Somogyi Néplap, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-29 / 305. szám

Hét termelőszövetkezet társulása A ma és a holnap világgazdasága Biztonságos alkatrészellátás Írta: Bognár József akadémikus A magyar gazdaságpoliti­kának és az ország széles közvéleményének hozzá kell szoknia ahhoz a tényhez, hogy gazdasági tevékenysé­günk és népességünk igen kis részét képezi a világgaz­daságnak és a világnépesség­nek, s ez az arány a követ­kező évtizedekben tovább fog csökkenni. Ennek következ­tében nyilvánvaló, hogy a kölcsönös és növekvő gazda­sági függőségekkel jellemez­hető világgazdaságban gaz­dasági fejlődésünket a külső tényezők döntően meghatá­rozzák. Ezért a világgazdasá­gi folyamatokhoz nemcsak alkalmazkodnunk kell (ami egy gyorsan változó világban tempóveszteséget jelent), ha­nem előre is kell látnunk őket? hogy a szükséges lépé­seket időben megtehessük. A félreértések elkerülése végett szeretném hangsúlyoz­ni: a világgazdasági függőség nem azt jelenti, hogy belső társadalmi-gazdasági erőfe­szítéseink elhanyagolható té­nyezőt jelentenek. Ellenke­zőleg: amíg a világgazdaság nemzeti gazdaságokból tevő­dik össze, addig a nemzeti gazdaságok fejlődése saját cselekvési rendszerüktől függ, bár e cselekvési rend­szer autonómiája csökkenő­ben van. Minden világgazda­sági impulzusra lehet jól vagy rosszul reagálni, lehet felkészülni vagy elkésetten válaszolni, lehet kezdeménye- zöen lépni és lehet passzív módon bizonytalankodni vagy értelmetlenül várni... Rövid visszatekintés * * Ebben a rövid elmefutta­tásban csupán egy olyan nagy tényezőcsoporttal kívá­nok foglalkozni, amely a hol­napi világgazdaság egyensú­lyát és folyamatait meghatá­rozó mértékben befolyásolja. *E tényezőcsoport a fejlett 'tőkés, a szocialista és a fej­lődő országokban megvalósu­ló műszaki-technikai forra­dalom, s annak következmé­nyei a világgazdaság jövendő struktúrájára. A jelenlegi világgazdaság­ban az ipari forradalom ter­mészete az elmúlt másfél év­századhoz viszonyítva gyöke­resen megváltozott. Koráb­ban az ipari forradalom nemzeti gazdaságról (ország­ról) nemzeti gazdaságra (or­szágra) és régióról régióra terjedt. Természetesen, az ipari átalakulásnak különbö­ző típusai és cselekvési rend­szerei voltak; így könnyű­ipar-nehézipar (Anglia— Franciaország), nehézipar- mezőgazdaság (USA) és tisz­tán jjehézipari súlyponttal (Szovjetunió) is megvalósult. A kisebb országokban — nagyobb világpiaci függősé­güknél fogva -— a világpiaci körülmények lényeges mér­tékben befolyásolták az ipa­rosítási folyamat cselekvési rendszerét. Ez a folyamat nemzeti gazdaságonként és régiónként 2—3 nemzedéket igényelt, azaz a fejlődés üte­me viszonylag mérsékelt volt. Változások országcsoportonként A mai és a holnapi világ- gazdaságban nemcsak felzár­kózási folyamat zajlik, ha­nem egyidejűleg három kü­lönböző, de a világpiac út­ján egymástól kölcsönösen függő ipari forradalom megy végbe. A fejlett tőkés országokban ez a folyamat a mikroelekt­ronikára, a biotechnikára és a hadi technikára összponto­sul, az információs és táv­közlési technika forradalma­sítása mellett E folyamat egyik jellemzője, hogy az át­alakulás nemcsak a terme­lést érinti, hanem az irányí­tási és vezetési rendszereket is (államapparátus, bank- rendszer, biztosítás, vállalati adminisztráció, alsóbb köz- igazgatás stb.) Ez a folya­mat nagy társadalompolitikai bizonytalanságokkal és kér­dőjelekkel párosul (például munkanélküliséggel), de új külgazdasági-kapcsolati for­mákat és együttműködési módszereket is kialakít. Év végi hajrával Teljesíti tervét a tahi BVG A Budapesti Vegyipari Gépgyár tabi gyáfegységének riolgozóinak az év első és harmadik negyedévében nem volt elég munkájuk: az utol­só hetekben viszont hajráz­tak, azért, hogy legyen meg a terv... Az anyagellátás gondjain kívül a változó termékszerkezet is nehezítet­te a tervszerű munkát. Horváth Gyula gyáregység­vezető: — A BVG gyáregysége beruházási javakat állít elő: tartályokat, vegyipari és kör­nyezetvédelmi berendezése­ket, kazánokat, ezért erősen érezzük a beruházások csök­kentésére tett intézkedések hatását Gyáregységünk ti­zenegy éves, kezdetben csak a szénhidrogénprogram során igényelt tartályokat és a tá­rolóberendezéseket gyártot­tunk. A beruházás lehetősé­ge és az energiahordozók árának változása következté­ben az utóbbi években csök­kent a tartályok iránti keres­let. és megkezdődött a ter­mékszerkezet folyamatos át­alakítása. Ma, termékeink 50 —60 százalékát teszik csak ki tartályok és tartály jellegű berendezések. A kapacitás másik felét vegyipari beren­dezések, acélszerkezet gyár­tására használjuk: a piac konkrét igényeinek megfele­lően változtatjuk a terméke­ket. Szeretnénk, ha nagyobb arányú lenne a rendszeresen visszatérő termékcsalád: ez nagymértékben csökkentené azokat a gondjainkat, ame­lyeket tovább nehezített az esetenként akadozó anyagel­látás. Az állandóan változó termékszerkezet jelenleg na­gyon nehezíti a tervezést a gyártásszervezést. Előnye, hogy rákényszerít bennünket a fizetőképes igényekhez va­ló gyors és rugalmas alkal­mazkodásra. A BVG tabi gyáregységé­ben feszített munkatempó­val teljesíteni tudják a 205 millió forintos bevételi ter­vet. A tőkésexporttervet pe­dig túlteljesítették már, és a rubelelszámolású kivitel is — várhatóan — a tervnek meg­felelő lesz. — Mindezt az idén terve­zett négyszázalékos létszám- csökkentéssel oldjuk meg — mondta a gyáregységvezető. A kiesést a már működő és az idén megalakult vállalati gazdasági munkaközösségekre támaszkodva pótoltuk. Segí­tette a tervek teljesítését az is, hogy a vállalat igazgató­sága növelte az ösztönzési lehetőségeket: novembertől a termelésben dolgozók alap­órabérét átlagosan egy fo­rinttal emelték. — Hogyan várják a jövő évet? — A program szerint de­cemberre tervezett felada tok egy részét — kapacitás hiánya miatt — a következő évre kell átvinni: az első hó­napokban biztosan lesz elég munka. Reménykedünk ab­ban is, hogy jövőre kevesebb a gyártásit zavaró tényező adódik, és folyamatosabb lesz az anyagellátás. Az elmúlt évekénél nagyobb bérfejlesz­téssel — átlag öt százalékot tervez a vállalat — jobban ' tudjuk ösztönözni dolgozóin- I kat fcnriefc Jewel 1 Az európai szociálista or­szágokban is' olyan struktu­rális váltásra van szükség, amely nemcsak új ipari szak­mák és tevékenységek kiala­kulását foglalja magába, ha­nem az úgynevezett klasszi­kus ipari tevékenységek új alapokra helyezését is, az energia- és nyersanyagtaka­rékosság, a költségcsökken­tés, a minőség és az export- képesség terén. Az exportké­pesség természetesen nem­csak azt jelenti, hogy a vi­lágpiaci kereslethez idomul­junk, hanem azt is, hogy a partnerekkel új kapcsolódá­si formák sokaságát alakít­suk ki. Természetesen súlyt kell helyezni arra, hogy — megfelelő együttműködés út­ján — a gazdasági fejlődést leginkább előrevivő szak­mákban (a mikroelektroni­kában és a biotechnikában) is előrehaladjunk. A fejlődő országoknak vi­szont olyan iparosítást kell megvalósítaniuk, hogy gyor­san exportképessé váljanak, mert a mezőgazdasági termé­keket még évtizedeken át importálniuk kell. Az iparosítás útja sem fo­lyamatos-klasszikus (könnyű­ipar), sem nehéziparra kon­centráló nem lehet, mert a kialakult helyzetben, amihez ma már a hatalmas méretű adósságok is hozzátartoznak, azonnal és biztos piacra kell exportálniuk. Ezért egyes or­szágok az exportszakmákat gyorsan és gyakran a multi­nacionálisok segítségével a legfejlettebb színvonalra fej­lesztik; ez ugyan sok társa­dalmi feszültséggel és egyen­lőtlenséggel párosul, de gaz­dasági szükségszerűséget je­lent. E törekvések már ed­dig is eredményeztek bizo­nyos sikereket, hiszen isme­retes, hogy a nyugat-európai piacon a fejlődő országok iparcikkexportja lényegesen dinamikusabb, mint az euró­pai szocialista országoké. Nehéz feladatok A környező Mezőgazdasá­gi üzemek alkatrészellátásá­nak gondjait hivatott meg­oldani a barcsi Vörös Csil­lag gesztorságával működő Dráva menti Anyag- és Al­katrészbeszerző Társaság. A már említett barcsi termelő­szövetkezet mellett a babó- csai, a görgetegi, a rinya- újlaki, a homokszentgyörgyi, a lakócsai és a vízvári tsz közös társulásának alkat­részraktárait a Vörö6 Csillag egyik használaton kívüli lé­tesítményéből alakították ki. Az átalakítás 2 millió 400 ezer ipánkba került. — Alig nyolc hónap telt ei a nyitás óta. Beváltotta az alkatrészraktár a hozzá fűzött reményeket? — Még többet is a várt- nä — mondta Szili György, a társaság szakvezetője. — A tervezett tízmillió farint helyett 13 milliós forgalmat bonyolítottunk le az áprilisi nyitás óta. A november vé­gi mérleg saerimit 861 ezer forint a nyereség, ezt a társ termelőszövetkezetek között osztjuk szét. 1— Milyen alkatrészeket tartanak? — Elsősorban a mezőgaz­dasági gépekhez szükséges anyagokat és' alkatrészeket, az erőgépek, munkagépek és egyéb speciális mezőgazda- sági gépek tartozékait, ezen­kívül gépjármű-alkatrésze­ket, gumiköpenyeket, csap­ágyakat, ékszíjat Jelen­leg 1800 féle alkatrész talál­ható az önkiszolgáló rend­szerű raktárban. — Ez a raktárközpont ki­zárólag a társaság tagjait látja el alkatrészekkel? — Főként, de ha van áru-, természetesen másokat is kiszolgálunk- Baranyából, sót még az Alföldről is jár­nak hozzánk rendszeresen. Egyhetes átfutási idővel dolgozunk. Az ország min­den részéből szállítanak ide árut. — Vannak-e állandó ke­reskedelmi partnereik, akik­re számíthatnak az ellátás­ban? — A kaposvári A gr «kel­és a nádudvart KITE állan­dó szállítónk. Nádudvarról például hetente érkeznek újabb alkatrészek. — A társaság tagjai mi­lyen előnyökhöz jutottak e raiktár megnyitásával? — A nyitás előtt például Kaposvárra vagy még mesz- szebb kellett menni egy-egy alkatrészért, a beszerződ t tehát most lényegesen csök­kent. Mivel a társulás anyagbeszerzője hét terme­lőszövetkezet alkatrészellá­tásával foglalkozik, így hét dolgozó helyett egy oldja meg a feladatokat. Az al­katrészraktárban jelenleg az adminisztrátorral együtt öten dolgozunk. A t&z-ek be­nyújtják igényeiket, és mi értesítjük őket., mikor vihe­tik az áiut Átvállaltuk a beszerzés és a tárolás gond­ját is. — Eszerint jól működő társulásról van szó. — A forgalom minden­esetre ezt igazolja. Jövőre szeretnénk bővíteni kapcso­latunkat két legjelentősebb partnerünkkel. Bevételi ter­vünk 18 millió forint. A társulat tagjainak február­tól az eddigi 12 százalékos beszerzési, tárolási költség helyett 9 százalékot számí­tunk fel. .Árukészletünket is bővíteni kívánjuk, ezért a szomszédos tárolót is átala­kítjuk raktárnak. N. Za Vállalkozik a Sombor Segítik az otthonteremtőket E cikk keretei nem adnak módot arra, hogy az új tech­nikai-műszaki forradalom minden aspektusát elemez­zük. Itt és most végezetül csak azt szeretnénk hangsú­ízni: milyen nehéz felada­tokat kell ax európai szocia­lista országok iparának meg­oldania, hogy a műszaki­technikai forradalom jelenle­gi hullámának végén kedve­zőbb helyzete legyen a világ­piacon, mint jelenleg. Ellen­kező esetben ugyanis nem­csak a fejlett tőkés országok piacairól szorulnánk ki, ha­nem a fejlődő országok ipar­cikkpiacairól ja. E néhány — a világhely­zetből kiinduló — észrevétel­lel és utalással is azt sze­retnénk hangsúlyozni, hogy a magyar ipar megújulásának milyen nagy jelentősége van és lesz a magyar gazdaság jövője szempontjából. Tanácsadással, szervezés­sel, az építkezés lebonyolítá­sával és egyebekkel kívánja segíteni a magánerős lakás- építkezést a Somogy megyei Beruházási Vállalat Vállal­kozóként, menedzserként je­lentkeznek 1984. január 2- tól, természetesen megfelelő díjazásért, illetve az egysze­rű — de mindenre kiterjedő — tanácsadó, információs szolgálatot ingyen biztosít­ják az érdeklődőknek. Görög Ottó, a vállalat igazgatója elmondta; — Végső és egyelőre távo­labbi célunk az, hogy a te- lekkialakításlól a kulcsát­adásig mindent nyújtsunk megrendelőinknek, tehát építési vállalkozóként egye­di családi házakat, sorháza­kat és kisebb társasházakat is építtessünk és értékesít­sünk. Ehhez ma részben a tőke, részben a megfelelő feltételrendszer hiányzik, ám a kilátások olyanok, hogy előbb-utóbb el kell jutnunk a célhoz. Január elejétől egyelőre a telekkel rendelkező családiház-épí- tőknek, illetve a társasház- epítésre vállalkozó közössé­geknek nyújtunk majd szin­te teljes körű szolgáltatást addig, ameddig beköltözhet­nek lakásukba, avagy igény szerint az otthonteremtés fo­lyamatának egy-egy részle­tével kapcsolatos teendőket magunkra vállaljuk. Most még nem írhatnánk ki a pla­kátokra, hogy bárkinek, aki hozzánk fordul fölépítjük a házát; minden esetet külön kell megvizsgálnunk, de a ma létezőknél olcsóbban fo­gunk szélesebb körű szolgá­latokat végezni. — Miben reménykedhet­nek tehát leendő megbízóik 1984-től? — Eljárunk az ingatlan­nyilvántartó hivatalban, megtervezzük, illetve meg­terveztetjük a házat, meg­szerezzük az építési enge­délyt, előkészítjük az OTP- ügyintézéshez az összes ira­tot úgy, hogy ügyfelünknek csak egyszer kell majd a pénzintézetbe mennie, meg­szervezzük a kivitelezést; eb­hez versenyképes új techno­lógiákat' is fölkutatunk, ka­láka-építkezés esetén műve­zetést, helyszíni szakmai irá­nyítást, illetve műszaki el­lenőrzést vállalunk. Rugal­mas, a vállalati szervezettől bizonyos mértékben függet­lenített magánlakás-építési irodánk foglalkozik majd ez­zel a tevékenységgel. For­galmazunk ajánlott terveket is, valamint társasházak, csoportos házak e; etében a szükséges szerződéseket is elkészítjük. — Az építkezőknek • leg­több gondot az anyagbeszer­zés okozza. Itt tudnak-« se­gíteni? — Ez is csak távlati cé­lunk, mert a mai hiányhely­zetben mi sem tudunk gyor­sabban építőanyagot besze­rezni, mint bárki más. Vi­szont már az is segítség le­het, hogy ha vállaljuk az építtetést, akkor majd mi já­runk anyag után ugyanúgy, ahogyan ma egy-egy magán­ember rohangál, de ilyen esetben ügylelünk figyelmet fölhívjuk arra: ha nincs anyag, mi sem építjük föl hamarabb a házát, mintha é maga állna neki egyedül. — Kisvállalkozások, ese­tenként magántervezők és mások már ma is vállalnak az ön által említettekhez ha­sonló szolgáltatást. — Korántsem annyit, amennyit mi vállalunk, és az sem mellékes szempont, hogy mi állami vállalatként több garanciát adunk üzlet­feleinknek, valamint — saj­nos, erről is beszélni kell — mi nem csapjuk be az épít­tetőt, nem számolunk föl olyan költségeket és díjakat^ amilyenek nem illetnek meg bennünket. — Maradjunk ennél! A mai házépítőnek rengeteg energiájút emészti föl az utánajárás, rengeteg pénze úszik el csúszópénz, pálinka, sör, nagy kondér gulyás ét hasonlók formájában. Ha önökhöz fordul megspórol­hatja-e ezt? — Ügy gondolom, hogy meg; ha az egész összeget nem is, de egy részét bizto­san. Nekünk is fizetni fog, de valószínűleg kevesebbet, mint amennyi most folyik ki a bukszájából. S itt emlí­tem meg ingyenes tanácsadó szolgálatunkat: sokan azért is szaladgálnak fölöslegesen és esetenként azért is kiad­nak súlyos ezreket, mert egyszerűen tájékozatlanok, Ebem tudják, mi kell egy épít­kezés előkészítéséhez, lebo­nyolításához. Ha tőlünk sem­mit sem rendelnek meg, csu­pán tanácsot kérnek, akkor is megkímélik magukat egy sor kellemetlenségtől. L. P. SOMOGYI NÉPLAP VÍZUgyi laboratórium. A Dél-dunántúli Vízgazdálko­dási és Vízminőség Védelmi Részleg korszerű laboratóriu­mában rendszeresen vizsgálják a felszíni és felszín alatti vizeket, Baranya, Somogy és Tolna megye egész területén. A magas műszerezettség lehetővé teszi, hogy egy-egy sze­mély párhuzamosan több vizsgálatot is végezhessen.

Next

/
Thumbnails
Contents