Somogyi Néplap, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-18 / 14. szám

Több ablak, ajtó Csurgóról Somogybán a nagybajo- Kiiakon kívül a Somogyi Er­dő- ás Fafeldolgozó Gazda­ság csurgói üzeme készít fából ajtókat és ablakokat. Ahogy Getota Ferenc, az üzem igazgatója mondotta, tavaly ötvennégyezer, az idén hatvanezer darabbal segítenek enyhíteni a gon­dokon. Többre aligha futja a lehetőségeikből. Esztendeje hiányzott: az alapanyag, mármint a fa, külföldről hozták, be a szük­séges mennyiséget. Ez ugyan furcsán hangzik, hisz erdő­ben és vadban gazdag or­szág hírében vagyunk. A csurgóiak azért egyaránt szállítanak Kecskemétire, Győrbe vagy Budapestre, il­letve természetesen Kapos­várra is. A szériagyártás feltételei persze nem engedik meg, hogy az egyedi igényeiknek is eleget tehessenek. Tegyük fel, hogy valakinek egy kör- ablak kell. Ehhez vagy a gyártósorit kellene átalakíta­ni, vagy olyan rraessterembert kellene fogadni, amilyet aligha találni. Vagyis ráfi­zetéses lenne az egész do­log. Marad tehát a széria, mellyel viszont nekünk, fo­gyasztóknak van problé­mánk. Csurgón úgy mondják, hogy ok seflejtet nem adnak ki a kezükből. A minőség ellenőrzésére nagy gondot fordítanak — ez persze az ő véleménybe. A valóság: bezárhatatilamok az ablakok, no meg az ajtóik. Hol akikor a hiba? Geleita Ferenc úgy mond­ja, hogy a szállításnál s a tárolásnál is előfordulhat­nak olyan hibák, amelyek tőrükre tehetik a munkáju­kat, vagyis nein szabadna fedetlenül tárolni a nyílászá­rokat a szabadban. Emellett, a fő gond, hogy hiánycikk az ajtó meg az ablak. Csur­gón úgy tartják, ennek az a fő oka, hogy egyre többen szánják el magukat családi- ház-építésne. Jóval többen vannak az építkezők, • mint korábban a lakásra váróik, erre pedig az ipar nem ké­szült fel kellőképpen. A helyzet fel ismerés már ön­magában egy lépés a gond megszüntetéséhez. ^ j Testvérteriileti egyíiUműHödés Baranya megye és a ju­goszláviai Szlavónia—Bara­nya tanácsi vezetői megál­lapodásban rögzítették a határmenti testvérterületek gazdasági és kulturális együttműködésének idei programját. A megállapodást kedden Pécsett írta alá Hor­váth Lajos, a Baranya me­gyei Tanács elnöke és Inon Patartic, 'az Eszéki Község­közi Választmány elnöke. • ' -.s> y'v . -+; Lakás — építőknek. Dolgozóinak épít lakásokat Kaposváron a Somogy me­gyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat. LESZ ELÉG SZÍNES TÉVÉ Iparcikk-kereskedelem 1984 A háztartási gépek, eszkö­zök, híradástechnikai beren­dezések és szerszámáruk for­galma a korábbiakhoz ha­sonlóan tavaly is jobban nö­vekedett a kiskereskedelmi átlagnál. Az idén iparcikkek­ből az 1983. évinél mérsékel­tebb forgalomnövekedésre számit a kereskedelem. Gábor Pál, a Belkereske­delmi Minisztérium főosz­tályvezetője az idei ellátás­ról az MTI munkatársának elmondotta: legfontosabb cél az ellátás színvonalának fel­tétlen megőrzése az alapve­tő cikkekből és az olcsóbb termékekből, továbbá a vá­sárlás körülményeinek javí­tása. Ide sorolva az iparcikk- kölcsönzési tevékenységet is, hiszen — főként a inagán- épitkezéseknél és a kiskert- tulajdonosok munkájánál — sok olyan eszközre van szük­ség, amelyet nem feltétlenül szükséges megvásárolni, elég hosszabb-rövidebb időre köl­csönvenni. Szorgalmazzák a használt cikkek forgalmazá­sának bővítését is; ebbe az eddiginél több vállalatot akarnak bekapcsolni. A nya- ralötulajdonosok például szí­vesen vásárolnak olyan hű­tőszekrényekét, amelyet a háztartások már kinőttek, így van ez más tartós fogyasz­tási cikkekkel is. Nagy gondot fordít a ke­reskedelem az energiataka­rékos termékek forgalmazá­sára, a mezőgazdasági kister­melés' anyag-, eszköz- és szerszámszükségletének biz­tosítására, valamint a szabad idő hasznos eltöltéséhez szük­séges áruválaszték bővítésé­re és az ehhçz kapcsolódó szolgáltatások megszervezé­sére. A tervek szerint az áru nagy részét a hazai ipar ál­lítja elő. Az elmúlt évek kedvező tapasztalatai alapján a kereskedelem az idén erő­síti termelésszervező tevé­kenységét, s ezzel várhatóan tovább csökkentik — főként az apró, ám minden háztar­tásban szükséges termékekből — a hiánycikkek számát. Mindamellett még mindig gondot okoz a választékában és minőségében is kielégítő árumennyiség beszerzése. A hazai gyárak ugyan kismér­tékben többet vállaflitaik a múlt évinél, a belkereskede­lem igényeinek azonban át­lagosan csak alig több mint 80 százalékát képesek kielé­gíteni. A hiányzó árumennyi­ségnek azt a részét, amit importból nem fedezhetnek, belkereskedelmi árucserével és határmenti cserével igyek­szik pótolni a kereskedelem. Néhány termékcsoportból a tavalyinál jobb ellátás vár­ható. A bútorkereskedelem igyekszik javítani az elemes bútorok választékát. A gyá­rakkal együttműködve újfaj­ta elemes garnitúrákat hoz­nak forgalomba, s növelik a kiegészítő bútorok kínálatát. Az iparral kötött szerződések és a várható import alapján számos más termékből jó kí­nálatra lehet számítani. Lesz elegendő színes tv, hiszen a gyártók és a kereskedelem egyaránt számít arra, hogy idén — az olimpia évében — megnövekszik az igény a szí­nes készülékek iránt. Ennek megfelelően ebben az évben először a fekete-fehérnél több színes televíziót hoznak forgalomba. Rövidesen meg­jelenik az üzletekben a ha­zai és a szovjet gyártmányú hordozható színes készülék is, valamint a teletex véte­lére is alkalmas hazai szí­nes készülék. Ez utóbbival kapcsolatban azonban fel­hívják a vevők figyelmét, hogy a vételhez igényes — s meglehetősen drága — tető­antenna szükséges. Az elmúlt évben gondot okozott a hűtőgépek, s fő­ként a mélyhűtőládák gyako­ri hiánya. Jelenleg folynak a tárgyalások a hazai ipar ka­pacitásának növeléséről, il­letve az import bővítéséről. A főosztályvezető végeze­tül elmondotta: javul az el­látás a kis háztartási gépek­ből, porszívókból, vasalókból, átfolyós vízmelegítőkből, s ez utóbbiak hazai gyártása is megindul. Illést tartott a nagyatádi járási és városi pártbizottság Tegnap délelőtt 10 órakor tartotta utolsó s egyben ki­bővített ülését a nagyatádi járási pártbizottság. Gajdos László első titkár a vendé­gek között köszöntötte' Tóth Jánost, a megyei pártbizott­ság titkárát, aki beszédében a járások megszüntetésének hátteréről szólt. Emlékezte­tett arra, hogy az MSZMP Központi Bizottságának 1983. október 12-i határozata, majd az országgyűlés legutóbbi ülésszakának alkotmánymó­dosítása intézkedett, az ál­lamigazgatás korszerűsíté­séről. A tanácsok irányításában a járások hosszú időn keresz­tül fontos szerepet töltöttek be. Tóth János beszédében elmondotta, hogy 1950-ben, amikor intézkedés született a tanácsok, a tanácsrendszer új formájának létrehozásáról a járási tanácsok elsődleges feladatként kapták a közsé­gek irányítását, segítését. Az évek múltán a községi taná­csok apparafcusa egyre na­gyobb önálósághoz jutott, így lehetőség nyílt • arra, hogy a járási tanácsokat átszervez­zék, helyükbe létrehozzák a járási hivatalokat. A társa­dalmi fejlődésnek köszönhe­tően azonban ezeknek az in­tézményeknek a szerepe is feleslegessé vált. A központi elképzelések szerint meg kell teremtenünk a lehetőséget ahhoz, hogy áttérhessünk a kétlépcsős államigazgatás rendszeréhez. Január elsejé­vel a helyi tanácsok minden eddiginél nagyobb önállóság­hoz jutottak. Állami igazgatásunk át­szervezése, korszerűsítése ter­mészetesen együtt jár a párt­irányítás rendszerének ész- szerüsítésével is. így meg­szűntek, illetve megszűnnek a járási aparátusok, helyük­be, a feladataikat átvállalva a városi, illetve a városi jo­gú pártbizottságok lépnek. Az egykori nagyatádi járásban a régi járási határoknak meg­felelően két államigazgatási központ jött létre: Nagyatád és a városi joggal felruházott nagyközség, Csurgó. A dél­somogyi város feladata lett Kutas, Lábod, Csokonyavi- sonta, Somogyszob és Há­romfa tanácsának segítése. Eszerint a városi pártbizott­ság hatásköre is erre a te­rületre terjed ki. Délután fél kettőkor ülést tartott a városi pártbizottság testületé is. A bizottság ti­zennyolc új tagot választott, így munkájában ötvenné­gyen vesznek részt. Megválasztották a tizenegy tagú új végrehajtó bizottsá­got, az agitácíós és propa­ganda, a párt- és tömegszer­vezetek, a gazdasági és szö­vetkezetpolitikai, a. pártépí­tési, illetve a fegyelmi mun­kabizottságot. A pártbizott­ság új első titkárának Gaj­dos Lászlót választották meg. A titkári teendők ellátására Szabó István és Dorcsi Sán­dor kapott bizalmat. Az új, nagyobb feladatokat ellátó testület nevében Gajdos László mondott köszönetét a bizalomért. Megalapozott választ várnak Lejárt a rögtönzések ideje Kiemelt figyelmet fordíta­nak a lakosság bejelentései­nek intézésére Somogybán — ezt állapította meg a megyei tanács-vb a napokban a köz­érdekű bejelentések és ja­vaslatok intézéséről készített tájékoztató jelentés alapján. A somogyi emberek élnek azzal a lehetőséggel, hogy el­mondják a véleményüket életkörülményeik javítása, településük fejlesztése érde­kében. A közérdekű bejelen­tések, javaslatok és pana­szok túlnyomó többsége ta­nácsi fórumokon, rendezvé­nyeken hangzik el, így pél­dául tanácstagi beszámolón, falugyűlésen, máskor orszá­gos főhatóság, a sajtó, a rá­dió, a televízió útján érke­zik a tanácsi szervekhez. Mindenképpen örvendetes, hogy az országos átlaghoz ké­pest gyorsabban intézik el a közérdekű bejelentéseket és panaszokat Somogybán. Csak annak nem tudnak harminc napon belül pontot tenni a végére, amihez több pénzre Marcali lokálpatrióta A marcali gyerekek tanár bácsinak, a felnőttek pedig Imire bácsinak szólítják Bereck Imrét, a városi nép­front bizottság elnökéit, • Ncsatopy Gáspár Általános Iskola igazgatóhelyettesét. — A „tanárbácsizár.” ter­mészetes. hiszen több iratot harminc éve pedagógus va­gyak, a másik megszólítás sem zavar, de mindig eszem­be juttatja, hogy már las­san hatvanéves leszek... Hi­hetetlenül gyorsan elröppen­tek az évek! Meglehetősen „rázós” korszakban kezdtem a pályát. 1949-et írtaik. . . Egy évet szülőfalumban, Csákányban tanítottam, utá­na kerültem Marcaliba. Mint pedagógus, természetesnek éreztem és érzem ma is, hogy részt vegyek a kényé rét adó település mindé.-, megmozdulásában. Az a ta­nárember, aki a „közélet­ben” nem kíván szerepelni, mindennapi munkáját sem végezheti jól. Biológia- foldrajz szakos tanárként egész sereg reformot éltem át, a , népfront pedagógiai bizottságát 1970 óta veze­tem. Azt hiszem, kézenfek­vő, hogy a népfront sokféle feladata közül azok állnak hozzám közel, amelyek a hi­vatásommal kapcsolatosak. — Például ? — Ténykedésemet mám népfroratos a szülői munka- közösség szervezésével kezd­tem. Az volt a célom, hogy a szülők ne csak bírálói, el­lenőrei legyenek munkánk­nak, hanem egyszersm in d partnerei is. Most mái évek óla természetes a au isko­lánkban, hogy az ísKcuakez- désre asztalomon fekszik a szülői munkaközösség éves murakaterve. Az ideiben akad néhány újdonság. El­határoztuk például, hogy is­kolánk tanulói közül azokat, -kik a sportban és a tanú tásban kiváló eredményt él­nek el, No&zlopy emlékpla­kettel jutalmazzuk. A sport területén két tanuló kaphat a nyolcadik osztály végén, a tanulmányi munka fterületén peidg négyen pályázthaitraak, két-két alsó és felső tagoza ­tos. — A hetvenes évek köze­pén választották meg a népfront elnökének, azóta többször megerősítettek tisztségében. — Azóta bővül* a nép­frontos tevékenységem: nem­csak pedagógiai témákkal foglalkozom. A városfej­lesztésitől a körn yezet vedel e - mig sók-sok téma kerül na­pirendre. Tájékoztatóinikon a tanács vezetői rendszerint a helyszínen vagy később le­vélben válaszolnak az el - hangzott ötletekre. Legutóbb decemberben volt egy na­gyon jói sikerül* rendezvé­nyünk. A tájékoztató — cí­me: Marcali 2000-ben — nem hagyta, hidegen váro­sunk lakosságát, parázs vita alakult ki. Bizonyos, hogy a város vezetői, és a terve­zők figyelembe veszik az ottani bírálatokat és javas­latokat. Együttműködésünk ' ^ a váróéi tanáccsal nagyon jo; enmos; köszönhető, hogy az emberek különösebb „rá­beszélés” nélkül is eljönnek segítei, ha. pontosan tudják, mit várnak tőlük firteteoes célokért szívesen áldozzák fe- szabad Mtejüket a mar­cali emberek... Misit ahogyan Bereck Im­re is, hosszú évtizedek óta. ftáffctto Grÿber van szükség, esetleg bonyo­lultabb a megoldás módja. Különösen amikor olyat kér­nek, amit csak egy, esetleg több éves terv keretében le­het teljesíteni. A szervezési és jogi osz­tály tapasztalatai szerint elő­fordulnak még „kihagyások”. Ezek közé sorolható, amikor a tanács nem továbbítja a panaszt az úgynevezett nem tanácsi szervhez (ez lehet áfésztöl vállalatig sok min­den), nem keresi meg a ve­zetőjét, bizonyos esetekben a fölöttes szervét. így aztán el­marad a végleges és meg­nyugtató elintézés. Ilyenkor fordul elő az, hogy a lakos­ság a következő fórumon is­mét kénytelen elmondani ugyanazt. Erre tehát min­denképpen érdemes sokkal nagyobb figyelmet fordítani. Jó az a gyakorlat, hogy rangsorolják mindazt, amit a lakosság kér, javasol, s egy­ben meghatározzák az elin­tézéssel kapcsolatos feladato­kat is. Sokat javult a szóbe­li vagy írásbeli válaszok hangneme. A tanács anyagi helyzetét őszintén feltárják, ez megértésre talál. Egyné­mely vezető — egy kicsit rögtönözve — mindenáron választ igyekszik adni, ez azonban nem mindig szeren­csés. Egyrészt nincs pontos információja, másrészt nem konzultált az illetékes szer­vekkel vagy vezetőkkel, így aztán olyan javaslatot is el­utasít, amelyet egyébként meg lehetne valósítani. Változatlanul gondot je­lent, hogy olyankor is las­sú, körülményes az intézke­dés, amikt* nem igényel pénzt, illetve csak annyit, amennyi van is a tanács kasszájában. A bejelentések, javaslatok túlnyomó joobsege indokolt, ezért mindenképpen figyel­met érdemei. A megyei .ta­nács végreftajtó bizottsága megelégedéssel vette tudomá­sul, hogy sehol sem volt szükség a bejelentők jogvé­delmére. Ha például azt kér­ték, hogy nevüket ne fedjék fel, ezt szintén figyelemé vették az eljárás során. A sajtóban megjelent bejelen lésekre, panaszokra is vála szolnak, Csak egy-egy eset­ben fordult elő, hogy elke­rülte a figyelmet az ilyen írás. Tovább csökkent a név­telen bejelentések száma. Egyébkérat a tanácsi szerveik ezeket is megvizsgálják.) Érdemes felfigyelni arra, hogy a nem megyénkben la­kók egyre több bejelentést tesznek, így például erőtel­jesen sikraszállnak az út-, közműfejlesztés, a kereske­delmi ellátás érdekében, kü­lönösen a Balaton déli part­ján. A tanácsi szervek tevé­kenységét bíráló bejelentések többsége a Balaton-parti ta­nácsi szerveket érinti. En­nek oka, hogy ott sokkal bo­nyolultabbak az igazgatási feladatok. A tanácsi dolgo­zók magatartásával kapcso­latos panaszok több mint egyharmada szintén rájuk vonatkozik. A megyei tanács éppen ezért a jövőben to­vább kívánja fejleszteni a Balaton-parti tanácsok appa­rátusát, jobban odafigyel te­vékenységükre. A legtöbb közérdekű beje­lentés, javaslat a kommuná­lis ellátással, a közlekedés­sel, az áruellátással, a szol­gáltatással, az egészségügyi, és a kulturális ellátással fog­lalkozik. A panaszok is ez­zel kapcsolatosak. Nő a köz­érdekű bejelentések, a pana­szok száma, mivel a külön­böző fejlesztések most rriér- sefaelgebbek, a Jaikosság türel­metlenebb; szeretné, ha gyor­sabban fejlődne a település, s így minden módot megra­gad véleménye kifejtésére. A jövő évi országgyűlési képviselői és tanácstagi vá­lasztások előtt minden tele­pülésen pontosan beszámol­nak majd arról, hogy az 1980. évi jelölő gyűléseken el­hangzottakból mi valósult meg, s mi nem, az utóbbinak mi volt az akadálya. A la­kosság egyébként mindenhol igényli, ezt erőteljesen meg­fogalmazta a választási tör­vényjavaslat előzetes vitájá­ban iv L. G. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents