Somogyi Néplap, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-12 / 267. szám
Vállalati önállóság, fejlesztés A gazdasági szabályozók 1984. évi módosítása A gazdasági szabályozásban végrehajtott változások elősegítik az 1984. évi nép- gazdasági terv céljainak megvalósítását: kedvezőbb feltételeket teremtenek a külgazdasági egyensúly javításához, a teljesítmények növeléséhez, segítik a népgazdasági és vállalati jövedelmek közötti jobb összhang megteremtését, a felhalmozási vásárlóerő tervszerű keretek között tartását. Az intézkedések jórészt illeszkednek a gazdaságirányítás átfogó fejlesztési koncepciójához. A szabályozóváltozások a termelői árak rendszerére, a vállalati jövedelem- és keresetszabályozás egyes elemeire koncentrálódnak, nagyobb követelményeket támasztanak a vállalati tevékenység hatékonyságának javítása terén, egyes területeken szélesítik a vállalati cselekvés szabadságát, segítik a vállalatok alkalmazkodását a változó feltételekhez, A vállalati önállóság jelentős növelése a termelői árak megállapításában szükségessé teszi a rendszeres ár- ellenőrzést, és indokolt esetben szigorú szankciók alkalmazását A vállalati gazdálkodással szemben fokozottabb követelményeket támaszt az az intézkedés, hogy 1984. január 1-től a vállalatok által fizetett társadalombiztosításig járulék tíz százalékkal nő. így a költségek között emelkedik a munkaerő költségaránya és ez segíti a munkaerővel való takarékos gazdálkodást, a munka termelékenységének emelésére irányuló törekvéseket. Ugyanakkor jelentősen javítja annak feltételeit, hogy a társadalombiztosítás önfinanszírozóvá váljék. A vállalati bér- és kare- setszabáiyozási rendszer jövőre is érvényben marad, de az iparban, építőiparban és mezőgazdaságban növekedhet azoknak a vállalatoknak száma, amelyek rugalmasabb keresetszabályozást alkalmazhatnak. A tapasztalatok értékelése alapján szükség esetén kisebb kiigazításokra kerülhet sor. Űj bérszabályozási formát alkalmazhatnak azok a vállalatok, amelyek kielégítő kínálatot tudnak biztosítani termékeikből a vevők részére és így feltételezhető, hogy ez a vállalati költség- gazdálkodást és árpolitikát kedvezően befolyásolja. Ez a szabályozás megfelel a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítésére kialakított elgondolásnak. A vállalatok a meghirdetett feltételek mellett pályázhatnak ilyen bérszabályozás alkalmazására. A vállalati gazdálkodás önállóságát növeli, hogy 1984. január 1-től megváltozik a vállalati tartalékolási rendszer. Megszűnik a kötelező tartalékalap-képzés. Az önkéntes tartalékolás a vállalati elhatározás alapján történik, az adózás előtti nyereségből. Adót akkor kell fizetni, ha a vállalat érdekeltségi alapjait e forrásból egészíti ki. A nyereségtartalékot a vállalat év közben felhasználhatja fizetési helyzetének javítására is. Az új vállalati tartalékolási rendszer eredményeképp lényegesen erősödik a vállalat önállósága, egyúttal gazdálkodási és kockázati felelőssége is. A piaci viszonyokhoz is igazodó megfontolt tartalékolás elősegíti, hogy a vállalatok az esetenkénti nyereségingadozásokat saját erejükre támaszkodva ellensúlyozzák. 1984-ben változik az amortizációs rendszer is. Ennek keretében sor kerül a gépek leírási kulcsainak jelentős összevonására, az amortizációs normák egyszerűsítésére. A leírási rendszer rugalmasabbá válik, a vállalatok önálJ óan dönthetnek az előírtnál kisebb amortizáció elszámolásáról, vagyis a késleltetett leírásról. A vállalati beruházások tervszerűsége érdekében elkerülhetetlenné vált a vállalatok, szövetkezetek fejlesztési pénzforrásainak mérséklése Figyelembe véve az ez évi jelentős kifizetési többletet, 1984-ben a vállalatok és szövetkezetek fejlesztési alapjuknak egy részét kötelesek külön számlán elhelyezni, illetve az ennek megfelelő összeget zárolni. A zárolt összegnek egy részét a legfontosabb fejlesztési célokra — energiaracionalizálás, anyagfelhasználás csökkentése, hulladékok, másodlagos anyagok nagyobb hasznosítása — megvalósításának gyorsítására használják föL A gazdasági szabályozók módosításáról a jogszabályok a Magyar Közlönyben jelennek meg, 1983. november 12-én. A felügyeleti minisztériumok a változtatásokról részletesen tájékoztatják a vállalatokat. II mezőgazdasági árak és pénzügyi szabályozék 0 SOMOGYI NÉPLAP A termelési költségeket növelő áremelkedésekkel, valamint egyes támogatások megszüntetésével, illetve mérséklésével összhangban 1984-ben a mezőgazdasági termékek felvásárlási árszintje 4,4 százalékkal növekszik. Az étkezési búza és rozs ára 24 forinttal, a kukorica és az egyéb takarmánygabonafélék ára 20 forinttal emelkedik 100 kilogrammonként. Egyidejűleg megszűnik a gabona-többletterme- lési prémium. A cukorrépa ára 2 forinttal, a napraforgóé átlagosan 21 forinttal növekszik 100 kilogrammonként. Átlagosan kilogrammonként 1,40 forinttal emelkedik a vágósertés, 2,20 forinttal a vágómarha és literenként 0,55 forinttal a tehéntej ára. A mezőgazdasági termelés^ ben felhasznált fontosabb termelési eszközök és anyagok körében az ártámogatás csökkentésének következtében átlagosan 16 százalékkal emelkedik a műtrágyák mezőgazdasági beszerzési ára. A növényvédő és gyomirtó szerek beszerzési árainak egy része az importárak alakulásától függően emelkedhet. A mezőgazdasági gépekre a tervezés során 3 százalékos átlagos áremelkedéssel számoltak. A takarmányfélék mező- gazdasági beszerzési árai átlagosan a következő mértékben emelkednek: import és belföldi fehérjetakarmányok 8 százalék, kukorica és egyéb kenyérgabona (a felvásárlási áremeléssel összhangban) mintegy 5 szá- . zalék, keveréktakarmányok 6 százalék. A mezőgazdasági kisgépek fogyasztói árai — az ártámogatás 20 százalékról 10 százalékra csökkentése következtében — átlagosan 12—13 százalékkal növekednek. A kötelező tartalékalapképzés megszüntetésével kapcsolatban az 1984. elején meglévő tartalékalap egy része — a biztonsági alap állományával együtt — átcsoportosítható az önkéntes tartalékalapba, további része felhasználható az eddigi szabályozás szerinti sajátos célokra (például a korábbi gépártámogatás felének fedezésére). Az ezek után megmaradó összeget a termelőszövetkezeteknél zárolják, az állami gazdaságok pedig befizetik a költségvetésbe. A vállalati fejlesztési források mérséklésére irányuló központi intézkedések a mezőgazdaságban az alábbi sajátosságokkal érvényesülnek: — A kedvezőtlen termőhelyű és az aszály miatt 1983-ban veszteséggel záró nagyüzemek mentesülnek a fejlesztésiforrás-zárolás (elvonás) alól. — Azok a gazdaságok, amelyeknél az aszály miatt jelentősebb növénytermelési hozamkiesés és üzemi eredménycsökkenés következik be, az általánosnál kisebb mértékű forrászárolásra (elvonásra) kötelezettek. — A többi gazdaságban > zárolás (elvonás) mértéke az idein felül 11 százalék. Az említetteken túl a mezőgazdasági pénzügyi szabályozókban még a következő főbb változások következnek be. A nagyüzemek jövedelem- érdekeltségének növelésére és a társadalombiztosításijá- rulék-emelés részbeni ellen- súlyozására a jövedelemadó átlagosan 20 százalékkal mérséklődik. Egyidejűleg az átlagosnál jobb szántóterületeken gazdálkodó üzemeknél növekszik a földadó. Az energiaáremelés részbeni ellensúlyozására nyújtott átmeneti állami támogatás megszűnik. A szarvasmarha-tenyésztés állatni támogatási rendszerén belül jelentősebb változás, hogy a tejértékesítési prémium megszűnik, a tejárkiegészítés pedig literenként 1 Ft-ról 1,60 Ft-ra nő. A termelési támogatások megmaradnak, a zöldségtermelés ösztönzésére a kistermelők a síkfóliához is 40 százalékos támogatásban részesülnek. A háztáji- és kisegítő gazdaságokat sem érinti ez a szabályozás. T\ Kertésznadrágok az NDK-ba 26 ezer darab kordbársony kertésznadrágot gyárt a Lady Ruházati Szövetkezet NDK- exportra. 14 ezer darabot már kiRiáliítottak, a többit az év utolsó hónapjaiban \ iszik. A szállítást szigorú minőségellenőrzés előzi meg. Képünkön: a kész nadrágok kiváló minőségéről győződik meg az ellenőr. Több mint kétmillió forint célrészjegyre A Kaposvár és Vidéke Áfész működési területe a megyeszékhelyen kívül tíz közigazgatási egységre, a társközségekkel együtt 44 településre terjed ki. Itt él a kaposvári járás népességének több mint a fele. Az áfész önelszámoló egységeinek száma 240, közülük a bolti kiskereskedelem részaránya a legnagyobb (113). A kiskereskedelmi üzletekből 38 bolt és vendéglátó hely Kaposváron van. A szövetkezet 14 400 tagja a nagyobb összegű alaprész- jegyek révén anyagilag is egyre jobban kötődik az áfésahoz. A vidéki hálózatit orszerűsí tésre cél részjegy szervezési akciót indítottak, s az eddig befolyt összeg 2,2 millió forint Somogyjádon és Kaposváron 1-1 iskolaszövetkezetét is létrehoztak, összesen 140 taggal. Az 11975 és 1080 között végbement szervezeti változások mellett igen intenzíven fejlődött a szövetkezet, jelzi ezt, hogy 1982-re ötszörösére nőtt a bevétel és elérte az 1,3 milliárd forintot Az áfész mind a bevételt, mind az eredményességet tekintve teljesítette a VI. ötéves terv első két évére kitűzött tervét A gazdálkodása programokban, a szervezőében és a takarékos költséggazdálkoEgységes jövedelemadó Az ország több mint tízmillió állam-polgára , közül mintegy 2,5 millióan fizetnek általános jövedelem- adót, szellemi foglalkozásúak jövedelemadóját, illetve a háztáji és kisegítő gazdaságok utáni adót A jövedelemadókból származó éves költségvetési bevétel mintegy 3 milliárd forint. Az új rendelet az általános jövedelemadó es a szellemi foglalkozásúak jövedelemadójának rendszerét módosítja és egységesíti; az esetek túlnyomó többségében mérsékli az adót. A háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadója nem változik. Nem érinti az intézkedés a munkaviszonyból, a szövetkezeti tagságból származó és az ezzel azonos megítélés alá eső nyugdíjjá- rulék-köteles jövedelmeket sem. Az új adórendszer megszünteti a különböző tevékenységek révén szerzett jövedelmek eltérő mértékű adóztatását Az általános közteherviselés szellemében az adó nagysága a megszerzett jövedelemtől függ. Az adókulcsok továbbra is progresszív adózást ínnak elő, de az egyes jövedelemsávokhoz tartozó adóteher csökken, ezzel a korábbinál jóval magasabb jövedelemhatárok esetén érvényesül csak erős progresszió. Az új szabályozás szerint a foglalkozások, tevékenységfajták szerint különböző mértékű adóztatás helyett egységesen, kizárólag az összjövedelem nagysága alapján kell az adót fizetni. Ez azzal is jár, hogy a különböző forrásból származó jövedelme':?' -rvontan adózta: Az adóztatás egységes, a korábbinál kisebb tételeket tartalmazó adókulcstáblázat alapján történik. A bevételeket terhelő költségeket természetesen a tevékenységek eltérő jellegének megfelelően különböző mértékben lehet levonni. Az adó alapja (adóalap) az Így kialakított tiszta jövedelem. Mivel általában csökken az adó eddigi progressziója, az állampolgárok — magasabb árbevétel esetén is — érdekeltté vádnak abban, hogy tevékenységüket bővítsék. Kedvezőobe válik az idős kor és a munkaképesség csökkenése miatt adómentességet élvezők helyzete, mert 1984-től kezdve — a korábbiaktól eltérően — csak az évi adómentességi jövedelemhatárt (48 900 Ft) meghaladó jövedelmük után kell adózniuk. Előnyösebb az új költség- elszámolási rend is, mert az adóalap kiszámításakor — ténylegesen felmerült kiadásokon túlmenően — lehetőség nyílik meghatározott körben a tevékenység, gyakorlásához szükséges eszközök kopásának (értékcsökkenésének) költségként való elszámolására. A számos könnyítés mellett január 1-től szigorúbb következményei lesznek az adóeltitkolásnak. Az. eddigi — túlnyomó többségében szabálysértési — bírság helyett fölemelt adót állapítanak meg. Ez az adóhiány 20 százalékától 50 százalékáig terjedhet. A jövedelemadóval kapcsolatos adóhatósági hatáskörök többsége ”időkén a megyei, illetve megyed városi illetékhivatalokhoz kerül (a fővárosi kerü'etek eddigi hatásköre változatlan marad). Az átcsopor osítás a nagyobb szakértelmet igénylő feladatok jobb végrehajtását segíti elő, egyidejűleg a korszerűbb adatfeldolgozásnak, jövedelemnyilvántartásnak, az adminisztráció egyszerűsítésének a feltételeit is megteremti. Az új adókulcsok 20 ezer forintig 40 ezer forintig 60 ezer forintig 100 ezer forintig 200 ezer forintig 100 ezer forintig 600 ezer forintig ‘‘90 ezer forint felett 2 százalék 400 forint, és a 20 ezer forint fölötti rész 6 százaléka 1600 forint és a 40 ezer forint fölötti rész 10 százaléka 3600 forint, és a 60 ezer forint fölötti rész 20 százaléka 11 600 forint, és a 100 ezer forint fölötti rész 38 százaléka 49 600 forint, és a 200 ezer forint fölötti rész 50 százaléka 149 600 forint, és a 400 ezer forint fölötti rész SO százaléka 269 008 formt, és a 60(1 ezer f fölötti rész 65 százaléka dásban rejlő tartalékok féltárására rendszeresen nagj gondot fordítanak. Igen fon-» tosnak tartják az anyagi érdekeltség lehető legszélesebb körben való alkalmazását^ Énre lehetőséget nyújt a szer« zőciéses üzemeltetés beveze-4 tése, illetve kiterjesztése >A Az új üzemelési forma kea* dete óta egy esztendő telt e> s az edd'gi tapasztalatok ál« tálában jók. öltöztetőnőt és fiatal festőszakmunkást keresünk diszletfestönek Jelentkezni a műszaki vezetőnél. Csiky Gergely Színház (235047) A Kaposvári Ruhagyár fölvesz felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező férfi munkaerőt energetikusi munkakörbe. Jelentkezni a vállalat üzemfenntartási osztályán lehet. (81883) EIVRT Elektroncsögyár jó kereseti lehetőséggel fölvesz — gépész és — villamos ÜZEMMÉRNÖKÖKET, MÉRNÖKÖKET — gyártmányfejlesztői, — gyártmányszerkesztői, — gyártástechnológusi munkakörökbe. Jelentkezés: a gyár főtechnológusánál. Telefon: Kaposvár, 12-280/16 mellék. (81783)
