Somogyi Néplap, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-21 / 17. szám
A NÉPTÁNC ÚTJAI Beszélgetés Tímár Sándor koreográfussal A hetvenes évek elejétől, majdnem kétévtizedes megtorpanás után a népzene és néptánc hódításának új fejezete bontakozott ki hazánkban- Néhány nem hivatásos táncegyüttes, a gyöngyösi Vidróczki Együttes, a Jászsági Népi Együttes, a Szeged Táncegyüttes — hogy csak a legjobbakat említsük — a Tímár Sándor koreográfus vezette Bartók Együttessel az élen bizonyítani tudták, hogy a népzene és néptánc része lehet — és gulattól, alkalomtól függően. A rögtönzés egy embernél is számtalan, s mindig új formát hozott felszínre. Gondoljuk csak meg, mennyi változatot hordozhatott egy nagyobb közösség, s e gazdag formavilág milyen sokrétű belső tartalom tükröződése! Ügy érzem, ezt a gazdag és bonyolult világot lemásolni lehetetlen vállalkozás, naég megközelíteni sem egyszerű dolog. — Az ön táncai mégis élnek; úgy érezzük, akik tánkezetüket, már könnyű volt másoknak továbbadni- Így tanulták meg a városi fiatalok viszonylag rövid idő alatt úgy a táncokat, hogy szórakozássá válhatott. Otthon vannak a táncban. — Sok éve oktat. Mi a táncpedagógus tapasztalata? — A táncokat nem betanítom, hanem a tánckultúrát adom át. Soha nem annyit tanítok a táncosoknak, amennyi egy-egy koreográfiához kell. Ha valaki például szatmári táncot ad elő, meg kell tanulnia a csak arra a vidékre jellemző táncmódot. Ez a biztosítéka annak, hogy hiteles legyen a színpadon, és amit előad, művészileg is értékes legyen. — A múlt évben az együttes kórusát többször hallottuk koncertpódiumon. — Ha azt mondjuk: éneklés, elkerülhetetlen, hogy ,ne gondoljunk a nagy alkotókra, Kodály Zoltára, Bartók Bélára, Bárdos Lajosra, a színvonalas kóruskultúra megteremtőire. Ez azonban nem jelenti azt, hogy másképp nem lehet énekelni. Ha táncot kísér a népdal, a táncosok egyszólamban énekelnek, legalábbis a magyar néptánc gyakorlatában. Táncaimhoz 32 egyszólamú éneklés illik legjobbat^ Ha képkén, hogy része legyen — mai életünknek, műveltségünknek. A tiszta folklórral összeforrt s abból építkező néptáncmozgalom kiemelkedő koreográfusa és táncpedagógusa Tímár Sándor. Huszonkét évig volt a VDSZ Bartók együttes irányítója, 1980- tóH a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője, s az együttes 18 év után három hónapos észak-amerikai turnén vesz részt. A néptánc helyes, művészi színpadra állításáról már a felszabadulás előtt viták folytak, mindez máig ható vitatéma. Mi az ön véleménye? — A néprajzkutatók már régen különválasztották a f olid őrt és a folklorizmust. A folklór paraszti környezetben megszületett, szájhagyomány útján továbbélő dalok és táncok, szokások, tárgyi művészet, mely olykor kibontakozik, értékké kristályosodik, olykor feledésbe merül vagy „felhígul”, ösz- szességében azonban óriási tapasztalatot, művészi értéket rejt. A folklorizmus mindezeknek tőlük idegen környezetben való megjelenése, gondoljunk csak a városban viselt népi öltözékekre, a városi lakásokban található népi bútorokra. Néptáncaink legtöbbjét rögtönzött formában táncolták, hancolják, azoknak ez az „anyanyelvűk”. — Tíz egynéhány éve kialakult módszerem »lényege az újraalkotás. Mit tekintek a tánc élő használatának, továbbadásának? Azt, hogy a táncokat ugyanúgy próbáltuk megtanulni, ahogyan valamikor a parasztok, csak a folyamatot kissé meggyorsítottuk. Ahogy nyelvet tanul az ember, előbb szavakat tanultunk, megfigyeltük a szavak kapcsolódását, majd a szókapcsolásokból mondatok lettek. Ha így megtanultuk a táncokat, megértettük szerzett kórustól ezt várják, ez számukra nem igazi művészi feladat. A konfliktus egyik forrása ma az, hogy a kórus szívesen vállalja a munkát a táncosokkal, ugyanakkor komoly feladatokra is vágynak. Ezért alakítottunk olyan gyakorlatot, hogy az önálló kari munka nagyobb hangsúlyt kapjon. így az énekkar önállóan, vagy a nagyzenekar kíséretével ad hangversenyeket- A tánckar és a kis zenekar eközben új műsort tanul, esetenként szerepel. Mindez a művészi színvonal' emelkedését eredményezik. H. E. FORRÓ NYOMON Út a pincébe — Hogyan ment el vele a fiatalasszony, terhesen vagy megszülve? Válaszoljon, öreg! — szólt rá erélyesen a százados. — Erre én nem válaszolhatok, mert amikor fölébredtem, éjjel sokáig ittunk, akkor megkérdeztem tóle: az a ribanc nó itt van-e még. Tíz évvel idősebb a gyereknél, három porontya is van. Az meg részeg volt, és egy székkel megütött, ügy, hogy elestem, meg a tudatomat is elvesztettem. A lányom mosott föl. A századosnak mintha apró tüzes lábú hangyák szaladgáltak volna a testén, érezte, hogy a titok ajtaján megpattant a lakat. — Ki volt itt még az éjjel? — Voltak sokan. Itt itták a konyhában meg a pincében ... — Gyerünk oda — adta ki ta utasítást. Alighogy megindultak, egy tizenhárom év körüli lány ugrott át a kerítésen, és menekülni próbáit. — Hadnagy elvtárs, hozza ide: A hadnagy a lány a tán iramodott; még hallották, hogy az öreg azt kiáltotta: a lányom ... A pince ajtaját nyitva találták, a százados öngyújtójának fényénél mentek le az elvásott lépcsőkön. A közepes üregben durván tákoit asztalt találtak, és többféle poharat. Érezni lehetett a szesz és a cigaretta szagát. A sarokban, a félig megrohadt répa- és krumplihalom tetején két-három üres borosüveget láttak. Több csonkig égett gyertyára is rámutatott a törzsőrmester, majd a százados lehajolt, s apró fehér gömböcskéket szedett fel a földről. — Pétisó — hunyorgott a törzsőrmester. — Nem értem. Talán lopták ezt is? — Szó sincs róla — mondta a százados. — Ezen a széjjelvágott zsákon ölték meg a kisgyereket. Kibotorkáltak a pincéből, hogy lámpát hozzanak a kocsiból. A hadnagy már ott volt a lánnyal. — Miért akartál elszaladni? — kérdezte a százados. — Féltem — remegett a lány. — Volt is miért — hagyta rá a százados. A lányból egy szót sem lehetett kihúzni. A százados visszament a pincébe, de semmi érdemlegeset nem talált. Amikor újra előjött, Ke- nesi zászlóst látta az udvaron Csillaggal, a németjuhásszal. — Ide hozott — mondta izgatottan a zászlós. — A törzsőrmester elvtárssal dzsipbe ülnek, és élőállítják a pusztáról ifjabb Kamoni Józsefet meg azt az Erzsi nevű nőszemélyt. Vigyázzanak, mert könnyen tettlegességre fordulhat a dolog. Másfél óra múlva már a dzsip megbilincselt utasa volt Kamoni József és Csóka Erzsébet. A rendőrök alva találták mindkettőjüket. A fiatalembert az erős pálinka verte le a lábáról, a nőt a szesz meg a fáradtság. A harmincéves formájú asz- szony tagadta, hogy terhes lett. volna. A férfi is mindent tagadott. A zászlós mérgesen előhúzta a véres műtrágyás zsákot: — És ez? — Nyulat fejtettem — váOrvos volt, de nem volt doktor Délután kopogtattunk nála- Fehér köpenyben sietett elénk, elnézést kért, de hát mi biztosan ráérünk, a betegek viszont nem várhatnak. Jó 'télóra múltán láttuk ismét Dr. Szél Károly belgyógyász szakorvos csurgói otthonában újra felidéződik a múlt — Ezerkilenc- százhuszonnégy január huszonnyol- cadikán születtem a Bács megyei Soltvadkert mellett Prónaif alván; ma úgy hívnak, hogy Tázlár ... így kezdődne a szokványos életrajz, csakhogy dr. Szél Károly , életrajza egy cseppet sem szokványos. A háromgyermekes kovács középső fia nem készült orvosnak; ám édesapja mindenáron azt szerette volna, hogy tanult ember legyen a fiaiból meg a lányából. Szél Károly kosztosdiáknak került Kiskunhalasra. Itt kezdte el a polgári iskolát. S hiába szerzett jeles bizonyítványt, vissza kellett térnie a kovácsműhelybe. — Később divat lett a magánúton való tanulás. Egy év alatt, magánúton végeztem el én is a polgári harmadik és negyedik osztályát, aztán különbözeti vizsgát tettem a gimnázium anyagából; ekkor már ugyan- cs.ak benne voltunk a háborúban. Abban az időben minden levente kapott behívót a frontra- Hát én inkább odébbálltam; akkor mindenki így cselekedett, aki csak egy cseppet is gondolkodott ... Aztán jöttek a „fényes szelek” évei, lehetett tanulni a magamfajtának is. Jelentkeztem az állatorvosi egyetemre. Hálaisten nem vettek fel, így kerültem a Pázmány Péter Tudomány- egyetem bölcsészeti karának tanárképző szakára. Az első két évben együtt hallgattunk matematika, fizika és kémiaelőadásokat a medikusokkal; ők csaltak erre a pályára. 1953-ban lettem orvos. Igen, orvos, és nem doktor, mert akkoriban az orvosnak nem járt a doktori cím. Csak ezerkilencszázötvenhét elején kaptam meg az értesítést, hogy a Minisztertanács rendelete - értelmében én is jogosult vagyok a doktori cím viselésére. Először az egyes belgyógyászati klinikára kerültem, de mivel elvált nőt vettem el két gyerekkel, nagyon kellett a lakás, hát lementünk Szentmártonkátá- ra. Ott lettem körzeti orvos. Nagyon nagy körzetben dolgoztam; csak egy kerékpárom volt, így aztán néha éjfélig jártam a betegeket. Egyszer betoppant hozzám egy idős bácsika: „Mi az, hogy nincs motorkerékpárja?” — förmedt rám. Abban az időben nehezebb volt motorkerékpárhoz jutni, mint ma autóhoz; végül ő járta ki, hogy nekem is kiutaljanak egyet.•. A napi betevő falatért ugyancsak meg kellett dolgozni. Szél Károlyék nyugod- tabb vidékre kívánkoztak, Elvira asszony leveleket írt a Dunántúlra; Somból válaszénak* ezerkilencszázötven- hat augusztusában négy környékbeli község keresett magának orvost — Nem gondolkodtunk, csomagoltunk és jöttünk. Pe^ dig akkor még villany sem volt. Megérkeztünk Somogyba. Egy üzemi baleset miatt jöttünk el onnan, beteghez siettem, s felborultam a motorommal; könnyebb munkát kellett keresni a felgyógyulásom után. Előbb Szabásig kerültem, aztán ide Csurgóra. 1964-től én voltam a rendelőintézet vezetője. Voltam. hiszen már három hete nyugdíjas vagyok. Hogy ez mit jelent? Talán- több időm marad az utazgatásra. Ve- lemben van egy kis nyaralónk, a legszívesebben ott időzök... Vancsura Józseffel, a községi pártbizottság titkárával beszélgettünk a minap. Amikor szóba került dr- Szél Károly neve, a lehelő legnagyobb tisztelettel szólt róla. A tanácselnök, Pápa Imre nem az orvost, a vöröske- resztes aktivistát, hanem a tanácstagot dicsérte, és a politizáló embert. — Nézze, mi, akik nap nap után a betegségek között vagyunk, nagyon jól tudjuk, hogy mit jelenthet egy há- boiú — mondta dr. Szél Károly. Magam is átvészeltem már egy világégést. A minap a Magyarország a Newsweek alapján közölt egy írást A világ egy nukleáris háború után címmel; arról van benne szó, hogy komputerek segítségével „lejátszották”, mi történne egy esetleges nukleáris háború során ... Senki sem élné túl. Maga a planéta sem! Ezért kell és kellene még többet beszélnünk erről, felemelve szavunkat a háború ellen. Még az olyan hatvanesztendós embereknek is, mint amilyen én is vagyok... Egyáltalán: ez mindenkinek a kötelessége. Nagy Jenő A játszóházba a szülőket is várják laszolta a fiatalember a világ legpimaszabb hangján. A felhevült zászlóst úgy kellett lefogni, nehogy ifjabb Kamonira támadjon. — Rohadék, gyilkos — üvöltötte a fiatalember képébe. Húga ekkor sírógörcsőt kapott, csak úgy csörgött a könny az arcán. A százados odament hozzá, megfogta a vállát, és megkérdezte: — Te is részt vettél, ebben? A lány sírva a fejét rázta: — Én ezt a szörnyűt... énvelem mosatták... és most ott van a répa alatt... A bátyja hozzáugrott, de a százados egy jól irányzott ütéssel a földre küldte. A törzsőrmester rángatta el a helyszínről. A százados és a hadnagy gyors léptekkel ment le a pincébe. A hadnagy világított, a százados pedig a rohadt répát szórta el puszta kézzel. Alig lökte félre a répahalom csúcsát, egy újabb pétisószsák került elő. Belenézett, és elborzadva ennyit mondott: — Ikrek voltak. A bizonyítási eljárás egy hónap alatt befejeződött. A fiatalember napról napra Öj környezetben, de a régi hagyományok megtartásával dolgozik a Gárdonyi Géza Általános Iskola úttörőcsapata, melynek 740 tagja van. A korszerű Madár utcai iskolában végre lehetőségük nyílt arra, hogy a jelentősebb rendezvényeket együtt tarthassák az úttörők és a kisdobosok. Megnőtt a szakkörök száma, most már 16 működik. Javában tartanak a tudományos technikai szemle háziversenyei, valamint a kulturális szénáié rajbemutatói. Ez utóbbin többet vallott be szörnyű tettéből. A bíróság ifjabb Kamoni Józsefet bűnösnek mondta ki a kettős gyermekgyilkosságban, s ezért húsz év fegyházban letöltendő börtönbüntetésre ítél- ■ te. Élettársát, Csóka Erzsébetet gyermekgyilkosBágbon való bűn részességgel vádolta. Enyhítő körűimén y ként figyelembe vették, hogy Kamoni erőszakkal vette rá a csecsemők megölésére. Négy év börtönbüntetést kapott. A százados két év múlva egy késeléses bűnügyben járt a kisközségben, balsejtelem fogta el. A két évvel ezelőtti esetre gondolt. Amikor a mentőautóhoz vitték a megkéselt, fekete hajú, tizenöt év formájú fiatalembert, a százados meg- • kérdezte: — Kamoni? A körzeti megbízott elképedve nézett rá: — Az. Meg aki megszórta, az is. Hát ezt honnán tudta a százados elvtára? A százados némán nézett a hordágyon fekvőre. Először a bal, majd a jobb keze — mint két, furcsa kis gyerekfej — lassan ökölbe szorult. Beta fémet a pajtások 60 százaléka vess részt, szinte valamennyi művészeti ágat képviselik. A legjobbak a csapatbemutatón bizonyítják tudásukat társaik, a pedagógusok és a szülők előtt Az alsó tagozatosoknak pályaválasztási versenyt szerveznek filmvetítéssel, sok játékkal. Már minden diák izgalommal várja a februári csapatkarnevált mellyel a szülői munkaközösség kedveskedik a gyerekeknek. Márciusban, a forradalmi ifjúsági napok idején csapatjátékkal ünnepük meg a történelmi évfordulókat, az év vége felé pedig a névadó hete nyújt színes, gazdag programokat: lesz túra, majális, sportverseny, no és a hagyományos avatás. Már a régi iskolában is tartottak évente egyszer játszóházat Ebből az idén négy lesz, és szívesen látják a szülőket is. Tanulmányi kirándulás nélkül nem múlhat el az év. A Gárdonyi iskolában minden osztálynak van útvonalterve Az alsó tagozatosok Szennával, Szigetvárral, majd Péccsel ismerkednek meg, míg az ötödikesek a Balaton környékét, a hatodikosok a fővárost és a Du- na-kanyart, a hetedikesek Nyugat-Magyarországot, a nyolcadikosok Észak-Ma- gyarországot barangolják be. Minden úttörőnek nagy élmény a nyári táborozás. Tavaly Fonyód! igeten voltak, most pedig saját szervezésű táborra készülnek a kis Somogy vándortábor egyik bázishelyén. Ha elkészül a város törökkoppányi tábora, akkor még oda is jelentkeznek. SOMOGYI NÉPLAP
