Somogyi Néplap, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-06 / 263. szám
Rólatok, értetek, nektek Tudod-e? „Olvastad az ezeregyéjszaka meséit? A nagy írók már több évszázada megálmodtak a holnapot. Tengeralattjárókról írtak, léghajókon utaztatták hőseiket. Azóta az álmok, a mesék szinte hihetetlen történetei valósággá váltak... A technika, a tudomány — a mosógéptől az űrhajóig — az emberért van. De ha nem tudunk a gépekkel bánni, bajt is okozhatnak ...” — többek között ezek a gondolatok olvashatók Kovács Klára Tudod-e című szép kivitelű, színes, rajzos könyvében, amely a Szak- szervezetek Országos Tanácsa az Állami Biztosító, a Művelődési Minisztérium, a Magyar Villamos Művek Tröszt, a Magyar Vöröskereszt és az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács segítségével készüli számotokra. A mai valóságról szokj rajzos mese harminckét történetet mond el olyan tanácscsal, melyet minden 7—10 éves kisgyereknek tudni kell, és még inkább saját érdekében be kell tartani. Sajnálatos és szomorú képet mutatnak a gyermekbaieseti staTízentúü riporterek Ha az osztály hajótörést szenvedne az óceánon, ki kit venne íöl a mentőcsónakjába? Kik azok, akike« senki sem segítene és miért pont ők ? Miről álmodnak a gyerekek éjszaka és miről napközben? Ki számít ma „jó fejnek”? Tekintélye van-e Bari Károly Á kisbéreid vásár Jöjj ide, kicsi kacsa, tas, tas, kis csacsi te is ide baktass! Szállj ide, fülemüle, röppenj, kis tücsök te is ide szökkenj! Mind ide, akire a nap süt! Mit vesz a csigabiga?! Fésűt! Tar feje ide-oda ingái zsendül a feje hegyén két szál. Csárrog a kiberekt csóka: Jő ez a csigabiga-móka! Zúgnak a kibereki varjak: Nem haj ez, csigabiga! Szarvak! Hullik'a csigabiga könnye: tar feje ragyog a tükörbe. Mert amire a zsivajgás megszűnt, még az a szarvacska is eltűnt! Siófoki munkahelyre vil lanymotor-tekercselesben jártas VILLANYSZEREIÉT, továbbá LAKATOSOKAT, ESZTERGÁLYOSOKAT, CIPÉSZEKET és színes technikában jártas FÉNYKÉPÉSZT és . LABORÁNST keres felvételre a Sió Ipari Szövetkezet, Siófok, Fő u. 83. Telefon: 10-492 (68326) tásaik körében a kitűnő tanulóknak? Miit tennék, ha tanár volnék? Ilyen és hasonló komoly kérdésekre keresték a választ már az első foglalkozáson a kaposvári II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában e héten alakuK újságírószakkör tí- zentúli riporterjelöltjei. A komoly viták mellett persze már első alkalommal is tanújelét adták, hogy nincsenek híján a borsos diák- humornak sem. Ha a helyesírás még nem is erőssége mindegyiküknek, máris készen álltak, hogy „összemérjék tollaikat”. A következő hetekben megismerkednek majd az újságírói műfajokkal és a lapkészítés fortélyaival is. Nyomon követik, hogyan válik a kéziratlapokból újság. Elhatározták, hogy a szerzett ismereteket egy iskolaújság megjelentetéseben kamatoztatják. Valamennyiüket föllelkesítette ez a lehetőség, s nagy kedvet éreznek hozzá, hogy írjanak önmagukról, önmaguknak. Akad köztük, aki máris kritikai élű cikkekre készül, arról, hogyan lehetne az iskolai ünnepségeket élőbbé, a gyerekek számára is vonzóbbá tenni. Szó sincs persze most még arról, hogy bármelyikük is újságírónak készülne. Ha csupán értőbb újságolvasókká válnak, s ha a fogalmazás dolgozatok javításakor irodalomtanárnőjük eredetibb, színesebb írásokat talál, a szakkör máris elérte célját. Sok sikert tízentúlí kollégák ! tisztítók Tavaly az óvodai, többnyire játszótéri balesetek száma 2723 volt, csaknem huszonhétezer gyermek szenvedett sérülést az iskolákban, sportolás, játék, kirándulás közben mintegy negyvenezer baleset történt. A kisgyerekek nem érzékelik a Veszc-lyt. Nem gondolnak arra, ha kinyitják a forró vizes csapot, leforrázhatják magukat, nem tudják, milyen veszélyes lecsúszni a lépcsőkorláton, erdei kiránduláson eszükbe sem jut, hogy a szép, színes bogyók mérgezők is lehetnek. S ha nem szerez tudomást ezekről a veszélyekről, megeshet. idővel túl nagy árat kell érte fizetni. A kisgyereknek, a családnak, a pedagógusoknak, mindnyájunknak legfőbb közös érdeke, hogy megelőzzük a gyermek- tragédiákat. Ez a most megjelent kiadvány Elek Lívia bűbájosán kedves rajzaival | jól segítheti a cél elérését Kedves gyerekek, a figyelmetekbe ajánljuk ezt a szép kiadványt, jó olvasást szórakozást kívánunk, abban bízva, ha elolvassátok, a kérdésre : Tudod-e? azt válaszoljátok: Tudom — és vigyázok! UGRÓISKOLA Sokszor halljátok a jó magasugróról, a ruganyos kapusról, jók a „rugói”, milyen ruganyosak az izmai. Ti is elérhetitek, ha az alábbi játékokat, gyakorlatokat, ruganyossági versenyeket végigcsináljátok. A versenyzés történhet egyénileg, pontszám alapján, de játszhatók párosán, s ha sokan vagytok, csapatonként is. Ezen játékok, versenyek előtt kötelező a bemelegítés. mert a megpihent izom hirtelen terhelése ránduláshoz, izomszakadáshoz vezethet! Bemelegítő játékok Előbb szökdelés bal lábon, utána jobb lábon. Már ezt is lehet versenv&zerüen játszani. Például: szökdelés időre, ki bírja tovább. Vagy úgy, hogy egy bizonyos távon ki tud gyorsabban áthaladni,égy lábon ugrálva. Eri követheti a páros lábon szökdeíés, szintén versenyszerűen. Ugróiskoia A bemelegítés után, égy régi ismert játékot jászthat- tok, az ugróiskólát, ahol a TUDOD-E hogy történelmi emlékhellyé nyilvánították a somogyvári Kupavárhegyet, ahol sikerült feltárni a Szt. László alapította kolostort és bazilikát, amely egy évszázadon át őrizte a király hamvait. Hazánkban Ópusztaszer és Mohács után ez a harmadik történelmi emlékhely. ... hogy az idén a vándormadarak közül hazánkból először a gyurgyalagok indultak el téli szállásukra a Balkanra és a Földközi tenger mellékére. ... hogy a legtisztább lakásokban is nyüzsögnek a baktériumok, ám a kutatók kiderítették, hogy elosztásuk korántsem egyenletes. Azokban a helyiségekben tanyázik a legtöbb, ahol vizet használnak. ... hogy az ókor legnagyobb három kultúrája volt a mezopotámiai, az egyiptomi és az Indus-völgyi. Elszakadt láncszemek Ha az elszakadt láncszemeket helyes sorrendben egymás mellé fűzitek, a betűpárotót összeolvasva egy közmondást kaptok megfejtésül. Hogy szól a közmondás? (A pontos válasz a 14. oldalon.) A világító hal Olasz népmese Volt egyszer egy öregember, a fiai korán elhaltak, a feleségével tengette életét, de ő is öreg és beteges volt. Mindennap eljárt az erdőbe fát szedni, a rozsét eladta, hogy kenyeret vehessen, legyen legalább mit enni. Egyik nap, amikor ment az erdőben siránkozva, szem betalálkozott egy hosszú szakálla emberrel, aki azt mondta neki: — Ismerem gondodat-bajodat, segítek rajtád. Fogd ezt az erszényt száz dukáttal. Az öregember fogta az erszényt, alig hitt a szem,ériek. Mire feleszmélt, a hosszú szakállú már eltűnt. Az öregember hazatért és elrejtette a száz dukátot a trágyadombban, nem szólt a feleségének egy szót sem róla. — Ha megmondom, hamar a végére jár ... Másnap elment az erdőre, mint mindig. Este szépen terítet asztalt talált otthon. — Miből vetted ezt a sok finomságot? — kérdezte rosszat sejtve. — Eladtam a trágyát — válaszolta a felesége. — Szerencsétlen! Száz dukátot rejtettem el benne! Másnap az öregember az erdőben járva nagyobbakat sóhajtott, mint bármikor. És ismét találkozott a hosszú szakallú emberrel. — Tudok a szerencsétlenségedről — mondta. — Nyugodj meg, itt van még száz dukát. Most az öregember a hamuhalom alá rejtette a pénzt. A felesége másnap eladta a hamut és megterítette az asztal t. Amikor az öregember hazatért és megtudta, egy falat sem ment le a torkán: a haját tépve feküdt le aludni. Másnap sírdogált az erdőben, amikor ismét elétop- pant a hosszú szakállú. — Most már nem adok több pénzt. De itt van huszonnégy béka, add el, az árán vegyél egy halat, a legszebbet, amit csak találsz. Az öregember eladta a békákat és vásárolt egy halat. Éjszaka észrevette, hogy világit: olyan nagy fénnyel, hogy beragyogta az egész környéket. Ahogy a kezében tartotta, mintha lámpás lett volna. Este kirakta az ablak elé a hűvösre. Koromsötét, viharos éjszaka volt. A halászok a nyílt tengeren voltak, s nem találták hazafelé az utat a hullámok között. Meglátva a fényt az ablakban, az iránt eveztek és megmenekültek. Megosztották az öreggel a zsákmányt és egyezséget kötöttek: ha minden éjjel az ablakba teszi azt a halat, megosztoznak az éjszakai fogáson. Így is tettek, és a jó öreg nem ismert többé ínséget megrajzolt ábrákban különböző feladatokat kell elvégezni. S amikor már jól bemelegedtek az izmok, jöhetnek a versenyek. Helyből távolugrás Jelöljetek ki egy alapvonalat (lehetőleg kemény talajon), és a mögötte lévő részt (ha lehet, homokos talajt) 50 centiméterenként egészen 5 méterig vonaikázzátok be (1. számú rajz). Ezután kezdődhet a verseny. Mindenkinek öt kísérlete van. Aki az alapvonalon belép, annak nem érvényes az ugrása. A talaj-' ra érkezéskor pedig testének utolsó nyomától visszafelé leveri a lécét, háromszor javíthat. Aki azutan sem jut át a léc felett, az kiesik. Csapatversenynél az összes verseny^ eredményét kell ösz- szeadtti (2. számú rajz). Helyből hármas páros lábbal Annyiban tér el az igazi • hármasugrástól, hogy' itt végig, mindháromszor páros lábon keli ugrani, és a harmadik után elrugaszkodni. Mérni az alapvonaltól kell a negyedik ugrás leghátsó nyomáig. (Esetleg a kéz vagy a test nyomáig, ha valaki hátraesik!) Győztes lehet az, akinek az összeredménye a mérjetek le a távolságot az alapvonalig. (Az őt ugrás eredményét össze is lehet adni. De úgy is lehet számolná, hogy az győz, aki a legnagyobbat ugrotta. Helyből magasugrás Hasonlóan szervezzétek, mint a távolugrást, de itt az alapvonal mögé két ugróáll- vány közé tegyetek egy ugrólécet keresztbe. A magasságot 50 centiméterenként emeljétek! Fontos: az ugró- lécet úgy helyezzétek el, hogy ha valaki beleakad, akkor a léc is essen le! (Különben baleset történhet!) Itt is szervezhettek csapat- versenyt és egyénit is. Aki legmagasabb, vagy az, aki a leghosszabbat ugorja. Mindenkinek öt kísérlete van (3. számú rajz). Fej-röplabda A versenyek után levezetésül a fej-röplabdát ajánlom A pályát a játékosok száma túl függően jelöljétek ki. Fejmagasságban feszítsetek ki egy hálót. A szabályok megegyeznek a röplabdáéval, de a labdát csak fejjel lehet érinteni és továbbít tani. Ehhez a játékhoz jól segítenek a már bemelegített izmok, a jól megdolgozott „rugók". H. M. ÉPÍTŐMESTERI építésvezetőt művezetői, anyagbeszerzőt valamint ÉPÜLETGÉPÉSZ anyagbeszerzőt fölvesz a Kaposmérői Építőipari Szövetkezet Követelmény: építésvezetőnél felsőfokú, művezetőnél legalább középfokú végzettség a szakiránynak megfelelően, vagy szakmunkás-bizonyítvány és művezetői vizsga, anyagbeszerzőnél megfelelő szakvizsga és legalább 5 éves szakmai gyakorlat Jelentkezés központunkban Kapos mérő, Rákóczi a. 78. a személyzeti vezetőnél, (81864) A DÉL-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI ÉPÍTŐ VÁLLALAT keres — közgazdasági egyetemi végzettséggel, gyakorlattal rendelkező dolgozót ellenőrzési csoportvezetői beosztásba; — Pollack Mihály Műszaki Főiskola vízgazd. Intézetében vagy mélyépítő szakon végzett dolgozókat szervező, valamint belső ellenőri beosztásba; — okleveles építő- vagy vízépítő mérnököt műszaki tervezési csoportvezetői beosztásba, valamint műszaki fejlesztési munkakörbe; — üzemmérnöki végzettséggel szerződéskötői munkakörbe; — vízügyi vagy építőipar) szakközépiskolai végzettséggel anyagvizsgálói munkakörbe. Jelentkezni írásban, részletes önéletrajzzal lehet DÉLVIÉP, Kaposvár, Tóth Lajos u. 6. szám alatt a személyzeti és oktatási osztályon. (81762) gyermekeknek
