Somogyi Néplap, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-27 / 22. szám

Somogybán tegnap délután enyhült a szél, és végre ki­sütött a nap is. Kovács Bé­la, a megyei tanács közleke­dési osztályának helyettes ve­zetője délután azt közölte: az utak mindenütt járhatóak a megyében, fokozatosan eny­hülnek a havazás okozta gondok. Tegnap reggel Törökkop- pánynál hóátfúvás gátolta még a forgalmat, de néhány óra alatt sikerült utat bizto­sítani a gépkocsiknak. A távközléssel és az áramszol­gáltatással azonban továbbra is gondok vannak. Több he­lyen nincs még víz, mert az áram hiányában nem dol­goznak a motorok. Sebestény Gyulának, a Dédás? kaposvári üzemigaz­gatósága vezetőjének asztalán térkép. Percenként cseng a telefon, folyamatosan érkez­nek az információk. Ennek ellenére csak egyetlen dolog bizonyos: már harmadik nap­ja megszakítás nélkül dol­goznak a hibák elhárításán. Már „csak” tízezer fo­gyasztó van áram nélkül. Tegnap a délutáni órákban még mindig nem volt villany Osztopánban, Somogyjádon, Somogygesztiben, Magyar­egresen, Ecsenyben, Fel- sőmocsoládon, Polányban, Törökkoppányban, Segesden, Kutason, Mikében, Somogy- szobon és Szabáson. Kapos- füreden és Toponaron — akárcsak a legtöbb légveze­tékkel ellátott területen — az okozott gondot, hogy a hó leszakította a drótokat, s a rendkívüli terhelés miatt ki­dőltek az oszlopok. Az áram­szünet miatt nem volt víz, egyes helyeken pedig szüne­telt a központi fűtés is. — Százkilencvenöt munká­sunk dolgozik a hibák elhá­rításán — mondta az áram- szolgáltató üzemigazgatója. — Ütőn van hatvanöt gépko­csink. Segítséget kaptunk a honvédségtől is : terepjáró­kat biztosít a számunkra. A termelőszövetkezetek szintén megadnak minden támoga­tást. Nélkülük a már harma­dik napja talpon levő mun­katársaink meg sem tudnák közelíteni a hibák helyszínét. Csütörtök estére minden nagyfeszültségű húsz kilovol­tos vezetéket helyreállítot­tunk. Mától a kisfeszültségű hálózat hibáit javítjuk. Biztató kilátások Terménytisztító épül Böhönyén Ti rr n >i n/m Ír í "Lr q »»» i 1 Q A V7«áll<ala+ r-**» í rvrl föViV» Tíz napon belül kikerül a friss fejes saláta a fólia alól a kaposmérői Latinca Tsz- ben, s a primőrök kedvelői megvásárolhatják a boltok­ban. A zöldség-, a gyümölcs- és a burgonyaellátásra ad­dig sem panaszkodhatunk, a piacokon és az üzletekben a téli hónapokban sem kell sorbaállni ezekért a cikke­kért. Abban, hogy Somogybán a „terítés” egyenletes, az ellá­tás kiegyensúlyozott, fontos szerepe van a Zöldért válla­lat termeltető és kereskedel­mi tevékenységének, még ak­kor is, ha áraikkal és az áru minőségével nem mindig va­gyunk kibékülve, s a terme­lők hellyel-közzel minősítési és árvitákba bocsátkoznak a vállalattal, A Somogybán termett cik­kekből nem mindig futja ar­ra, hogy a fogyasztói igénye­ket maradéktalanul kielégít­sék a megyében — különösen így volt ez a tavalyi aszályos esztendőben —, ilyenkor más megyékből szerzi be a Zöld­ért a hiányzó árút. 1983-ban 1517 tonna zöldséget — vö­röshagymát, fejes káposztát, sárgarépát, petrezselymet, pa­radicsomot, zöldpaprikát, uborkát, fokhagymát, dug- hagymát — és 215 tonna gyümölcsöt — főként ősziba­rackot és nyári almát — hoztak megyénkbe az orszáe más részeiből A vállalat mind több ker­tészeti termelvényt szerez be közvetlenül a termőhelyről, s bővül partnereinek köre a megyehatáron belül s azon túl is. Az idei termésre vo­natkozó szerződési előirány­zatuk teljesítésével novem­ber végén 95 százaléknál tartottak, s a vetési, ülteté­si munkák indulása előtt megvan a remény arra, hogy termeltetési és értékesítési céljaikat teljesítsék. Báli Gyula, a Somogy megyei Zöldért Vállalat igazgatója minderről tegnap tájékoztat­ta a Somogy megyei Tanács mezőgazdasági bizottságának fejlesztési albizottságát. A testület — Tóth Károlynak, a megyei tanács elnökhelyet­tesének vezetésével — meg­vitatta a vállalat tevékenysé­gét és azokat a fejlesztési terveket, melyeket a Zöldért a közeljövőben kíván meg­valósítani. Ilyen cél egyebek mellett a böhönyei termény- tisztító felépítése. Miután a kaposvári vállalatot felvették a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Termékértékesítő