Somogyi Néplap, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-18 / 41. szám

Jelentés Somogy megye 1983. évi fejlődéséről A beruházások és a termelés A szocialista szerveik 1983- ban Somogy megyében 5.5 milliárd forintot fordítottak beruházásokra. Folyó áron számolva ez 6 százalékkal több volt az előző évinél. A növekedésben az állami be­ruházások emelkedése volt a meghatározó. A vállalati, szövetkezeti beruházásoki a fordított összegek ugyanis majdnem 6 százalékkal ma­radtak alatta az előző évi­nek. 1983-ban az anyagi ágak­ban együttvéve az előző évi­nél 6 százalékkal több be­ruházási célú ráfordítás tör­tént. Az iparban 26, a víz- gazdálkodásban 19 százalék­kal többet költöttek beruhá­zásokra az 1982. évinél, ugyanakkor a mezőgazda­ságban és erdőgazdálkodás­ban 4 százalékkal kevesebbet. 1983. évben a szocialista szervek a megyében ötmil- liárd forint értékű beruhá­zást helyeztek üzembe — ez 14 százalékkal haladta meg az előző évit. Az üzembehe­lyezések év közbeni üte­messége nem javult, a IV. negyedévi üzerpbehelyezések éven belüli súlya tovább emelkedett, s a múlt évben már meghaladta a 60 száza­lékot. 1983-ban a beruházá­sok anyagi-műszaki össze­tételében az előző év máso­dik félévében első ízben ta­pasztalt jelenség tovább folytatódott: az építési jel­legű beruházásokra fordított pénz meghaladta a gépberu­házásokét. E folyamatot egy­részt a kommunális beruhá­zások jelentős bővülése idézte elő, másrészt pedig a nem szocialista import-gép­beszerzésekre fordított pénz­eszközöknek a korábbinak kétharmadára való vissza­esése. Az év végén folyamatban levő beruházások átlagos ké­szültségi foka 52,2 százalék volt, ebből az év során meg­kezdetteké 11,4, a már Ko­rábban indítottaké pedig 64.2 százalék. Az 1983-ban indított öt beruházás közül — a teljes költségelőirányza­tok alapján — legnagyobb a Topon ár çs Hévíz közötti 40 kílowattos távvezeték (487 millió forint), a fennmara­dó 4 beruházásra (rádiómű­sorszóró Marcaliban, Bog- lárlelle térségének csatorná­zása, a nyugat-balatoni re­gionális vízmű III. üteme, gáztelep Babócsán) jutó át­lagos költségelőirányzat 311 millió forint. A megyénkbe települt szo­cialista ipar termetesének volumene 1983-ban — a megye szocialista iparának történetében első ízben — mérsékelten, 0,3 százalékkal alatta maradt az előző évi­nek. A szocialista iparon be­lül az állami szektor termelé­se majdnem azonos volt az előző evivel. A szektoron be­lül a minisztériumi ipar kö­rülbelül 1 százalékos ter­melésemelkedése voit a meg­határozó, ugyanis a anácsi ipar termelése mbuegy 9 százaiéKKal visszaesett. A szövetkezeti iparé — a vi­szonylag magas 1982. évi szint után — 4 százalékkal emelkedett, a nehéziparba tartozó szervezetek együttes termelése, a könnyűipariaké, valamint az egyeb ipariaké ugyanakkor 2, 1, illetve 9 százalékkal alatta maradt az egy évvel korábbinak. Az ágazatonkénti és egy­ségenkénti eltérő termelés­változások a fontosabb ter­mékek termelésének alaku­lásában is erzékelhetők. A gépipari termékek közül az előző évinél majdnem egy harmadával termeltek ke­vesebbet kis- és nagyfe­szültség ű villamos készülé­kekből. A vállalatok és a szövetkezetek, valamint a más megyei székhelyű gaz dálko'ló egysegek Somogy megyei telepeinek együttes kuliéi •eskedelmi célú átadá­sa 1983-ban 3,7 milliárd fo­rint volt, ez ' folyó áron majdnem azonos az előző évivel, összehasonlítható áron viszont 3 százalékkal el­maradt attól. A szocialista iparban fog- lálkoztatottak száma 1983­ban 31,2 ezer fő volt, amely 2,9 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A lét­számcsökkenés teljes egészé­ben a fizikai foglalkozásúa- kéból adódott. A megyei székhelyű kivi­telező építőipar az 1983. év­re tervezett termelési elő­irányzatát — a mélyépítő- ipar egész évi teljesítmé­nyének erőteljes visszaesé­se miatt — összességében nem teljesítette. A magas­építőipar termelési volu­menében 7 százalékos, míg a mélyépítőipar építési-szerelé­si tevékenységében még en­nél is jelentősebb (23 száza­lékos) lemaradás mutatkozott. Az építési-szerelési tevé­kenységen belül az 1983. év­re tervezett fenntartási munkákat sem végezték el mind. Az év végéig az évi előirányzat 72 százaléka (378 millió forint) realizálódott. Így e munkák össztevékeny- segen belüli részaránya kis­mértékben (1 százalékkal) alatta maradt s tavalyinak. A fenntarási jellegű mun­kák értékéből mindössze 47 millió forintot fordítottak lakóházi enntartásra. A megyei székhelyű ki­vitelező szervezeteknél 1983. évben 10,5 ezer embert fog­lalkoztattak, 591-gyei (5 szá­zalékkal) kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az át­lagot meghaladóan (7 szá­zalékkal) csökkent a magas­építőipar munkavállalói­nak száma. I A mélyépítő­iparban a létszámcsökkenés 3 százalékos volt. Az építő­iparban éves szinten mutat­kozó létszámalakulást a fi­zikai munkavállalók számá­nak az összes foglalkozta­tottakét meghaladó (6 szá­zalékos) fogyása határozta meg. Az 1983. évben a megyei kivitelezők által — az 1981 óta tartó tendenciaként tel­jesen magasépítési jellegű — elutasított építési igé­nyék összege 120 millió fo- nnl/ot tett kj —, ez, kétötödé­vel több, mint az egy évvel korábbi. Elves szin­ten az elutasított építési igé­nyeknek 9 százaléka U1 millió forint) a fenntartási munkákra vonatkozott (ta­valy ez az arány csak 7 százalékos volt). A megye mezőgazdasági területe — május 31-én — 533 hektárral volt kevesebb, mint 1982-ben. A szántóte­rület 529 hektárral lett ki­sebb az előző évihez képest, alig változott a kert és a gyümölcsös, 151 hektárral nőtt a szőlőterület, csökkent viszont — 200 hektárral — a gyepek területe. Május végén 263 ezer hektár volt a megye vetésterülete, 506 hektárral kisebb, mint 1982- ben. Nem változott számot­tevően a kalászosoké, jelen­tősen nőtt viszont a kuko­rica vetésterülete. A fonto­sabb ipari növények terüle­te csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva; ez különösen a cukorrépa ese­tében jelentős. December 31-én 104,4 ezer darab szarvasmarha volt a megyében, vagyis 2,7 száza­lékkal kevesebb, mint 1982 végén. Mérséklődött a kis­üzemi állomány csökkenésé­nek üteme, s csökkent — az elmúlt évek tendenciájával ellentétben — a nagyüze­mekben tartott szarvasmar­hák száma. A tehénállomány 14 százalékkal volt kisebb december végén a kisgazda­ságokban, mint egy évvel korábban, a nagyüzemekben ugyanakkor nem volt szá­mottevő a változás. A serté­sek száma 1983. december 31-én az előző év végihez képest 4 százalékkal volt több. Majdnem 14 százalék­kal nőtt a háztáji és egyéb gazdaságok, 1 százalékkal a termelőszövetkezetek ser­tésállománya. A vágóállatok és állati termékek értékesítésének vo­lumene (1981. évi változatlan árakon számba véve) összes­ségében 2 százalékkal elma­radt a tavalyitól. Ezen be­lül a vágóállatfelvásárlás több mint 3 százalékkal csök­kent, az állati termékek ér­tékesítése viszont majdnem ugyanilyen arányban nőtt. A lakosság életkörülményei A megye lakóinak száma 1983 végén 357 ezer volt, mintegy 1500-zal kevesebb az egy évvel korábbinál. 1983- ban az élveszületések száma (4 ezer) 8 százalékkal maradt el az előző évitől; a halálo­zások száma (5500) ugyanak­kor az 1982. évivél azonos szinten alakult, így a népes­ség fogyását döntően az él- veszületések kisebb száma okozta. , Az anyagi ágak szocialista szektorában foglalkoztatottak számának mérséklődése to­vább folytatódott. A nagy­üzemi mezőgazdaságban dol­gozók száma lényegében azo­nos a múlt évivel. Kisebb, 2 százalékos létszámbővülés csak a vízgazdálkodásban kö­vetkezett be. Az anyagi ágakban együttvéve az átlag­bérek , 4,4 százalékkal növe­kedtek; ez 2 százalékponttal elmaradt az 1982. évitől. Az előző évinél mérsékeltebb nö­vekedési ütem mindegyik népgazdasági ágat érintette. Somogy lakosságának köz­ponti forrásból származó pénzbevétele 1983-ban 7 szá­zalékkal emelkedett a múlt évihez képest. A pénzbevéte­lek növekedése azonban el­maradt az előző évitől. A pénzbevételeken belüli a mun­kából származó — bérkiegé­szítéseket is magukba fog­laló — bevételek, szemben a múlt évi 6,8 százalékkal, csu­pán 3,2 százalékkal nőttek. A munkából származó lakossági bevételek közül a bér- és bérjellegűek mérsékelten, 2.8 százalékkal emelkedtek, s így elmaradtak a múlt évitől. 