Somogyi Néplap, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-20 / 16. szám

ma Ütem szerint epul a kórház műtéti tömbje Épül Kaposváron a me­gyei kórház új műtéti tömbje. A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat munkásai az ütemterv sze­rint dolgoznak, befejeződött a szerkezetépítési és a szer­vezettség biztosítja a határ­időre történő befejezést. Ahogyan halad a munika, úgy lesz egyre impozánsabb látvány az épület: az oldal­panelek: után az építést megkezdték az ablakok sze­relését is szorgos munika fo­lyik az épületen belül is. Ülésezett az 8ZMT Bevált a kísérlet Társadalmi összefogást gazdaságpolitikai céljaink eléréséért Fontos kérdésről, az 1983. évi gazdaságpoktikiai célok eléréséről s az idei felada­tokról tárgyait tegnap tar­tott ülésén a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsa. Rései vett az ülésen KJerawics Imre. a megyei pártbizottság első titkára, s meghívták a különböző vállalatok, intéz­mények vezetőit, szakszer­vezeti bizottságainak titká­rait. Az írásbeli előterjesztés, illetve dr. Egerszegi László­nak, .az SZMT titkárának szóbeli (kiegészítője hűen tükrözte azt a sokrétű tevé­kenységet, amelyet a szak- szervezeti mozgalom a múlt esztendőben végzett, vala­mint azt, ami az idén a szakszervezetre vár. A múlt évet elemezve és a felada­tokat részletesen ismertetve, így lehet a mozgalom leg- ' fontosabb törekvését meg­határozni : hatékonyabbá tenni a szakszervezetinek a termelést segítő és nevelő munkáját, erősíteni az ér­dekvédelmi és az érdekkép­viseleti tevékenységet. Erről beszélitek a feiszőía- lók is. Tájékoztatást hall­gattak meg az ülésen meg­jelentek a tanácsok mun­kájáról, a lakás- és az isko­lai tantermek építéséről, az egészségügyi beruházások­ról, a vízgazdálkodásról, a Balaton vízvédelméről. Töb­ben szóltak a fiatalok lakás­építési, valamint a pálya­kezdés gondjairól, a bérek­ről, a szocialista versenyről. Mindarról, ami edválasztha- teftâam a szákszeveaeti moz­gatómtól, megyénk további fejlődésétől és az itt élők életkörülményeinek alakulá­sától. Legtöbben azt hang­súlyozták: az eddiginél is jobb, hatékonyabb munkára van szükség. Fel keli tárni a tartalékokat, és összefogni azokat, akik az előrelépés érdekében tenni akarnak. Felszólalt a tanácskozáson Klenovics Imre, és elisme­réssel beszélt az SZMT mun­kájában az utóbbi években tapasztalható tartalmi vál­tozásról. Ajz előterjesztés és a szóbeli kiegészítés — mint megállapította — tar­talmazza azokat a feladato­kat, amelyeket a szakszerve­zetnek a gazdaság erősítése, fejlesztése érdekében meg kell oldania, ugyanakkor azokkal a kérdésekkel fog­lalkozik, amelyek a dolgozó­kat is foglalkoztatják. A megyei pártbizottság első titkára — értékéivé a múlt év gazdasaga, gazdaságpoli­tikai eredményeit — hang­súlyozta, hogy megyénk a nehezebb körülmények kö­zött is megoldotta a legfon­tosabb feladatokat, s ez ked­vező alapot teremt idei cél­jaink eléréséhez. Szólt a vállalkozási kedv erősödéséről is; felhívta a figyelmet anna: a gazdasá­gosság terén lassú a haladás, nem használtunk még ki minden lehetőséget. A koc­kázatvállalást sem érti és alkalmazza mindenki helye­sen — ezen változtatná kell, A szakszervezeti mozgalom is erősítse az egészséges kockázatvállalás szellemét. Az SZMT és a szakszer­vezetek figyelmét ráirányí­totta arra: adjanak nagyobb segítséget azoknak az iparig üzemeknek, ahol a termelés* növekedésének mértéke nem kielégítő. Szólt a vállalatok együttműködésének, a szer­ződéses fegyelemnek a je­lentőségéről, s végül a leg­fontosabb feladatokról. Elsősorban az export me­gyei növelésének szükséges­ségét hangsúlyozta. A me­zőgazdaságban dolgozó szak- szervezeti tagokat arra kér­te, hogy ügyéi jenek az e terület fejlesztéséi-e kapott hitelek ésszerű felhasználá­sára, majd ezt mondatta befejezésül : — Az előterjesztésben és a szóbeli kiegészítésben is meghatározott gazdaságpo­litikai célok megyénk egész lakosságát érintik. Azt kell elérnünk, hogy megvalósítá­suk is legyen össztársadal­mi feladat. Rt- I­Fűtőolaj helyett szénpor 14 ezer tonna aszfaltot gyártottak Be>*#< » székesfehérvári Közúti Építő Váliiallajt duna­újvárosi főépítésvezetőségén tavaly júniusban kísérlet­képpen üzembe helyezett — új rendszerű — aszfaltkeve­rő berendezés. Kazánját a váMart három szakemberé­nek szolgálati szabadalma alapján olaj helyett szénpor­ral fűtötték. Csak a gyújtó- láng működött továbbra is olajjal, az égéstérbe ada­golt olcsó szénport ventillá­tor keverte, s ez egyben biztosította az égéshez szük­séges huzatot is. Az új rendszerű berende­zéssel az év végéig 14 ezer tonna aszfaltot gyártottak, és 70 tonna fűtőolajat taka­rítottak meg. A működés to­vábbi finomításával ez az arány az új idényben még tovább javítható. E kitűnő eredmeny ellenére különö­sen feltűnő, hogy az új be­rendezés iránt gyér az ér­deklődés : a vállalatok csali egyharmada jelezte, hogy megismerkedne az új eljá- rássial. Újabb erőpróba előtt Közgyűlést tartottak a megye termelőszövetkezeteinek küldöttei Tanulságokat összegeztek, az 1984. év feladatainak el­végzéséhez szükséges feltéte­lekről, módszerekről folytat­tak eszmecserét tegnap év­záró közgyűlésükön a megye termelőszövetkezeti küldöttei. A figyelemre méltó javasla­tokat adó tanácskozó in részt vett dr. Eleki János, a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkára, dr. Ei­ner Zoltán, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, Tóth Károly, a megyei ta­nács elnökhelyettese. Az írásban kiadott előter­jesztéshez Bogó László a tsz- szövetség megyei titkára fű­zött szóbeli kiegészítőt — summázva nemcsupán a gaz­dálkodással, hanem a szö­vetkezetek társadalompoliti­kai feladataival összefüggő kérdéseket is. A megye termelőszövetke­zetei különösen nehéz felté­telek között végezték múlt évi munkájukat. Az aszály­károk es a termelési költsé­gek növekedése miatt ered­ményeik elmaradnak az elő­ző évitől, s à termelési ér­ték csak mérsékelten, 1,6 százalékkal emelkedik. Az üzemek év közben, rugalma­san számos intézkedést tet­tek a kiesések ellensúlyozá­sára — nem rajtuk múlt, hogy ezek nem hozták meg a kívánt eredményt — vi­szont jelzi, hogy a vezetési színvonal tovább javult, több a bátrabb kezdeményezés, erősödik az üzemek szerve­zettsége. Mind a beszámoló­ban, mind a vitában igény­ként fogalmazták meg, hogy ezt a folyamatot tovább kell erősíteni —, hogy a most kez­dett év újabb, még nagyobb erőpróbájából győztesként ke­rülhessenek ki a gazdaságok. Mert — ahogy az egyik fel­szólaló mondta —, az aszály nem ért véget, még tart, a szabályozórendszer újabb el­vonásokat jelent, s ezek kö­zött a nehéz körülmények között kell többet nyújtani, mint a kiemelkedően jó 1982- es évben. Nem arról folyt a szó ezen a közgyűlésen, hogy kinek milyen terheket jelen­tenek a fokozódó követelmé­nyek, hanem alkotó módon arról : miként kellene és le­het megfelelni a követelmé­nyeknek. így került szóba a tagok tulajdonosi tudatát is erősítő célrészjegy, tagi köl­csön intézménye, a korrek­tebb partneri kapcsolatok igénye, a szerződéses fegye­lem erősítése, a megújulás készségének fokozása. az ösztönzőbb érdekeltségi rend­szerek kialakítása, az együtt­működések szélesítése. S le­hetne folytatni a sort a mel­léktermékek jobb hasznosí­tásával, amely * költség­csökkentésnek egyik lenyeges eszköze, az energiatakarékos eljárások elterjesztésével és nem utolsósorban a szakmai hozzáértés szüntelen növelé­sével. Boda János siófoki el­nök mondta felszólalásában: épp ez a szélsőséges év irá­nyította rá a figyelmet, hogy a szakmai munkának sokkal nagyobb súlya van, mint ahogy eddig kezeltük. Saját példára hivatkozva hangsú­lyozta: a műszaki háttérnek és a szakembergárdának kö­szönhető, hogy náluk meny­nyire sikerült áthidalni az időjárás okozta nehézségeket. A ma és a