Közös Vállalata tagjainak so­rába, lehetőség nyílt Böhö- nyén egy közösen létesíten­dő magtisztító és osztályozó felállítására. Az évi 2500 ton­na különféle termény tisztí­tására, exportra való előké­szítésére alkalmas beruházás­hoz a gépegység már a hely­színen van. II. F. A hírközlésben is fennaka­dás van még. A posta nem vállalta a dél-somogyi tele­fonhívásokat. A megye észa­ki részén — mint telexen beszámolt róla — javult a helyzet: minden üzletbe meg­érkezett a tej és a kenyér. A buszok tíz-húsz perces késés­sel közlekedtek. A Nágocs- ról Andocson és Miklósin ke­resztül érkező járat viszont több mint száztíz percet ké­sett az éjszakai hófúvás okozta gépkocsitorlódás miatt. Negyedórás késésük volt a vonatoknak is. A Kaposvár­ról reggel öt órakor induló vonat azonban a Bonnya és Kisbárapáti között összetorló­dott hó miatt Tabig három órát késett. Az autóbusz-közlekedés tegnap reggel még mindig gondokat Okozott. Reggel nem tudták megközelíteni Kaposvárról Kistótvárost, Kaposdadát, Kisasszondot. Nem ért célba a reggel hét­kor induló siófoki járat sem: az igali tetőn elakadt, a győ­ri busz pedig csak Veszpré­mig jutott el, Gölle és Csere­pespuszta között szünetelt a forgalom. Délutánig huszon­hat kocsi hatszáznyolcvan perces késését jegyezték fel. Estefelé már csak egy-két percesek voltak a késések. Meglepő híreket is kap­tunk: veszélybe került a ka­darkúti mikrohullámú átját­szó állomás működése, mert kimerülőfélben voltak az akkumulátorai, szerencsére időben kaptak villanyt. Ked­den a lábodi orvos csak a rendőrség segítségével tudott mentőt hívni egy súlyos be­teghez. A rendőrök ezekben a napokban sok segítséget nyújtottak a bajba jutottak­nak, s nem egyszer vállalták át sürgős esetekben a posta szerepét. A posta az erőfeszí­tések ellenére sem tudta helyreállítani a hírközlést. Gyöngy Endre, a kaposvári távbeszélő üzemigazgatóság helyettes vezetője mondja: — A megye déli részén a honvédség közreműködésével száznegyvenen dolgoztak a károk helyreállításán. Kapos­vár és Gyékényes között több mint száz oszlop dőlt ki: három kilométer hosszan ideiglenes kábelt kellett le­fektetnünk. Osztopán és a megyeszékhely között negy­ven oszlop került a földre. Tegnap helyreállt a megye- székhely és a Dombóvár kö­zötti útvonal mellett levő falvak telefonösszeköttetése. A többi helyen változatlan erőfeszítéssel dolgozunk. A rendkívüli állapot kö­vetkeztében keletkezett ká­rok felmérését mindeddig nem tudták megkezdeni. Az ideiglenesen helyreállított hálózatok végleges javítása az idő enyhülése után való­színűleg hónapokat vesz igénybe. Lesz elég méhkaptór Mér készülnek a csigaszezonra Kellemes időtöltés, hasznos foglalatosság a méhészkedés. A kívülálló számára persze igen egyszerű a „mézcsiná- lás”; nem kell hozzá más, mint egy kis akácerdő, né­hány kaptár betelepítve mén­családokkal, s a többi már a méhek dolga. Pedig nem ilyen egyszerű a dolog. — Termékeik nagy részét a méhészeknek készítik. Hogy jutnak hozzá ők a kaptárak- hoz? — kérdeztük Szabó Istvántól, a Hungaronektár tabi méhkaptárüzemének ve­zetőjétől. — Az itt készült terméke­ket budapesti központunk ér­tékesíti. Az áfészok és a mé­hészboltok megrendelései alapján, a Volán tehergép­kocsijaival szállítjuk a kap- tárakat és az egyéb méhésze­ti eszközöket a megrendelők­höz. A gyorsabb lebonyolítás érdekében lehetőség van sa­ját szállításra is. — Hányféle kaptárt készí­tenek? — Kétféle méretben kere­tes kaptárt és egy négyfiókos rakodókaptárt. Ez utóbbit elemenként is értékesítjük. Ezenkívül egyéb méhészeti eszközt is gyártunk, többek között anyazárkát, fedelező- állványt és etetőt, vagyis va­lamennyi, a méhészkedéshez szükséges eszközt. A fémesz­közöket a vállalat két éve alakult gazdasági munkakö­zössége készíti. — Honnan vásárolják az alapanyagot ? — Az Érdért vállalattól. Többségében fenyőt. Évente mintegy 2500 köbméter fát dolgozunk föl. — Úgy tudom, a méhészeti eszközökön kívül csigásládá­kat is gyártanak. — Ezeket a ládakai a gaz­daságosabb anyagfelhaszná­lással készítjük, így a rövi- debb faanyagot is hasznosíta­ni tudjuk. A múlt évben 22 ezer garnitúrát szállítottunk a megrendelőinknek. Jelenleg is készülnek a ládák, hogy amikor kezdődik a csiga- gyűjtés, ne legyen fennaka­dás. — A hulladék fának mi lesz a sorsa? "— Az egész üzemet köz­ponti fűtésre állítjuk át, s így hasznosítjuk a hulladé­kot is. Számításaink szerint fűtési költségeink mintegy 75 százalékkal csökkennek az idén. A többi hulladék fát dolgozóinknak adjuk el ked­vezményes áron, illetve a tüzép-telepeken értékesítjük. — Milyen feladataik van­nak erre az évre? — Szeretnénk tovább javí­tani termékeink minőségét és jobb ellátást biztosítani a méhészeknek. A méhészke­déshez szükséges eszközökből nem lesz hiány, a megren­delők igényei szerint gondos­kodunk a folyamatos szállí­tásról. N. Zs. Gyorsítsák meg a rendelőintézet építését Az SZMT elnökségének javaslatai Állást foglalt a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsának elnöksége Somogy VI. ót­éves területfejlesztési tervé­nek időarányos végrehajtá­sáról tegnap délelőtt. Ezt az indokolta: amióta a szak- szervezetek véleményezték a tervet, azóta változtak az előirányzatok, át csoportosí­tottak, újra rangsoroltak a pénzeszközök csökkenése miatt. Sarudi Csaba, a megyei tanács általános elnökhe­lyettese az írásos anyagban, az ülésen pedig szóban is megerősítette, hogy nehe­zebbé váltak a terv megva­lósításának föltételei. Három év alatt csaknem ötszázmil­lió forinttal csökkent a fej­lesztési lehetőség a megyé­ben. Ugyanakkor nagy fel­adatok hárultak Somogyra s Balaton vízminőségének ja­vításában és másban. Mind­erre nem lehetett előre szá mitani. Már most látható hogy a mennyiségi előirány­zatokat sok tekintetben nem tudják teljesíteni. Kedvező viszont hogv az alapvető célokat sikerül elérni. Eze­ket az SZMT egyetértésével alakították ki annak idején. Dr. Egerszegi László, az SZMT titkára ismeltette a titkárság állásfoglalását, el­ismerve, hogy a nehéz föl­tételek között alapvetően eredményesen valósul meg az ötéves terv. Különösen vonatkozik ez a kiemelt tár­sadalmi programokra. A tit­kárság kérte, oldják meg a profilgondokkal, rendelési nehézségekkel küzdő válla­latok problémáját, a gyár­egységek, telepek pedig mi­nél előbb kapják meg a va­lóságos önállóságot. Aggasz­tó a lemaradás az építőipar­ban, különösen bosszantó a késedelmes átadás, a felújí­tások körüli huzavona. Eb­ben intézkedést várnak a ta­nácstól. Kérjék ki az SZMT véle­ményét a jövőben, ha pénz­eszközöket csoportosítanál: át a települések között, új rangsorolás készül. Szorgal­mazták a kistelepülések jobb ellátását, az üzemek, a szövetkezetek nagyobb rész­vételét a belföldi ellátásban, a szolgáltatás javítását. Az egyik javaslat szerint a me­gyei tanács vizsgálja felül a kaposvári rendelőintézet bő­vítésének 1986-os befejezé­sét Sarudi Csaba — figyelem­be véve a hozzászólásokat is — azt kérte, hogy tegyék pontosabbá az állásfoglalást, hiszen nem minden függ a megyei tanácstól. Az elnök­ség egyetértett ezzel. A la­kossági szolgáltatást sok minden hátráltatja, így az is — mint Kaposváron —, hogy nehéz partnert találni. Szerinte a Tanép a rendelő­intézetet nem képes előbb megépíteni. Dr. Szerényt János, az SZMT vezető titkára foglal­ta össze a vitát. Azt java­solta, hogy a vállalatok anyagi eszközeit is használ­ják fel a fiatalok lakáshely­zetének javítására. Erre ösz­tönzik majd a szakszerve­zeti szerveket a tanács 3 eves programjának sikere érdekében. Az .elnökség méltánytala­nul hátrányosnak tartotta a somogyi telefonhelyzetet. Nem fogadható el, hogy a kaposvári telefonközpont 1988 első félévében készül el. Éppen ezért jelzik a SZOT-nak, az ágazati köz­pontnak is. Javaslatára az elnökség változatlanul kitar­tott amellett, hogy hama­rabb készüljön cl a kapos­vári rendelőintézet bővítése. A megyei tanács vizsgálja meg ennek a lehetőségét. Azi is szorgalmazta, hogy a Fé­szek Áruház megépítéséig is javítsák az építőanyag-eliá- tást és, körülményeit Kapos­váron és környékén. A testület egy év múlva ismét visszatér a terv meg­valósulására, s akkor már o következő ötéves terv el­képzeléseit is számba veszi. L. G. Nagy erőkkel folyik a hó okozta károk elhárítása Járhatóak az utak

Next

/
Thumbnails
Contents