Somogyi Néplap, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-29 / 305. szám

Zákányi beszélgetések Gazdagodó társközségek Végrehajtó bizottsági ülés­re készült Benkő Miklós, a zákányi közös tanács elnöke, amikor fölkerestük. Egyebek között arról beszélt, hogy mi­lyen eredménnyel zárultak le a beszélgetések a tanácstagi csoportokkal. — Hat erztendeje, 1977 ta­vaszán alakult meg a közös tanács. Ez volt az első ilyen beszélgetés, amelyen nemcsak a tanácstagi csoportok, ha­nem a pártszervezetek, a községi népfront bizottságok titkárai is részt vettek. Min­denütt fölmértük a települé­seken végbement változáso­kat, szót váltottunk a leg­fontosabb feladatokról. Az a tapasztalatunk: ha értelmes célok elérésére mozgósítjuk a lakosságot, készségesen jön­nek és dolgoznak önzetlenül. Valamennyi településükön volt mit elmondani. Többek között azt, hogy Porrogon régi kívánság vált valóra a körzeti óvoda és az orvosi rendelő létrehozásával. So- mogybükkösclön 1.5 milliós költséggel korszerűsítették a régi kastélyt — művelődési otthon lett —, s megfelelő helyiséget kaptak a társadal­mi és tömegszervezetek. Ok­tatási és gyermekintézmé­nyekre összesen 3,5 millió fo­rintot költöttek. Valamennyi községben épült járda, az el­múlt években mintegy 4 ki­lométernyi. Porrogszentkirá- lyon az iskolát és a pedagó­guslakást újították föl. A járdaépítés üteme főként az­óta gyorsult meg, amióta a tanács biztosítja a szükséges anyagot, az utcák lakói pe­dig szabad idejükben elvég­zik ezt a munkát. Több köz­ségükben a szombati, a va­sárnapi járdaépítés valóságos ünnepi eseménynek számí­tott. Közösen főztek, még pezsgősüveg is durrant a munka sikeres befejezésekor. Ahol időseb'» emberek lak­tak, ott a fiatalabbak dol­goztak helyettük. Benikő Miklós nemcsak ezt az egyetlen szép példáját említi a társadalmi összefo­gásnak. Gyékényesen például nagyon szerettek volna az is­kolához bitumenes kézilabda- pályát, ám a saját pénzük, [ meg a kapott támogatás sem fedezte a tervben szereplő 300 ezer forintot, hanem an­nak csupán egy részét. Ek­kor fogott össze a szülői munkaközösség a tanárokkal, s a felső tagozatos tanulók­kal. Kaptak kedvezményes áron kavicsot a bányától, a szállításban segített a terme­lőszövetkezet és a határőrség, a 13-as Volán ott levő kocsi­jai, a munkát pedig — szak­emberek . irányításával — a szülők, a tanárok és a gyere­kek végezték el. Az egész 130 ezer forintba került. Porrogszentkirályon régi kívánság, hogy legyen műve­lődési terem, helyiség a tö­megszervezeteknek, klub a fiataloknak. A tsz-től átvett épületet alakítják át, s a munkában az első pillanat­tól — hívás nélkül — ott voltak a település lakói. Hi­szen önmaguknak építik. Több községben is saját kez­deményezésükből parkosítot­tak — például Porrogszent- pálon és Somogybükkösdön —. s a tanácstól csak azt kérték: adjon díszfát, dísz­cserjét ... Szó volt a jövőről is. Gyé­kényesen három tanterem építését kezdik el jövőre. A későbbiekben a tantermekhez tornaszobát is építenek majd. Örtilosban és Porrogszentpá- lon az egészséges, jó ivóvíz odavivése a legsürgetőbb fel­adat. Mindkét település köze­lében van hidroglóbus. A szükséges lakosság1 hozzájá­rulásion meg az esetleges tá­mogatáson felül nagy társa­dalmi összefogásra, munká­ra lesz szükség. — A lakosság elégedett a fejlődéssel. Az a tapasztala­tunk, hogy az ismertetett feladatok megoldásában lehet rájuk számítani — mondja a tanácselnök. A zákányi közös tanácshoz tartozó településeken nem ilyenkor, hanem évek óta márciusban tartják a falu­gyűlést és a falunapot. Na­gyon készülnek arra, hogy az 1984. évit is gondosan előké­szítsék, s minél több ember­rel válthassanak _-zót, maguk mellé állítva a települések lakóit. Ez Segíthet az elván­dorlás mérséklésében is. A közős tariács alakulásakor 6800-an éltek a zákányi ta­nács településein, ma ezer­rel kevesebben. Főként mun­kahely, építkezési lehetőség, közlekedési gondok miatt mentek el — a legtöbben Za­lába, aztán Csurgóra és más. nagyobb településekre. A leg­kirívóbb Somogybükkösd ese­te: hat éve még 33?-an éltek itt, számuk ma alig 180. Ám az idén Pcrrogszentpá- lon már hárman is korszerű­sítették a régi családi házat vagy tetőtérrel beépített szép épületet emeltek a helyére. Ez azt jelzi: egyre többen látják, hogy jövőjük e fal­vakban is biztos:, s ezért itt­maradnak. SzaJai László Új takarmánykiegészítők Karcagról A Hajdúsági Agráripari Egyesülés karcagi takar­mánykészítő gyárának tevé­kenységét vitatták meg szer­dán az igazgató tanácsi ülé­sén, a püspökladányi Novem­ber 7. Tsz-ben. Ebben az esz­tendőben mintegy 76 ezer tonna takarmánykiegészítőt gyártottak a karcagi üzem­ben — ennek értéke megkö­zelíti az 1,4 milliárd forintot, s több új termékkel is je­lentkeztek. A választék bővítését és. a minőség javítását nagymér­tékben segítette az idén meg­kezdett s 1984-ben befejező­dő rekonstrukció. Többek kö­zött elkészült a 2500 négy­zetméteres új raktár, a mik- roanyag-kimérő rendszer; új gyártóvonalat állítottak mun­kába, új, nagy teljesítményű laboratóriumi műszerekkel javították a minőségellenőr­zést, és dolgozik már a VT—20-as számítógép is. Jövőre újabb gabonatároló silókat építenek. A tápszer­gyártás korszerűsítésére gra- nulálőberendezést helyeznek üzembe, befejeződik egy óránként öt tonna kapacitású premixüzém szerelésé és a mikrobiológiai laboratórium berendezése. Iskolaszövetkezet Szőcsénypusztán (Tudósítónktól.) Szőcsénypusztán működik az Erdőgazdasági Szakmun­kásképző Intézet, s itt a diákok kollégiumi elhelye­zést is kapnak. Az iskola távol van a környező fal- . vaktól, boltoktól, a tanulók ellátása nehézségekbe ütkö­zik. Az intézet vezetői kér­ték a balatorunáriai áfész-t, hogy segítsen a több mint 100 diák ellátásában. Egy is­kolaszövetkezet megalakítá­sa jelenítette a megoldást. A diákok november vé­gén döntöttek erről, s 94 tanuló lépett be a kis szö­vetkezetbe. . Valamennyien befizették a részjegyeket, el­fogadták az alapszabályt; megválasztották a tisztség- viselőket. - A fiatalok is kép­viseletet kaptak a vezetés­ben. Az intézet vezetői megfe­lelő helyiséget adtak nekik: ott nyitották miég a kis szövetkezet boltját. A be­rendezést és az árut az áfész adta, a szükséges, cik­keket — élelmiszereket, is­kolaszereket, édességeit, üdí­tőt és más árut — a szövet­kezel somogvzsitfai boltjából kapják. A kiszolgálást a ta­nulók végzik; kéthetenként váltják egymást a pult mö­gött, Az elért forgalom 5 százalékát, a taggyűlés hatá­rozata alapján saját cél­jaikra használják föl. Mun­kájukat-a működési szabály­iak szerint végzik, amelyben a megválasztott tanárok is felügyelnek. Az iskolaszövet­kezet képviselői ott lesznek az áfész küldöttgyűlésén ta­nácskozási joggal. Bizományi szerződést kö­töttek a marcali áfész köny­vesboltjával, s ennek alap­ján könyveket is árusítanak. Az iskolaszövetkezet tagjai úgy dönt.ütitek, hogy gyógy­növényeket, erde: mellékter­mékeket is gyűjtenek — ezt a szövetkezet vásárolja föl. A hasznos kezdeményezés­hez, az együttműködéshez már a kezdetben lendületet adott, hogy a máriai áfész tízezer forintot juttatott az iskolának sportcélokra. Férfiak, nők százalékok Megjelent a demogt áfiai évkönyv A Központi Statisztikai Hi­vatal most megjelent demog­ráfiai évkönyve szerint az ország lakossága ez év ja­nuár elsején 10 millió 700 ezer 155 volt, azaz néhány ezerrel kevesebb, mint a múlt év elején volt. A ne­menkénti arány 100 év átla­gában a nők felé tolódik: 1983. január 1-én az ország lakosságának 51,6 százaléka nő, 48,4 százaléka férfi. Ez az arány életkorcsoportok sze­rint változik: a 0—4 éves korú gyermekek között az ezer fiúgyermekre jutó lá­nyok száma 950, a hatvan év fölöttieknél azonban már 1451 nő jut 1000 férfira. A statisztika szerint ez év elején a férfiak 22,3, a nők 13,7 százaléka volt nőtlen, il­letve hajadon. A házasok aránya a férfiaknál nagyobb — 69,5 százalék —, a nőknél csak 63 százalék. Az özve­gyek listáján a nők „vezet­nek” 17 százalékkal, az öz­vegy férfiak aránya csak 1,7 százalék. Az ország legnépesebb megyéje Pest megye, 983 ezer 200 lakossal, a legkeve­sebben pedig Nógrád megyé­ben élnek, összesen 238 ezer 319-en. Az évkönyv képet ad arról is, hányán születtek az or­szágban, s mikor volt a leg­nagyobb a múlt évben a nép- szaporulat. 1982-ben 133 ezer 559 gyermek született az or­szágban, s legtöbbjük — 9,6 százalékuk — januárban, a legkevesebb részük pedig — 7,4 százalékuk — december­ben. A házasságkötések száma meghaladta a 75 és félezret, vagyis ezer lakosra 7,1 há­zasságkötés jutott, egytized- del kevesebb, mint az előző évben. A fiatalabb, 20—30 év közti korosztály házasulá- si kedve csökkent, de a ko­rábbi évekhez képest többen léptek házasságra a 30—60 éves korosztályban. A 75 ezer 550 házasságkötéssel szemben csaknem 98 ezer házasság megszűnését regisztrálták az anyakönyvek. Az ok leg­többször az egyik házastárs halála volt, ám a válások száma is szaporodott a ko­rábbi évekhez viszonyítva. A. legfia-alabban nősülő férfiak 16 évesek voltók — összesen 25-en —, 14 éves korában viszont 55 lány ment férjhez. Egyetlen esetről tud a sta­tisztika, amikor 50 éven fe­lüli nőt 20 éves fiatalember vett feleségűi. A másik szél­sőség pedig — szintén egy eset, — amikor 25 éves lány 70 éven felüli férfival háza­sodott össze. Üzemünk egy éve Kollektív pályázat üzemeknek, gyáregységeknek Pályázatot hirdet a Haza­fias Népfromt Országos Taná­csa, a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa és a KISZ Köz­ponti Bizottsága Üzemünk életének egy éve (1984. ja­nuár 1.—december 31.) cím­mel. Részt vehet ezen min­den állami vagy szövetkezeti — termelőtevékenységet foly­tató — üzem, gyár vagy gyáregység, illetve telephely. A pályázatra csak az üzem dolgozóinak közös munkájá­val készített művet lehet be­küldeni. A pályázat célja, hogy a munkahelyek dolgozói az év folyamán az üzem egé­szében vagy valamelyik ki­sebb egységben (üzemrész, brigád) nyomon kövessék (krónikaszerűen). majd az év végével összegezzék, hogyan alakulnak az üzem, illetve a dolgozók eredményei, gond­jai. Részegységekre- vonatkozó pályamunkák ott is készül­hetnek, ahol ilyen az üzem egészére vonatkozólag nem készül. Ám ezeknek is tük­Kalaposüzem műkődül Jászfényszaran, shot a félkész kaJapformák készülnek, hogy azutaa a budapesti Halapgyárban nyerjek el végső formájukat. (MTI-fotó: Csíkos Ferenci rözniük kell, hogy az üzem szempontjából legfontosabb események hogyan jelennek meg az illető kisebb egysé­gek dolgozóinak életében. A dolgozó emberek üze­men belüli és azon kívüli élete nem választható el egy­mástól; a pályamunkák oly mértékben térjenek ki a la­kóhelyi körülményekre, amennyire azok befolyásolják az üzemen belüli viszonyo­kat. A pályázók a fontos események, tények ismerteté­se mellett azok elemzésére, értékelésére helyezék a fő hangsúlyt. A pályázat kiírói a terje­delmet nem korlátozzák, fon­tos viszont a hitelesség, il­letve a közérthetőség, olvas- mányosság. Beküldendő: há­rom példányban, 1985. április lá-ig a Hazafias Népfront budapesti, illetve megyei szervezeteihez, Külön díjaz­zák az „Üzemünk élete 1984- ben”, illetve a „Brigádunk élete 1984-ben” témakörben készített munkákat. Az eredményhirdetés 1985. júniusában lesz. A KISZ Központi Bizottsága ötezer forintos különdíjat ajánl föl a legjobb ifjúsági pályamun­ka jutalmazására. A au n w • jovo évi termelésért Döntően 4 szárazság miatt az idén a tervezettnél kevesebb ter­mék került a balatonmáriai áfész felvásárlótelepeire, ösz- szesen harmincmillió forint értékű árut vettek, át a ter­melőktől. Ez is közrejátszik abban, hogy megkülönbözte­tett figyelmet fordítanak a jövő termeltetés szervezésé- re: 4 A szakcsoportoknak, gaz­dáknak igyekeznek megadni minden segítséget. A szak­csoportok közös alapjának növelése érdekében különbö­ző összegeket biztosítanak a méz, a nyúl és a zöldség után — a felvásárolt érték arányában. Segítik a kisgaz­daságokat, beszerzik részük­re például a primőr zöldség termeléséhez szükséges fóliát, műtrágyát, növényvédő sze­reket. A málna telepítéséhez már az ősz folyamán kiadtak a termelőknek 13 ezer mál- nasarjat, csaknem 5 ezer íe- keteribizkelövet — természe­tesen kedvezménnyel, az elő­írt állami támogatással. A kisgazdaságok ennek ellené­ben vállalták, hogy a ter­mést négy évig a balatonmá­riai áfésznak adják el. Arra számítanak, hogy 1984-ben öt vagon málnát és 6—8 vagon feketeribizkét vásárolhatnak föl. A „nyúlháború” befejező­dött; idegen felvásárló már nem jelentkezik területükön. Érdekes, hogy egyes közsé­gekben csökken, másutt je­lentősen nő a nyúltenyész- tés és -felvásárlás. A nyúW tenyésztő szakcsoportok mun­kája — mindent egybevetve — ismét föllendülőben van. Ezt az exportcélokat szolgáló tevékenységet ketrecek, a táp- és szemes takarmány beszerzésével segíti a szövet­kezet. 1983-ban 835 mázsa nyulat vett meg: 20 százalék­kal többet, mint tavaly. A méztermés itt 13 vagon volt, ezt a mennyiséget el is szállították a Hungaronektár- nak. A méhészeket invert cukorral, méhbetegségek el­leni gyógyszerekkel támogat­ják. A szövetkezet továbbra is szorgalmazza a szárazbab termelését; szeretnék elérni, hogy a termelők nagyobb gondot fordítsanak a nö­vényvédelemre, előzzék meg a fertőzést. 1984-ben 70 va­gon szárazbabot szeretnének felvásárolni saját területük­ről. Szilveszterezzen az Erzsiké presszóban Siófokon. Bőséges ital - és pezsgő választék, sör- és borkorcsolyák. Hangulatos zene, tánc „Tombola” éjfélkor. Asztalfoglalás Siófok, Dózsa György u. 11. alatt az Erzsiké presszóban”. (359075) Mintás PVC-padlót (130 cm széles) most 30 százalékkal olcsóbban vásárolhat a Kaposvár, Május 1. u. 15. szám alatti Vas-edcny boltban. (78337)

Next

/
Thumbnails
Contents