holnap körülmé­nyei között még inkább kulcsszerepet töltenek be, s nemcsak ők, hanem a szak­munkások is, mert nem elég megvenni egy jó eszközt, azt nagy felelősséggel, szakszerű­en üzemeltetni is kell. Arra biztatta vezető társait, hogy támasszanak nagyobb köve­telményeket a rendszerekkel szemben, hatékonyabban, közvetlenebbül vonják be őket a termelőmunkába. A szentbalázsi szövetkezettel alakított gazdasági társasá­gok eredményeire hivatkozva hangsúlyozta az együttműkö­désben rejlő erőt, ugyanak­kor utalt arra is, hogy a falu általános fejlődése érde­kében többet kellene törőd­ni a paraszti kultúr» érté­keivel. Voltak küldöttek — például Vas Lajos lakócsai, Balogh József pusztakovácsi, Jakab János ságvári elnök—, akik üzemük helyzetének bemutatásával tették telje­sebbé a képet; volt, aki — például Tóth János hetesi el­nök — a náluk kialakított új érdekeltségi rendszert is­mertette, melynek eredmé­nyeként eddig példa nélküli szervezettséggel oldották meg a múlt évben feladatai­kat Dr. Eleki János felszólalá­sában részletesen taglalta a múlt év tanulságait, kiemel­te, hogy döntően fontos a kezdeményezőkészség, és a szerény fejlesztési lehetősé­gek mellett az anyagi-mű­szaki felkészültség javítása. A meglevő lehetőségek között kell megkeresni azokat a módszereket, amelyekkel a mezőgazdaság teljesíteni tudja a tőle elvárt feladato­kat. Dr. Einer Zoltán a me­gye helyzetéről tájékoztatott elmondva azt is, hogy ezen a közgyűlésen kifejezésre ju­tott: a megye szövetkezetei összhangban gazdaságpoliti­kánkkal öt területre fordí­tanak fő figyelmet; a haté­konyság fokozására, a gabo­na- és húsprograrn teljesíté­sére, az energia- és költség­takarékosságra, a termőké­pesség javítására és az élet- színvonal szinten tartására. A küldöttek a közgyűlésen elfogadták az ellenőrző és a nőbizottság beszámolóját; zárszót Bernáth Ferenc, a szövetség elnöke mondott. ▼ . M. Megalakult a csurgói városi jogú pártbizottság Tegnap délután eddigi szervezeti formájában utol­só ülését tartotta a csurgói nagyközségi pártbizottság. Vancsura József, a pártbi­zottság titkára ez alkalom­ból. a vendégek között üd­vözölte Kovács Bélát, a me­gyei pártbizottság titkárát, aki felszólalásában a járá­sok megszűnésének okairól beszélt. Többek között em­lékeztetett arra, hogy a já­rások fontos szerepet töl­töttek be, hatékonyan segí­tették a helyi tanácsok mun­káját, az állampolgárok ügyes-bajos dolgainak inté­zetét. A községek nagyobb önállósága vezetett oda, hogy az MSZMP Központi Bizott­sága október 12-i ülésén ál­lást foglalt a járások meg­szüntetéséről; ennek az ál­lásfoglalásnak a szellemé­ben döntött úgy az ország- gyűlés, hogy hazánkban ja­nuár elsejével megszünteti a járásokat, ésszerűbb állam- igazgatási formákat hozva létre, így úgynevezett kör­zetközpontokat jelöltek ki — ezek lehetőséget teremtenek a majdani kétlépcsős állam­igazgatási rendszer megte­remtéséhez. Somogybán nem ismeret­len az ilyen, hiszen Barcson és környékén már évek óta így dolgoznak. A mostani változás annyiban jelent új­donságot, hogy többek kö­zött megszűnt a nagyatádi járás, az itteni települések megyei irányításában mű­ködik közre Nagyatád és Csurgó. Az államigazgatás korszerűsítésével együtt járt a pártirányítás ésszerűsíté­se is, így a csurgói nagy­községi pártbizottságra az eddiginél is nagyobb fel­adatok várnak. A jövőben 42 pártalapszervezet munkáját kell összehangolni, ugyan­akkor 2 pártbizottság és 5 pártvezetőség irányítása is rá vár. A pártbizottság kooptá- lással 14 tagot választott a most már 41 tagú testület­be. A végrehajtó bizottság­nak 9 tagja van. A pártbi­zottság első titkárává Ha- vptman Lászlót, a megyei pártbizottság volt osztályve­zető-helyettesét, titkárává Vancsura Józsefet választot­ták. Megtanulta a harci mesterséget Emlékezés Kulich Gyulára 1942 elején még nem tombolta ki magát a tel, s a szegedi Csillag börtön zárkáiban meg különöskép­pen hideg vált. Az új fe- gyenc ajtaja fölé az ügyele­tes őrmester kifüggesztette a krétafeliratos táblát : Kulich Gyula, sz. 1914. L 20, — 8 év fegyh. Igaz, hogy előződ eg — két- esztendei vizsg állati fogság után — három és fél évre ítélte a törvényszék, de a Magyar Királyi Kúria újra tárgyalttá az ügyét. — Meg­bánta tettét? — kérdezte tőle a bíró, s Kulich Gyula így váLa&zoítt: — Semmit sem bántam meg Hazám függetlenségéért és az igaz ügyért harcoltam.., Nyolcévi fegyh ázra ítél­ték az OIB titkárát, aki bí­rái fejéhez vágta az ítélet után: „Nem ér már meg ez a rendszer nyolc évet !” Küzdelmes, harcos élet ju­tott Kulich Gyulának osz­tályrészéül. Apja Békéscsa­bán volt szabómester; édes­anyja — mived az apa 1923- ban meghalt — négy gyer­meket nevélt föd egymaga. Gyuila egész korán a csa­lád támasza lett; a nyári szünidőben 12 éves korától kőműveseidnek segített, s bár végig kitűnően tajnudt, a négy polgárinál többre nem futotta, ment minden fiidér keldett a család meg­élhetéséhez. O is szakmát tanult: egy kis szabócéghez szegődött inasnak. A csabai munkásotthonban csakha­mar népszerű lett a fiatalok között. 1934 tavaszán Pestre ment szerencsét próbálni; a Józsefvárosban egy kis sza­bóságban kapott munkát, s így került a VIII. kerületi ifik közé. Németországban akkor miár hatalomra ke­rült Hitler, s a fasiszták gyorsuló ütemben készültek a háborúra, A pesti mun­kásfiatalok meg a háború­ellenes harc tudományát ta­nulták. A könyvek iránt fo­gékony Gyula német nyelvű Leniin-kötetet kapott egy idős munkástól. Már egé­szen jól haladt a némettel, s így világosan megértette Leninnek a fiatalokhoz in­tézett útmutatását : „Nemso­kára nagy leszel, fegyvert adnak majd a kezedbe. Vedd el és tanuld meg ala­posan a harci mesterséget. Proletárok számára ez szük­séges tudomány...” A fiatal Kulich elvette a fegyvert, amelyet a mun­kásosztály tanítói, és vezetői nyújtottak neki. Az osztály- harcos fiatalok nagy győzel­me veit, amikor az Orszá­gos Ifjúsági Bizottság titká­rává öt választották. Sike­res akciók indultak a fiata­lok vasárnapi leventéztetése ellen, illegális csoportokat szerveztek; röpiratoikait ter­jesztettek. Kulich Gyula pe­dig e mozgalmas hónapok­ban, években is mérhetetlen szorgalommal tanult, képez­te magát elméleti szinten és az általános műveltségben is. Kitünően kihasználta azokat a hónapokat, ame­lyekben nem dolgozhatott: ilyenkor különösen tervsze­rű és kemény önképzést irt elő maganak. Mint az illegális párt megbízottja. 1939-ben Zü­richben járt, ott átvette a magyar pártvezetés utasítá­sait. Hazatérve fokozott len­dülettel vetette bele magát a munkába. Marxizmust ta­nulni és a legjobb fiatalo­kat kommunistává nevelni — ez volt a cél, amely az ő és társai szeme előtt lebe­gett. S mindezt úgy végez­ték, hogy illetéktelenek le­hetőleg ne sejtsenek meg belőle semmit. Előfordult, hogy a Vasas székház nagy­termének négy sarkában négy munkacsoport tanul­mányozta például a Kom­munista kiáltványt, mégpe­dig úgy, hogy ha belépett a terembe egy nemkívánatos személy, az könyvük fölött Karl Renner A Duna-me- dence gazdasági problémái című, politikailag meglehe­tősen ártatlan művének fe­delét látta. Egy forradalmár töretlen útját szakította meg Horthy vezérkari főnöksége, amikor 1940 elején több mint száz­ötven kommunistát és bal­oldali érzelmű embert letar­tóztatott, köztük Kulich Gyulát is. Az adagi csend őr - laktanyában kegyetlen kín­zásoknak vetették alá őket Kulich lett a per fő vád­lottja. Ám akkor is nyugodt és optimista volt, amikor Szegedről a váci fegyházba, onnan a komáromi Csillag- erődbe, majd tovább, Da- chauba hurcolták. Soványan, hajadonfőtt, a hidegtől lila arccal állt az elkülönítettek csoportjában, a sor szélén, Amazokat munkába indítót-; tak, őket a halálba. Megák­kor is bátorítóan mosolygott társaira. Ha élne, most lenne 70

Next

/
Thumbnails
Contents