Somogyi Néplap, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-29 / 305. szám

Gyermekvédelmi feladatok Állami és társadalmi szervek összefogása A vöröstkeresztes munka egyik legfontosabb területé­hez, a családgondozáshoz Baervesen kapcsolódóik. a gyermek- és ifjúságvédelem. A táíBsaervezetek év végi összegezéséből kiderül, hogy megyénkben javult az álla­mi gondozott gyermekek utógopdozása, nőtt a csalá­dokba való visszahelyezések száma. A pártfogói tevé­kenység hatékonyságát mu­tatja, hogy a fiatalkorú bű­nözőknél a visszaesők ará­nya Somogybán nyolc szá­zalék alá esett. (Az országos átlag 16—20 százalék.) Az utógondozással kapcsolato­san azonban a vöröskenesz- fces szerveknek még vannak tenrrivalói. Például elő kéül segíteniük a fiatalkorúak visszavezetését a társada­lomba. A munkahelyi alap- szervezeteik szorgalmazzák, hogy a munkaadók minél több habnozattam sérült, de­viáns magatartásé fiatal szamára biztosítsanak kere­seti lehetőséget; az iskolai aAapszarvezetek tanárai ad­janak segítséget ezeknek a fiataloknaik. Közülük többen ugyanis a tossz tanulmányi eredmény nuLaittá csavargá­sét* kerülnek pártfogói fel­ügyelet alá. A rendszeres nevelési se­gélyezéssel hazánkban meg­szűnt a csak anyagi okok miatti veszélyeztetettség, il­letve állami gondozásba vé­tel. A jövőben biztosítaná ked, hogy a segély összegét rendeltetésszerűen használ­ják föl; nőtt ugyanis az al­koholizmus és a környezeti ártalmaik miatt veszélybe került gyermekek aránya. Különösen, a Balaton-parti községekben, városokban totóim nyáron csavargó gye- ­retkeket. A nyári időszakban — az elmült tíz év átlagá­ban — az ideiglenes szállás­ra beutalt gyermekek száma 60—150 között vein. Vala­mennyi fiatalkorú alap­vető problémája a nem meg­felelő családi háttér. Gon­doskodni kell áriról, hogy a veszélyeztetett környezetben élő és felügyelet alatt álló fiatal részére társadalmi ak­tíva legyen pártfogónak ki­rendelve — ez is az össze­gezés egyik fontos pontja. Akárcsak ez: a következő időszak feladata, hogy az üzemek, szocialista brigádok vállalják egy-egy gyermek patron ál ásáit, a társadalmi és anyagi segítségnyújtás kötelezettségét. Ezekre a vállalásokra a támogatás fo­lyamatosságának biztosítása miatt van szükség, mivel a támogatás megszakadása helyrehozhatatlan 'károkat okozhat a gyermek saemélyi- ségfejlódésében. Melyek a gyermek- és If­júságvédelem teendőd 1984- ben? A tevékenység össze­hangolására munkabizottsá­got kell alakítani, a család- gondozással, gyermekvéde­lemmel foglalkozó szervek­kel közösen. A Balaton- pairti Vöröskereszt-alapszer- veaetek, a tanácsi, rendőr­ségi képviselők a hivatásos pártfogókkal és nevelőszü­lőkkel készítsenek a nyári őrjáratokra vonatkozó ellen­őrzési tervet. A megelőzés, és az utógondozás hatásfo­kának növelése érdekében ankét ok, kiállítások és mód­szertani segédanyagok bizto­sításával növelni kell a pro­pagandamunka hatékonysá­gát. A. A. Fizikai ankét középiskolásoknak FizÄai ankét kezdődött tegnap — középiskodások szamár* — az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetemen. A három napig tartó rendez­vényt 40. alkalommal szer­vezte meg a Középiskolai Matematikai Lapok fizikai rovata, az Eötvös Lorámd Fizikai Társulat és a TIT budapesti szervezete. Az an­két célja, hogy szélesítse a fizika iránt érdeklődő diá­kok ismereteit, bővítse az iskolában szeraett tudásukat, megismertesse a résztvevők­kel a Középiskolai Matema­tikai Lapokat. A oendezvé nysorozaira Tol­na, Vas és Veszprém megye 48, illetve a főváros 29 kö­zépiskolájából össaesen 160 — a fizika tantárgyból je­leskedő — 'diákot - hívtak meg. Az amkéton részt vesz­nek még a Középiskolai Ma­tematikai Lapok fizikai ro­vatában közölt feladatok legeredményesebb megoldói, valamint az ifjúsági fizikai kör tagjai. Az első napon a gravitá­cióról hallgattak előadást az ifjú fizikusok, majd kisebb csoportokban — tanárok ve­zetésével — fizikafeladato­kat oldottak meg. Ma a vi­lágegyetem múltjával és jö­vőjével ismerkednek, hol­nap pedig mechanikai kísér­letekről hallgatnak előadá­sokat­Harmonikus személyiség­fejlesztés Helyzetkép az óvodákról Az óvodás korúaknak már 87 százalékát fogadják be a gyermekintézmények — több mint 455 ezer kisgyermekről gondoskodnak. Ez annak kö­szönhető, hogy az elmúlt év­tizedben feszített óvodaépí­tést programot hajtották vegre a tanácsok, s az álla­mi ráfordítások mellett sok­milliós értékű társadalmi összefogással gyarapították az intézmények számát- Tíz óvodai helyből átlag kettőt- hármat helyi összefogással teremtettek meg. E törekvé­sek eredményeként a gyer­mekek lehető legnagyobb részének elhelyezését meg­oldották, igaz, nem köny- nyen. Az elmúlt években egyes intézményekben ugyan­is nem volt ritka a 180 szá­zalékos kihasználtság. Az idén mintegy négy és fél ezer óvodai hely létesült — csak fele annyi, mint a korábbi években, hiszen megyénként és településen­ként, sőt városrészenként más-más ütemben csökkent az óvodás korúak száma Ez az eltérés okozza azt is, hogy az óvodák felében még min­dig nagyobb a létszám a megengedettnél. A 16 ezer 323 óvodai csoport közül nem kevés a 40-nél magasabb lét­számú, ezért a Művelődési Minisztérium véleménye sze­rint differenciált óvodafej­lesztésre van szükség. Az általános iskolába lépő elsősök túlnyomó' többségét az óvodákban készítik föl az iskoláséletmódra, a követel­mények teljesítésére. A ma­gyar óvodai nevelési prog­ram a szakemberek szerint erre kiválóan alkalmas, nemzetközileg is elismerést szerzett. Ez akkor is igaz, ha az utóbbi időben több in­tézménynél nem éppen kí­vánatos, iskolát utánzó tö­rekvések is vannak. A prog­ram továbbfejlesztésén már dolgoznak az országos peda­gógiai intélzet szakemberei, de meg kívánják őrizni an­nak alapvető pedagógiai ér­tékeit, mindenekelőtt azt az elvet, hogy a 3—6 éves gyer­mek egész személyiségét kell harmonikusan fejleszteni a sajátos óvodai életforma ke­retein belül. A Művelődési Minisztérium illetékesei a jövőben na­gyobb figyelmet fordítanak az óvónők képzésére és to­vábbképzésére, s az utóbbit a közeljövőben egységesítik. A mintegy 33 ezer óvónő közül márcsak másfélezer a képesítés nélküliek száma. Egyes helyeken — mint pél­dául Fejér megyében — már a tanítóképző elvégzésére ösztönöznek több óvónőt, s a nevelőmunka segítésére néhányukat várhatóan átirá­nyítják a kisiskolások nap­közis csoportjaiba. Az újjáépült prágai Nemzeti Színház A centenáriumát ünoepjfi prágai Nemaebi Sziohá* az átépítési munkáik befejezése után ditkaeiőadássaS nyitotta meg kapuét. A történetani épület helyreál Ittasához há­rom kilogramm szönacanyat használtaik föS, eredeti for­májúikban áMítofctáfc helyre a díszítőelemeiket és átakské- tották a színpadot. A sotor ház régi épülete meiföé 500 nézőt befogadó kramanasan- házat is építettek. A hat­emeletes, fómvázú épületet ötezer, egyenként 35 kilo­gramm súlyú, 60x80 centi­méter nagyságú üveglap bo­rítja, a mozgatható színpad 19x23 méter területű. KAMERAKÖZELBEN