Somogyi Néplap, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-23 / 276. szám

Néprajzi gasztronómia Terülj, asztalkám! Jog/ tanácsok Módosították a földek haszonbérbe adására vonatkozó rendelkezéseket Sokat beszélünk az egész­séges táplálkozásrói, melyhez útmutatást ad a kiadványok sokasága. A legújabbak kö­zül Végh Antal most megje­lent könyve, a Terülj, asztal­kám ! azonban nem éppen diétás ínyencség. Régi szat­mári ételekkel ismerteti meg az olvasóit, miközben sznne- sen-é<rdekesem -mutatja be szülőfaluját, Majtist, az otta­ni embereket, szokásokat. Néprajzi körtet, vagy sza­kácskönyv? Tulajdonképpen mindkettő. Ugyanakkor rég elfelejtett, a tájegységben használatos szavak szótára is. Közismert étel a puliszka, melyet régen csak a legsze­gényebbek készítettek. Ették a túrós, lekváros, káposztás, juhtúrós változatát. Sót, fi­nom eledel a libás puliszka is: a puliszkát zsíros tányé­rom ellapítják. Megszórják sült lfoatepertövel, májjal és sült vérrel. A tészták közül még ma is a túrós lepény a legnép­szerűbb. Ezt bizony dagasz­tani kedl, de friss túróival töltve, kaporra] meghintve, te jfö lösen fenséges étel 'Akárcsak az aranygaluska. A túrós galuska házádag gyúrt métáit fészta, melyet túréval kevernek el, tej főin, rcalon- nát tesztnek rá. A szatmári töltött káposzta jelentősebb étek. Fél kiló friss darált disznóhús, negyed kiló rizs, só, bors, hagyma, tejföl, liszt, édeskáposzta kell hozzá. A legjobb káposzta kemencében £ó, cserépedényben. Mártás nélkül a szatmári vasárnapi ebéd, de főként a karácsonyi húsvéti — elkép­zelhetetlen. Régen nem egy­két kanállal tettek belőle a J húsra, hanem egy egész mélytányérral ették. A birs- a 1,marná-táshoz a gyümölcsöt megfőzik., lisztből, tojássár­gájából tejfölből álló haba­rást kevernek hozzá. Főtt krumplival és baromfihússal eszik. Végh Antal »jó ízű” köte­tét már a kilenc éven felüli gyermekeknek is ajánlja. A könyvhöz a színes fotókat a Néprajzi Múzeum anyagából,' illetve Gergely Sándor és Kékesdy Károly képeiből válogatták.- Két jogszabály — minisz­tertanácsi rendelet, illetve a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter rendelete — módosította a földek haszon­bérbe adására vonatkozó elő­írásokat. Mindkét jogszabály életbe lépett azzal a megkö­téssel azonban, hogy a ha­szonbérleti díjra vonatkozó új rendelkezéseket csak 19S4. január 1. után lehet alkal­mazni. A módosított rendelkezések amellett, hogy több korábbi szabályt változatlanul hagy­tak, lényegesen kedvezőbb feltételeket teremtettek az ál­lampolgárok számára a nagyúzemileg nem hasznosít­ható állami és termelőszövet­kezeti földek hasznosításához. A községi és a város« ta­nácsok a kezelésükben lévő, állami tulajdonban álló, nagyüzemi módon nem hasz­nosítható földjeiket területi korlátozás és hatósági enge­dély nélkül haszonbérbe ad­hatják az állampolgároknak. Az ilyen külterületi és- zárt­kerti földeket általában idő­beli ' korlátozás nélkül lehet haszonbérbe adni. Más a helyzet a belterüle­ti földeknél, valamint az or­szágos jelentőségű üdülőterü­lettel rendelkező városok es községek területén lévő zárt­kerti földeknél. A belterü­leti földeket ugyanis -legfel­jebb öt évre, az országos je­lentőségű üdülőterülettel ren­delkező településeken lévő zártkerti földeket pedig leg­feljebb 10 évre lehet ha­szonbérbe adni. A haszonbér­lők védelmét biztosítja vi- szonit az a rendelkezés, hogy a bérleti szerződés lejártakor — amennyiben a területre valamilyen közérdekű célra nincsen szükség — az új ha­szonbérleti szerződést újból, velük kell megkötni. A rendelet részletesen is­merteti a haszonbér nagysá­gát a különféle művelésá ágak esetében. A belterületi földeknél a haszon-bér össze­ge 1064. január 1-től emel­kedik, ennek oka egyrészt, hogy a belterület elsősorban építési célokat szoigal, más­részt, hogy többnyire a bel­területen van lehetőség az intenzív gazdálkodásira. A rendelet asz itteni haszonbé­reket is meghatározza. Az új rendelkezések közül — a haszonbérlők termelési biztonságának fokozása szempontjából — nagyon lé­nyeges, h-ogy a haszonbérlő az általa jogszerűen (enge­déllyel) létesített hasznos beruházásait (épületet, ültet­vényt) másik állampolgárnak — térítés ellenében is — át­engedheti. Ebben az esetben az új haszonbérbe adó ta­nács a ^ áitvevő személlyel köteles ^30 napon belül a ha­szonbérleti szerződést meg­kötni. Az állami gazdaságok a ke­zelésükben lévő, nagyüzemi- leg nem hasznosítható külte­rületi és zártkerti földet to­vábbra is legfeljebb 16 év­re, ültetvénytelepítés esetén legfeljebb 25 évre adhatják haszon-bérbe, ezek a rendel­kezések nem - változtak. Az említett földeket a termelő- szövetkezesek időbeli korlá­tozás nélkül adhatják ha­szonbérbe — szemben az ed­digi 1-5 évvel — a haszon­bérbe adott föld terület« azonban nem haladhatja meg a hatezer négyzetmétert. A tsz-ekkel kötött haszonbérleti szerződés érvényességébe! hatósági jóváhagyás szüksé­ges. ' ­Késő őszi tennivalók A címben idézett megál­lapítás mindenkire, de fő­ként azokra érvényes, akik­nek valamilyen szépséghibá­juk van. Rajzos tanácsunkat azoknak szeretnénk a fi­gyelmébe ajánlani, akiknek erős a csípője, illetve a kel­leténél vastagabb a combja. Szépek, divatosak a csil­logó pasztellszínű vagy az arany-ezüstös műanyag dzsekik, de kihangsúlyozzák, amit tanácsos volna elta­karni, ahogyan azt a 'máso­dik rajzon látható blézerrel sikerül. Mellőzzék az újra módi­nak számító mini-divatot: sokkal előnyösebben hatnak enyhén bővülő, térdet taka­ró ruhában, szoknyában (3— 4. ábra). Az ide« őst növényvédelmi munkái az aszályos időjárás következtéiben eltérnek az OTTHON ÉS CSALÁD Csicsóka a zöldségboltokban Nagyon sok igazság van abban a mondásban, hogy amikor jól megy nekünk, akkor sokkal betegebbek vagyunk. Valóban, az élet­színvonal emelkedésével és természetesen az orvostudo­mány fejlődésével nemcsak a csecsemőhalandóságot, ha­nem a rettegett heveny és idült fertőzőbetegségeket is alaposan vissza tudtuk szo­rítani. A középkorú, legal­kotóbb korban lévő ember életkilátásai viszont egyre inkább romlanak az új nép­betegségek, az elhízás, a cu­kor- és zsíranyagcserezava­rok, a magas vérnyomás, a szívinfarktus és a rák követ­keztében. Ezek létrejöttében pedig korunk három rákfe­néje, a falánk túltáplálkozás, az alkohol és a dohányzás játssza a vezető szerepet. Ezek a tényezők az elhízás­ban kapcsolódnak és talál­koznak leggyakrabban. Az orvostudomány táplál­kozással foglalkozó szakem­berei egyre sürgetőbben hir­detik, hogy a túlzottan tisz­tított táplálékok helyet? vissza kell térnünk a régen szegényesnek tartott, nem- finomított és minden termé­szetes anyagot (rostot, vita­mint, ásványi sót, nyomele­met) magában foglaló élel­miszerek fogyasztásához. En­nek példájaként jellemző, hogy nyugaton a természet- védő „zöld-mozgalom” min­tájára kialakult az úgyne­vezett „zöld-boltok” (termé­szetes élelmiszereket árusító üzletek) hálózata. Ma már — főleg az elhízás és a cu­korbetegség megelőzésében és gyógyításában — propa­gáljuk a fekete és korpás kenyér, a rostos élelmisze­rek, most pedig a régen „szegények krumpli >a”-ként ismert csicsóka fogyasztását. Ebben az utóbbiban jó part­nerre leltünk a termelő Bárdibükki Állami Gazda­ságban és a Somogy megyei Zöldért Vállalatban; kedve­ző együttműködésük alapján a csicsóka kilónként négy forintért kapható a zöldség­boltokban. A csicsóka minden tala­jon megtermő napraforgó- fajta évelő növény, amelynek gyökérgumója mint „édes krumpli” ehető és kiváló élelmiszer-alapanyag. A bur­gonyával szemben előnye, hogy kevesebb szénhidrátot és több növényi ro6tot tar­talmaz, de ennél még fonto­sabb, hogy míg a burgonya szénhidrátja, a keményítő a szervezetben inzulinra szo­ruló szőlőcukorra bontódik, addig a csicsóka szénhid­rátja gyümölcscukorrá esik szét, amely napi 30—30 g-ig inzulint nem igényel. Mind­ezek miatt kedvező a csi­csóka fogyasztása az elhízás, a cukorbaj és a székreke­dés, illetve az ezekkel kap­csolatos megbetegedések megelőzésében és kezelésé­ben. A csicsóka béltartalma 100 grammonként (zárójelben a burgonyáé) 15 gramm szén­hidrát (20 g), 1,2—2,0 gramm fehérje (2,5 g), 0,2 gramm zsiradék (0,2 g), 2,0—2,5 gramm nyersrost (0,4 g). Néhány csicsókából készült alapétel receptje 5 adagra méretezve (Nemes János kórháza főszakács javaslatát is magában foglalva): Csicsókaleves. Csicsóka 40 dkg, vegyes zöldség 15 dkg. étolaj 1 evőkanál, liszt 1 dkg, vöröshagyma 2 dkg. tejföl 1 dl — valamint szük­ség és ízlés szerint csontié, vagy leveskockából készült lé, só, törött bors, petrezse­lyem, paprika, sőt még re­szelt szerecsendióval, boró­kabogyóval is ízesíthető. Csicsókát öze lék. Csicsóka 75 dkg, étolaj 1 evőkanál vöröshagyma 1 dkg, liszt 1,5 dkg, tejföl 1 dl — valamint só, bors, petrezselyemzöid, esetleg gyömbérpor, reszelt szerecsendió. A vöröshagyma az olajban párolandó, a csicsóka felda­rabolva, vízzel felengedve és fűszerekkel ízesítve puhára főzendő. Világos rántással besűrítendő, tejföllel gazda­gítható, tálalás előtt petre­zselyemmel megszórható. Rakott csicsóka. Csicsóka 1 kg, margarin 5 dkg, tejföl 3 dl tojás 2—3 db, kolbász 20 dkg — valamint só, mor­zsa, bors. Csicsókamártás, Csicsóka 50 dikg, Uszít 1,5 dkg, tejföl 1 dl vaj 2 dkg, csontié, cit­romlé 2,5 dl — valamint fe­hérbors, esetleg kevés őrölt ánizs. A dörzsöléssel meg­tisztított, feldarabolt csicsó­ka vajjal megpárolandó, majd csőn tiével felengeden­dő és puhára főzendő.‘Liszt­tel simára kevert tejföllel sűrítendő és áttörve sült, válamint főtt húshoz tálal­hatjuk. Citromlével, citrom- karikákkal . ízesíthető. Csicsóka sütve'. A dörzsö­léssel megtisztított, sós vízben áztatott és hasábbá vágott csicsókát forró olaj­ban aranysárgára sütjük, megsózzuk és finomra vá­gott zöldpetrezselyemmel meghintjük, tzlés szerint — esetleg kevés borssal — fű­szerezhető. Végül még arinyit, hogy a csicsókát - nem hámozással, hanem dörzsöléssel kell tisztítani és előkészíteni, édeskés íze miatt pedig mindig kicsit erősebben fű­szerezhetjük. Szénhidráttar- talmát a cukorbetegek napi engedélyezett szénhidrát­mennyiségükbe számítsák be Dr. Angel! István előző évektől. A gomhabe- tegsegek által okozott kárté­tel alacsony szántén maradt — jelentősebb fertőzöttség csak a hszthaj-matfélék ese­tében mu taíikozott — viszont az előző éveknél erőteljesebb rovsrkáirtételt tapasztalhat­tunk. A lehullott levelekből történő kompos ztk eszi tésnél figyeljünk arra, hogy kam­póért csak az egészséges le­velekből készüljön. A gomba- betegséggel illetve rovarkár­tevővel fertőzött levelet égetéssel semmisítsük meg! A lombhullás előrehalad­tával egyre inkább szembe­tűnővé válnak csonthéjas gyümölcsfákon a fennmaradt, összeaszaiódott termések, melyek a mon ifhaf ertözés következtében az ágakra, gallyakra száradva veszé­lyeztetik a következő évi termést. A fán maradt, ősz- saeaszalódott gyümölcsöket, valamint a pajzsitetves és lisathamnatós ágakat, vessző­ket távolítsuk el a fákról, bokrakróL A keletkezett nye- sedéket a metszést követően égessük el Díszfák, díszcserjék gom- babetegséggel fertőzött le­hullott lombját is semmisít­sük meg (elégetés, talajba forgatás), ezzel csökkenthet­jük a következő évi fertőzés mértékét. Az idén nőtt az aknázó­molyok kártétele megyénk­A párna Az igazán jó és nélkülöz­hetetlen párna mindig dísz­telen, egyszerű, váltható hu­zattal készül, s a kedvenc párna új huzata ajándéköt­letnek is jő gondolat, külö­nösen. ha idősebb hozzátar­tozónkra, kedves, ismerősünk­re gondolunk, A képen 4 db 40x40, vagy 45x45 cm méretű párnahuza­tot mutatunk be. Alapanyag­nak jól mosható vászon vagy kartonanyagot válasszunk. Igen ötletes megoldás az azo­nos alapanyagú, szíruhatású, de más. léptékű kockázású, csíkozása vagy virágmintájú anyag, természetesen az ösz- szeállításnál színkombinációt is készíthetünk, úgynevezett texti-mozaikos összeállítással. A bemutatott modelleken a záródás új és ötletes megol­dás. Igen szép az oldalszél 'S* * védelem ben. A kártevő a lehullott lombban, áigmélyedéseltiben és a fatórzsék repedéseiben báb alakban telel át Vegy­szeres védekezést most ne alkalmazzunk ellenük, haté­konyabb, ha a mélyedések­ből, repedéseidből kóregkapa- róval eltávolítjuk a bábokat a fertőzött leveleket pedig elégetjük. Permetezni a tö­meges lepkerajzás, tojásra­kás időszakában kell (lom­bosfa fehérmoly esetében április közepétől az első nem­zedék ellen). A kedvezőtlen időjárás kö­vetkeztében várható, hogy a csonthéjasok vesszőinek be­esése késik. Az éretlen vesz- szőket megtámadják az ág- elhalás és a gutaütés meg­betegedés kórokozói, ezért ajánlatos a cseresznye-, meggy-, őszibarack, kajsziba­rackfákat 1 százalékos Bor- dóilével, a Bordói por 1 szá­zalékos oldatával, illetve 0,5 —0,75 százalékos oldató Réz- oxiklorid- vagy Miltox goim- baölőszerrel megperme'.ezni. oiaaicipzdras gomb a hajtásban színes cipzáras csukódása. vagy a félbehajtott színes szalagokból formált gombo- Jópárit Akit' zavar a nagy obb gomb, az válasszon hagyo­mányos apró cémagombot. de a gomblyukakat az össze­oldaigombos állítás előtt készítse el a bel­ső visszahajtóreáutra. Végül a hagyományos kispárna az alsó széltől számolva 4 cm magasságban, szabályosan ki­varrt gomblyukkal gombok»! kai csukódák. I Önkritika Is kelt

Next

/
Thumbnails
Contents