Somogyi Néplap, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-22 / 301. szám

I Népes falugyűlések Új növényház épült a Sasad Tsz budaörsi telepén. A 25 millió forint értékű, ötezer negyzetméter alapterületű üvegház a legkorszerűbbek közé tartozik. Alapterü­letének nyolcvan százaléka hasznos termőterület, ugyanis a növényápoláshoz szükséges utakat két — egymástól görgőn elmozdítható — asztalsor között alakították ki. Képün­kön: szállításhoz készítik elő a nyíló ciklámeneket. Jutalom a legjobb kombájnosoknak Az őszi betakarítási mun­kák sikeres elvégzése érdeké­ben a Teszöv es a megyei KISZ-bizottság versenyt hir­detett a termelőszövetkeze­tek fiatal kombájnosai ré­szére. Az eredmény értéke­lésére tegnap került sor Ka­posváron. Előtte Bogé László, a Te­szöv titkára ismertette me­gyénk mezőgazdaságának helyzetét, részletesen elemez­ve a növénytermesztést, az állattenyésztést, hangsúlyoz­ta a feladatokat, a jövő ten­nivalóit. Külön szólt a vízvé­delem, a környezetvédelem gondjairól, s kérte a fiata­lokat, segítsenek ebben, va­lamint a még meglévő tar­talékok feltárásában. Szavaihoz csatlakozva Sár­ái Árpád, a megyei KISZ- bizottság első titkára a me­zőgazdaságban dolgozó fia­talok feladatairól beszélt. Hangsúlyozta: növekedett a megye mezőgazdasági üze­meiben a KISZ-korú fiata­lok száma, s ez meghatároz­za az ifjúsági szövetség te­vékenységét is. Kérte: a szántást-vetést végzők a jö­vőben használjanak ki min­den művelhető területet, ta­karékoskodjanak az energiá­val, ügyeljenek jobban a gépekre, a betakarítást pe­dig nagy gonddal végezzék, majd, hogy minden szem termény magtama Kerüljön. Elmondta, hogy 1984-ben megrendezik a mezőgazda­ságban dolgozó fiatalok me­gyei találkozóját, . versenyt hirdetnek a mezőgazdasági gépszerelők, valamint a nyá­ri és az őszi betakarításban részt vevők számára. Bogó László és Sárdi Ár­pád ezután jutalmakat, elis­meréseket adott át. Négy ka­tegóriában rendeztek meg a kombájnosok betakarítási versenyét; a tavalyinál hét­tel több, összesen 38 terme­lőszövetkezet 129 kombájno- sa vett részt ebben. Az A kategória győztese a göllei Csonka József lett. Két első díjat adtak ki a B kategóriá­ban: Szokol László és Hor­váth József barcsi kombáj­nosok érdemelték ki. A C kategóriában Szipli Miklós Pusztaszemesről, a D kate­góriában Füle Zoltán Csoko- nyavisontáról vette át az el­sőnek járó jutalmat. Jutalmat kaptak segítőtár­saik is. Külön említésre ér­demes, hogy a C kategória második helyezettje az idő­sebb Füle testvér, István lett. A megye legjobb ifjú kom­bájnosai címet érdemelte ki: Gedövári Ferenc — ő is göllei—, Szokol László, Hor­váth József, Szipli Miklós és Füle Zoltán. Iskola és úttörőélet Az úttörővezetői konferen­ciára készülve sok szó esett az iskolák és úttörőcsapatok kapcsolatáról, a követel­ményrendszerében azonos, módszereiben más, egymást támogató két pólus viszonyá­ról. Dr. Vámos Istvánná, a barcsi I. sz. Általános Isko­la csapatvezetője részt vett a miskolci országos konfe­rencián. Mit mondott volna, ha szót kap? — Az a tapasztalatunk, hogy ott alakult ki jó kap­csolat csapat és iskola kö­zött, ahol az iskola vezetése és a csapatvezetőség viszony­lag stabil, ahol él a demok­ratizmus, ahol egységes a szemlélet, közös a gondolko­dás a tervezéstől az értéke­lésig. Egy sablonos iskola so­kat árthat a mozgalomnak, viszont a sokszínű, tartalmas úttörőélet segít abban, hogy ne váljanak sablonossá is­koláink. E két pólus ma már csak együtt lehet jó. Tudatos munkával kell tö­rekedni arra, hogy a moz­galmi foglalkozások semmi­képpen se legyenek az isko­lai élet folytatásai: adjunk tágabb teret a felszabadult légkörben szervezett úttörő­életnek. Ma, sajnos, elsősor­ban csak az intellektuális felkészültséget veszik figye­lembe, holott társadalmunk­nak sokoldalú, szakirányá- an képezhető és állítható szakembergárdára van szük­sége. Nem véletlen tehát, hogy megyei konferenciánk határozati javaslatában így fogalmazott: „Csökkentse az országos úttörőelnökség és az országos tanács a kifejezet­ten nagy intellektuális tu­dást feltételező országos ver­senyekig felmenő rendezvé­nyeinek számát!” Nemzeti kincs a született tehetseg. Ennek ápolása, fejlesztése mindenkinek el­sőrendű és megtisztelő fel­adata. A tehetséggondozás kapcsán el kell mondani, hogy a tudományos technikai úttörőszemle jelenlegi rend­szerét nem övezte mindenütt szimpátia. Ennek ellenére támogatjuk a komplex for­mát, hiszen ez a jövő útja. Társadalmunknak nemcsak produktív, hanem kreatív egyénekre és közösségekre van szüksége. A kollektív versenyzés növeli az egyé­ni felelősséget. Ha jó közös­ség versenyez együtt, a kö­zösségért érzett felelősséggel együtt nő az egyéni felelős­ség szerepe is. Oldottabb, összekovácsoló ez a típus. A közösségnek számol el az egyén a produktummal. Ezt hangsúlyozni kell az oktatási folyamatunkban is. A mun­kaformákat úgy kell betar­tani, hogy mód nyíljék kö- zösségformáiásra, fejlesztés­re is. Figyelembe kel! vennünk azt is, hogy gyermekeink ma már fejlettebbek, nemcsak a tankönyvekből, hanem a tar­ból, a rádióból, a sajtóból, a könyvekből és a sokarcú társadalomból szerzik ta­pasztalataikat. A tanulás presztízscsökkenése komoly gondot okoz a felnőttek vilá­gában. Ez néha tükröződik a tanulók otthonról hózott szemléletében, abban, aho­gyan a tanulást, a szellemi tevékenységet értékelik. Te­ret kezd hódítani az a szem­lélet, amely ebben is a pil­lanatnyilag megfogható „ra­cionális” hasznot keresi, és ha nem találja, akkor az egesz rovására csak bizonyos részeket tart szükségesnek a kultúrából, a szellemi ja­vákból. Talán ezért fedezik fel azt is, hogy itt-ott némi ellentmondás feszül az isko­lázottság és az anyagi bol­dogulás között. A gyerekek fizikai és teherbíró képessé­ge sem elhanyagolható szem­pont. A teljesíthetetlennek vélt feladatok elől valami­lyen módon kitér. Nem sza­bad a gyerekeket egy szin­ten kezelni, felelőtlenül a mély vízbe dobni, függetle­nül attól, hogy tudnak-e úszni és hogy milyen mély a víz. Tanulást segítő tevé­kenységünknek aranytarta­lékai a játékos, vonzó prog­ramok. A játék megszámlál­hatatlan nevelési lehetőséget tartalmaz. Makarenko nem véletlenül fogalmaz így: „Mindig híve voltam annak, hogy a gyermeki közösségek életét hassa át a játék szel­leme.” A pedagógus felelőssége, szakmai tudása, politikai el­kötelezettsége megkülönböz­tetett törődést tételez fel a hátrányos helyzeben levő ta­nulókkal. A ránk bízott gyer­mekekért felelősek vagyunk, mindegy, hogy milyen társa­dalmi háttérrel indulnak. Közülük kerülnek ki legtöb­ben azok, akik nem érik el tudásban a kívánt szintet, és bej van t fegyelmükkel is. Jobb ellátást kér a lakosság Befejeződtek a falugyűlé­sek Somogybán. Az év utol­só negyedében több mini kétszáz helyen volt lehetősé­ge a lakosságnak, hogy meg ismerje a tanács munkájai a község]ejiesztési elképzelé­seket, s kifejtse véleményéi a tervekről, elmondja gond­jait, problémáit. Általános tapasztalat, hogy sokan vettek részt a fórumo­kon. közülük nagy számban szóltak hozzá az elhangzot­takhoz. A megjelenésen ér­ződött, hogy a tanácsok és a népfrontbizottságok jó szer­vezőmunkát fejtettek ki. A bejáró dolgozók különösen örültek annak, hogy néhány munkahelyen, köztük a Me­zőgép lengyeltóti gyáregysé­gében, szintén tartottak ilyen fórumot. Arra is ügyeltek, hogy mi­nél vonzóbb legyen a rendez­vény. A boglárlellei tanács kiállításon mutatta be az új létesítményeket, a rendezési terveket a társközségekben is. A gamásiak kerámiabe­mutatónak örvendezhettek, Látrányban színes diaí'ilmet, kisfáimét vetítettek. Ez elis­merésre méltó, az azonban már nem, hogy későn fűtöt­ték be a termet, s így az ott lévő több mint nyolcvan la­kos nagykabátban ülte végig a két és fél órát. Elismerés a fejlesztésért A tanács tisztségviselői jó' fölkészültek a falugyűlések­re. Mindenki megismerhette az év munkáját s a terveket Legtöbb helyen elmondták hogy mit intéztek a tavalyi falugyűléseken elhangzott javaslatok nyomán. Sajnos, ez például Hacson elmaradt A magyaratádiak elégedetle­nek voltak azzal, hogy nem valósult meg egy két évvel ezelőtti ígéret, miszerint le­betonozzák az iskolaudvart. A falugyűléseken felhasz­nálták az alkalmat arra is hogy tájékoztassák a lakos­ságot a közigazgatás átszer­vezéséről, a tanácsok rende­letéiről. Szőlősgyörökön a boglárlellei áíész az ellátási, Iiiarosberényben a járási rendőrkapitányság társada­Felelősségünket növeli, hogy megyénkben rendkívül magas a cigánycsaládok és állami gondozottak száma. Sokoldalú tevékenységaján­lattal igyekszünk biztosíta­ni — sikerrel — a mozgal­mi munkába való bevoná­sukat. Ott vannak a művé­szeti csoportokban, javitóbri- gádokban, különösen a ma­nuális tevékenységet igény­lő szakköreinkben, sportkö­reinkben. El kell érnünk, hogy minél többen vállalja­nak, illetve kapjanak meg­bízatást, megfeleljenek a tag- íelveteli próbáknak. Biztosí­tani kell tanulásukat, a ké­sőbb már nem pótolható él­ményeket az értelmes szóra­kozás, az aktív kikapcsolódás terén is. Társadalmunk az esélyegyenlőségek megte­remtését várja tőlünk. Az esélyegyenlőség megteremté­se éppen ott kezdődik, hogy feltárjuk a gyermekek közti különbségeket, és ösztönző, értékelő módszerekkel kom­penzáló feladatokat látunk el. Ez fontos feladata az út­törőmozgalomnak, annál is inkább, mert politikai gyer­mekszervezet. A mondás így szól: „Mind­egy, hogy kik hordják a tég­lát, csak magasodjék a fal.’” Most mégis úgy érzem, nem mindegy. Ma már olyan fa­lakra van szükség, melyet azok építenek, akik megta­lálják a kulcsot a gyerme­kek szívéhez, akik politikai­lag elkötelezettek, akik kép­zettek és tevékenyek, akik sokszínű pedagógusegyéni­ségek. Akik úgy készítik fel a jövő század nemzedékét., hogy közben megértetik ve­lük, kötelezettség a tanulás; hogy a társadalmi beillesz­kedésük útja a tanulás; hogy a boldogulásuk útja a tanu­lás; hogy az egész humánus élethez vezető át a tanulás. lompolitikai tájékoztatót adott. Az emberek megtanultak dicsérni. A falugyűlések többségén elismerték mind­azt, amit a tanács tevékeny­ségében jónak tartottak. So- mogygesztiben annak örültek a lakosok, hogy védetté nyil­vánítják a kastélyt. A so- mogysziliek megköszönték az iskola felújítását, a fonóiak a buszmegállóban elhelyezett padokat, az orvosi rendelő tatarozását. Mérlegre került a társa­dalmi munka is. Egy-egy ki­sebb vagy nagyobb létesít­mény kivitelezéséhez — így Látrányban az út- és járda­építéshez, Maigyaratádon a köztisztaság javításához — az emberek segítségét kér­ték. A bányaiak elmondták, ha a tanács gondoskodik kő­ről, ők szívesen elterítik az úton. A törökkoppányiak üt­és hídjavítást vállaltak. Több helyen okleveleket, kitüntetéseket adtak át a fa­lugyűléseken, így többek kö­zött Törökkoppányban, Bala- tonszentgyörgyön. Késik a kenyér Az alapellátás volt a „leg­forróbb” téma az idén, első­sorban a társközségekben, de máshol is. A felszólalók szenvedélyesen bírálták az áfészokat, a szállítóvállalato­kat, egyes helyeken a bolto­sokat is amiatt, hogy nem mindig kapnak friss tejet kenyeret. Az útiköltség nö­vekedése óta nagyobb az igény a helyi ellátás színvo­nalának emelésére. A török­koppányiak azért kérdek, hogy náluk is áruljanak tő­kehúst,' mert nem éri meg Siófokra vagy Kaposvárra utazni egy kiló húsért. Hács- ra például nem mindig érke­zik meg az áru a boltba; a balatonszentgyörgyiek a ha­tósági húsbolt ellátását kifo­gásolták. Jó példa a változó Karácsonykor, szilveszter­kor a közel és távol lakó rokon óik, jó barátok láto­gatják egymást; ilyenkor megnő a vasúti utasforga­lom. Erre való tekintettel a MÁV mentesítő vonatokat indít egyes vonalain, illetve a szokásosnál hosszabb sze­relvényeket , közlekedtet. Ezek egy része szerepel a hivatalos menetrendben, de terveznek mentesítő járato­kat is. Ezek a Dél-Dunán-tú- lon a következők: December 23-án, pénteken Budapestről a Déli pálya­udvarról 6.55-kor személy-, 16.00-kor gyorsvonat indul Fonyódra, 17.10-kor pedig expressz Kaposvár—Gyéké­nyesre. Ugyanezen a napon Pécsről 12.25-kor gyorsvonat indul a Déli pályaudvarra, Fonyódról pedig 11.11-kor személyvonat a Délibe. December 24-én, szomba­ton a Déli pályaudvarról 7.50- ikor személyvonat köz­lekedik Fonyódra, 14.10-kor Nagykanizsára, s Fonyódról 11.11-kor ugyancsak sze­mélyvonat megy a Délibe. December 26-án, hétfőn a Déliből 17.10-kor expressz­vonat indul Kaposvár—Gyé­kényesre, Fonyódról pedig 11.Ilikor személy-, illetve 14.50- kor gyorsvonat a Dé­libe. December 27-én, kedden a Déli pályaudvarról 0.05-kor személyvonat indul Nagyka n i ££ ár 3. December 31-én, szomba­ton a Déliből 7.50-kor sze­mélyvonat indul Fonyódra. Január 1-én, vasárnap a Déli pályaudvarról 17.05-kor gyorsvonat indul Keszthely­re, 17.10-kor pedig expressz- vonat Kaposvár—Gyéké­nyesre. Ezen a napon Fo­nyódról ll.10-k.or személy-. 14.50- kor gyorsvonat indul a Déli pályaudvarra. Január i in, hétfőn a igényekre, ami Bányán hang­zott el: kapjon az üzlet mi- relitpultot. A somogyszobiak a szövetkezeti tüzéptelep megszüntetésével nem értet­tek egyet, mert most sokkal nehezebb beszerezni a tüze­lőt, az építőanyagot. Várják az iniézkedést Tavaly és tavalyelőtt is sok bírálat hangzott már el az ellátással kapcsolatban. Egy részük pusztába kiáltott szó volt, az intézkedés nem volt mélyreható. Ez arra inti a tanácsokat, hogy komo­lyabban vegyék a mostani javaslatok sorsának nyomon- követését. Az emberek jog­gal tették szóvá azt is — például' Somogyszobon, Ta- száron —, hogy az áfész kép­viselője nem volt ott a gyű­lésen. Az ellátáson kívül az út-, a járdaépítésről, az egészség- ügyi ellátásról esett a leg­több szó. A gamásiak példá­ul több programot kértek a fiataloknak. Iharosberényben a közvilágítás épp az átke­lőhelyeken gyenge, a kárai- aknak a nyilvános telefon hiányzik. A bányaiak kéré­sük nyomán közkifolyócsa­pot kapnak. Látrányban bí­rálták, hogy kicsi a bolt, azonnal bejelentették: jövő­re új épül. Bebizonyosodott, hogy a falugyűléseken résztvevők csak a megalapozott választ fogadják el; több helyen megesett, hogy fenntartották a véleményüket. A jövő évi tervek készítésekor arra is ügyelni kell, hogy minden valósuljon meg a különféle javaslatok közül, amire le­hetőség van; ez javítja a la­kosság hangulatát. S ha va­lamire most nem futja, azt is mondják meg. Ez a for­rása a jövő évi falugyűlések sikerének. Lajos Géza Déli pályaudvarról 0.05-kor és 14.10-ikoir személyvonat indul Nagykanizsára, 13.35- kor gyorsvonat Kaposvárra;. Pécsről 12.25-kor megy gyorsvonat a Déli pályaud­varra A december 23-án, 26-án és január 1-ón Gyékényesről 12.00-kor és 16.55-ikor, illet­ve Bajáról 12.40-kor és 17.50-kor induló budapesti gyorsvonatokat Sárbogár- don nem egyesítik, azok nagyobb szerelvénnyel, ön­álló szerelvényként közle­kednek az egész útvonalon. Ugyancsak önálló vonatok­ká válnak december 24-én reggel a Déli pályaudvarról Gyékényesre, iltletve Bajára induló vonat-részek. Az ön­állósítás miatt Bajára a gyorsvonat 7.10-kor indul a Déliből. December 23-án a Déli pá­lyaudvarról 15.00-kor Pécsre induló személyvonat nen* továbbit bátaszéki vonat- részt, ez utóbbi vonatrész önálló vonatként 14.45-koc indul. Az expressz-, gyors- távol­sági és helyi személyvonatok kocsijainak számát a MÁV — az utasforgalomhoz iga­zodva — a csúcsidőszakok­ban megnöveli. A szerelvé­nyek erősítésön 'kívül gon­dot fordítanak arra is, hogy több pénztár álljon rendel­kezésre, módosítják ezek nyitvatartási rendjét és bő­vítik az információs szolgá­latot. Az utasoktól viszont azt várják, hogy — a tu­multus elkerülése végett — minél többen elővételbe« váltsák meg a menetjegyü­ket és a helyjegyeket December 24-ről 25-re, 25- ről 26-ra, december 31-ro! ianuár 1-re virradó éjjelen több személyszállító vonat nem közlekedik majd. Erről a hivatalos menetrend szép- temfoerben megjeleni iae®é-. szrtese tájékodat. Mentesítő vonatok az ünnepeken Célszerű érdeklődni, előre jegyet váltani

Next

/
Thumbnails
Contents