Peter Sellers-sorozat Mindössze 53 évet élt Pe­ter Sellers, a kitűnő angol színész, akiről most sorozat­ban emlékezik meg a Ma­gyar Televízió. Ha valakinél nem elcsépelt jelző a sokol­dalú, akkor Seliersnél nem az. Sokoldalúsága nemcsak abban nyilvánult meg, hogy egy filmen beiül is több „bőrbe” belebújva kápráztat­ta el a nézőket, hanem abban is, hogy a különféle figurá­kat külsőségekben és karak­terekben egyaránt remekbe formálta. Aki látta, emlékez­zék Az ordító egérre! Peter Sellers 1025. szep­tember 8-án született. Mű­vészi pályáját a második vi­lágháború után kezdte va­rietékben és a televízióban mint komikus és pa**odtetav 1951 óta filmezett, elsősor­ban komédiákban, vígjáté­kokban foglalkoztatták. Las­san külföldön is megismer­ték, megkedvelték, s az Egyesült Államokba is meg­hívták. Főleg hazai produk­ciókban állt azonban a ka­merák elé; az általa meg­elevenített típusok erőtelje­sen angol jellemvonásokat hordoztak. A magyar közönség a Be­törő az albérlőm című, 1955- ben készült produkcióban is­merte meg. Kirobbanó siker volt a már említett Az ordí­tó egér, amelyben először csodálhattuk meg átváltozó­tehetségét Aztán sorra ju­tottak el hozzánk fSmjei, a többi között a Csak ketten játszhatták, a Topáz úr, amelyet ő is rendezett, s A nő hétszer című produkciót. A Mr. Strangelooe, avagy hogyan szerettem meg a bombát című 1964-es hábo- rúellenes Stanley Ku brick - produkcióban három szere­pet alakított Az 1980-ban forgatott Jelenlét ismét óriási elismerést hozott szá­mára. Ugyanabban az évben készült utolsó filmje, a Dr. Fu Manchu gonosz játéka — ezt röviddel halála előtt fe­jezte be. A Peter Seüejrs-sorozat második filmjét, Puha ágyak, kemény csaták holnap (de­cember 30-án) este 22 óra 15 perces kezdettel sugározza a televízió az 1-es műsorban. A mulatságos történet a má­sodik világháború alatt ját­szódik egy párizsi nyilvános­házban ... Sellers partnere: Liia Kedrova és Curd Jür­gens. LIDÉRCÁLON m Miverte a veríték, Eres­sé te az izzadság sa­m * vanykás szagát. Pi­zsamája rátapadt a bőrére, s hiába rúgta le magáról a paplant, nem hűtötte a köz­ponti fűtéses szoba száraz levegője. Tudta, hogy álmo­dik, képtelen képzetek ját­szanak vele, hülyeség az egész, észhez kellene térni, föl kellene ébredni, de az eszmélés most sehogyan sem ment. Egyik álomból a má­sikba zuhant, s hiába sejlett föl tudata legmélyén, hogy minden, ami most vele tör­ténik, nem valóság, mégis kínlódott, szenvedett. Ment a lidércjény nyomán, pedig tudta, hogy a bokrok alján csak szentjánosbogár. foszfo- rcszkál, s dehogy csalogatja a kdére az ingoványba... mégis ott, a gyalogösvény vé­gén térdig, majd derékig süpped a mocsárban; a sűrű izzadságszagú pép már az áliáig ér, a torkát fojtogatja, s nincs segítség,., ' Nem, ez nem is mocsár! A kenderáztatóban vétette el a lépést: az egyik kenderkévé­től lecsúszott a lába, i me­rül, merül a bűzló vízbe. Ha most megfullad, ki hordja a többi kévét az áztatóba? Ka­paszkodik; minden erejét összeszedve erőlködik, hogy kikecmeregjen az áporodott, békalencsés vízből. Kiabálni kellene! Segítséget hívni! De hogyan hallanák meg a ci­gányok a rét szélén, amikor megint veszekszenek? Jancsi, a prímás szalad elöl — ma­gasba emeli a hegedűjét, mintha nem is őt, hanem ke- nyérkeresö szerszámát fenye­getné veszély —, felesége a nyomában; aztán Vendel, s legvégül Gyurka ... Persze, ha ezek kihúznák is, hívhat­ná őket a hegybe, megtölteni feneketlen gyomrukat az öregszőlő borával — de nincs nála a pincekulcs. A kulcs otthon van. Ott lóg a fogason, csak le kellene akasztani. De merje-e? A nádpálca a fogas felső pere­mén fekszik, az öreg odasu­hint veié, é* ásd mondja; méghogy a gyerek megkapa­rintsa a pincekulcsot és bort igyék! A klottgatya vékony, a nádpalca csíp... De hát csak nem kap pálcaverést egy meglett férfi, túl a negy­venen?! Milyen jó, hogy a kender­áztató nem is kenderáztató, hanem egy illatos szénabog­lya! Nem tudni, hogyan rak­ták rá az egész petrencét — ,az egyik rudat ottfelejtették, nyomja is a mellét —, de a széna illata nagyon jó, és nagyon jó hallani a tücsökci­ripelést, a rét felöl hallatszó békabrekegést. Szép ez a nyár! Olyan, amilyennek len­ni kell: melege megizzaszt, napsugara búzát érlel, rendre kaszait füvet szárít, és bar­nára süti a diák fakó-fehér bőrét... Csak ez az istenver­te petrencésrúd ne nyomná úgy a mellét, és a széna is egyre nehezebb; ki kellene bújni alóla. Ni csak, itt a Jancsi, majd ó segút! Köszö­nöm. Es most menjünk, szed­jünk össze még egy-két ba­rátot, adjunk szerenádot! Húzod, Jancsi? Álljunk az ablak alá, és elő avval a itó- tával, a legszebbéi, hogy sír­jon az a szép leány ... Miért nem lehet kinyitni a kocsiajtót? Azért, mert az autó két oldalán földfal ma­gasodik. Ez az út visz a sző­lőhegyre, a hegyen pedig várnak a szüretelek. Nem tudjak hova önteni a szólót mert itt a présház kulcsa a zsebben! Ezért kellene ki­nyitni a kocsi ajtaját — de nem lehet... És akkor egy­szerre omlani kezd kétoldalt a föld, rá az autóra. Előbb Csak sötét lesz, mert az ágyagmorzsalék már eléri az ablakok felső peremét, az­tán elfogy a levegő az utas­térben. A kocsi nem mozdul se előre, se hátra, a föld meg csak omlik; tompán mo­rajlik a tetőn, semmi re­mény a menekülésre, az élet­benmaradásra, és az egész olyan, mint amikor a gödör­ben a koporsót körülöleli, be­temeti a föld, s hiába kiabál, senki se hallja ... Liheg, kapkodja a levegőt. Percek telnek el, amíg min­den elrendeződik tudatában, és úgy-ahogy megnyugszik. Körülötte az állólámpa, a szekrény az, ami, s a kontú­rok nem sejtetnek fenyegető veszélyt: lezárt ajtót, dőlni készülő falat. Es ha megint hatalmába keríti az álom? Persze ha szépet álmodna ... Gyerekkorában mindig szépet álmodott, pedig előfordult, hogy délelőtt megmgrta egy kutya vagy leesett a fészer tetejéről, de ezek a dolgok nem zavarták az éjszaka nyugalmát. Gyerek volt, s élményei ahhoz a korhoz kapcsolódtak. Mi másról ál­modhatott volna? Jólesett most a visszaemlékezés. Ta­lán, ha előcsalogatna valami­lyen emléket abból az idő­ből ... Mondjuk, a vén kör tefát, az odúval meg c könyvvel... Vajon áll-e még a famatu- zsálem a kent végében? Áll, persze, hogy áll. Sőt, az odúi sem nőtte be moha, a lom­bok sátorában elbújva, ma­dárfüttyöt hallgatva kiolvas­hatja a könyvet. A Pengős regények egyik darabját. S ha mégse jutna a végére, visszadugja az odúba, ahon­nan most kivette ... Cowbo- jok vágtatnak valahol Texas­ban, hatlövetűk putognak, dúl a farmerek háborúja a banditák ellen... De mi ez? A fa lassan dőlni kezd, s nincs ág a közelben, nincs mibe kapaszkodni, és a fa lassan dől, majd sebesen zu­han; odalent a lapulevelek egyre közelebbről látszanak, szerterepülnek az eltört fa szilánkjai, recseg-ropog a vén óriás ... A recsegéstől — az óra csengésétől — eszmél. Fá­radt. Testében még érzi a remegést. Reggel van. Ez a napszak az ébredésé. Hernesz Ferenz SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents