági szabályozók változása miatt több intézkedésre kényszerülték, és úgy látszott, hogy nem lesz különösebb baj. A növényeknek jól előkészített magágyuk volt, az aszály azonban közbeszólt: a repce és a napraforgó kivételével jóval kevesebbet tudtak termelni, mint egy évvel korábban. Sikerült viszont csökkenteni a költségeket, s ez segített íz év végi elszámolásnál. Az állattenyésztésbe« a veszteségek csökkentése voit a legfontosabb. A tejtermelést például tizenhat százalékkal növelték akkor, amikor a zöldtakarmányoknak ugyancsak szűkében voltak. A segesdi termelőszövetkezetben az adottságok miatt nagy szerepe van az erdő- gazdálkodásnak. Tavaly 9155 köbméter fát vágtak ki. Ennek ellenében kéthektárnyi területen telepítettek, s mintegy 47 hektáron végeztek erdőművelést. Mindezek ellenére fafeldolgozó üzemük még az alapvető követelményeiket sem teljesítette, és nemcsak az értékesítési gondok miatt. Szükség volt vezetőváltásra, megromlott a munkamorál. A bevételeket jelentős mértékben növelte a háztáji termékek felvásárlása és értékesítése. Ehhez persze az is kellett, hogy a felvásárlási „háborúban” hozzájuk kerüljenek a termények. Ez pedig csak egyetlen úton érhető el: ha segítik a gazdákat a bogyós gyümölcsök termesztésében, az állattartásban. Sikeres évet zártak a segesdi ek. Bizonyítéka ennek a nyereség, és az is, hogy tíz dolgozó vehette át a kiváló termelőszövetkezeti dolgozó kitüntetést. Jő alap a jobb évzáráshoz SOMOGYI NÉPLAP SZÁMVETÉS n TSZ-EKBEN