1983-ban a mezőgazdaságból származó penzkifizetes 2.7 százalelGíuul volt tobo az egy évvel korábbinál; a felvá­sárlásból származó jövedel­mek 6 százalékkal voltak nagyobbak az 1982. évinél. 1983-ban pénabeni társadal­mi jövedelmekre 11 száza­lékkal többet fizettek ki, mint 1982-ben. A lakosság taka­rékbetét-állománya az 1983. év végén 5,7 milliárd forint volt — egy év alatt majd­nem 453 millió forinttal nőtt. A lakossági hitelállomány 1983. december 31-én 5 mil­liárd forintot tett ki, s e* 17 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál. A megye 1983. évi kiske­reskedelmi forgalma 14,7 m’l- liárd forint volt: folyó áron 7,1 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Volu­menét tekintve azonban nem éri el a tavalyi szintet. A szocialista kiskereske­delmi forgalmat 1416 bolt és 947 vendéglátóegység bonyo­lította le, az üzletek száma csökkent, az alapterület azon­ban 1,9 százalékkal bővült. 1983 végén szerződéses for­mában 419, nyereségérde­keltségi rendszerben 25 üzlet működött. A szerződéses rendszerben üzemeltetett bol­tok száma az év folyamán majdnem kétszeresére, a ven­déglátó üzleteké kétharmadá­val nőtt. A múlt évi forgalmon be­lül az élelmiszerek és élve­zeti cikkek bolti eladásának volumene emelkedett, míg a vendéglátás, a ruházati és vegyes iparcikkek értékesíté­séből származó forgalom az egy évvel korábbihoz képest csökkent Bolti élelmiszerek­ből 1,9 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolítottak le. Alapvető élelmiszerekből a mérséklődő kereslet hatására csökkent az értékesített mennyiség. A vendéglátás be­vétele 2,3 százalékkal csök­kent az egy évvel korábbihoz képest. Ehhez az is hozzá­járult, hogy a Balatonhoz látogató vendégek nagyobb hányadának a korábbi évek­nél kevesebb költőpénze volt. A ruházati cikkek forgalma csőiéként 1,3 százalékkal; a vegyesiparcikkek forgalma 0,5 százalékkal mérséklődött, a bútoroké az 1982. évi stag­nálást követően alig nőtt. A lakásépítési hitelfeltételek javítása, a gyorsan növekvő lakásépítési kedv, valamint az elővásárlások miatt az építőanyagok keresletét nem tudták kielégíteni : jelentős volt a hiány tetőcserépből, téglából, ajtóiból-ablakból. Az idényáras élelmiszerek megyei árszintje 7,8 száza­lékkal volt magasabb az 1982. éviméi. A megfigyelt piacökon az idényáras cik­kek ára — a tojás kivételé­vel — valamennyi cikkcso­portban nőtt. 1983-ban — szemben az előző évi vissza­eséssel — a lakásépítés meg­élénkült: 2179 új lakás hasz­nálatbavételére került sor, s ez 6,1 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Az ál­lami erőből épített lakások száma és aránya — első­sorban a pénzügyi lehetősé­gek szűkülése következtében — tovább csökkent, az 1982. évi 356 lakásról 260-ra, illet­ve 17,3 százalékról 11,9 szá­zalékra. A használatba vett lakások 58,0 százaiéiul (ha­sonlóan a korábbi évek ará­nyaihoz) a városokban épült. Számíthatunk a lakásépí­tés élénkülésének folytatódá­sára, de az új lakásügyi Csatornát épít Csurgón a Délviép jogszabályok kedvező hatását is jobban tükrözi az 1983. végén folyamatban levő la­kásépítkezések száma (3699) — ez 21,2 százalékkal halad­ja meg az egy évvel koráb­bit. 1983-ban 600 lakás szűnt meg (kétharmaduk a közsé­gekben, s többnyire az új la­kásépítéssel összefüggő bon­tások következtében.) így a lakásállomány múlt é\'ben — a minőségi összetétel javu­lásán túl — 1,3 százalékkal, 1579 lakással gyarapodott, az év végéig 123 843-ra nőtt. A közüzemi vízhálózattal rendelkező települések köre 1983-ban 5-tel lett több, szá­muk az év végén 120. A fő­csőhálózat hossza 7, a bekö­tőhálózaté 4,4 százalékkal bő­vült. A csatornahálózat hosz- saa 19 kilométerrel (360 ki­lométerre) nőtt, ebből legje­lentősebb a csurgód 8 kilo­méteres új hálózat és a fonyódi 7 kilométeres bővítés. A földgázvezeték- hálózat hossza 1983-ban 67 kilométerrel (302 kilométer­re) bővült. A háztartási gáz- fogyasztók száma az év vé­gén 21 884, az egyéb fogyasz­tóké 1189. Az egészségügyi intézmény­hálózat orvosi állásainak szá­ma 1983 folyamán 6-tal (798- ra) bővült, s mérséklődött (5,7-ről 4,3 százalékra) a be­töltetlen álláshelyek aránya is. Az általános orvosi kör­zetek száma (149) nem vál­tozott, a gyermekorvosi kör­zetek száma eggyel nőtt, 32- ről 33-ra. A bölcsődei hálózat 1983- ban két új 60-60 helyes lé­tesítménnyel korszerűsödött (Barcs, Tab). A helyek szá­ma az év végén 1795 volt — háromnegyede a városokban, egynegyede 15 községben. A helykihasználás 90 százalé­kos volt, s az , előző évhez viszonyítva — a születések csökkenése következtében — 3-4 százalékkal tovább mér­séklődött. 1983-ban 459 új óvodai hely létesült, de ugyanennyi meg is szűnt; így az, óvodai kapacitás ebben az időszakban — hosszú évek óta először — nem bővült. Az óvodába járó gyermekek száma 14 843, vagyis 3 szá­zalékkal kevesebb, mint az egy évvel korábbi. Az általános iskolai tante­remhiány felszámolására irányuló célkitűzések 1983- ban is teljesültek. Az év fo­lyamán 113 osztálytermi fej­lesztés történt (ebből 76 új építésű), de ezek fele az ide­iglenesen használt helyiségek egy részének megszüntetésé­re szolgált. A tanulók száma 41 685 (ez már közelíti az 1985-re várható 42 ezer kö­rüli csúcsot), vagyis 2,6 szá­zalékkal több mint egy év­vel korábban. Ezen belül az I. osztályosoké 2 százalékos csökkenést, az utolsó évfo­lyamé 2,2 százalékos emelke­dést mutat. A napközis ta­nulók aránya az 1982. évi 48,9-ről 50,1 százalékra nőtt. Az emelkedés a községekben következett be. Ennek ered­ményeként a városi-községi szint közelebb került egy­máshoz. Az általános iskolai tanítók, tanárok száma 4,6 százalékkal nőtt. A középiskolák tanulólét­száma az 1983,84-es tanév elején 5909 volt, azaz 4,8 szá­zalékkal nagyobb az egy év­vel korábbinál. Az elsőévesek iskolatípusonkénti megoszlá­sa azonos az előző évivel (a gimnazisták aránya 47, a szakközépiskolásoké 53 szá­zalék). . Idegenforgalom 1983. július 31-ési Somogy" ban a kereskedelmi szállás­helyeken 84 ezer szálláshely állt a vendégek rendelkezé­sére; ez az előző évinél 7,8 százalékkal volt több. A ke­reskedelmi szálláshelyek kö­zött a szállodák és a fizető- vendéglátás hely aránya nőtt: elkészült a Fesztivál hotel (946 férőhely), a fizefcőven- déiglátás pedig 4215 hellyel bővült. 1983-ban Somogy megye kereskedelmi szálláshelyein 591 ezer vendég ötmillió ven­dégéjszakát töltött. Ez a múlt évit 2, illetve 5 száza­lékkal haladta meg. Ezen be­lül a belföldi vendégek szá­ma — az átlagos tartózkcdá- ei idő hosszabbodása ellenére — 2 százalékkal csökkent, a szocialista országokból érke­ző vendégek száma 6, a nem szocialista országokból érke­ző vendégeké pedig 7 száza­lékkal növekedett. A külföl­di vendégeik közül számotte­vően nőtt a bolgár, csehszlo­vák, lengyel, csökkent az NDK-beli és román vendé­gek száma. A megye kereskedelmi ■záüáshe!yeinek 97 százaléka a Balaton part menti telepü­lésem található. Ezeket a vendégek 67 száza lék a 'fő- idényben kereste föl. A me­gye belső területeinek láto­gatottsága is élénkült, ám az • területeken igénybe vett izáBáshelyek aránya nem A SAEV építi Kaposváron ?. kórház műtéti blokkját SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents