Somogyi Néplap, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-03 / 260. szám

Grenada — Egyesült Államok Török választások Dél-koreai repiilfigép Folyik a vizsgálat Zavar a diplomaták körében Játék, vagy... Ülést tartott Moszkvában az a bizottság, amely egy dél-koread repülőgépnek a szovjet légtérbe szeptember 1-én történt provokatív bere­pülése körülményeit vizsgál­ja. A bizottság megvitatta a vizsgálat eddigi anyagait. A vizsgálat a szovjet törvé­nyekkel, a nemzetközi pol­gári légiközlekedési egyez­mény alapelveivel és a Nem­zetközi Polgári Szervezetnek (ICAO) a Szovjetunióban is érvényes normáival össz­hangban folyik. Az amerikai képviselőház kedden 403:23 arányú, hatal­mas többséggel határozatot fogadott el arról, ' hogy a grenadai hadműveletek nem vonhatók ki a hadviselési jogról szóló törvény hatálya alól. Ez annyit jelent,_hogy Reagan elnöknek a hadmű­velet kezdetétől számított hatvan napon belül ki kell vonnia az amerikai csapa­tokat Grenada szigetéről, amennyiben a kongresszus nem engedélyezi azok továb­bi ott-tantózkodását. Egy szerződés ára Nagy tömeg vonult a gö­rög parlament klasszikus szépségű épülete elé — igen, Hellasznak is megvan a ma­ga sajátos forró ősze. A tíz­ezres nagyságrendet a jelen­tések szerint jóval meghala­dó demonstráció résztvevői a görög—amerikai támasz­pont-szerződés, illetve annak parlamenti ratiffikálása el­len tiltakoztak. E szerződés lényege, hogy legalább to­vábbi fél évtizedre biztosít­ja a négy nagy görögországi amerikai bázis működését, háttere pedig a következő: Marudasz, a Papandreu­kabinet szóvivője 1983. jú­lius 15-én „Megvan!”-kiál­tással robbant be a várako­zó újságírók közé. Érdekes véletlen, hogy az aláírás szinte pontosan egybeesett az első görög—amerikai bázis- szerződés harmincadik év­fordulójával. Az 1953-ban, egy évvel a görög NATO- csatlakozás után megkötött megállapodás az egyenlőtlen szerződések klasszikus pél­dája. Egy, a világ- és polgár- háborúban kivérzett kis or­szág és egy világviszonylat­ban diktálni kívánó nagyha­talom között jött létre — és olyan is lett. / Az 1981-es, a Papandreu- féle Pasok-párt sikerét hozó választásokon újra bebizo­nyosodott, hogy ezt a szer­ződést a görög közvélemény jórésze nemzeti arculcsapás- nak tartja ma is. Két közis­mert ok a sok közül: 1. A bázisok amerikai legénysége területenkívüliséget élvezett, tehát bűncselekmények ese­tén sem tartozott a görög igazságszolgáltatás hatáskö­rébe, és 2. Olyan hatalom­nak kedvezett, amely Hellasz „ősellenségét”, Törökorszá­got támogatta mind Ciprus, mind egyéb kérdések vonat­kozásában, Már Papandreu apja a szerződések felülvizs­gálatának ígéretével látszott biztos győztesnek 1967-ben. Ezt még megakadályozta az amerikaiak által támogatott ezredesi puccs. Két esztende­je az ifjabb Papandreu győ­zelmének jelentős tényezője ugyanez az ígéret volt. Tíz hónapig folytak a tár­gyalások. Washington beve­tette a gazdasági-politikai nyomás minden eszközét és végül olyan kompromisszum született, amit mindkét fél sikernek kiáltott ki. Papand­reu azért, mert végül is Ame­rika (majd) leszereli a bá­zisokat és az életbelépéstől. 1983. decemoer 31-től meg­szűnik az amerikai katonák területenkívülisége. Washing­ton pedig azért, mert to­vábbi öt évig használhatja a Közel-Kelet szempontjából is fontos támaszpontokat, sőt, a huszonkilenc „kisegítő lé­tesítmény” leszerelésére a Pentagon további tizenhét hónapot kapott és addig sok minden történhet. Washing­ton reménye szerint a görög belpolitikában is ... Az ellentételként jövőre Washingon által nyújtandó 500 millió dolláros katonai segély sem változtat azon, hogy a kommunisták — és nemcsak ők — megkérdője­lezik a megállapodást, amely „nincs szinkronban” a pdsok választási ígéreteivel. A parlament megkezdte a vitát, amelynek végén a kor­mányzó szocialisták a jobb­oldallal együtt alighanem megteremtik a ratifikáláshoz szükséges többséget. E több­ségnek azonban a jelek sze­rint nagy ára lehet. Mind bel-, mind külpolitikai érte­lemben. H. E. GYORSLISTA az 1983. november 1-én megtartott október havi lottó-juta­lomsorsolásról, melyen a 41. heti szelvények vettek részt. A gyorslistában az alábbi rövi­dítéseket használtuk: a Vásárlási ut., ÍOOO Ft. b Lada 1200 s típusú személygép­kocsira szóló utalvány, c Trabant Lám. Spec, típusú sze­mélygépkocsira szóló utalvány, d RT 403. tip. Videoton hi-fi torony, 39 900 Ft. e HB 160. tip. Lehel hűtőszek­rény, 5000 Ft. f RT 402. tip. Videoton hti-fl to­rony, 37 9Ó0 Ft. g Színes tv. 30 000 Ft. h .Szerencse-ut., 30 000 Ft. i Otthon lakbér, ut., 25 000 Ft. j Iparcikk ut., 20 000 Ft. k Zenesarok ut., 20 000 Ft. 1 Televízió, 10 000 Ft. m Vásárlási ut., ío 000 Ft. n Vásárlási ut., 9 000 Ft. o Vásárlási ut-. 7 000 Ft. p Vásárlási ut.. 5 000 Ft. r Vásárlási ut., 4 000 Ft. s Vásárlási ut., 3 000 Ft. t Vásárlási ut., 2 000 Ft. A nyertes szelvényeiket 1®&3. november 25-ig kell a totó—lottó kirendeltség, az OTP-fiókok, vagy posta útján a Sportfoga­dási és Lottóigazgatóság címére (1875 Budapest V., Münnich Fe­renc u. 16.) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül a sor­solás után készült az esetle­ges számhibákért felelősséget nem vállalunk! 2 384 869 d 2 403 988 g 2 410 361 n 2 410 734 p 2 429 480 p 2 448 599 t 2 467 718 r 2 474 091 g 2 486 837 p 2 512 329 m 2 518 702 1 2 550 567 r 2 556 940 p 2 569 686 f 2 578 059 t 2 595 178 81 2 601 561 p 2 614 297 r » 620 670 m 2 633 416 r 2 639 780 t 2 646 162 h 2 665 281 t 2 671 654 t 2 678 oerr g 2 684 400 h e. 690 773 i 2 697 146 g 2 703 519 p 2 709 892 f S2 716 265 k 2 7-35 384 m 2 741 757 r 2 748 130 O 2 754 903 s 2 767 249 O 2 779 995 g 2 7$6 368 s 2 792 741 £ 2 805 487 t 2 811 860 o 2 818 233 n 2 830 979 s 2 837 352 t 2 843 725 t £ 800 098 h 2 856 471 g 2 607 924 j 2 875 590 t 2 888 336 n 2 894 709 i U 920 201 h 2 932 947 r 2 939 320 S 2 945 693 §i 2 958 439 0 2 983 931 i 44 676 097 i 44 682 470 O 14 688 843 s 44 695 216 t 44 848 168 1 44 880 033 1 44 886 406 m 44 892 779 e tó 675 m 0 SOMOGYI NÉPLAP 55 682 268 o 55 688 6« h 55 685 014 i 55 892 »77 o 81 072 300 h 81 085 046 t 81 091 419 p 81 097 792 t 81 116 911 g 8l 142 403 o 81 155 149 h 81 US7 895 h 81 190 641 1 81 199 76« t 81 212 506 p 81 225 252 m 81 244 371 m 81 250 744 r 81 263 490 j 81 2«9 8«3 h 81 27« 286 s 81 306 1« n 81 327 220 r 81 339 966 i »1 422 815 h 81 441 934 p 81 »54 680 t 81 TJ3 799 k 81 480 172 m 81 486 545 m 81 492 91« o 81 499 291 m 81 512 037 s 81 518 410 1 81 524 783 s 81 53tt 15« t 81 537 529 t 81 543 902 1 81 550 275 o 81 55« 648 p 81 563 031 !h 81 569 394 t 81 582 14« n 81 588 513 t 81 594 88« 1 77 172 024 r 77 178 397 e 77 184 779 n 77 191 143 s 77 197 516 k 77 310 262 k 77 216 635 s A képviselőházi döntés a törvényhozás és a Fehér Ház közötti jogi vita tükre, s nem valamiféle érdemi né­zeteltérést mutat a grenadai kaland ügyében. Reagan tíz éve ellenzi a hadviséléi jog­ról szóló törvényt, mert az korlátozza az elnököt főpa- rancsnoki jogainak gyakor­lásában. Amennyiben a szenátus is megszavazza a hadviselési jog Grenadára történő al­kalmazását és eltelik a hat­van nap, Reagannak módja van további harminc napig a kongresszus akarata elle­nére is a szigeten tartani az Egyesült Államok csapatait, a törvényhozás beleegyezésé­vel pedig tetszés szerinti ideig elhalaszthatja az ame­rikai erők kivonását. NATO-források szerint az Atlanti Szövetség tisztségvi­selőinek és diplomatáinak körében zavart keltett az Egyesült Államok Grenada elleni agressziója, az invá­zió időzítését pedig „lesúj­tóan elhibázottnak” tartják. A NATO brüsszeli székhe­lyén dolgozó számos illeté­kes egybehangzó véleménye szerint az Egyesült Államok aligha választhatott volna rosszabb időpontot a katonai beavatkozásra. Az Atlanti Szövetség dip­lomatái a grenadai invázió keltette felzúdulás számlájá­ra írják a békemozgalom erőteljes fellendülését is. Azt hangoztatják, hogy az Egyé­sült Államok e lépésével sú­lyos csapást mért a nyugat- európai kormányoknak azok­ra a törekvéseire, hogy meg- kíséreljének szembeszállni a NATO nukleáris stratégiáját bíráló politikai erőkkel. A NATO-tisztségviselőlk mindamellett eltökélték: „nem engedik meg, hogy a grenadai ügy súlyos transz­atlanti viszályhoz vezessen”. Az amerikai képviselöház kedden újabb nagy lépést tett az MX-rakéták gyártásá­nak végleges jóváhagyása fe­lé, amikor 217:208 arányban elutasította a rakétákra a jö­vő évre tervezett összeg tör­lését a katonai kiadások kö­zül. Miután a képviselőháznak nincs több lehetősége meg­A homokszentgyörgyi Aranyhomok Mg. Tsz ELAD egységes kemény tűzifát Szállítható: erdei rako­dóról. Egységár: 400 Ft/eürm. Érdeklődni lehet: Homokszentgyörgy 13 tel. (818 ?Rt Ennek megfelelően „remé­lik”, hogy az Egyesült Ál­lamok „mihamarabb kivonja csapatait és az egesz dolog néhány hét múlva elsimul”. Az amerikai inváziós csa­patoknak Grenada területé­ről való azonnali és feltétel néiküli visszavonását köve­telte Mexikóvárosban . ked­den tartott sajtókonferen­ciáján Dessima Williams, Grenada képviselője az Ame­rikai Államok Szervezeté­ben. A grenadai diplomata szé­gyenletes bűntettnek nevez­te az amerikai tengerészgya­logosok partraszállását, s felhívást intézett a világ de­mokratikus, haladó erőihez: erőteljesen, követeljék, hogy a független karibi ország te­rületéről távozzanak az ide­gen megsrAllók. A grenadai nép kész folytatni a harcot és megvédeni nemzeti ön­állóságát és függetlenségét az amerikai betolakodókkal szemben — hangoztatta Des­sima Williams. Rámutatott, hogy a Gre­nada elleni intervenció Ni­caragua, Salvador népei, Közép-Amerika minden or­szága számára arra szolgál tanulságul, hogy ‘ erősiteni kell éberségüket, harcké­szültségüket. A kubai szak­emberek által Granadában épített repülőtérről szólva valótlannak nevezte azokat az amerikai állításokat, ame­lyek szerint az elsősorban katonai célokra készülne. A repülőteret az amerikai in­tervenciós erők használták először katonai célokra — mondotta. A kubai szakem­berek a grenadai kormány kérésére, kormányközi meg­állapodás alapján jöttek or­szágunkba, hogy segítsenek az éhség elleni küzdelem­ben, az iskolák, a kórházak és a szociális létesítmények felépítésében — mutatott rá Dessima Williams. vonni a kormányzattól az el­ső MX-rakéták építésére szánt 2,2 milliárd dollárt, már csak a szenátuson mú­lik a program megvalósításá­nak elindítása. A republiká­nus többségű szenátus dönté­séhez pedig nem fér kétség. Válaszúihoz érkezett Tö­rökország. Három évi kato­nai kormányzás után no­vember 6-án az urnákhoz szólítják a szavazásra jogo­sultakat, hogy az újból fel­állítandó egykamarás parla­ment 400 tagjáról döntsenek. A választási kampány kere­teit a Nemzetbiztonsági Ta­nács szabta meg, a pártok és politikusok indulását szi­gorú feltételekhez kötötte. Három párt versenye Az öttagú katonai vezetés szerint három párt felelt meg elvárásainak. Legelő­ször a konzervatív Nemzeti Demokrata Párt, amelyet a 66 éves Sunalp nyugalma­zott tábornok vezet. Ez a párt már tavasszal meg­kezdhette a felkészülést a választási küzdelemre. Prog­ramjában állami ellenőrzés melleit liberális gazdaságpo­litikát ígér, támogatja Tö­rökország NATO-tagságát, elkötelezettségét hangoztat­ja a köztársaság első elnö­ke, a legendás Atatürk esz­méi' iránt. Versenytársa a jobboldali Haza Pártja, melynek elnöke özal volt gazdasági miniszterelnök­helyettes, az 1980-as gazda­sági talpraállási program atyja. Ez a párt a társadal­mi hagyományok tiszteletét, a gazdaságpolitika fokozot­tabb liberalizálását, a kül­politika nyitottságát ígéri a szavazóknak. özal szerint . pártja az egyetlen igazán új párt a mai Törökországban. Végül a harmadik induló a centrista Néppárt, amelynek élén Caip volt kormánytiszt­ségviselő áll. Bár Euren tábornok, az ország elnöke igyekszik pár­tatlannak feltüntetni magát, megfigyelők szerint nagyon is elkötelezetten irányítot­ta a választási küzdelmeit. A .Ngpizetbiztonsági Tanács a Nemzeti Demokrata Pártot favorizálja, s a Néppártnak a hírek szerint a lojális el­lenzék szerepét szánja. Mi­után a három párt még alig-alig bizonyíthatott vala­mit a közvélemény előtt, va­lószínű, hogy a Nemzeti De­mokrata Párt lesz a válasz­tások győztese. A katonák bizonyítványa Ennek magyarázatát rész­ben a katonák hároméves tevékenységében kell keres­nünk. Törökország 48 mil­lió lakója, ha nem is min­denki rajong a katonák uralmáért, többségében elis­meréssel tekint a Nemzet- biztonsági Tanács munkájá­ra, amelyet a terrorizmus megszüntetése, a rossz gaz­dasági helyzet javítása ér­dekében végzett. Három esz­tendeje a terrorizmus még naponta mintegy húsz áldo­zatot követelt, napjainkban már nem mérgezi az ország légkörét. A gazdaság az 1980 szeptemberében végrehaj­tott katonai hatalomátvétel idején a csőd szélén állt. Törökországot Európa beteg embereként emlegették — okkal, hiszen rekordnagysá­gú adóssággal, deficittel, munkanélküliséggel és inflá­cióval birkózott. Ma a törö­kök szemében lényegesen jobb a gazdasági helyzet, Gázszünet! Értesítjük tisztelt gázfogyasztóinkat, hogy 1983. november 3-án Barcs egész területén 12-től 16 óráig, Marcali egész területén 13-tól 17 óráig GÄZSZÜNETET TARTUNK. Kérjük, szíveskedjenek a gázszünet idejére gázkészülékeiket zárva tartani. KÖGÁZ ÜZEME, KAPOSVÁR (2350251 Az angliai Greenham Commonnál lévő légibázison kato­nák erősítik a kerítést, miután a rakétatelepítés ellen tün­tetők megpróbáltak behatolni annak területére. A hírek szerint a Xagy-Britanniába telepítendő rakéták első rész­egységei már meg is érkeztek az Egyesült Államokból — éppen erre a bázisra. (Teleíotó — AP—MTI—KS) MX — képviselőház Újabb nagy lépés ami a gyakorlatban csupán a hanyatlás megtorpanását jelenti. Jelenleg is kevés a munkahely, kevés a lakás, miközben a népesség gyor­san nő. Evren tábornok és társai külpolitikai erőfeszitései is tiszteletet váltottak ki az emberekben. A külpolitika nyitottabbá, sokrétűbbé vált. Megkezdték — igaz, kis lé­pésekben — a kapcsolatok normalizálását a szocialista országokkal. Elutasították azt az amerikai követelést, hogy az ország területén 11 rádiólejátszó állomást he­lyezzenek el, amelyek a Sza­Even tábornok, Törökország erős embere. bad Európa, a Szabadság adó és az Amerika Hangja műsorainak hatékonyabb sugárzását tette volna lehe­tővé. Mindemellett a kato­nák külpolitikája nem ha­gyott kétséget az ország hovatartozása, NATO-tagsá­ga tekintetében. Azok a törökök, akik alig várják a katonai uralom vé­gét, keményen elítélik a Nemzetbiztonsági Tanácsót szigorú — sokszor főleg a baloldalt sújtó — intézke­déseit. Mint ismeretes, a katonák 1980 őszén betiltot­ták a politikai pártokat, a szakszervezeteket, s mind­azokat a tömörüléseket, ame­lyeknek szélsőjobb- vagy szélsőbaloldali kapcsolataik voltak. Tíz évre eltiltottak a politikai tevékenységtől 242 korábban vezető politikust. Demirelt, az utolsó polgári miniszterelnököt egészen a választások utánig háziőri­zetben tartják, s távozni kényszerültek a politikai porondról olyan népszerű politikusok is, mint például Ecevit volt kormányfő. Ezen túl 300—800 fő között be­csülik azok számát, akiket tavasz óta szorítottak hát­térbe. Az illegalitásba kény- szerített személyek közül többen csak játékdemokrá­ciának minősítik mindazt, ami tavasz óta Törökország­ban folyik, s ami a válasz­tások eredményeként kibon­takozhat Evren szerepe Ezt a véleményt látszik megerősíteni, hogy Evren tá­bornokot tavaly a leadott voksok 91,5 százalékával hét esztendőre államfőnek vá­lasztották. Így befolyását, s egyáltalán a hadsereg hatá­sát az eseményekre, az or­szág dolgaira tartósnak mi­nősíthetjük. Igaz az is. hogy a katonák jelezték: szükség esetén készek korlátozni a demokráciához való Vissza­térés folyamatát. Ezzel együtt hihető, hogy Evren komolyan akarja az ország megújítását, s ennek első lépcsőiéként a polgári kormányzást. A maga szabta korlátok közölt ehhez kíván új alapot teremteni, új, friss — bár politikailag némiképp tapasztalatlan — politiku­sokat találni. Hogy sajátos vállalkozását siker koronáz­za-e, az rövidesen kiderül.' Mindenesetre választói ta­valy a polgári megújulás reményében segítették ót az elnöki székbe. K. M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents