Somogyi Néplap, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-30 / 282. szám
A ltomért Kozma utcai gyáregységében készülnek az általános iskolák biológiai és földrajzi oktatásához a taneszközök. Az oktatási eszközök — a földgömbtől az állatcsont vázakig — folyamatosan kerülnek az iskolákba. Képünkön: festik a domborzati térkép- modeJleke*. . Á Bánk bán kritikai kiadásban Szovjet est a televízióban Hagyomány már, hogy az év utolsó heteiben szovjet estre invitálja nézőit a Magyar Televízió. A programra ezúttal ma, a 2-es csatornán kerül sor. Az est első részié — 16.30-tól a tv- hír&dő első kiadásáig — elsősorban a kLsfilmek kedvelőinek érdeklődésére tart számot, hiszen természet-, dokumentum-, rajz- és bábfilmek váltogatják egymást az összeállításban. A több mint hatórás program nyitó műsora Oroszország dalait, táncait mutatja be a nézőknek, akik olyan hagyományos sportágakkal is megismerkedhetnek a továbbiakban, mint a vasgyúróik, íjászok vetélkedője, a rénszarvas befogása. Képzeletbeli sétára induLhaitnalk a hazai tv-nézőik a szovjet főváros ódon negyedébe, az Arbatra, kirándulhatunk Nyugat-Szábériába, s hajóval utazhatnak a Szovjetunió egyik legnagyobb folyóján, a Volgán. A két félév az űrben című ismeretterjesztő filmben Valerij Rjumta űrhajós kalauzolja majd az űrsétán az érdeklődőiket A legkisebbekről sem feledkeztek meg a műsor szerkesztői: a gyerekek számára báb- és rajzfilmekből készítettek összeállítást. Portréfilm mutatja be a magyar tv-mézőknek a népszerű Ju- rij bohócot — Jurij Nyiíeu- lint. Az est főműsora a Beszélgetések holdvilágnál című tv-falm lesz: a Magyarországon is kedvelt, fiatalon elhunyt Vaszádij Suksim novellái nyomán, a moszkvai Kis Színház előadásán forgatott film egy falu köznapi embereinek életét ábrázolja: nálunk is ismerős figurák mindennapi konfliktusait mutatja be. A program a Garanjan— Kuznyecov duó dzsesszműsorával búcsúzik: az országhatárokon túl is ismert kettős legutóbb tavaly, a XIV. prágai nemzetközi dzsessz- fesztiváüon aratott nagy sikert. A szovjet est két háziasszonya: Inna J email ova és Endrei Judit. Egy lány a havas A követasző napokban tóbbsiziör találkozóim Béta bácsival, akinek nyugodtan elmondhatom, hogy a Magyar Nemzet munkatársa voltam és tulaj daruképpen katonaszökevény vagyok. Ö ugyan nem sokat mond magáiról, de érzem, jóindulatú, tisztességes ember. A Jegsizivesiebben vele vagyak; ha ideje van, mert legalább őszintén beszélhetek valtakivel. S az egyik kara délután* amikor éppen tűzszünet van, együtt megyünk ki aiz utcáira levegőim. Hull a hó és csend warn. Már a Vigadó élőrtt sétálunk. Tépett, sebzett a Duna-ipart, de beborítja a hó. A Hanigli kioszk előtt áilló ágyú körül egyetlen katona sincs. Lesétóliuiruk a lejárón a partra. Ilyen csendes órában az ember még arra is mer gondolni, hogy talán túléli az egészet. Aztán egyszerre. .. iszonyattal meredünk a rakpart peremére. Véres ember- hatom fekszik a hóban. A szállongó pelyhek befödik a tetemeket. Cipő nélkül, némelyik harisnya nélkül fekszik a hóban, hátracsuklott fejjel, csapzott hajjal. Talán negyvenen is vaunak. Egy Féltucat könyvújdonsággal jelentkezik az Akadémiai Könyvkiadó a téli könyvvásárra. Először jelenik meg kritikai kiadásban Katona József Bánk bánja, amelyet Orosz László rendezett sajtó alá. A kötet tartalmazza a dráma első kidolgozását, amelyet a fennmaradt kézirat alapján közöl, helyesbítve az eddigi kiadások több helytelen olvasatát, valamint a második kidolgozását, amely — kézirat hiányában — az 1850-ban megjelent első kiadást követte. A sajtó alá rendező jegyzet- anyagában tájékoztatást ad a dráma kiadásairól, fordításairól, színpadi szövegeiről, feldolgozásairól. Ismerteti a ' mű keletkezésének történetét, összehasonlítja az első és második kidolgozást. Elemzi a Bánk bán mindkét változatának nyelvét, verselését, helyesírását Foglalkozik történelmi forrásaival és irodalmi mintáival, összeállítást közöl azokból a szövegekből, amelyek fordítását Katona beillesztette művébe, összefoglalja a drámai cselekvés Duna-parton ősz hajú öregember a legszélsőt tőle jobbra öregasszonyok és süldő kislányok Egy kisfiú félineosiúsizotit dááíksap- kiáiban. És a hallottak gyűrűjében most felül egy alak és merev, hisztérikusan tágra nyílt szemmel néz ránk. Egy élő. Szánté egyszerire ugrunk oda a sébesült lányhoz; s a következő pereiben mór visz- szülk is a szálloda félé. Persze nem a főbejárathoz, hanem a Mária Vaftéria utcai személyzeti ajtóhoz. Közben eszembe jutnak a sor1 tüzek- Azok a rövid, pergő sorozatok, amelyekről azt hittem, hogy szerves részei a haircnak. Az alagsori lépcsőfordulóban elibénk tűnik Müller testvér szesamájnoros, buta arca. Ismerős bizalmassággal köszön. Aztán kérdez: — Hát ez kicsoda? — Egy ismerősöm — mondom számomra is vámatlan magabiztossággal. — Kenyérért ment a környékre, és egy eltévedt golyó... Béla bácsi javaslatára Ho- moródy doktorhoz megyünk, aki — uánt később megtuidejére és helyszínére, továbbá a szereplőkre vonatkozó kutatási eredményeket, majd a mű szövegének sorrendjében haladva összegezi az egyes részletek forrásaival, értei mezásével kapcsolatos ismereteket és véleményeket. Szövegkritikai vizsgálat és a Bánk bán irodalmi és színpadi fogadtatásáról és utóéletéről szóló fejezet zárja a kötetet A Bibliotheca Hungarica Antiqua sorozat legújabb köteteként adta közre az Akadémiai Kiadó fakszimile kiadásban Huszár Gál A keresztyéni gyülekezetben való isteni dicséretek és Kálmán- osehi Márton Reggeli éneklések című művét. Üjfalvi Imre 1602-ben jelentette meg a magyar nyelvű énekeskönyvek első kis bibliográfiáját. Ebben található Huszár Gál Énekeskönyve és Kálmáncsehi Márton Reggeli éneklése. Mintegy 400 évig eredménytelenül kutattak e művek után, egyetlen példányra sem sikerült rátalálni, pedig a XVI. századi magyar irodalom történetének dem — talán a szálloda egyik legmagán yosabb embere. A doktor hon,vódiorvos.- ként lépett le a frontról. Nála nemigen kapogmalk, ő se naigycn. hí rész teli, hogy orvos. Amikor belépünk a szobájába* meghökkentem lép egyet hátoia. A lány most szólal mag először: — Mi* asánáftniak vetem? Ne öljenek meg! Ne öljenek meg... — mt taüáültuk eat a lányt a parton — próbáljuk elmagyarázni —, éjszaka lőtték te őket. Segítenie kéül — No rendiben van, mit magyaráz annyit! — int le bennünket a doktor. És már vitzsgáilja is a sebesült lányt. És közben félhangosan morog: — Ne öljenek meg... A kutya istenit, hát azt hasak, hogy már mindieniid gyilkos éhben a megveszett országban? Hogy nincs iitt emberség, csak soirtűz, meg sárga csillag; meg ssaögesdrót? Persze, hogy vannak itt emberek! Csák gyámoltalanok! — No, maga mit néz — morog rám. — Persze, hogy gyámod tailamofc vagyunk, máinkét is beleértve. Nem kellett voflna már régen a pokolba zavarná eat a pár gyilkost? De mit csináltam én? Megszoktam és dekikolok, és néha még azt is hiszem, hagy hős vagyok. A fene aki magette aa. ilyen hősiességet! Ezeket a disznókat ütni kellene, csak nincs; aki üsse őket! No, adja ide hamar azt a gézt! Nean azt, a másikat! A Duma-partról megmentett fiatat lány pillanatnyilag biztonságba« volt. De a nyiismerete szempontjából mindkét munka rendkívül fontosnak ígérkezett. Végül 1975-ben a stuttgarti I-andes- bibliothekben sikerült az Űj falvi által leírt két munkát teljesen ép példányban fölfedezni. A száz éve született Kós Károlynak állít emléket Pál Balázs az Architektúra-sorozatban megjelent kötetével. Kós Károly kivételes alkotó egyéniség volt: friss diplomával úgy lépett ki 1907-ben a Műegyetem kapuján, hogy a század eleji magyar építészetnek máris egyik legjelentősebb alakja volt. A könyvben Kós építészeti grafikáit és szakírásait is felhasználta a szerző az építész bemutatására. Dömötör Tekla Naptári ünnepek — népi színjátszás című könyvében a naptári ünnepekhez fűződő magyar ünnepi szokások és a népi színjátszás történeti fejlődését rekonstruálja az írott források és a művészeti emlékek nyomán, a kezdetektől egészein a tudatos néprajzi gyűjtés megindulásáig. las MüHer gyanakodott. Tudtam ezt én is; Béla bácsi ist — Valamit terma kéffl.... — Vám pisztolya? — kérdezte tőlem a szerelő. — Nincs, sajnos nincs. — No nem baj, majd saer- zefc egyet. Ami a köveftaecső negyven- nyolc órában törtérit, azt Béta. bácsi mondta et nekem. — Jó magyar ember mágia? — kérdezte Béta bácsit a nyiflas. — Miért ne lennék? — Akkor segítenie keltene. Ez fontos nemzeti ügy, teet- vér. A népünk meigironitásáxa törő zsidóság ügynökeinek, a boflisaviiata, plutokrata kút- ntóngezőkrieik megíékezésióről vtam szó. Ériti? — Mér hogyne érteném! — Na látja! Szóval az az érzékem, hogy valami zsidó lányt rejtegetnek a szállodában. Néazren utána. Jelentse, itt van-e még a háziban? Aztán majd este intézkedem, és elintezaük az egész társaságot! Világqp? — Hált persze! Délután négykor Müller újra jött Annáikor össze talál- kozott Béla bácsival; az izgatottam súgta a fülébe: — Jó lenne, ha most kijönne vélem az utcáira! Mondanék válamdt, de nem itt — Na, szóval mi* akar mondani? A pisztoly egyetlenegyet dönreht Ki törődött egy pisztolylövéssel Budapesten akkoriban ? (Folytatjuk.) Kis tragédiák Takács Tamara és Jandó Jenő hangversenye Kaposváron Ritkán jegyezhette fel a krónikás az utóbbi években, hogy egy kamarakoncert közönsége zsúfolásig megtöltötte volna a megyei könyvtár előadótermét, hétfőn este azonban ez történt. S a publikumot ezúttal nem csalta meg a „szimata”. Takács Tamara és Jandó Jenő hangversenye ugyanis — miként a népszerű művószházaspár- nak a legtöbb fellépése — kiemelkedő élményt adott a legigényesebb hallgatóknak is. Holott egyikük sem törekedett arra, hogy különösen népszerű alkotások műsorra tűzésével érjen el olcsó sikert. Operaházunk tehetséges fiatal mezzoszopránja Vivaldi nálunk kevéssé ismert operája, a Griselda egyik áriájának előadásával kezdte programját kissé nehézkesen, és — talán az enyhe rekedtség okán — feltűnően lebegő magas hangokkal, ám hamarosan magára talált. Henry Purcell: Dido és Aeneas című zenedrámájának zárójelenetében már telt, tiszta hanggal, világos dallamvezetéssel, bár helyenként a kompozícióhoz nem illő romantikus érzel- mességgel érzékeltette a magára maradt királynő végtelen szomorúságát. Sűrű drámaiság jellemezte egy — ugyancsak a szerelmi bánat hangulatát felidéző — Mo- za,rt-hangversenyária interpretációját, s nagyszerű énektechnikai, egyszersmind színészi teljesítmény volt a Figaro házassága kedvelt Cherubln-áriájának tolmácsolása, bár e darabot nem testes mezzoszopránra, hanem karcsú, lírai szopránra írta a salzburgi mester. Rendkívüli élményt adott Takács Tamara értelmezésében Robert Schumann: Asz- szonyszerelem, asszonysors című dalciklusa. Az Adalbert von Chamisso költeményeire készített féltucatnyi kompozícióban megfogalmazott érzelemviiág — a fruska boldog szerelme, az esküvőre készülődés örömteli feszültsége, a gyermekvárás és a gyermekápolás minden mással pótolhatatlan szépsége, az imádott férfi elvesztése és a magány szörnyű érzése — a dalirodalomban kevésbé jártas operaénekeseket talán tévútra, a színpadias „túljátszás” irányába vihette volna, vendégünk azonban beérte a dramaturgiai folyamatokra utaló apró jelzésekkel, beérte azzal, hogy — a német daliroda- lotn előadásának legnemesebb hagyományai szerint — hangszínének, hangkarakterének változtatásival érjen el drámai hatást. Ami a „Seit ich ihn gesehen .. kamaszlányos lágyságától a „Du hast mir den ersten Schmerz getan ..síri szomorúságáig történt, a daléneklésnek olyan csúcsa, melynek megmászására csak igazán jelentős előadóművészek képesek. Külön méltatást érdemelnének Jandó Jenő zongora- kísérői erényei, ám helyszűke miatt hadd szóljunk itt csupán a világjáró pianista önálló műsoráról! Mozartnak a párizsi korszakban keletkezett B-dúr szonátájának interpretálása a szó szoros értelmében meghökkentette az alaposan fülelő hallgatót Korántsem volt olyan sima, könnyed és gondtalan, ahogyan a közönség felületesebb része talán elvárta volna a köztudatban élő hamis Mozart-kép alapján: a dinamikai szélsőségek kiaknázásával, az egymást követő plánok és forték hangsúlyozásával, a dallamvonalat látszatra megtörő megállásokkal még a vidámnak hitt harmadik tétel hatalmas ká- denciájába is haláltánc-jel- leget csempészett Jandó, ugyanúgy, mint a két megelőző részbe, szinte előlegezve azt a csöppet sem kiegyensúlyozott érzelmi állapotot, mely jó tíz esztendővel később jellemezte Mozartot, a Don Giovanni, a d-moll zongoraverseny, az 550. számú g-moll szimfónia, vagy a Rekviem beteg és kiábrándult szerzőjét Liszt grandiózus E-dúr polonézé- bem és a kor népies műdalaira írt tizenkettedik magyar rapszódiában is felitűnt Jandó erős vonzalma a drámai kifejezésmódhoz. Nem elegáns udvari táncdallamot hallottunk, nem is Bihari János, Egressy Béni vagy Rózsavölgyi Márk dalocskáinak bravúros és üres utánérzéseit, hanem — elsősorban a forte középrészekben — félelmet ébresztő, az emberi érzelmek kiszámíthatatlanságát megörökítő drámát, egy olyan tudatos művész tolmácsolásában, akinél a tökéletes technika nem öncél, nem a sznobok vastapsénak kivívására alkalmas eszköz, hanem mindenkor a drámai kifejezés alázatos szolgája. Lengyel András Főfoglalkozásban csinálják Hivatása: nevelőszülő A hivatásos nevelőszülői hálózat fejlesztését tervezi a Művelődési Minisztérium — tájékoztatták az MTI munkatársát a tárca illetékesei. Egyebek között elmondták.: elóészítenek egy jogszabályt, amely szerint több állami gondozott gyermek nevelését vállaló szülők főfoglalkozásként végezhetik e társadalmilag rendkívül fontos tevékenységet A minisztériumi elképzelés szerint a jelenlegi nevelőszülői hálózat rendszerének fenntartása mellett azok a szülők, akik hivatásul választják az állami gondozott gyermekek nevelését, jogilag ugyanolyan munka- viszonyban állnak majd, mint más állami vállalatok dolgozói. A gyermek- és ifjúságvédelem kialakult rendszere napjainkban lényegében két részre osztható: a megelőzésre és az állami gondoskodás különböző formáira, illetve ezek intézményrendszerére Az utóbbiak között a szakemberek szerint kiemelt szerepe van a nevelőszülői hálózatnak. A tapasztalatok szerint a nevelőszülőkhöz került gyermekek többsége igazi, családtaggá válik, számos esetben tartós érzelmi kapcsolat alakult ki, amelyet gyakran' örökbefogadás követ. A családi közösségben nevelkedett fiatal élet- és pályakezdése is sokkal könnyebb, mint az. állami gondozásban nagykorúvá vált társaié. ‘ Az űj hivatásos nevelőszülői hálózat kialakítására a kísérletek már megindultak. eJlenleg Budapesten két, a jövő évben pedig minden megyében több család iőhi- vatás&ként, munkaviszonyban végzi majd az állami gondozott gyermekek nevelését A szakemberek szerint az új rendszer megoldást nyújt majd a kialakult intézményhálózat egyik legnagyobb gondjára is: a testvéreket a jövőben nem kell elszakítani egymástól. A hivatásos nevelőszülők helyzetét rendező, most formálódó jogszabály várhatóan a jövő évben jelenik meg.