Somogyi Néplap, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-03 / 260. szám
Kátyúban a kátyúzás? Együtt sír a két vállalat Hidegaszfalt. Kevesebb bitumen és kisebb energiaköltség kell hozzá, mint a hagyományos, meleg anyaggal való útépítésekhez és útjavításokhoz. Kolumbusz tojása! Félre a meleggel, jöjjön az olcsó hideg.. Legalábbis ezt kívánná a logika, ha az útépítés kétféle eljárása ily pofonegyszerű összefüggések alapján fölcserélhető volna. A valóságos lehetőségek világa — mint általában — ezesetben sem fekete-fehér. Ám nem lett volna országos program a hidegaszfaltból, ha nem adna neki elegendő esélyt ez a bonyolult valóság. De a szurokfekete anyag „fehér” lehetőségei itt Somogybán egyelőne még csak szürkék... Láng András, a barcsi Remikéi gyár műszaki vezetője mondta: — Felkészültünk a hidegaszfalthoz szükséges bitu- meneauilzáó gyártására. 15 ezer tonnát tudnánk gyártani évente. Már akikor is elégedettek lennénk, ha ennek felét elkészítenénk. De a fele felére sincs megrendelés. Számunkra a legfurcsább, hogy a tervezés idején legfőbb, legnagyobb vevőnknek számító kaposvári közúti építő cég ma a legkisebb vevőnk. Különösen fura ez, ha hozzávesszük, hogy a mi emulziógyártó üzemünk a KÉV által fölvett energiaracionalizálási hitellel épült, tehát tulajdonképpen közösen kezdtük az egészet, s az ő zsebük is bánja a kihasználatlanságot. Puff neki. Országos program, energiaracionalizálási hitel, aztán többet áll a gyár, mint amennyit dolgozik... Mindezt pedig teszi az egyik létrehozója miatt. Mielőtt még az égbe kiáltanánk, tegyünk néhány kitérőt. Barcson azt is megtudtuk: Magyarországon egyelőre több emulzió készült, illetve készülhetne, mint amennyit itthon föl lehet használni. Gyorsan települtek a gyártó üzemek — ösz- szesen kilenc az országban —, a felhasználók pedig ezt nem tudták követni. Láng András kesernyés megjegyzése volt érről: — A technológiát Franciaországból importáltuk, a Sereg cégtől, amelyik már régóta jól használja. Azt hiszem, egy kis ottani szervezettséget is kellett volna honosítanunk hoozá. Meg aztán a hidegaszfaltgyártás nagyon szigorú technológia. A meleggel könnyebb bánni, a hideg jobb felkészültséget igényel. Ügy tetszik, hogy ezt sem tudtuk külföldről behozni. Így mi fizetjük meg a tanulópénzt az egészért, holott bármikor. bármilyen emuLziót rendelés szerint szállítunk. Jó ez az anyag. De egyelőre nem kelL A régi módszerrel az útépítéshez használatos anyagba 5—6 százaléknyi bitument kell betenni, a hideg- aszfalt csak 3—4 százalékot tartalmaz. Energiaköltség pedig nincsen. És az aszfalt legdrágább alkotóeleme a bitumen. Vajon — ha ily nagyszerűek a lehetőségek — miért kell a Kém:kainak „sírnia”? Avagy együtt sír Az emulziógyár. a két vállalat, csak a kemi- kálosak ezt nem tudják? Veress Tibort, a kaposvári Közúti Építő Vállalat főmérnökét kerestük meg, hogy az érem másik oldaláról is megtudjunk valamit. Elöljáróban annyit: a sejtés beigazolódott. Együtt sír a két cég, de ezt kissé nehezen veszik észre. Az éremnek ugyanis eléggé nagy másik oldala van. — Nekünk sem okoz boldog pillanatokat, hogy a fölvett hitelbői egyelőre nincs hasznunk. Két ok miatt adunk kevés megrendelést a Kemikálnak. Az egyik: tőlünk is kevesebb útépítést, útjavítást rendelnek meg az utak gazdái. A másik: előbb létezett a bitumenemulzió, mint mi felkészültünk volna az alkalmazására. Időközben az is bebizonyosodott, hogy a hidegaszfaltot nem célszerű használni minden olyan esetben, amilyet korábban föltételeztünk alkalmazási területként. — Ekkorát tévedtek volna az országos program meghirdetői? — Nem tévedtek sokat. Megkezdődött a rekonstrukció Tabon 1986-tól évente 12 millió kis méretű téglát égetnek a gyárban A tabi téglagyár rekonstrukciója megkezdődött: a mintegy háromezer négyzetméter alapterületű, könnyűfém szerkezetű gyártócsarnok alapjai készülnek. A munka befejezése után — 1986-tól — a 12 millió forintos évi termelési érték a háromszorosára növekszik. A rekonstrukció befejezése után évi újabb 4 és fél millió kis méretű tömör téglával — összesen 12 millióval — járul hozzá a téglagyár Tabon és környékén a lakosság igényeinek kielégítéséhez. Varga Ottóval, a tabi téglagyár üzemvezetőjével a „tereiát” járjuk: előttünk a hegy lábánál munkagépek dolgoznak, mögöttünk ZIL teherautók követ és kevert betont hordanak. A tabi gyári hegy oldalánál néhány héttel ezelőtt elkezdődött valami... — A székesfehérvári Földgép Vállalat dózerei a jövő évi téglagyártáshoz szükséges nyersanyagot termelik — magyarázza kísérőm. Távolabb a deponiából vedersoros kotrógéppel adagolják az anyagot a szállítószalagra, az új csarnok alapozásánál dolgoznak a szakemberek. A falazó tégla ma az építkezők egyik kulcsszava. A Somogy—Zala megyei Téglaipari Vállalat hagyományos gyárainak egy része mar elavult, korszerűtlen körülmények között üzemel, sok és nehéz fizikai munkával készül a tégla. Kimeriiloben van az agyagbányák egy része is. Téglára pedig szükség van! A vállalat a .hatodik ötéves tervben — a két megyében — három gyár rekonstrukcióját tervezi, köztük a tahiét. — Téglagyárunk termelése a jelenlegi körülmények között mái' csak rövid ideit tartható fenn — tájékoztat Varga Ottó. — Az évi minted' 7,5 millió kis méret ü tégla viszont nagyon kell a környéken. A Tégla- és Cserépipari Tröszt lehetőséget biztosított a rekonstrukcióhoz. Ezt úgy valósítjuk meg, hogy a technológiai fogyatékosságok megszűnjenek, a termelés a piaci igényeknek megfelelően növekedjen, és megszűnjön a nehéz fizikai munka. Tabon megvan a munkaerő, és 25— 30 évig lesz elég megfelelő minőségű agyag. A kiépített iparvágány a gyár mellett a szállítást könnyíti. Csaknem hetvenezer négyzetméter alapterületű a téglagyár. Az új beruházás ebből valamilyen formában mintegy 20—25 ezer négyzetmétert érint. A gyár a mai technológiával 20 ezer köbméter anyagot dolgoz föl évente. A rekonstrukció után majdnem a dupláját. — A jelenlegi technológia elavult — folytatja az üzem vezetője. — A rekonstrukció a nyersanyag kitermelését, előkészítését, az agyagfeladást, a szállítást, a megmunkálást (aprítás, keverés) és a préselést, formázást nem érinti. A kézi elszedést azonban megszüntetjük: gépet használunk erre a feladatra. A hagyományos szárító fészerek helyébe műszárító lép, és a szárítókocsik- ból automata rendezi a szá- iaz téglát egységrakatokba, és targoncával a kemencébe hordjuk. Az égetés után ugyancsak targoncával szállítjuk a tárolóba a terméket. Ma még hatszor veszik kézbe a dolgozók az agyagot, amíg tégla lesz belőle. Ha a beruházás elkészül, csatk a késztermék válogatása igényel fizikai munkát. — Mi tartozik a bővítéshez? — Megépül egy 90 méter hosszú, 36 méter széles csarnok. Ebben lesz a nyers- gyártó gépsor és a kétcsatornás műszárító. Termelési növekedéssel, illetve aii«öségi javulással jár a tervezett autamatikák beépítése, valamint az, hogy a kemencét függesztett síkfödéművé alakítjuk. A készterméket kétezer négyzetméteres betonteren tároljuk. Épül elektromos kapcsolóberendezés és térvilágítás is. A jelenlegi irodaépületet és a rossz állapotban levő műhelyeket szintén felújítják. A tabi téglagyár korszerűsítése, fejlesztése 90 millió forintba kerül. Ebből mintegy 22 millió forintot a gépek, berendezések értéke tesz ki. A gyárban most 65- en dolgoznak: elsősorban segéd- és betanított munkások. A rekonstrukció után létszámunk valamivel kevesebb lesz, de elsősorban szakembereket (karbantartók, lakatosok, gépészek, villanyszerelők, gépkézelők) és műszakiakat alkalmazunk. Krutek József Csakhogy közbeszólt a gazdasági visszaesés. A hidegaszfalt tervei még a föllendülés időszakában születtek, a megvalósítás pedig már a visszaeséskor liezdólött — De hát ennek az építési módnak épp a takarékosság az előnye. — Bizonyos esetekben. 0.i utak építésénél, illetve régiek felületi zárásánál és kisebb javításoknál, kátyúzásoknál. De ha aszfaltszőnyeget húzunk egy régebbi útra, akkor a melegaszfaltból jóval vékonyabb Is elegendő, mint a hidegből, és úgy már a meleg az olcsóbb. Most elsősorban a felületi zárás — az a bizonyos kissé rázós, kavicsszórásos javítás — és az aszfaltszőnyegezés a „divat”, azaz a meglevő utak fenntartása. A bitumenemulzió felhasználásának tehát ma egy területen van nagy lehetősége: a felületi zárásnál. Ehhez most érkeztek meg a gépeink, tehát várható, hogy a Kemikáltól jövőre már sokkal több emulziót rendelünk. A főmérnöktől arról is hajlottunk, hogy bizonyos ár- és minőségi vitáik voltak a Kemikáliái, de ezek, illetve a saját házuk táján meglevő technológiai javítanivalók hamar rendezhetők. A nehézségeket inkább, a nem egyenletes fölkészülés okozta. Sokat áldozott a KÉV a hidegaszfalt meghonosításáért, tehát ennek gyümölcsét is le akarja szakítani... Fölösleges volna most már azon morfondírozni, hogy esetleg megérhetett volna az a gyümölcs hamarabb is, mert nem érett meg. Csak kitolják a kátyúból a kátyúzás és társai megrekedt szekerét a cégek. Utóbbi értesülés: már szorosabbra fűzték kapcsolatuk szálait Sőt a Közúti Építő Vállalat a zalaegerszegi társcégétől a tervek szerint megvesz egy szabadalmat, amelynek alkalmazásakor a hidegaszfaltot az emulzión kívül pernye adagolásával kell készt terű, és ez a kétféle eljárás hátrányait megszünteti, viszont előnyeit egyesíti... Ne kiáltsunk az égbe. íme itt az újabb Kolumbusz tojása. Ám engedtessék meg annyi a végére: remélhetőleg a pernyés hidegaszfalt útépítő útja nem lesz oly rögös, mint a fentebb ismertetett eljárásé. Ltrthár Péter Vendégségben e /úriéban Beszélő kő és fütyülő doromb A Szibériai Tuváhan már üzen a tél: napról napra növekszik a csúcsokat takaró hósapka. Az időjárás nagy gondot okoz itt: nyáron az akár negyven fokot is elérő nagy meleg kiégeti a földeket, télen a mínusz ötven fokban éppen a nagy hideg miatt sok helyütt még hó sem hull, hogy megvédje a vetést a fagytól. így a mezőgazdaság az állattenyésztés kivételével kizárólag saját ellátásra termel. Annál gazdagabb viszont, s bőkezűen ontja adományait a tajga, a szibériai fenyveserdő. A vörösfenyő fát, gyantát s kitűnő mézet ad, a cirbolyafenyő, ez a csak Szibériában honos fajta bőven adja magvait, a cirbolyamogyo- rót. A tiszta folyók és patakok partján, s bent a sűrűben, az erdő aljában mindenütt ott pompáznak a különféle gombafajták, az áfonya bogyói, s ki tudja, még hányféle gyümölcs. A tuvai fővárost, Xizilt övező begyekbe ősszel a családok kivonulnak egyszer-bétszer, hegy kiki télire gyűjtsön magának csemegéket. Itt természetvé- dekni területek vannak: ezeket időlegesen védik, s terméseiket engedélyhez kötött időpontban szabad szüretélni. A második nagy vándorlás a tajgába télen kezdődik: ilyenkor van a vadászati idény. Őshonos itt a coboly, a mókus — ebből fehér is van —, a hód, a marmota, a vidra, a hermelin, a hiúz, a vadmacska, a szibériai szarvas, a jávorszarvas, s jól szaporodik az alig néhány évtizede ide telepített nerc. Tuváhan szinte minden vadásznák van medvekalandja: legutóbb egy, a tajgában magára hagyott autóban garázdálkodott egy mackó. Törvény védi a ritka hóleopárdot, Tuva északi részén gyakori a jak, déli részén a teve. Különösen gazdag a madárvilág: a múzeumban csupán bagolyból nyolcfélét tanulmányozhat az érdeklődő, de látható itt a nálunk csupán a mesékből ismert griff- madár hatalmas példánya is: kiterjesztett szárnyainak fesz távolsága három méter. Vadászati engedélyt szánté mindegyik állatfajtára adnak, s egy cotooly bundájáért az állam 170 rubeles félvásárlási árat tizet. A szőrme, mint rendkívül keresett exportcikk, ezenkívül is nagy hasznot hoz Tuvának: a külföldre irányuló szállítások fejében sok szovjet importszál- litmány egyenesen Tuvába irányul, a boltok ellátottsága kitűnő. Szinte minden lá- nyon-asszonyon szép olasz, jugoszláv, NSZK-beli csizmát látni Kizilben, ez azonban csupán az őszi divat. A téli mínusz ötven fok körüli hőmérsékletekben nem ritka, hogy az importéipők megfagyott talpa egyszerűen eltörik. A mongolos népviselet ma már nem dívik Tuvában, de a beszélő kövek ma is azt idézik. Beszélő kőnek itt a zsírkövet hívják, amelyből a tuvai mesterek — többnyire pásztorok — stilizált embereket s a vidék állatait áb- ázoló figurákat faragnak, A faragók ma már a képzőm ű- szek nemrégiben megnyílt házában dolgoznak, kis egyéni műtermekben. A képzőművészek házától nem messze van a főtéri színház, ahol a szezon kezdete előtt éppen az első tuvai dráma próbái folynak. A szerző: Viktor Kook-ool, az utolsó na,gy sámánasszony fia. A darab a szegény pásztor lányának bánatáról szói: gazdag', de gonosz emberhez adták. A színház idei repertoárján a tuvai és az orosz társulat előadásában Gogol, Arbuzov, Gelmam és Shakespeare darabjai szerepelnek egyebek között. A tuvai népzene egyik alapvető műfaja az úgynevezett törőkének: ennek művelői egyszerre két hangot tudnak megszólaltatni, az egyik a kíséreld adja, a másikon énekelnek. A kéthangú éneket a kígyóbőrős csand- zom, a hzancsin, azaz egy he- gedőezerű vonós hangszeren, vagy a csellóra emlékeztető hangú, ugyancsak vonós igí- ien kísérik. A legérdekesebbet a fiatal művészek mégis a Magyar- országon is jól ismert dorombon produkálják: a búgó hangú doromb a sz-ép fiatal lány kezében szinte úgy fütyül, mint az éneklő fűrész, máskor hosszan visszhangzik, s megszól a! tatója közben még énekel is. A látszólag érintetlen vidéken sok a gond is. Legf<S>b ezek közül az építőipar: sok a lemaradás, gyenge as anyagutánpótlás, s a munkára lehetőséget adó nyár rövid. Kizilben jövőre téljea kapacitással beindul a házgyár, addig azonban a 226 900 fős lakosság nagy része még a városokban is a jellegzetes kemencés faházakban lakik. A másik fő gond a szállítási kapacitás hiánya. A tu- vaiak nem győzik az abakani állomásról elszállítani a nekik szánt, vonaton érkező javaikat, s bizony nem ritkán előfordul, hogy a Kizilbe címzett keresett holmi A bakámban kerül piacra. Mindezek ellenére az emberek élete itt a nagyvárosból érkezett vendég számára szinte valószínű tlenül nyugodbnak tűnik, a sok folyó, patak és tó kristálytiszta, s a levegő gyantától illatos. A hihetetlenül szép és gazdag, ámbár zord természet közepette Tuva — sajátosságait megőrizve — hatalmas utat tett meg az utóbbi évtizedekben. * Horváth Jutta Új módszerek a húsexport fokozására A Terimpex külkereskedelmi vállalat rugalmasan alkalmazkodik az eladási lehetőségekhez; ahhoz, hogy teljesítse a tavalyinál 7—8 százalékkal nagyobb exportját, új megoldások egész sorával követi a piaci igény változásait A húsipari üzemekkel szoros együttműködésben módosítják a termékösszetételt. Magasabb feldolgozod tságű árut kínálnak a vevőknek, így például 'a hasított sertés helyett több darabolt terméket Az NSZK-piacra elsősorban tarját, az olasz keresletnek megfelelően karajt, a svédeknek pedig nagyobb menyiségű szűzpecsenyét szállítanak. ily módon magasabb árat érnek el, hiszen a vágán, darabolás többletmunkájának a költségeit is megfizeti a külföldi megrendelő. A piaci jelentések szerint a lökés országokban is mind keresettebbek az olcsóbb áruk. E cikkekből a korábbiaknál kedvezőbbek az eladási lehetőségek. Am e készítmények, mivel eddig nem exportálnak belőlük, magyaros ízlés szerint készülnek, így hiába a jó minőség, az erős ízek miatt nemigen kellettek a vevőknek. A Terimpex a gyártó üzemekkel és a külföldi vevőkkel közösen módosította jó néhány termék receptjét, a az ízek megváltoztatásával külföldön kelendő kolbászokat, sajtokat állítanak elő az űzetnek. Az ebből származó bevétel több millió doUár. A külpiacokon adod kedvezőbbek a juh eladási lehetőségei. A Közös Piac országai kevesebbed tartanak ebből az állatiból, amennyi az onellatasboa elegendő, Így jobbára csak ausztrál és az új-zéJandi tenyésztők Jelentenek versenytársat a piacon. Csakhogy amíg a kenkarren- eia fűként tejlett Juhot értékesít, addig a Terimpex elsősorban a keresettebb bízott pecaenyébá lányt adja et s jó árat is kap érte. Az idén összesen mfaW millió juhot wpalll a vállalat, s ennék nyomán megközelítően 65 millió dollár bevételre számít. A juhkivite! további fokozására egyik lehetőség a tartástechnológia módosítása. Folyamatos elletésseL nemcsak a karácsonyi, húsvéti időszak lehetne a pecsenye- bárány szezonja, hanem egész évben szállíthatna a vállalat külföldre. Ezért több gazdaságban áttértek a folyamatos eile lésre. Ez * juhászati ágazatnak azéirt is érdeke, mert a magasabb értékesítési árból a bevétel is nagyobb. A piac- f el táró munkát szintén erősíti a vállalat. A hagyományos vevőik mellett legutóbb élő szarvasmarha eladására kötött megállapodást tunéziai és baki vállalatokkal a Terimpex.
