Somogyi Néplap, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-12 / 267. szám
A megyei pártbizottság legutóbbi ülésén — mint megírtuk — a szocialista közgondolkodás állapotáról és a további feladatokról szóló jelentést vitatta meg. Az előterjesztést széles körű vizsgálat előzte meg. A testület kibővített ülésen, sokoldalú vitában alakította ki álláspontját a közvélemény és a közhangulat alakulásáról. Ennek főbb jellemzőiről s a feladatokról számolunk be. A megyei pártbizottság legutóbb 1Sn1 -ben elemezte a szocialista közgondolkodás helyzetét. Az ideológiai élet e fontos jellemzőivel azóta is rendszeresen foglalkoztak a megyei pártfórumok. A közgondolkodás állapota különösen nagy hangsúlyt kapott a pártértekezíeteken; az agitá- ciós és propagandamunka, a kulturális élet tennivalóinak meghatározásakor; s a politikai tevékenység szerves részévé vált. A változás hatása Somogy lakosságának köz- gondolkodását az elmúlt évtized nemzetközi, hazai változásai, valamint megyénk gyorsuló fejlődése határozta meg. A gazdaságfejlesztés következtében fokozódott az urbanizáció, új munkahelye!: létesültek, javultok és differenciálódtok a jövedelmi viszonyok. Az ipar fejlődése a faluról • városba költöző, a munkahelyekre ingázó dolgozók körében, is életmódbeli változást eredményezett. A nagyobb települések — főleg a megyeszékhely — lakossága erőteljesen gyarapodott és átrétegződött. Szorosabbá váltak a lakó- és munkahelyek, valamint az intézmények közötti kapcsolatok. A közvélemény elismerően fogadta a mezőgazdasági nagyüzemek stabilizálódását, a korszerű ipari technológiák megjelenését, a termelés eredményeit. Jelentős szektorrá vált a szolgáltatás-ellátás rendszere, de differenciáló tényező az idegenforgalom is. Megnőtt a művelődés, a szakismeretek szerepe. Jelentékenyebb a megye értelmisége; figyelmet érdemlő tudományos, sokszínű kultu- , (fális és művészeti élet bontakozott ki. A változás kedvező hatása azt bizonyítja, hogy az emberek elfogaidják az alapvető politikai célkitűzéseket, ragaszkodnak szülőföldjükhöz, és igénylik a helyi, megyei kibontakozás dinamikusabb folytatását. Javultok a propaganda, a tájékoztatás és a kulturális munka személyi, tárgyi, technikai feltételei, s ez hozzájárult a közgondolkodás fejlesztéséhez. Üj formákkal gazdagodott a világnézeti és politikai meggyőző tevékenység. A közgondolkodás azonban tükrözi a politikai munka fogyatékosságait is. Előfordulnak felelőtlen nézetek, olykor zavaros felfogások, melyek nem számolnak a reális helyzettel vagy lebecsülik az eredményeket. Megyénk életének jelentős változásai nagy különbségek közepette mennek végbe. Eltérőek az egyes települések, munkahelyek feltételei is. Szóvá teszik az emberek a szolgáltatásban tapasztalható mulasztásokat, visszásságokat, bírálják a kis települések ellátását, a „szerepkör- nélküliséget”. Lakosságunk nehezményezi a kereskedelmi, vendéglátóipari és kulturális hálózat hiányosságait; a lakótelepek és a közlekedés zsúfoltságát. Zavaró, hogy az idegenforgalom hasznával együtt növekedett a munka nélküli jövedelemszerzés lehetősége is. A cigány lakosság életmódjában, tudatfejlesztésében, magatartásában elért eredmények nincsenek mindig arányban az erőfeszítésekkel. Békepoíitika — bizalom Somogy lakosságának közgondolkodása tükrözi, hogy az elmúlt évtizedben kon- frontációs feszültségek váltották fel az enyhülés kedvező időszakát. Egyöntetű az emberek békevágya. Aggodalmuk ellenére bíznak s szocialista országok — mindenekelőtt a Szovjetunió — hékepolitikájában. Elítélik az Egyesült Államok agresszív törekvéseit, melyek a „védelmi politika” ürügyén kikényszerítik a fegyverkezési hajsza fokozását. A dolgozók zöme megérti, hogy a kon- frontációs törekvéseket csak következetes békepolitikával és korszerű honvédelemmel lehet féken tartani. A sokoldalú tájékoztatás, valamint az idegenforgalom következtében ' lakosságunk érzékeli a békés egymás mellett élés jelentőségét. Megyénkben megmutatkozik ez a kishatármenti együttműködés, a nyári turizmus, nemzetiségeink külföldi rokon- kapcsolatainak hatásaként is. Az évtized első felében fölerősödött a tőkés országok iránti érdeklődés. Az utóbbi években viszont élénkebben foglalkoztatja., az embereket a szocialista országok építő munkájának több sajátossága, tanulsága. A Szovjetunió nemzetközi szerepéről, gazdaság!, műszaki, tudományos eredményeiről, a béke megóvásáért hozott áldozatairól tisztelettel, megbecsüléssel szólnak az emberek. Élén- kebb az érdeklődés a hazánktól távoli szocialista országok iránt is. A dolgozók többsége helyesli a szocialista közösség egyes országainak építőmunkájában a nemzeti, történelmi, társadalmi sajátosságok érvényesülését, bár az ezekről alkotott kép még hiányos. Fontosnak tartják a KGST-együttműködés kiszélesítését és továbbfejlesztését. Megállapítható, hogy alább hagyott a Nyugat-imádat. Gyakran elutasításhoz vezet, hogy hazánkról előítélettel szólnak, mert nem ismerik valóságos helyzetünket. A harmadik világ képe kevésbé tisztázódott a közgondolkodásban, jóllehet a Közel-Kelet eseményei sokszor az érdeklődés középpontjában állnak. Hazánk külpolitikája, az enyhülésért vívott küzdelemben szerzett tekintélye, az élénk diplomáciai élet egyetértést, bizalmat kelt az emberekben. A különböző nemzetközi szervezetekben való részvételünket külpolitikánk elismerésének tartják. Gondolatok a gazdaságról A gazdaságpolitikai kérdések az elmúlt időszakban a közgondolkodás középpontjába kerültek. Gyarapodtak a gazdasági tényezőkkel kapcsolatos ismeretek, fejlődött a közgazdasági szemlélet, az emberek hozzáértőbben mondanak véleményt. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink szükségességét általában elismerik, hasznosnak tartják, de a korábbiakhoz képest gyarapodtok a gazdaságpolitikai célkitűzéseinktől eltérő vélemények is. A szocialista országok gondjainak okát részben a KGST-tagországok együttműködésének hiányosságaiban, a kihasználatlan tartalékokban látják. Közvéleményünk tudomásul vette az export és import aránymódosításának szükségességét. Többen érthetetlennek tartják, hogy miért importálunk nélkülözhető vagy itthon is előállítható termékeket. Nemzetközi pénzügyeinkről, hitelkapcsolatainkról rétegenként eltérőek a vélemények; ezekről pontosabb tájékoztatást várnak. Alapvetőnek tartják, hogy népgazdasági egyensúlyunk megteremtésének, a fizetőképesség megtartásának kell alárendelni más, fontos gazdaságpolitika' feladat megvalósítását. Az ipar helyzetének minősítésekor szóvá teszik a kihasználatlan lehetőségeket, sürgetik a helyi tartalékok gyorsabb feltárását és hasznosítását. Kifogásolják, hogy a leányvállalatok, a gyáregységek önállósága a műszaki fejlesztésben, a beA megyei pártbizottság napirendjén A SZOCIALISTA KÖZGONDOLKODÁS ruházásokban és a piaci kapcsolatokban is korlátozva van. Az építőipart, a beruházások hiányosságait változatlanul sok bírálat éri. Nem tartják kielégítőnek sem a munka szervezettségét, sem a minőségét, sem az igényekhez való alkalmazkodást A mezőgazdaság teljesítményeit elismerés fogadta. Kifogásolják viszont, hogy miközben nőnek a mezőgazdasággal szembeni követelmények, ezeket nem követik rugalmasan a termelés közgazdasági-műszaki feltételei. Közvéleményünk előtt érthetetlen az alacsony felvásárlási és a piaci árak közötti nagy eltérés. A gyenge adottságú termelőszövetkezetek tagsága elismeréssel szólt a megyei szervek gazdálkodáshoz nyújtott segítségéről. A tanácsi gazdálkodásban az életkörülményeket javító beruházásokat megyeszerte kedvezően fogadják, s ezek továbbfejlesztését ' szorgalmazzák. Helyeslik a dolgozók, hogy alapvető cél az életszínvonal szinten tartása, bér alakulásával kapcsolatban bizakodás és aggodalom is tapasztalható. Ez mindenekelőtt a bérek és a fogyasztói árak kérdésében fejeződik ki. Az árszínvonal valóságos növekedését általában nagyobbnak tartják a jelzettnél. A köz- gondolkodásban a bérek nagyobb differenciálásának követelménye, máskor ennek kifogásolása, valamint a jövedelmek egymáshoz való közelítésének igénye bonyolult összhatást fejez ki. Több foglalkozást alig fizetettnek tartanak, sürgetik a fokozottabb anyagi és erkölcsi megbecsülést. (Pl.: pedagógusok, közművelődési dolgozók, műszaki szakemberek, pályakezdők.) Elismerik a szociális juttatások jelentőségét, esetenként viszont bírálják aránytalanságait, mivel azok is részesednek belőlük, akik kevesebbét tesznek a társadalomért A kisvállalkozásokat indokoltnak tartja a lakosság. A jövedelmek aránytalanságai láttán azonban szóvá teszik az ellenőrzés lazaságait, a munka nélküli jövedelem- szerzés lehetőségét. Főleg a kommunisták köreben váltott ki egyetértést a Központi Bizottság áprilisi határozata, mely szerint következetesebbé teszik a párt- irányítást. a gazdasági életben. A közgondolkodás értékeli a nehéz körülmények között elért gazdasági eredményeket. A kibontakozás útját a gazdaságirányítás korszerűsítésében, a munkahelyi vezetők kedvező szemléletváltozásában, a hatékonyságot növelő munkafegyelem fokozásában és a becsületesen végzett munka nagyobb elismerésében látják. Tartalmasabb közélet Társadalmi életünkről, politikai rendszerünk működéséről, a továbbfejlesztéssel kapcsolatos elgondolásokról elismeréssel szólnak a dolgozók. Megfogalmazták, hogy a párt vezető szerepének erősítésével, a demokratikus centralizmus elvének következetes érvényesítésével együtt jár a közélet tartalmasabbá tétele. A pártonkí- vüliek zöme egyetért a párt fő politikai irányvonalával, a szövetségi politika gyakorlatával. Az MSZMP vezető testületéinek helyzetértékelései, határozatai a lakosság tartós érdeklődésével találkoznak. A politikai realizmus növelte a párt tekintélyét. Ezért is kritikus a közvélemény, ha a pártélet normáinak megsértésével, kommunistákhoz méltatlan magatartással találkozik. A politikával kapcsolatos vélemények elsősorban lakóhelyi, munkahelyi tapasztalatokban gyökereznek. Előfordul viszont az is. hogy vezető szakemberek figyelmen kívül hagyják az ideológiai, politikai tényezők szerepét. Munkahelyi és lakóterületi közösségek képviselői fogyatékos Ságként tettén szóvá az em béri tényezőket lekicsinylő, a politikai kérdéseket mellőzi vezetői magatartást. A fizikai dolgozók véleménye az, hogy az emberi kapcsolatok, az együttműködés, a példa- mutatás tekintetében sok még a tennivaló. A közvélemény viszonya a szövetségi politikához a szocialista nemzeti egységben nyilvánul meg. Éles bírálattal illetik viszont, hogy egyes személyeknek más a nézetük a közélet fórumain, és más a magánéletben. A politizáló közvélemény elvárja a szavak és a tettek összhangját, kifogásolja a felszínességet, a kétarcúságot. Helyeslik a dolgozók, hogy a párt és az állami irányítás érvényesíti a munkásosztály vezető szerepét a társadalmi élet alapvető területein. Munkások és mezőgazdasági dolgozók szóvá teszik viszont, hogy ez a mindennapi életben sokszor hiányos. A gyakorlati esély- egyenlőségért jóval többet kell tenniük. Kifogásolják az elvtelen előnybiztositást, az összefonódást, a protekcionizmust. Észlelik, hogy nőtt az egyének, illetve a családok közötti különbség, s még hat az úrhatnám gondolko dásmód. Helyi önkormányzat Jelentős a tömegszervezetek és -mozgalmak közvéleményt formáló hatása. Megítélésük differenciált amiatt is, hogy különböző rétegeket és nemzedékeket tömörítenék,' s hogy kezdeményezéseikben sok az átfedés. Az emberek akkor azonosulnak tettre készen a célokkal, ha azok világosak, társadalmi hasznosságuk belátható, s előremutató egyéni, közösségi kezdeményezéseket karolnak fel. A dolgozók I többségének véleménye szerint gyarapodtak a szakszervezetek jogai. Lényegesnek tartják, hogy miként élnek ezekkel. Kiemelik az érdekvédelmi szerep fontosságát, de hozzáteszik, hogy a munkafegyelem megszilárdításai, a minőségi munka ösztönzése már kevésbé népszerű. Nőtt a bizalmiak tekintélye, bár sokan tartanak még az összeütközések és a bírálat következményeitől. Közvéleményünk egyetértéssel fogadta, hogy az ifjúság ügye fontos társadalmi, politikai kérdés. A nemzedék megítélésében továbbra is sok az eltérő vonás. Megfogalmazzák, hogy a fiatalok többsége becsülettel eleget tesz kötelességének, nőtt iköriikíben a művelődés iránti igény. Az utóbbi években viszont — a munkában, a tanulásban, az életvitelben tapasztaltak alapján — szaporodott a negatív észrevétel. Kiemelik az iskola és a család együttesen megnövekedett szerepét, indokoltnak tartják az érdekvédelem javítását, a jogos igények kielégítését. Élénken reagáltak a Központi Bizottság áprilisi határozatában a KISZ munkájának értékelésére. Az eredményes kezdeményezések elismerése me! - lett ifjúmunkások és tanulói: is kritikusan tették szóvá a szervezeti élet bürokratizáló- dását, a munka elaprózódását és azt, hogy a mozgalmi formák nem elég vonzóak. A szocialista demokrácia kiszélesítésével, a választási rendszer továbbfejlesztésével összefüggésben élénk érdeklődés mutatkozik a Hazafias Népfront tömegpolitikai munkája iránt. A kisebb közösségek — főleg a kis települések lakossága — támogatásra találnak a népfront szerveinél. A városi lakótelepeken ez még kevésbé érzékelhető. Növekedett a művelődés, az önkénzés közgondolkodást formáló szerepe a közoktatás, a közművelődés, a tudomány és a művészet lehetőségei szerint. Szóvá tóitok viszont, hogy az igények felkeltésében és kielégítésébe.! sok még a tennivaló. Egyes rétegek művelődési hátrányait a kultúra vonzerejének növekedése ellenére sem sikerült felszámolni Az állami szervek, a tanácsok munkája közvetlenül alakítja a közgóndolkodásl. A lakosság véleménye szerint szükség van a korszerűsítésre, az ügyfélszolgálat továbbfejlesztésére. Sok bírálat éri a hivatali merevséget, a megoldások felülről várását. Megyeszerte szorgalmazzák, hogy az illetékesek tegyenek jóval többet a kereskedelem, a szolgáltatás, a kulturális hálózat fejlesztéséért. A javuló állami munkát, a lakóhelyi érdekek hatékonyabb képviseletét a közigazgatás átszervezésétől, a választási rendszer továbbfejlesztésétől várják. Éles bírálat hrogzik el a társközségek részéről; a helyi vezetők gyakran csak a központi település érdekeit tartják szem előtt. Az állam- polgári együttélés következetesebb szabályozására, a nyu- godtabb, harmonikusabb élet- körülmények biztosítására nagyobb lehetőséget látnak a helyi önkormányzatban. Biztonságtudat, kritika Rendszerünk előnyeinek, értékeinek meghatározása egyre erőteljesebben foglalkoztatja a közvéleményt. A szocializmusról — mint világmozgalomról — alkotott kép szoros összefüggésben van a szocialista közösség országai közötti együttműködéssel, az eltérésekkel, illetve a nem szocialista országokban működő kommunista és baloldali pártok munkájával. Ezekről az információk mennyisége, mélysége és megítélése rétegenként eltérő a köztudatban. Az emberek ragaszkodása a társadalomhoz úgy foglalható össze, hogy biztosítva van az osztályok, rétegek, nemek és nemzedékek együttműködési, kibontakozási lehetősége, nagyobb mértékben, mint a történelem során ez bármikor lehetséges volt. összefügg ezzel ,az az igény is, amely történelmünk jobb megismerésére, gazdagabb bemutatására vonatkozik. Különösen jellemző az érdeklődés a felszabadulás utáni időszak iránt. Szóvá teszik nemzeti és nemzetközi ünnepségeink szokványosságát, esetenként jellcgtelen- ségét is. Közgondolkodásunk értékként tartja számon a biztonságtudatot és igényét a megélhetés, a béke megőrzése, az állampolgári jogok biztosítása, a demokratizmus növelése szempontjából. ígér. élesen reagál arra, ha egyes jelenségek ellen '„mondanak a stabil értékeknek. Megfogalmazzák a szocialista erkölccsel kapcsolatban, hogy az önzés, a szűk prak- ticizmus a kelleténél jobban előtérbe került, kevesebb szó esik azokról az eszményekről, célokról, melyeket a társadalom maga elé tűzött Sürgetik annak megakadályozását, hogy az ügyeskedők, a nyerészkedők típusa váljon példává egyes rétegek körében. A többség elítéli a szocialista társadalmi normáktól eltérő magatartási, és kifogásolja, hogy az önérdek és a közérdek összhangjára való hivatkozás egyeseknek alkalmat ad a törtetés leplezésére. Az emberi együttélés normái, a humánus, kulturált, mindennapi érintkezési viszonyok, az emberiesség érvényesülésének kérdésed foglalkoztatják a közvéleményt . A távlatok megítélése szempontjából is fontos, hogy a> emberek e területen fejlődést tapasztalva további előrelépést sürgetnek. Megfogalmazták, hogy többet kell tenni olyan gondok megelőzése, felszámolása érdekében, amelyek az egyént vallásos világnézethez vagy deviáns magatartáshoz vezethetik. Mindezt a család és a gyermeknevelés szemszögéből is fontosnak tartják. A hazafiság és a proletár internacionalizmus kérdéseire érzékenyebb a közgondolkodás. A szocializmus építésének eredményei fokozták a hazafiság érzését. Helyeslést váltott ki, hogy a párt az altalános törvényszerűségek mellett fokozott figyelmet fordít a nemzeti sajátosságok érvényesítésére. Mindezek ellenére főleg az értelmiség fogalmazza meg azokat a teendőket, amelyek a nemzeti tudat ápolásával kapcsolatosak. A szülőföldhöz való ragaszkodás, a haza-l szeretet érzése, élménye szervesen összefügg a dolgozók meggyőződésével: lakóhelyük, környezetük fejlődéséért érdemes tenni, áldozatot vállalni. A hasznos lokálpatriotizmus nyomán a közvélemény hangot ad annak, hogy a környezetformálás alapvető településfejlesztő tényező. Megállapítható, hogy a szocialista demokrácia fejlődésével, az általános műveltség emelkedése részeként erőteljesebbé vált a nyilvános, jobbító szándékú kritika. A megye társadalmának önvéleményezése kiterjedtebb, felelősségteljesebb, mint korábban. A különböző érdekek alapján hatékonyabb együttműködési lehetőségeket keresnek az emberek azokban a folyamatokban, melyek a társadalom előrehaladását szolgálják. A marxizmus világnézeti hegemóniája erősödött, jóllehet a meggyőződés formálásának, a tudományos világnézet terjesztésének vannak még kihasználatlan tartalékai. Igényesebb politikai munkát A megyei pártbizottság ülése a helyzetértékelést követően megfogalmazta a feladatokat is. Figyelembe vette, hogy a köztudat fejlődése nagyrészt az objektív gazdasági, társadalmi változások függvénye. Sok függ azonban az agitáció a propagandamunka, a tömegtájékoztatás hatékonyságától, a tudat- formálást végző oktatási, kulturális intézménjek tevékenységétől. Ezért szükségesnek tartja, hogy a párt-, ai állami irányítás, a társadalmi és tömegszervezetek, a kulturális intézmények tegyék mérlegre ez irányú munkájukat, annak szervezettségét és kapcsolatrendszerét. Alapvető feladat, hogy a szocialista közgondolkodást alakító, meggyőző politikai, ismeretbővítő munkát az osztályszemlélet következetes érvényesítésével, hatékonyabban és igényesebben végezzék. Kísérjék nagyobb figyelemmel, rugalmas elemző készséggel az ideológiai, kulturális és tömegpolitikai munkában a változó belső és külső körülményeket. Tárják fel az ellentmondásokat, és a felvetődő kérdésekre nagyobb politikai érzékenységgel reagáljanak. Legyen alapvető követelmény párttagságunkkal szemben az aktív politizálás, a határozott vélemény- nyilvánítás, a bátor kiállás, és növekedjen a pártéletben a propagandamunka súlya. Nyíltan, a közvéleményt tájékoztatva kell föllépni azokkal a jelenségekkel szemben, amelyek a közélet tisztaságának lejáratásáról, a példamutatás hiányáról tanúskodnak. A pártdokumentumok feldolgozásával együtt a döntéseket rendszeresen ültessék át a gyakorlatba, a szűkebb vagy a közvetlen környezet sajátosságai szerint. Fontos a megyén belüli különbségek feltárása, az idegenforgalom helyzetéből, az aprófalvas jellegből szár- . mázó tényezők figyelembevétele. A formalitások felszámolása jelentse egyúttal a valóságos problémák bátrabb, rugalmasabb feldolgozását. Mindez feltételezi a szövetségi politika gyakorlatának köve+kezietes megvalósítását.
