Somogyi Néplap, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-13 / 268. szám

A keszthelyi öbölből Az egészségügyi integráció tapasztalatai A magyar egészségügy ha­talmas fejlődésen ment át a felszabadulás óta. Ebben kulcsszerepe van annak, hogy a lakosság egészségügyi ellá­tását az állam vállalta ma­gára. Így lehetőség nyílik a központi tervezésre, az anya­gi erőforrások helyes elosztá­sára, az aránytalanságok megszüntetésére, a folyama­tos fejlesztésre. Az elmúlt 30—35 évben olyan betegségeket sikerült visszaszorítani, mint a tu- berkulózis, a gyermekbénu­lás, a himlő, a diftéria. Igen jelentősem javult az anya- és gyermekvédelem. A kórházi ágyak száma több mint két­szeresére nőtt, több orvos és egészségügyi dolgozó jut ma tízezer lakosra, mint 1945 előtt —, hogy csak néhányat említsünk az eredmények kö­zük így szervezet A pofltakaé hatalom fofco za-tos megerősödését követő általános fejlődés következté­ben nőtt az egészségügy fel­adata is. Tartani kellett a már ^meghódított magaslato­kat”, másrészt szembe kellett nézni azzal, hogy az életszín­vonal emelkedése, az anyagi jólét terjedése következtében megnövekedett a szív és ér­rendszeri, a baleseti megbe­tegedések száma, különös fi­gyelmet érdemel a daganatos betegségek számának növe­kedése, valamint az egészség­telen életmód (túltáplálkozás, mozgáshiány, dohányzás, túl­zott alkoholfogyasztás) kö­vetkezményeinek elhárítása. Az egészségügy szervezetét a megváltozott feladatokhoz kellett igazítani. Ezt 1976- bam — miniszteri rendelet alapján végeztük el az egész országban. Az alapelv az volt, hogy az azonos tanács által fenntartott egészségügyi intézmények, szolgálatok alkossanak egy szervezeti egységet azért, hagy a beteg- ellátás egységes szakmai szempontok szerint történjen, szűnjön meg a kórházon be­lüli és a kórházon kívüli munka elkülönültsége, csök­kenjenek, majd szűnjenek meg a párhuzamosságok, ja­vuljon az ellenőrzés, és hogy az anyagi erőket gazdaságo­sabban lehessen felhasznál­ni. Ilyen elvek alapján jött létre 1976-ban a korábban önállóan működő kórházból, rendelőintézetből, tüdőgon­dozóból, anyatejgyűjtő állo­másból és a kijózanító állo­másból a mai kórház-rende­lőintézet. Ez az integráció el­ső időszaka volt, amikor fő­leg az egészségügy dolgozói­nak kellett megismerni, elsa­játítani egy olyan új maga­tartást, amire a beteg előbb- utöbb azt fogja mondani, hogy történt valami az érde­kében. Évtizedes szokások tettek nyikorgóvá az előreha­ladás szekerét, de egy-két év múlva már eredmények mu­tatkoztak. Az integrációs utasítás fontos része volt a megyei szakfőorvosi rendszer kiépítése. Ez azt jelenti, hogy minden orvosii szakma egysé­ges arculatáért a szakma egy elismert művelője a felelős. A csoportvezető belgyógyász főorvosi rendszer kiépülése a táppénzes kérdésben terem­tett áttekinthetőbb helyzetet. A betegek érdekében Kialakult a rendelőintézet­ben és a kórházban dolgozók közötti rendszeres és szabá­lyozott munkahelyesére, «mely a munkaerő-gazdálko­dásban jelent segítséget, azaz megteremtette a párhuza­mosságok megszüntetésének . lehetőségét. Például azt, hogy egy betegről lehetőleg ne ké­szítsenek rövid időn belül két mellkasfelvételt, vagy hogy a rendelőintézetben ké- •wJt laboratóriumi leielet a kórházban fogadják el. Ma már e téren is jobb a hely­zet, mint az integráció kez­detén. Az integráció helyzetét, hatását, eredményeit azon­ban az a környezet határozza meg, amelyben dolgozunk. A tágabb környezetet a min­denki által ismert tudomá­nyos-technikai forradalom hozita az egészségügy számá­ra. Ez azt jelenti, hogy a diagnosztikában erőteljesen behatolt a mikroelektronika, az elektrofizika, a terápiába a biofizika, a biokémia, to­vább fejlődik a gyógyszerku­tatás, új orvosi szakmák jöt­tek létre . .. Mindez elkerül­hetetlenné teszi az egészség- ügyi dolgozók felkészültségé­nek örökös karbantartását, A szőkébb környezetet 1979 szeptemberében a Politikai Bizottság döntése alapozta meg azzal, hogy az egész­ségügyet kiemelt ágazatnak minősítette. Az integráció teljes ki­bontakozásához hozza tarto­zik az egyéb feltételek bizto­sítása ; épületek, műszerek, berendezések, közműhálózat, szállítás, közlekedés, a belső információ rendszere stb. Kórházunk öt telephelyen, több mint harminc épületben működik. Az épületek na­gyobb része a századforduló táján készült, de van 130 éves is. Az állandó, kénysze­rű javítás-karbantartás, át­alakítás akadályozza a mun­kát, zavarja a betegeket. Az elavult közműhálózat egy ré­szét kicseréltük, a többit fo­lyamatosan cseréljük. A mostoha körülmények között működő műtétes szakmák számára épül az új műtéti tömb. A rendkívül rossz épü­letben dolgozó röntgen és la­boratóriumi osztály helyzetét is meg kell javítani egy új diagnosztikus tömb megépí­tésével. Tervek az ezredfordulóig A megyei tanács távlati fejlesztési tanulmányterve az ezredfordulóig megjelöli a fejlesztés fő irányait. Ennek alapján megy végbe a megyei kórház folyamatos rekonst­rukciójának tervezése is, amely magába foglalja a korszerűtlen körülmények között dolgozó osztályok helyzetének megjavítását, a szükséges műszerek, beren­dezések beszerzését és a sze­mélyi állomány ezzel járó fölkészítését, biztosításának ütemét. Az. integrációs utasítás csak »kezdete volt egy olyan folyamatnak, amely a szük­ségletekhez kívánja igazítani a kórházi szervezetet. E té­ren tehát még vannak fel­adataink. Mert bár a modern diagnosztikus és'terápiás esz­közök, műszerek, berendezé­sek nélkül ma már egyre el­képzelhetetlenebb az orvos­lás, és bár egyre inkább cso­portmunkává alakult az egészségügyi ellátás, a beteg számára változatlanul fontos az orvossal, nővérrel való, bizalmon alapuló személyes kapcsolat. Az ehhez szüksé­ges feltételeket nem forint­ban vagy dollárban számol­ják, hanem megfelelő irá­nyítással, az egészségügyi eti­ka figyelemmel kísérésével, a helyes orvosképzéssel lehet állandóan javítani. A megyei kórház-rendelő- intézel vezetése igyekszik a lehetőségeket jól felhasznál­ni, az információkat felfog­ni, feldolgozni és a munká­ban hasznosítani. Ügy véljük, hogy intézményünk dolgozói értik az integráció lényegét, és munkájukkal, magatartá­sukkal képesek további eredményeket elérni. I>r. Varga Levente főigazgató főorvos Clasp technológiával Budapesten is épít iskolát a Somogy megyei Állami Építő­ipari Vállalat. A XIV. kerületben tizenkét tanterem és egy tornaterem építésére kap-; lak megbízást. Januárban leáll a Csepel A környék már nem ad munkaerőt — Hétmillió tor int munkásszállásra Félmilló köbméter iszap A Balaton partjának, med­rének és vizszintjének sza­bályozására jelentős össze­geket költöttek az idén. A víz minőségének védelme érdekében több mint 500 ezer köbméter iszapot ko­tortak ki a Keszthelyi-öböl medréből. Balatonőszödnél lényegében befejezték a partszakasz szabályozását, Balatonszéplakon pedig egy mederőrtelep építését. Ez a második mederőrtelep. Az elsőt Balatonkenesén ren­dezték be, a harmadik pedig Keszthelyen épül. A tervek szerint még további 3—4 ilyen telepet létesítenek, hogy szigorú és állandó megfigyelés alá kerüljön a tó, észrevegyenek minden apró változást, s szükség esetén gyors beavatkozások­kal előzzék meg a káros kö­rülmények kialakulását. A tó vízszintjének szabályozá­sát; szolgálja a Sió medrének bővítése Kövesd térségéiben, Nyugdíjas- találkozó a cukorgyárban Évente hívja meg barát.» találkozóra nyugdíjasait a Kaposvári Cukorgyár szak­szervezeti bizottsága. Tegnap a kampány kellős közepén egykori munkatársaiknak azt is megmutatták, hogy az utóbbi években mennyit fej­lődött a gyár, miként kor­szerűsödött a répa feldol­gozása. Több mint száz idős em­ber járta végig a gyárat, majd Kopp Károly igazgató és Albert Imre szb-titkár adott tájékoztatót a mun­kákról, a tervekről, és kér­dezték a régi szaikikat: ho­gyan élnek, milyen gond­jaik megoldásában segíthet a gyár? A találkozó végén ajándé­kot, jutalmat adtak át har­mincöt, tavaly, illetve az idén nyugdíjba vonult dol­Omneppel kezdődött és egy munkanappal rövidebb volt a hét. A termelő- és a munkaeszközök csendje, az ünnep az ember számára mindig jó alkalom az ösz- szegezésre, a visszapillantás­ra és az előretekintésre Ez a hétfői piros betűs nap gondolatilag elválaszthatat­lanul összekapcsolódik a jószándékú, alkotó ember — békevágyával. A fővárosi dolgozók béke- nagygyűlésén ezrek vettek részt, és milliók nézték a televízióban. Megyénkben szazbúszan írták alá azt az üzenetet, amelyet a Zákány­ban tartott békegyűlésen fo­galmaztak meg és küldtek el az Országos Béketanácshoz. Akik aláírták, minden so­mogyi ember legalapvetőbb kívánságát fogalmazták meg.: azt, hogy legyen béke! A százhúsz aláírás százezrek óhaját képviseli megyénk­ben. Termelő, értéket teremtő munkánk fontos szakaszá­ban vagyunk: hat hét van meg hátra áz évből. Ezalatt az alig több mint harminc munkanap alatt igen nagy erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy valóra váljanak az idei év tervei. A feladat teljes embert, fegyelmezett, szorgalmat követel. Ehhez a munkához a mostani hetek­ben párosul még másik ten­nivaló: a jövő év előkészíté­se, feladatainak meghatáro­zása, s az ehhez szükséges feltételek biztosítás;». A déli part egyi k legna - gyobb, legszebb üdülője a SZOT Csepel — mint isme­retes — télen is fogad ven­dégeket. Az idén eddig 14 ezer hazai és ötezer külföl­di beutaltat látott vendégül; jelenleg a két fűthető szái- lodaépületében 300-an pi­hennek. Főként nyugdíja­sok, ná6zutasok sétálgatnak ilyenkor az őszi színekben pompázó parkban, mely a legizzóbb nyári napokban, a legnagyohb vendégjárás ide­jén is mindig üde, tiszta. — A beutaltak nem vették észre, erre nagyon ügyel­tünk, nyomasztó munkaerő­gondjainkat a nyáron — mondja Zsombori József igazgató. —f Pedig hosszú üdülővezetői pályafutásom alatt az idei szezon tette próbára legjobban a teher ­Ä héten nyilvánosságra került a közgazdasági szabá­lyozók módosítása. A válto­zások azt segítik, hogy a ne­hezebb külgazdasági körül­mények között is megfelel­jen népgazdaságunk a foko­zódó követelményeknek. A héten Váncsa Jenő mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter Kaposváron négy megye agrárágazatának ve­zetői előtt erről beszélt. Hangsúlyozta: a célok teljesítését elősegítő szabá­lyozók minden gazdálkodó­tól, dolgozótól az eddiginél szervezettebb, költségtaka­rékosabb, fegyelmezettebb es jobb minőségű munkát igényelnek. Ezen a tanács­kozáson is, és a megyei ta­nács végrehajtó bizottságá­nak e heti ülésén — mintáz egyik legfontosabb tényező — került szóba a termőföld védelme, örvendetes, hogy hosszú idő után ez az év volt az első, amikor sikerült megállítani a szántóterület csökkenését. Az ágazat alap­vető érdeke az, hogy ez a jövőben is így legyen. A föld eppeu uyy uemzeti kincsünk, mint a Balaton, amelynek megóvásáért tett eddigi in­tézkedések eredményét érté­kelték a héten, és a továb­bi feladatokról tanácskoz­tak a megyében. A véletlen egybeesése, hogy ugyanazon a napon tárgyalt a Veszpré­mi Akadémiai Bizottság is a tó védelmére hozott kor­mányhatározat végrehajtá­sának jelenlegi helyzetéről. biróképességünket, s a prob­lémák oka mindig a mun­kaerőhiány volt. Segéd- és szakmunkásokból egyaránt kevés és nem mindig meg­felelő állt rendelkezésünkre, így aztán elég nehéz volt helytál Inunk. A gyakorlott dolgozókra a szokásosnál több hárult; bizony, vala­mennyien elfáradtunk a sze­zon végére. Most már csön­desebb az életünk, bár mun­ka van elég, és lesz is egész télen. A Csepel régi, kipróbált gárdája, bizony, megritkult az utóbbi években. Sok új vállalati üdülő nyílt a par­ton, s ezek a munkahelyek (főként a kisebb üdülők) előnyösebb feltételeket kí­náltak a dolgozóknak. — Nem a jobb bérért menteik el a legtöbben, m­Az egybehangzó megállapí­tások arra utalnak, hogy eredményesek az eddigi kö­zös lépések, — de ezek csak a kezdetnek tekinthetők. A hosszú távú feladat nem­csak jelentős anyagiakat, ha­nem magas fokú együttmű­ködést, óramű pontossággal összehangolt munkát, szer­vezettséget kíván. Ezen a héten a kaposvári városi pártbizottság agitációs és propaganda munkabizott­sága az oktatáspolitikai ha­tározat végrehajtásának helyzetét tekintette át. A pártdemokrácia szélesítésé­nek jó módszere az, hogy széles körű szakmai vita alapján kerül egy téma a végrehajtó bizottság elé. Sok fontos jelenségre irányítottá a figyelmet ez az eszmecse­re, többek között például arra, hogy feltétlenül össz­hangba kell hozni az igé­nyeket a tanítók, tanárok képzését. Alig néhány hete értékelték a megye irányítói és a Keszthelyi Agrártudo­mányi Egyetem vezetői a több mint egy évtizedes együttműködés tapasztala­tait. A múlt héten — a fej­lődő kapcsolat újabb gya­korlati bizonyítékaként — a Keszthelyen működő so­mogyi diák-klub húsz tagja látogatott el a mesztegnyői, a böhönyei és a mikei ter­melőszövetkezetbe, tanul­mányozták az alaptevékeny­ség és a melléküzemágak összefüggését. Vörös Mái! katob azért mert a vállalati üdülőkben, különösen a ki­sebbekben, jóval kevesebbet kell dolgozniuk — mondja az igazgató. — Ehhez hozzá tartozik, hogy a legtöbb vál­lalati üdülő zárás után, te-, hát az őszi—téli hónapokban is fizeti alkalmazottait. Per­sze nem teljes bért ad, ám nem sokkal kevesebbet, rpjnt amennyit mi tudunk adni azoknak, akik télen is épp úgy dolgoznak, mint a sze­zonban. Érthető, hogy fő­ként azok a dolgozók, akik Siófokon vagy a környékén lakással rendelkeznek, az ilyen munkahelyet tartják előnyösebbnek. Ebből követ­kezik, hogy mi most már fő­ként a távolabbról érkezett dolgozókra számíthatunk csak, mégpedig munkásszál­lásaink révén. Nyáron 310 dolgozóra vau szükség, most 115-en alkiak a beutaltak rendelkezésére, s az üdülő területén műkö­dő csokoládéüzemben 120 embert tudnának foglalkoz­tatni a téli hónapokban. (Je­lenleg hatvanan dolgoznak a kihelyezett üzemben, ebből 15-en nem a SZOT Csepel munkásai.) Nyaranta 170-ea laknak a munkásszálláson, de télen is 150 embernek ad kényelmes otthont az üdülő. Egyre több családot helyez­nek el, ők öt évre kapják meg a részükre kialakított lakásokat. Az idén is bővítik a munkásszállást — mint­egy 50 hellyel — a nagy téli tatarozások, felújítások so­rán. Ezt is a munkaerőgond enyhítéséért teszik, és még sok más irltézkedéssel szol­gálják a zavartalan üdülte­tést. A jövő nyáron például KISZ-építőtábort szerveznek az Ezüstpart üdülővel közö­sen, s ide szakmunkástanu­lókat várnak. — Januárban ideiglenesen leállunk az üdültetéssel — mondja Zsombori József —, mert a szokásosnál nagyobb építkezésekbe kezdünk. Ta­valy befejeztük a konyha rekonstrukcióját, kétmillió forint költséggel, most pedig az egyes és a négyes épület teljes renoválása, korszerű­sítése következik. A négyes épületre, amely 1973 óta egyfolytában üzemel, 4 mil­lió 800 ezer forintot költünk, az egyesre pedig 350 ezret. Az épületet, amelyben az új munkásszállásokat fogjuk kialakítani, kétmillió forint költséggel renováltatjuk. Az egyes szálló rekonst-' rukcióját már megkezdték az építők. Sz. A. gozojuknak.

Next

/
Thumbnails
Contents