Somogyi Néplap, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-13 / 268. szám

i A hét kérdése AZ ESEMÉNYEK címszavakban Hétfő: A „Haza Pártjának” győ­zelmet hozták a töa*ök par',.amenti választások. — Gemajel libanoni el­nök hazautazott Párizs­ból. — Felipe González spanyol kormányfő tár­gyalásai Bécsben. Kedd: Az ENSZ közgyűlésé meg­kezdte a közép-amerikai helyzet -Zitáját. — Az „öböl-menü” országok külügyminiszterei közve­títési feladattal Damasz­kuszba utaztak. — Az utolsó kubai csoport ha­zatért Granadából. — Az amerikai szenátus meg­szavazta a 253 milliárd dolláros katonai költség- vetést. Szerda: Reagan elnök Tokióba ér­kezett és megkezdte tár­gyalásait Nakaszone kor­mányfővel. — Angol— nyugatnémet csúcstalál­kozó volt Boámban. — Ideiglenes kormány ala­kult Grenadan. Csütörtök: Kádár János látogatása Prágában. — stone, ame­rikai elnöki külömmegbí- zott San Jóséban találko­zott az emigráns nicara- guai ellenforradalmárok képviselőivel. Péntek: Szovjet-szír külügymi­niszteri tárgyalások Moszkvában. — NATO- forr ásókból kitudódott, hogy az év végéig 41 ra­kétát helyeznek el Nagy - Britanniában, Olaszor­szágban és az NSZK-ban. Szombat: Reagan elnök megkezdte déi-koreai tárgyalásait. — Trudeau nyugat-európai körútja során Bonnban és Londonban is a kelet- nyugati feszültség csök­kentéséről folytatott esz­mecserét. . 1 Van-e remény a pa- • lesztin mozgalom egy­ségének helyreállítására? A palesztin mozgalom vál­sága aligha választható el a nemzetközi helyzet általános éleződésétől, mégha az is bi­zonyos, hogy a kelet—nyu­gati hidegháborús ellentétek csak áttételesen és egyszer- másszor éppen paradox mó­don éreztetik hatásukat. Semmi esetre sem lehet úgy töltenni a kérdést: az impe­rialistáknak mi a jobb és ki a jobb? Az El-Fatah mérsé­keltnek mondott szárnya és maga Arafat? Igazak lehet­nek-e a vádak azok ellen, akik hosszú-hosszú éveken át a haladó arab mozgalom élvonalában harcoltak? Az imperializmusnak csak egyvalami lehet hasznára: a teljes libanoni zűrzavar és azon belül vagy a mellett a palesztin mozgalom válsá­ga ! így , nyílik alkalom az intervencióra, a beavatkozás­ra, arra, hogy az Egyesült Államok hadserege megvesse lábát a Közel-Keleten, meg ez által indokolhatja Izrael Dél-Li bánon véglegesnek szápt megszállását.: A liba­noni, káoszhoz látványosan járult hozzá az izraeli had­sereg épp az által, hogy ki­vonult a Suf-hegység vidéké­ről, lehetővé téve a keresz­tény miliciák támadását, amire 100 százalékos bizton­sággal a drúzok ellentámadását le­hetett megjósol­ni... No, természe­tesen Izrael nem tud beleszólni a palesztin mozga­lom különböző szárnyainak ha­talmi harcába, annál inkább megteszik ezt a feudális és impe­rialistabarát arab országok, ame­lyek most messze- hangzóan Arafa- tot kezdték támo­gatná, kiszámítva, nógy az ilyen „mérgezett test­veri csókok” ki­váltjait Szíria es a PFSZ balszár­nyának, vagy ép­penséggel a balos, n^^csuoóitoknak SÚ,yos harrok folytak az észak-libanoni “ SffiSS Í™»" “T”? “ uavant-cak tailcá- ,etve az elIene tamado palesztin egyse- _ f ír- - u kék között. Képünkön: a harcokban ki­Snaf“ YájtT trÍPOlÍ lángol°l*r­rakozni Arafat mellett más nyu­gati erők is; Cheysson francia külügyminiszter so­rozatos nyilatkozatai mel­lett figyelmet erüemel, hogy az utóbbi napokban a fran­cia hírügynökség, az AFP adott mindig elsőnek hírt Arafat hollétéről és szándé­kairól ... ■- Hosszú távra a palesztin mozgalom egységének hely­reállítása jósolható, mert csak ez felel meg a palesztin nép érdekeinek, azok pedig nyomban érvényesíthetők lesznek, mihelyt a nemzet­közi helyzetben enyhülés kö­vetkezik be. Addig azonban valószínű, hogy tovább tart a hatalmi harc, amelyet csak az enyhíthet, hogy kompro­misszumra való készségre fi­gyelmezteti a szembenálló feleket a haladó világ. 1 Mi történik Grenadá- ban? Az Egyesült Államok tar­tós katonai jelenlétre készül a kis, karib-tengeri szigetor­szágban — ezt jelentik azok a nyugat-európai tudósítók, akik most már eljutottak Granadába. Az amerikai saj­tó, enyhén szólva, elfogult vagy hiányos tájékoztatást adott több esetben, nem is beszélve arról, hogy a New York Times a minap azt je­lentette: tömegsírt találtak, a holttestek között Bishop volt kormányfőét is felismerték... Két nap mjílva maga az amerikai külügyminisztéri­um volt kénytelen cáfolni. Nem az Egyesült Államok sajtója, rádiója, televíziója, hanem a nyugat-európai tu­dósítók számoltak be arról, hogy a tengerészgyalogosok és parancsnokaik a rendőrök és bírák szerepkörében tet­szelegnek, vagy hogy min­den diplomáciai szokást láb­bal tiporva megalázó módon bánnak azoknak az orszá­goknak a diplomatáival, ámeneket Grenada korábbi szövetségeseinek minősítenek. Az új fejleményekben kulcsszerepe van egy színes bőrű „angol arisztokratá­nak”, azaz sir Paul ócoon- nak, a brit főkormányzónak, aki ideiglenes kormányt ala­kított, Pedig a grenadai al­kotmány semmilyen jogot nem ad a főkormányzónak kormány létrehozására Szenzációs leleplezést kö­zölt egy kanadai hírügynök­ség .sir Paul Scoon-nak az amérikai intervenció előtti állítólagos segélykéréséről. A főkormányzót a már part­ra szállt amerikaiak vitték egy hadihajó fedélzetére és ott írta alá — washingtoni utasításra — a „segélykérő üzenetet”, persze antedatál­va. £ Az amerikai sajtó válto­zatlanul többségében az in­tervenciót helyeslő, a rea­gani politikát dicsérő cikke­ket közöl, csak elvétve ol­vasni bíráló megjegyzéseket. Aztán az Egyesült Államok közvéleménye többségében szintén az erőfitogtatás mel­lett van. A nyugat-európai szövetségesek azonban nem­csak sajtójukban, hanem fe­lelős kormányférfiak nyilat­kozataiban is nyíltan bírál­ják az amerikai agressziót. 3 Milyen eredményekkel * járt Reagan elnök lá­togatása Japánban? Az amerikai elnök távol keleti utazása csak Japán­nak és Dél-Koreanak szólt, az eredetileg harmadiknak tervezett állomás, a Fiilöp- szigetek kimaradt az Aquino ellenzéki vezér meggyilkolá­sa miatt is hevesebbé vált amerika-ellenes hangulat láttán. Japánban sem csak barátságos mosoly fogadta a Fehér Ház urát. Tüntetők is, de az igazi amerikaelle- nesseg tulajdonkeppen az üzleti életben jelentkezik. No nem nyílt megütközés for­májában, sőt! Japán abban a kereskedelmi háborúban, amelyet az Egyesült Álla­mok piacának meghódításá­ért folytat, időnként vissza­vonulni kénytelen, vagy leg­alábbis megígérni, hogy ön­kéntesen csökkenti autóex­portját, az elektronikai cik­kek szállítását, vagy akár az acéllemezekét. Aztán egy idő után az ígéret feledve: a ja­pán áruk tovább özönlenek Amerikába! Most például meg kellett fogadnia Naka- szonénak, hogy a jövőben kevesebb autót szállítanak a Csendes-óceán túlsó partjá­ra. Nem kell jósnak lenni, jövőre kiderül majd, hogy a japán kocsik mégis elárasz­tották Amerikát. Az amerikai elnök a ja­pán fegyverkezés fokozását követelte vendéglátójától. Kettős szándékkal: 1. Ame rikai fegyvereket vásárolja­nak, 2. Japán csatlakozzék „a szabad világ védelmé­ben” az imperialisták kato­nai koalícióihoz. Nakaszone nem mondott nemet. Sze mély szerint ő is igényli or szaga felfegyverzését. (Amit pedig a békeszerződés mind­máig tiltott!) De itt is jel­legzetes japán manőver fi­gyelhető meg. Hogy az ame­rikai fegyverek megvásárlá­sa ne legyen „egyirányú üz­let”, Japán katonai rendel tetésű elektronikai újdonsá gokkal tud és akar szolgálni a Pentagonnak. Annak úgy látszik — szüksége is van rá. Reagan Japán után Dél- Koreába utazott, hogy a Washington—Tokió—Szöul stratégiai háromszöget meg­erősítse. A japán reakció ezt is szívesen látja, hiszen ez által a Dél-Koreára gyako­rolható Japán befolyást meg­növelheti, az ottani japán gazdasági érdekek érvényesí­tését jobban és gyorsabban érheti el. Pálfy jó,.séf Knksfontosságű a gazdasági leiadatok végrehajtása (Folytatás az 1. oldalról) felfogás, hogy a műszaki fej­lesztésnek a vállalati ered­mény, a nyereség legyen a hajtóereje. A vállalati nye­reségérdekeltségi rendszer verseny-képességre ösztönző hatása azonban ma még nem érvényesül kellőképpen, s nem hat eléggé a piaci kény­szer sem. A jövőben is a népgazdaság ötéves tervei­ben irányozzuk elő a mű­szaki fejlesztés legfőbb fel­adatait és a megvalósítás feltételeit. A műszaki értelmiség meg­becsüléséről szólva Havasi Ferenc hangsúlyozta, hogy az MSZMP politikája a tár­sadalom minden rétegével a kölcsönös bizalomra épül, így az értelmiséggel való kapcsolatra is ez a meghatá­rozó. Van viszont tenniva­lónk a műszaki értelmiség erkölcsi és anyagi elismeré­sében. A kellő megbecsülés érvényre juttatását azonban az utóbbi években szemléleti okok és az anyagi lehetősé­gek nehezítették. A tovább­lépést illetően különbséget kell tenni a kormány és a vállalatok gondjai, teendői között. Minden szinten a tel­jesítmény és a képzettség szerinti differenciálásra kell törekedni. A kormány már megtett és tervezett intézke­dései között megemlítette a bértarifa-határok módosítá­sát, a kezdő szakemberek bértételeinek felemelését, a kutató, a fejlesztő vállala­toknál az eredményérdekelt- ség korábbinál ösztönzőbb rendszerét. Kedvezőbb feltételeket te­remtettek az újítási díjak kifizetésére, az arra alkal­mas szakemberek pályázat útján is vezetővé válhatnak. Mindezek — mutatott rá a Központi Bizottság titkára — jelzik a szándékot, a törek­vést, hogy szélesíteni akar­juk a műszaki értelmiség tu­SOMOGYI NÉPLAP Somogy megyei Tanácsi | Magas- és Mélyépítő Vállalat gyakorlattal rendelkező tarifőrt keres felvételre Jelentkezés: a szállítási osztályvezetőnél. Telefon: 14-14S (2350 ti) Oltöztetőnőt és fiatal festőszakmunkást keresünk diszletfeslőnek Jelentkezni a műszak: vezetőnél. Csiky Gergely Színház (23S047) dásának, munkájának elis­merését. Gazdasági munkánk ered­ményeiről szólva Havasi Fe­renc hangsúlyozta: — 1983-ban — eddigi is­mereteink szerint — sikerül megvalósítanunk az idei esz­tendő két legfontosabb cél­kitűzését, tizetöképességünk fenntartását és elért vívmá­nyaink, az életkörülmények megvédését- A kettő együtt — egyformán fontos. Az egyensúlyi helyzet a megne­hezült világgazdasági körül­mények között is valamelyest tovább javul, bár az aktí­vum nem éri el az előirány­zott mértéket — az eredmé­nyek így sem lebecsülhetők. A népgazdaság belső egyen­súlya — a költségvetés be­vételei és kiadásai, a mun­kahelyek és a munkaerő kö­zötti összhang, az építési piac helyzete — szintén ja­vult. Az áruellátás az alap­vető fogyasztási cikkekből összességében kedvezően alakult, s a mai helyzetben reális és elfogadható az a vélemény, hogy „rosszabb esztendőnk ne legyen”. Ami az életkörülményeket illeti, az idei évre a fo­gyasztói árszínvonal 7,5 szá­zalékos emelkedésével szá­moltunk, ezt nem is lépjük túl. A * reáljövedelem 1982- höz képest várhatóan nem csökken, azonos szi nten ma­rad. Ezeket az eredményeket — mutatott rá — reálisan akkor értékelhetjük igazán, ha számításba vesszük, hogy milyen körülmények között sikerült elérnünk: nehezed­tek a külpiacokon az érté­kesítési lehetőségek, romlot­tak a cserearányok, s az aszály is tetemes károkat okozott Az elmúlt öt esztendő, s az 1983. év eredményei el­sősorban annak köszönhetők, hogy hazánkban jó a belpo­litikai légkör, a párt politi­kája megértéssel, támogatás­Reagan Dél-Koreábaa Példátlan biztonsági intézkedéseket foganatosítottak a fegy­veres erők Dél-Koreában, Ronald Reagan amerikai elnök látogatása alkalmából. Képünkön: munkában a rendőrök Szöul egyik utcájában Tokiói látogatását befejez­ve szombaton Szöulba érke­zett Ronald Reagan ameri­kai elnök. Reagan három na­pot tölt a dél-koreai fővá­rosban. Látogatásának egyetlen célja az Egyesült Államok és Dél-Korea közötti katonai együttműködés megszilárdí­tása. A dél-koreai parlamentben mondott beszédében — amint az várható volt — Reagan megerősítette Washington elkötelezettségét a Csőn Tu Hvan-rezsim iránt. Reagan rendkívül élesen támadta Phenjant, és heves kirohanásokat intézett a Szovjetunió ellen is a szov­jet légtérbe behatolt dél- koreai repülőgép szeptembe­ri incidense miatt. Reagan nem győzte han­goztatni, hogy Szöul minden­ben számíthat az Egyesüli Államok támogatására, _egye- nesen magasztalta a Csőn Tu Hvan-rezsim politikáját, amely szerinte egyre jobban tükrözi az emberi jogok tisz­teletben tartását. sál találkozik. A további elő­rehaladásért megteszi ki-ki a magáét: a dolgozók, az üzemek, a vállalatok, a szö­vetkezetek. Tudjuk: csak sa­ját munkánk javításával le­het előrelépni mai helyze­tünkből. Az 1984-es évről is szólta Központi Bizottság titkára, hangsúlyozva, hogy a priori­tásokat változatlanul a fi­zetőképesség megőrzésé; az életszínvonal védelme jelen­ti. Erőforrásaink növekedé­sét a nemzetközi pénzügyi és piaci viszonyok javulásá­tól nem várhatjuk. Saját bel­ső lehetőségeinkkel kell job­ban élnünk. A vállalatok er- téktermelésének. fokozása a legfontosabb feladat. Mind­éhez valamennyi gazdálkodó egységnél, is jó politikai .lég­kör, együttgondolkodás, kö­zös cselekvés szükséges — hangsúlyozta beszédét zárva Havasi Ferenc. A Havasi Ferenc felszólalá­sában elhangzott gondolatok­hoz a tanácskozás több résztvevője is csatlakozott. Számos hozzászóló hangsú­lyozta, hogy a vállalatok, és az egyesületek közötti együttműködést a jövőben a gazdaságpolitikai célkitűzé­sekkel összhangban, a yájla- Í3ti fejlesztési elkepzelesek- hez igazítva kell kialakítani. Az üzemi szervezeteknek jobban be kell kapcsolódni­uk a vállalatok tervezési te­vékenységébe, ugyanakkor kívánatos, hogy a vállalatok is konkrétabban fogalmaz­zák meg igényeiket az egye­sületek felé. Herczeg Károly, a Vasas Szakszervezet főtitkára- hoz­zászólásában rámutatott a MTESZ üzemi szervezetek és a helyi szakszervezetek együttműködésének a fontos­ságára. A szakszervezeti munkának .lényeges területe a műszaki-gazdasági szak­emberek érdekéinek védelme és képviselete, élet- és mun­kakörülményeinek javítása — mondotta. Több hozzászólóhoz hason­lóan Szórádi Sándor, a KISZ képviselője, a KISZ Központi Bizottságának tit­kára is kiemelte az 1 üzemi KISZ és a MTESZ szerveze­tek együttműködésének hasz­nos szerepét. A tanácskozás résztvevőit köszöntötte Jurij Cügoljov, a Szovjetunió Össz-szövetségi Műszaki Tudományos. Egye­sületének főtitkár-helyette­se is. Hozzászólásában - is­mertette a szovjet műszaki tudományos egyesületekben lévő munka tapasztalatait. Hangsúlyozta, hogy a Szov­jetunióban több mint 135 ezer üzemi és intézeti szer­vezet működik, amelyek köz­vetlenül segítik a ternriplési- gazdasági feladatok megva­lósítását. A tanácskozáson végezetül ajánlásokat fogadtak el, amelyekben felkérik az egye­sületeket, hogy szélesítsék szervezett üzemi jelenlétü­ket; vizsgálják felül irányí­tási, szervezeti, működési es információs rendszerüket annak érdekében, hogy az egyesületben folyó tudomá­nyos-társadalmi munka ered­ménye elsősorban az üzem gazdasági eredményeiben je­lentkezzen. Egyesült Államok — KP-kongresszus Hárs István felszólalása Az Egyesült Államok Kom ­munista Pártjának 23. kong­resszusán a plenáris ülése­ken és a munkabizottságok­ban kibontakozott aktív vi­tában eddig közel százan szólaltak fel a párt tömeg­munkájával, a szakszerveze­tekben végzett tevékenység­gel, a bókcküzdelem széles­körű kibontakoztatásával kapcsolatban. A tanácskozás Cievelandben szombaton folytatta, munkáját. Az MSZMP üdvözletét a kongresszusnak Hárs Isttán, a KB tagja, a Magyar* Rá­dió elnöke adta át, aki alá­húzta: a kongresszus mun­kája meggyőzően bizonyítot­ta, hogy az Egyesült Álla­mok Kommunista Pártja szi- .árdah képviseli az ameri* kai dolgozqk tényleges érde­keit, következetesen marxis­ta—leninista politikát foly­tat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents