Somogyi Néplap, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-18 / 14. szám

Bizalom,' biztonság, leszerelés (Folytatás askl. oldalról) jp, KÉTOLDALÚ TÁRGYALÁSOK A bizaSomt- és biztonság- erősítő intézkedesekkeL és a leszereléssel1 foglalkozó kon­ferencia megnyitásán a ..svéd fővárosban tartózkodó dr. Várkonyi Péter külügynai- niszter kedden délután ta­lálkozott George Shultz-eal, az Egyesült Államok külügy­miniszterével. A megbeszélé­sen áttekintették a kétoldalú államközi kapcsolatok hely­zetét és érintették a nemzet­közi kérdéseket, mindenek­előtt a ^stockholmi konferen­cia előtt áló feladatokat. Várkonyi Péter ugyancsak tálalkoaott és megbeszélést folytatott Lazar Mojszov, ju­goszláv külügyminiszterrel és Erwin Lánccal, az osztrák diplomácia vezetőjével. A jugoszláv kollegájával tartott találkozón a magyar külügyminiszter vélemény­cserét folytatott időszerű nemzetközi kérdésekről, kü­lönös : tekintettel a s tockhol- mi konferencián most indu- . ló tárgyalásokra. Áttekintet- \ ték Magyarország és Jugo- 5 szlávria kétoldalú kapcsolata- .' it, s kifejezték azon közös I szándékukat, hogy munkál- > kodni fognak a két ország baráti és gyümölcsöző kap­csolatainak továbbfejleszté- vsén. m csúcs CIA-dosszié A tabu sem tabu . Főbb vonalakban már az előkészületek során érzékel­ni lehetett, melyek lesznek az iszlám csúcsértekezlet leg­főbb témái. Az iszlám kon­ferencia szervezetének sor­rendben negyedik ilyen ta­nácskozásán mindenekelőtt a mintegy 6o0. milliós muzul­mán közösséget szeretnék megóvni az egységet 'fenye­gető veszélyektől. Ezenkívül foglalkoznak az iszlám országokat hátrányo­san érintő amerikai és izra­eli politika jelenségeivel, megvitatják a közel-keleti korifliktust — különös tekin­tettel a palesztin-kérdésre —, az iráni—iraki háború végel­vetésének esélyeit, s áttekin­tik az Afrika déli részén ki­alakult helyzetet. II. Hasszán marokkói ural­kodó, a csúcstalálkozó házi­gazdája elnököl a konferen­cián, amelyet Fahd Szaúdi uralkodó nyitotta meg. Negy­venegy ország képviselteti magát Afrikából, Ázsiából és a Köéel-Kelet térségéből, va­lamint Európából (Törökor­szág), s jelén van a Palesz­tin Felszabadítási Szervezet delegációja, Jasszer Arafat- tal az élen. összesen 25 ál­lamfő, több alelnök, minisz­terelnök és külügyminiszter érkezett a találkozóra Casab­lancába. Meghívták a konfe­renciára Javier Pérez de Cüellar ENSZ-fótitkárt is. À legbonyolultabb kérdé­sek közé tartozik Teherán és Bagdad konfliktusa. Irán — akorcsak az előző, 1981-ben tartott csúcsra — ezúttal sem küldött delegációt Marokkó­ba, mert sérelmezi, hogy a szervezet többször is Irak pártjára állt. Aligha várha­tó, hogy a súlyos konfliktus ügyében a csúcstalálkozón megtalálják a kiutat, márpe­dig a két iszlám állam há­borúja destabilizálja a tér­séget, s kizárólag az iszlám országok ellenségeinek hasz­nál. «« ■ A palesztin ügyben is vita várható. Abban ugyanis ko­rántsem egységesek a részt­vevők, hogy Arafat helyesen járt-e el, vagy sem, amikor Mubarak egyiptomi elnökkel tárgyalt. Kairó és Washing­ton ellen az iszlám külügy­miniszterek rabati előkészitő tanácskozásán éles hangú ha­tározati javaslatot fogadtak el. Egyiptom újbóli megbé­lyegzése egyszersmind szerte- foszlatja azokat a nyugati vá­rakozásokat, amelyek szerint a mostani csúcstalálkozón Kairót visszafogadja tagjai sorába a szervezet. Ahhoz nem fér kétség, hogy a pa­lesztinok ügye mellett ismét kiállnak Casablancában, ám a 'PFSZ-en ", belüli ellentétek valószínűleg’ dz állásfoglalás megfogalmazásában is érződ­nék majd. A ^ közel-keleti téma. átfogó megközelítésé­ben mar nem varható jelen­tős véleménykülönbség. Az iszlám országok döntő több­sége elitéli az amerikai kato­nai jelenlétet Libanonban, egyetért’ a négyhatalmi kato­nai kontingens kivonásának követelésével, s egyértelmű­en Izraelt, valamint az Egye­sült’ Államokat teszi felelős­sé a feszültség növekedésé­ért. Napirendjére tűzi a konfe­rencia az úgynevezett Sza- hel-övezet (JVyugat-Afrika) lakosságának évek óta sú­lyosbodó helyzetét is. A tar­tós aszály további anyagi tá­mogatást kíván az olajter­melő arab országoktól, ame­lyek 1981 óta 210 millió dollárt áldoztak erre a cél­ra, ám ez elenyészően ke­vésnek bizonyult. Az imént vázolt főbb kér­dések is jelzik, hogy egysé­ges arculatról, azonos politi­kai orientációról nem beszél­hetünk az iszlám országok esetében. A Casablancában folyó tanácskozáson kiderül, majd, mennyiben kerekednek fölül a szervezetben a hala­dó nézetek, sikerül-e megszi­lárdítani a valamennyi rész­vevő által kívánatosnak tar­tott egységet. Gy. D. Az Egyesüjt Államok és a Szovjetunió » tárgyalásokat folytat a Fehér Ház és a Kreml közötti közvetlen táv­közlési összeköttetést biz­tosító, az atomkonfliktus vé­letlenszerű kirobbanásának megelőzésére létrehozott „forró drót” műszaki kor­szerűsítéséről — mondotta a többi között Caspar Wein­berger amerikai hadügymi­niszter. A washingtoni külügymi­nisztérium közlése szerint ezek a tárgyalások szigorb­an technikai jellegűek. Az amervkai hadügymi­niszter közölte, hogy a leg­utóbbi tárgyalási fordulón a washingtoni külügyminisz­Az Erwin Lánc osztrák külügyminiszterrel tartott találkozón ugyancsak véle­ménycserét folytattak az európai problémákról, s a stockholmi konferencia előtt álló feladatokról, s hangsú­lyozták azt a készségüket, hogy tevékenyen és építő szellemben kívánnak közre­működni a stockholmi tár­gyalások sikere érdekében. Megerősítették készségüket a jól fejlődő magyar—osztrák kapcsolatok továbbfejleszté­sére. * * * * • Andrej Gromiko, a Szov­jetunió Miríisztertanácsa el­nökének első helyettese, kül­ügyminiszter, tegnap — a stockholmi konferencia meg­nyitása előtt — látogatást tett XVI. Gusztáv svéd ki-' rálynál. Gromiko és az uralkodó mindenekelőtt leszögezte, hogy a két fél az egyenlő­ség és a kölcsönös tisztelet alapján kész a közös kap­csolatok építő jellegű fejlesz­tésére. A szovjet külügyminiszter a továbbiakban hangsúlyoz­ta, hogy a Szovjetunió kül­politikai kezdeményezései­nek célja a béke megszilár­dítása, a fegyverkezési, külö­nösen a nukleáris fegyverke­zési hajsza megfékezése. Ez­zel összefüggésben utalt Ju- rij Andropov 1983 szeptem­ber 28-i és november 24-i nyilatkozatainak különösen nagy jelentőségére. XVI. Gusztáv kijelentette, hogy országa kész hozzájá­rulni az európai enyhülés előmozdításához, az egész nemzetközi légkör megjavítá­sához. Andrej Gromiko pedig rendkívüli fontosságúnak nevezte, hogy a stockholmi konferenciának hatékonynak és építő jellegűnek kell len­nie. • * • Washingtonban csak igen szerény várakozással tekinte­nek Shultz amerikai és Gro­miko szovjet külügyminiszter stockholmi találkozója elé. A találkozó jelentőségét az amerikai értékelések a két miniszter közötti rendszeres munkakapcsolat helyreállí­tásában látják. Kenneth Dam amerikai külügyminiszter-helyettes tegnap az ABC televízióban a találkozó — amerikai rész­ről megfogalmazott — célja­ként „a kérdések teljes ská­lájának áttekintését” jelölte meg. Ezen kívül haladást ígért a kétoldalú biztonság- erősítő intézkedések kidol­gozásában. Agyonlőttek három csendőrt A spanyolországi Valencia közelében kedden ismeret­len tettesek géppisztollyal agyonlőttek három járőröző csendőrt, akik az országúton teljesítettek szolgálatot. A tűzharcban az egyik támadó is életét vesztette. A ható­ságok szerint egyelőre nem világos, vajon a támadást terroristák vagy köztörvé­nyes bűnözők követték-e el. tóriumban sikerült jelentős haladást elérni a megálla­podás irányában. Weinberger az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti véletlenszerű nuk­leáris konfliktus lehetősé­gét „rendkívül kicsinek” ne­vezte. , * * * A Szovjetunió úgy véli, hogy a Washington által ja­vasolt. pusztán műszaki in- tézkédésekkel nem oszlatha­tó el a kölcsönös gyanakvás légköre, nem állítható helyre a bizalom — állapítja meg a TASZSZ hírügynökség Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter beszédet Reagan már megválasztá­sa előtt sem csinált titkot abból, hogy győzelme esetén visszaállítja a CIA megtépá­zott tekintélyét. Elképzelései megvalósítására William Caseyt szemelte ki. Nem­csak azért, mert Casey már a háború alatti OSS-korszak- ban is a titkos akciók ra­jongója volt, hanem minde­nekelőtt azért, mert ez a Rea­gan számára értékes tulaj­donság személye iránti fel­tétlen odaadással párosult. Még a választási kampány idején elkészült egy bizalmas előterjesztés arról, hogy mi­képpen kell módosítani győ­zelem esetén a Carter-kor- mány hírszerzési politikáját. A jelentés megszerkesztésé­ben Casney vezető szerepet kapott. Az ajánlásnak két lényeges pontja volt: 1. In­dítványozták, hogy „rejtett hadműveletek” újra kapjanak nagyobb szerepet, 2. Javasol­ták, hogy a hírszerzés és a kén.elhárítás nyilvántartását egyesítsék, s az így létre­hozott nyilvántartás egészé­hez mind a CIA és az alá taftozó többi hírszerző ügy­nökség, mind pedig a belső elhárítással megbízott FBI (Szövetségi Nyomozó Iroda) hozzájuthasson. Ami a titkos háborúra vo­natkozó javaslatot illeti, nap­jainkban az mindenekelőtt a Nicaragua elleni intervenció szervezésében ölt testet. Ez ma olyan szerepet tölt be a ..rejtett szolgálat” munkájá­ban, mint annakidején a Ku­ba elleni akciók. Ügynökök százai vesznek részt ebben a tevékenységben, nemcsak Ni­caragua területén belül (pél­dául a határmenti indián tör­zsek lázításával), hanem a szomszédos Costa-Ricában és Hondurasban is, Honduras valóságos fegyveres CIA-tá- maszponttá változott. Emel­lett a megbuktatott Somoza- rezsim terrorosztagának,* az úgynevezett Nemzeti Gárdá­nak az Egyesült Államokba menekült tagjait kaliforniai és floridai táborokban — te­hát amerikai területen — tartják készenlétben. Hondu- rasbam, a kaliforniai és a So­rinál táborokban a hírhedt zöldsapkások végzik a ki­kommentálva. — Ennél többre 'van szükség. Rendez­ni kell a helyzetet, el kell vetni az ellensége'kedés és a gyűlölködés szítását, le kel] mondani a nukleáris háború propagálásáról. A szovjet kommentár a többi közölt rámutat: az amerikai hadügyminiszter úgy próbálta feltüntetni a „forró drót” korszerűsítésé­vel kapcsolatos mondandó­ját, mintha a vadonatúj te­lexgépek, a Moszkva—Wa­shington közötti közvetlen összeköttetés és egyéb mű­szaki újdonságok egyáltalán kiegyenlíthetnék a katonai és a politikai, helyzetnek Casey Reagan elnökkel. képzést. (Ezek a különleges Haderők legényei, akik a hadügyminisztérium és a CIA együttes irányítása alatt áll­nak, és akik, már a vietnami CIA-akciók fegyveres fede­zetét is ellátták.) A Casey és csoportja ál­tal elkészített ajánlás másik része — a közös nyilvántar­tás létesítésére vonatkozó javaslat — a CIA belső te­vékenységére vonatkozik. A lényeges döntés itt az volt, hogy Reagan eltörölte azokat a korlátozásokat, amelyeket elődei a Watergate-ügy után, a CIA belföldi tevékenységét feltáró kongresszusi bizottsá­gok jelentése nyomán voltak kénytelenek bevezetni. Reagan 1981 decemberében kiadott egy elnöki rendeletet. Ez engedélyezi a CIA-nak — története során első ízben —. hogy titkos akciókat ha jt- son végre és kémtevékenysé­get folytasson az országon be­lül „külföldi államok, szer­vezetek, vagy személyek le­hetőségeit, szándékait és te­vékenységét illető informáci­ók” szerzése céljából. E meghatározás elég tág ah­hoz. hogy majdnem minden­fajta tevékenység beleférjen. Ez a rendelet engedélyezi továbbá a törvényes parancs nélküli házkutatásokat, a le­velek ellenőrzését, a telefon- beszélgetések lehallgatását és a belső kémkedés más durva formáit. Reagan rendelete Washington európai milita­rista és kalandor akciói eredményeként bekövetke­zett rosszabbodását. A bizalomerősítő intézke­dések — folytatódik a kom­mentár —, amelyek valóban előmozdíthatnák a feszültség enyhülését, rendkívül fon­tosak. A szovjet fél ezeket az intézkedéseket mindig komolyan is vette. De Szovjetunió ezeknel komo­lyabb és átfogóbb intézkedé­seket is Javasol. Kizaioiag az Egyesült Államok és a NATO hajlandóságáról van szó, arról, hogy visszatér­jen az új amerikai rakéták európai telepitesenek meg­kezdése előtti helyzethez. A szovjet fél ezt kedvezően fo­gadná — fejeződik be a I kommentár. | Amerikai—hondurasi had­gyakorlat. A Nagy Fenyő—II. hadgyakorlaton amerikai ka­tonák nyomulnak előre vi­déki terepen. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) egyben hatályon kívül he­lyezte a Carter-kormányzat korlátozásait a politikai gyil­kosságok szervezésére és más illegális akciók végrehajtá­sára, s megszüntette azt is, hogy a CIA köteles informá­ciókat szolgáltatni a hivatal kétes jellegű akcióiról. Reagan tehát a CIA egé­szének és ezen belül a tit­kos hadműveleti osztálynak a megelőzőnél is jóval na­gyobb hatáskört adott. En­nek a döntésnek természete­sen megvannak a pénzügyi következményei. A Központi Hírszerző . Ügynökség költ­ségvetési előirányzata a Rea- ^gan-kormányzat első két évé­ben 20—20. 1983-ban pedig 25 százalékkal nőtt. Befejezésül: van még egy lényeges különbség, amely változást jelent a CIA leg­aktívabb éveihez viszonyítva is. Akkor bizonyos akciókat — például az Egyesült Álla­mokon belül folytatott hír­szerzési és elhárító tevékeny­séget — csak titokban, az érvényes elnöki utasítások és törvényes előírások megkerü­lésével hajthatták végre. Er­re most hivatalos' jogosítvá­nya van a Központi Hírszer­ző ügynökségnek. Reagan ily módon nemcsak helyreállítot­ta a régi hatáskört, hanem nyíltan akcióra is sarkall olyan területeken, amelyeket azelőtt hivatalosan maga a CIA is tabunak tartott. (—i.—e.l Közületeknek, intézményeknek ajánljuk! KG—116 S típusú vegyestüzelésű (szén, fa) 200 literes ww mm H főzőüst kapható Barcson, a Dráva kisáruházban. (78446) „Forró drót" — forró válasz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents